Békés Megyei Népújság, 1989. május (44. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-23 / 119. szám

1989. május 23., kedd o ÆHîlUl-fiTcl Nyugdíjasokról — nyugdíjasoknak Hz „ezermester” tűzoltó öreg napjai Régi titkár — új titkár Mezükovácsházi változások Medgyesegyházán és környékén sokat hallottam egy bátor emberről, aki önkéntes, majd hivatásos tűzoltó volt, tűzszerészeti tanfolyamot végzett a háború idején, s ezernél több aknát szedett fel, hatástalanított a kör­nyéken. A 82. éves Tóth György arról is híres volt, hogy minden a kezére állt, hajat vágott, bicskával fa­ragott eladásra törölközőtartót, kredencet, stelázsit, csakhogy a családnak a legnehezebb időkben is megle­gyen a mindennapi kenyere. Kíváncsi voltam, hogyan telnek öreg napjai? — Az élet munkára, fe­gyelemre nevelt, türelemre edzett — vallja Gyuri bá­csi. — Édesapám dohány­kertész volt. Én pap szeret­tem volna lenni, de nem nélkülözhették az erős mun­káskezet. 1931-ben nősültem. A feleségem árva lány volt, cselédlányként került a csa­ládba. Dr. Telbisz Imre ta­nyáján laktunk, 10 hold föl­det béreltünk. Termeltünk dohányt, cukorrépát, kuko­ricát, kendert, cirkot. Iszo­nyúan sokat dolgoztunk. A legnagyobb dologidőben nap­számost kellett fogadnunk, mert egyedül nem győztük. 1935-ben elverte a dohányt a jég. A biztosítást a gazda kapta, nekünk csak a kár maradt. Amikor ezt szóvá- tettem, az uraság elzavart a tanyáról. Édesapám fogadott be bennünket. Az volt a szerencsém, hogy a munkától soha nem féltem. Medgyesen elszegőd­tem Fenyvesi Aladár nagy- kereskedőhöz. Raktárban dolgoztam, de amikor látta, hogy gyors a felfogásom és a kezem, eladóként alkal­mazott. Egy munkanélküli kereskedősegéd feljelentette, hogy szakképzetlen embert foglalkoztat a boltban. Mond­ja nekem: „Kérem, mától inasként fog dolgozni.. Látta megdöbbenésemet, hi­szen inasfizetésből nem le­het eltartani egy több tagú családot, mindjárt hozzátet­te.... „de nem inasfizeté­sért”. Azonnal felemelte a béremet és beíratott az inas­iskolába. Mielőtt 1944 tava­szán értejöttek volna a csen­dőrök. egy két pengős ok­mánybélyeggel ellátott pa­pírt adott nekem, melyben az állt: 1938-tól 1944 tava­száig hűséges, szorgalmas, becsületes munkása voltam, mindenkinek bizalommal aiánl... Soha nem láttam viszont ezt a csupaszív, jó embert. A felszabadulás után kap­tunk öt hold földet, ezzel a feleségem lépett be a tsz- be, én hivatásos tűzoltó let­tem. Közismert, hogy ez a tái'körzet szabadult. fel az országban elsőnek. Jöttek Elekről. Kétegvházáról. Bod- zásról és a saját falumból: „gyere komám, szabadítsd meq a földemet az aknától. Ha nem szántunk-v etünk, jövőre nem lesz kenyér...” No és ott volt a sok kuko­rica-. cukorrépatábla beta­karításra Várva. És én men­tem szó nélkül éjiek nap­pal. Életveszélyes munkára vállalkoztam. Soha nem tudtam, ha elmegyek hazul­ról, hazai övök-e egyáltalán. Egyszer az egyik kíváncsi kisfiam utánam settenkedett. Iszonyúan elfenekeltem, az­tán vele sírtam. Ö nem tud­hatta, mennyire életveszély­ben voltunk mindketten. Eleken felajánlották, hogy válasszak magamnak házat, kapok földet, költözzem oda. Nem tettem meg. Vincze Já­nos bácsi a két lovát aján­lotta fel. ha megtisztítom a földjét a veszélyes