Békés Megyei Népújság, 1989. május (44. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-29 / 124. szám
Sikerkönyvek Megalakult a Demisz megyei tagszervezete Valószínűleg nincs is olyan nemzet, amelynek történelme ne tartalmazna különösen tragikus, szégyenteljes fejezeteket. Aligha létezik nép, amely ne találna érthe- telen, megmagyarázhatatlan eseményeket elődeinek életében, s amely ne keresné örökké a választ a miértekre és a hogyanokra. Ilyen fejezet a magyar történelemben az 1949-es hírhedt Rajk-per. Félelmetes, rejtélyes, misztikus, mert ismeretlen, tisztázatlan az akkori nemzedékek és a maiak előtt. A Rajk-dosszié most kinyílik, Soltész István dokumentál, és keresi a válaszokat. Tények és értékelések gyűjteménye ez a könyv, amelyben áldozatok és hóhérok tanúskodnak, vallanak. Mindmáig feltáratlan iratokba pillanthatunk be, drámai sorok rajzolódnak ki, korabeli pártvezetők, politikusok szólalnak meg, egy korszak filmkockái peregnek előttünk. A vádirat Rajk László és társai ellen, a beszámoló a külügyminiszter eltűnéséről, a befurakodott ügynökök tevékenységéről, a szereposztás a Sztálin bizalmáért folyó harcban — megdöbbentő képet festenek. A vallomások, Tito üzenete, s mindaz, ami elhangzott az utolsó szó jogán, majd amit a halálról, a fegyházról, a moszkvai jóváhagyásról, a világ megdöbbenéséről olvasunk — megrázó, szívbe- markoló tények, a nemzet lelkiismeretének fájó pontjai. Az utókor tisztelgése, az évfordulós megemlékezések sora pedig „Kései sirató”. Ajánlom a Rajk-dossziét mindazoknak, akik vállalják a szembesítést a történelemmel, s akiket foglalkoztat Rajkné Földi Júlia kínzó kérdése: hogyan történhetett meg? „Hogyan vo’t annak idején hazánkban lehetséges harcos kommunistákat, becsületes hazafiakat hazaárulókként, a szocializmus ellenségeiként egy egész ország, egy egész világ színe előtt — a párttagság többségének beleegyező részvételével — perbe fogni és pusztulásra ítélni?” N. K. (Folytatás az 1. oldalról) gíthetünk, ha egy valóban új működési rendet valósi-- tunk meg a gyakorlatban. Meg kell találni a szervezőerőt, amiben hisznek a fiatalok. Molnár László (Békéscsaba) még kategoriku- sabban fogalmazott: padlón van az ifjúsági szövetség, ebből kell kiindulni. A vitát a már említett munkabizottságok vezetői foglalták össze, megtették módosító javaslataikat, és szavazásra kerülhetett sor. A felmerült féltucatnyi variációból több forduló után úgy döntöttek, hogy a .Demisz megyei küldöttértekezlete egy társadalmi elnököt és egy függetlenített titkárt választ a megyei szervezet élére. A forgatókönyv szerint ezután a mandátumvizsgáló bizottság vezetője, Pákozdi Gábor léphetett a pulpitusra és megkérdezte az együttműködni szándékozó 14 tag- szervezetet^ hogy csatlakoznak-e a megyei szövetséghez. A békéscsabai, gyulai, orosházi, békési, szarvasi, szeghalmi, mezőkovácsházi, gyomaendrődi, b attonyai, mezőhegyesi, vésztői, csor- vási, sarkadi és mezőberé- nyi résztvevők igennel válaszoltak. Immáron hivatalosan is megalakult a Demisz Békés Megyei Tagszervezete. És jöttek a szavazások. Az elnök személyére a jelölőbizottság előzetesen egyedül Hideg Andrást javasolta. de a küldöttgyűlésen többen kérték Pólyák János listára vételét. Szabó Béla, a jelölőbizottság elnöke ezt a két nevet terjesztette elő. titkárnak pedig Bodor Tibort javasolta. Az első forduló után Pólyák János visszalépett, maid a Demisz megyei elnökének Hideg Andrást 73, titkárának Bodor Tibort pedig 70 szavazattal választották meg. (A szervezet elnevezéséről külön szavaztak.) A Demisz szövetségi tanácsának a megyei tagszervezet elnöke automatikusan tagja, további két küldöttet kellett választani. Az előzetes listára Földesi Zoltán, Kása Róbert, Fullai Imre került. De felálltak .a békéscsabaiak és elmondták kérésüket, hogy a megyeszékhelynek adjanak a küldöttek önálló delegálási jogot, hiszen taglétszámuk néhány híján eléri az ötezret. Pro és kontra érvek hangzottak el, és az is, ha Békéscsabának nem lesz delegálási joga, akkor ez a megyei tag- szervezetből való kiválásukat is jelentheti. Végül Baji Lajos, a Demisz békéscsabai szervezetének elnöke is felkerült a listára. „Természetesen” több- fordulós választás következett. ahol a