aknáktól. De ezért a munkáért én so­ha senkitől nem fogadtam el pénzt, örültem, ha segíthet­tem. Sajnos, még később is találtunk aknát a Haladás Tsz földjén, de baj nem történt. — Hogy telnek idős nap­jai? — A feleségem súlyos be­teg. a fizikai munka, a be­vásárlás rám vár. Szép tá­gas a lakás, a kert, van mit tenni. A zöldséget, burgo­nyát, szőlőt megtermeljük nemcsak magunknak, hanem a gyerekeknek is. Tésztát készítünk, mindig felírom, hogy ki következik. Megér­demlik. mert ők is. sokat se­gítenek. Az édesanyjuk vér­nyomása nagyon magas. Egyedül nem mehet orvos­hoz. házhoz járt azelőtt az orvos, vagy az asszisztensnő. A gyerekek vettek vérnyo­másmérőt. engem megtaní­tottak. hogyan kell kezelni, most én mérem, füzetbe írom és magam viszem be az orvoshoz a kimutatást. Az aranylakodalmunkra arany­gyűrűt vettek nekünk. Nem hiányzott, de jólesett, mert nekünk ilyen luxuscikkre soha nem jutott. Rendszere­sen hazalátogatnak, segíte­nek. amiben csak tudnak. Ez az egyetlen boldogsá­gunk. — Gond, fájdalom? — Maradt abból is. Saj­nos, sokat kell gyógyszerre költenünk. A feleségem nem kap nyugdíjat, az enyém 5642 forint. Ha arra gondo­lok, hogy az életemet koc­káztattam másokért és vi­lágéletemben mindig sokat dolgoztam, hát enyhén szól­va, nem vagyunk elkényez­tetve. Arról már nem is szólók, hogy a nyugdíjast „leírják”. Jólesne, ha néha ránk nyitnák az ajtót a párttól és a tanácstól, s meg­kérdeznék: hogy vagyunk. Nem kérnénk semmit, de egy pár emberi jó szó el­kelne öreg napjainkban. Ary Róza Csonthéjasok védelmében monilia ellen Több kérdés érkezett intéze­tünkhöz — tekintettel a jelen­tős károsításra —, ismertessük részleteiben a csonthéjasok moníliás betegségét, a fertőzési forrásokat, a betegség lefo­lyását. A kórokozó (Sclerotina laxa), valamennyi csonthéjas gyümölcsfáin előfordul, de sú­lyos károkat meggyen és kajszin okoz. Fertőzési források : a vesz­Btzőkben áttelelt micélium, mely tavasszal konidiumokat képez, a szabadban áttelelt nagy hidegtűrőképességű koni- diumoki, a fertőzött, s fán maradt múmiává vált gyümöl­csök. A fertőzés első lehetsé­ges időpontja tavasszal, a fe- hérbimbós állapotban van. Ál­talános fertőzés szempontjából legveszélyesebb a virágzás alatti időszak. A csírázó kond- diumok a bibén keresztül fer­tőzik a viráigot, elpusztítva a magkezdeményeket. A gomba a fertőzött virágból, a kocsányon keresztül gyakran a termőszá­rakba, termővesszőkbe jut. A kórokozó a gyümölcsöt is fer­tőzi (érés táján), sérüléseken keresztül, a légnedvességgel szemben érzékeny, alacsony páratartalom esetén a fertőző képletei elpusztulnak. Minél hosszabb ideig magsas a levegő páratartalma és ned­ves a növény területe* annál nagyobb a fertőzés kialakulá­sának lehetősége (virágzás ide­jén). A fertőzés hajnadi köd­képződés vagy erős harmat után szinte néhány óra alatt bekövetkezhet, ilyenkor szok­ták mondani, hogy „megcsap­ta a köd”, a virágokat. A fer­tőzés már 8—10 C-foknál erős lehet. A fertőzött virágok rö­vid idő alatt elbarnulnak, el­száradnak, virágzás után is a fán maradnak. A hajtások csúcsuktól kezdődően hervad­nak. A levelek elszáradnak, a fertőzött és egészséges hajtás­részt éles határvonal választja el a fertőzés helye körül, ál­talában* mézgásodás