szükséges vok- sökat Földes Zoltán és Fullai Imre kapta meg. A Demisz első megyei küldött- gyűlése ezzel véget ért. S hogy mindezekből mit valósítanak meg. „megtalálják-e a kikötőjüket”, arra a következő hetek, hónapok adnak választ. — knt—, L. S. Gazdálkodni, de miből? Dr. Lakatos Ferenc, a békéscsabai kórház küldöttének véleménye a Demisz gazdálkodásáról: — Elindult „valami”, egy felülről működtetett szervezet átalakítása sokkal nehezebb feladat, mint bárki gondolná. A demokratikus továbblépés alapjait megteremtettük, ennyiben eredményes volt az értekezlet. Kevés szó esett viszont a Demisz gazdálkodásáról és a gazdasági helyzetéről. A vagyoni kérdéseket sürgősen rendezni kell, országos szinten is! Tisztázandó, hogy a jövőben milyen pénzügyi kondíciókkal rendelkezik a Demisz. Ügy vélem, várakozó álláspontra helyezkedtünk, ahelyett, hogy magunk léptünk volna fel kezdeményezően. A szervezet egyelőre nagyrészt központi támogatásokra épül, de a jövőben ez nem tartható. Sürgősen meg kell találni azokat a pénzügyi forrásokat, amelyek biztosítják a tartalmas politikai munkánk feltételeit. Hideg András: Legalább vesztesei ne legyünk a változásoknak Ma Békés megyében is a fejéről a talpára állítottuk a szervezetet. Most kezdjük tanulni, mit is jelent az autonómia, az önállóság. Az együttműködési szabályzat elfogadásával megteremtettük feltételeit annak, hogy a szervezeten belül ne alakuljon ki újra centrális irányítás. Ügy látom, a szövetség összetartó ereje a jövőben nem lehet más. mint a tagszervezetek egymás iránti toleranciája. A szövetség társadalmi elnökeként nem kívánok beleszólni a tagszervezetek belső életébe. Feladatomnak tartom viszont a jó kompromisszumokat, a konszenzus megteremtését és azok képviseletét. Meggyőződésem szerint a szakszervezeti típusú érdekképviselet ideje lejárt. A Demisz sorainak rendezése után — ami nem kis feladat lesz — az élkövetkezendő időszak feladatait a politikai érdekképviselet határozza meg. Sajnos, ma nem sokan vagyunk, akik felvállalják az ifjúság problémáit. Az alternatív szervezetek sem tudták még kialakítani ifjúságpolitikájukat. Ezért legsürgősebb feladatunk, hogy az ifjúság, ha győztese nem is, legalább vesztese se legyen a gazdasági, politikai változásoknak — mondta megválasztása után az új társadalmi elnök. vár előtti tér. A tábortűz, Angyal Jánosék produkciója, de leginkább a 22 órakor kezdődött tűzjiáték vonzotta az embereket. Az országos verseny helyezettjei 21.30 órakor vették át jutalmukat. A kupát Szolnok megye csapata vihette magával, másodikok lettel^, a Heves megyeiek, a harmadik helyet Szabolcs-Szatmár megye úttörő tűzoltói.szerezték meg. Megyénket a füzes- gyarmati gyerekek képviselték, s az előkelő ötödik helyen végeztek. Mint Kertes Ferenc tűzoltó százados, a Tűzvédelem című folyóirat főszerkesztője végül elmondta, ezen a napon sokan nyertek, de leginkább a tűzvédelem ügye, hisz az emberek figyelmét ez kötötte le. Sz. M. * * * Lisztgyurma figurákat és öltöztetőbabákat készítettek az ügyesebb bölcsődések és az óvodások, az aszfaltrajzversenyen és a jelmezgyártásban korosztályonként kü- lön-külön csoportokban működhettek a battonyai SOS Gyermekfalu lakói. Ez a szombat — a sok-sok ajándékkal, a papírsárkányokkal, a bográcsos pörköltfő— Odanézzetek, ég a vár! — hallatszott a tömegben több felől. Ám ezek a kiáltások inkább kíváncsian, mint rémülten hangzottak. A középkori téglaépület előtti téren szombaton délután hol itt, hol ott lobbantak fel a lángnyelvek, de mindez egy úttörő tűzvédelmi vetélkedő és nagyszabású gyermeknap Szombaton, Gyula-Remetén találkoztak a megye hét nevelőotthonának kis lakói, hogy közösen ünnepeljék a gyermeknapot. Regős Károly, igazgató köszöntötte a vendégeket, majd estig tartó játék, műsor, sport következett Fotó: Kovács Erzsébet Játék, verseny, mese, lovaglás Ez a nap a gyermekeké volt! Békéscsabán, az ifjúsági házban vasárnap délután, a szegedi River együttes Zenélő erdő című műsorát hallgatta négyszáz meghívott gyermek. Az előadást nosztalgiauzsonna követte: tejszínhabos kakaó és kalács Ahogyan országszerte, megyénkben is gazdag program várta a kis ünnepeiteket. A játszóházak, a vetélkedők, a különböző zenés, humoros műsorok és a sport- rendezvények jó szórakozást nyújtottak, emlékezetessé tették az idei gyermeknapot. Talán mi, szülők is tör- leszthettünk valamit ezen a hétvégén — szeretetből, türelemből, gondoskodásból. De aki alaposabban belegondolt a rendezvény lényegébe, alighanem rádöbbent: lelkiismeretünk nyugodt csak akkor lehetne, ha a hétköznapok mindegyike egy kicsit gyermeknapként is telne ... keretében történt. Az állami tűzoltóság évente szervez országos méretű vetélkedőt az általános iskolásoknak, ám első ízben gondoskodtak arról, hogy a nézelődők is jól szórakozzanak. Elsősorban a gyerekek, hisz a sokszínű rendezvény ezúttal megyénk és a helyszín, Gyula városának ünnepeltjeiért jött létre. Aki kora délután kiindult a várhoz, igencsak kapkodhatta a fejét a látni- és ve- télkednivalók között. Mindjárt a tér elején fecskendőből „tüzelő” csapatokba botlott — ez volt ugyanis a több mint 200 versenyző egyik „időre menő” feladata. Lelkesedésből sem itt, sem à csónakázótó körüli bonyolult versenyszámoknál — lyukas bögréből kellett vizet inni, védőfelszerelésben csőben kúszni, csónakokkal a várfalhoz jutni, létrán felmászni — nem volt hiány; gyakran az utolsókból lettek az elsők... A kisszínpadon Levente Péter műsora után Déri János tett fel keresztkérdéseket az érdeklődő gyerekeknek, akik szemmel láthatóan igen jól érezték magukat. Negyed 6-kor a tószínpad felé fordult a figyelem., Mintegy 900 avatásra váró, kisdobos és úttörő mondta el C. Szabó András városi polgári védelmi parancsnok után a fogadalomtétel szavait. — Lám, nem csak a cserkészeket lehet szépen avatni — jegyezte meg valaki. Valóban, a látvány nem mindennapi volt. Az újonnan avatottakat Kiss János városi tűzoltóparancsnok köszöntötte, majd 2 ezer sárga-piros-kék léggömb szállt fel a magasba ... Ezután következhetett volna a tószínpadon a művészeti együttesek műsora, ha a kiadós zápor el nem mossa. De, amint elállt az eső, este fél 8 tájban, újra megtelt a „Szegedi gyermeknap” a battonyai gyermekfaluban zéssel, a tortadíszítéssel és a videoshow-val — sűrítve kínálta a programokat. A négy szegedi vállalat (az Üjszegedi Szövőipari Vállalat, a postaigazgatóság, a szalámigyár és a kőolajkutató) fiataljai 1986 óta patronálják a gyermekfalut. Ennek a harmadik közös gyermeknapnak a sikeréről Rácz Rezső főszervező gondoskodott, s a 11 ház 75 kis lakójának 23 szegedi fiatal szerzett örömet. Piroska néni (a szövőipari vállalat főszakácsa) irányításával és óvónők segítségével főtt a bográcsban a pörkölt. Az ebédhez citerazene szólt, majd délutántól estig „állt a bál”. Voltak számító- gépes játékok, kerékpáros ügyességi verseny és jelmezes felvonulás. N. K. * * * Miki egér hatalmas transzparense igazít útba Tótkomlóson a gyermeknapon. Merre is induljak? — tűnődöm magamban, hisz olyan gazdag, érdekes a program. Ügy döntök, hogy a főutcán igyekvő gyereksereggel tartok, ők a művelődési házba iparkodnak. Tíz órakor a cserebere-bazárban már nagy a zsivaly. Az emeleten Medovarszky Gyuszi és Patkós Sanyi fogad a Tér, szín, forma szakkör kiállításán. A 11 éves Sanyi büszkén mutatja legújabb alkotását, a padlóvázát, melyet nászajándékba készített nővérének szombati esküvőjére. A kiállítás rendjéért mi felelünk— mondja Gyuszi. — Ha letelik a „műszak”, mo- •ziba megyünk, délután pedig benevezünk a BMX-kerék- párversenyre. — Itt a hintó! — kiált egy pöttöm fiúcska, majd elvi- harzik a folyosón. Valóban, Gyúrós Pál fogata áll a kapuban. Ö viszi a lovagolni vágyó apróságokat a vásártérre, ahol Karasz Pali bácsi Linka nevű lovával várja a gyerekeket. Raffai Rita mindössze négy esztendős, de már ott toporog a ló körül: — Mikor ülhetek fel a pacira? —kérdezi türelmetlenül. Nem sokáig kell várnia, édesanyja felsegíti a nyeregbe, Pali bácsi pedig csettint egyet ostorával, és már szaporázza is lépteit a kétéves kanca. Rita mosolyog, simogatja, paskolja a lovat, esze ágában sincs leszállni. De a többiek is sorban állnak ám, nincs mit tenni, a nyerget át kell adni. Míg sokan a vásártéren izzadnak, addig mások a strandon hűsítik magukat, mint például Arató István- né és három unokája. Ök Békéssámsonból jöttek. Hallották, hogy vasárnap Tótkomlóson minden a gyere- ■ kékért van ... Cs. X.