figyelhető meg a megtámadott rothadó gyümölcsön elszórtan penész- párnácskák jelennek meg. A gyümölcs egy része a fán ma­rad, mumi fi kálód ik. A védekezés fontos része a fertőzési források megszünteté­se. A fertőzött vesszőket el kelil távolítani az egészséges­nek látszó ágrósz egy darabjá­val együtt. El kell távolítani a gyümölcsmúmiáikat, nyugalmi állapotban gombaöl őszeres le­mosópermetezést kell végezni. Fehérbimbós állapotban, de különösen virágzáskor (ameny- nyiben az időjárás kedvez a kórok okzóknakt). feltétlenül védekezni kell, akár két alka­lommal is, a későbbiekben a gyümölcsöt kell védeni a fer­tőzéssel szemben. Felhasznál­ható készítmények az Ortho- cid. a Fumilex, a Ronilan, a R óvnál. Jelen időjárás kedvez a pe- ronoszpóra-félék fertőzésének, ezért a kórokozóra érzékeny kultúráik (káposztafélék, bor­só, uborka, hagyma, szőlő), védelmét folytatni kell, fel­használható készítmények a Ridomil Plus, a Cursate Super, az Orthocid, és •réztartalmú ké­szítmények. Uborka esetében a Ridomil Plus + Kasumin 2 L kezelések alkalmazását ajánljuk pieg- előző jelleggel, 8—10 naponként ismételve. Szőlőben a tarka szőlőmoly lárvái a napokban kezdik meg a károsításukat, el­lenük Ditrifon 50 WP, vagy a piretroidok egyikének (Decis, Chinetrin) alkalmazását java­soljuk. Zöldségnövényeinken és más kultúrákon a felszaporo­dás levél tetvek elleni védeke­zésre a Pirimor 50 WP vagy az Unifosz 50 EC használatát javasoljuk. Tatár József Békés Megyei Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Állomás Négyhúsz Tudom, nem példa nélkül álló ez az eset, talán minden gyógyszertárnak meg­van már a maga hasonló története. Azért mégis érdemes szóvá tenni a bé­késcsabai, Tanácsköztársaság úti kis pa­tikában megesett apró esetet, mert a sok elszomorító hír mellett jólesik leírni : azért létezik még emberi tapintat, segítő együttérzés. A néni kapkodva, idegesen számolgatta a forintokat, háromszor átnézte a szaty­rát, a zsebeit, ám 4 forint 20-szaI csak rövidebb volt a pénze, mint amennyibe a nagy halom gyógyszer került. A fekete hajú gyógyszerésznő, mielőtt kínossá vál­hatott volna a helyzet az idős néni szá­mára, felajánlotta a hiányzó pár forin­tot — kölcsön. A néni hálásan fogadta a segítséget, elsősorban nem is a 4,20-at, hanem a tapintatot, hogy nem alázták meg könyöradománnyal, hogy nem szé­gyenült meg. Mint ahogyan az eset amúgy sem az ő szégyene... . t. i. Az elmúlt hetekben je­lentős változás történt a me7 zőkovácsházi pártházban. Kletten nyugdíjba mentek, egy harmadik — egyébként fiatal ember — más munka­helyet keresett magának. Az első titkári széknek is új gazdája van. Szabó István leköszönt és Strasinszki Ist­ván lépett a helyére. De ez csak leírva ilyen egyszerű, pro és kontra hangzottak el érvek, ellenérvek, felütötték fejüket az ilyenkor szinte természetes pletykák, men­demondák. .^Menekülnek az emberek a pártbizottságról”; „Kényszernyugdíjazás, bun­daügy, a felelősség elhárítá­sa” — megannyi közszájon forgó ilyen és ehhez hason­ló kifejezés kapott szárny­ra. Mft mondanak maguk az érdekeltek? Először Szabó Istvánhoz kopogtattunk be, aki a helyi áfész főosztály- vezetője lett. — Tudjuk, hogy 30 éve dolgozik politikai munkate­rületen. Beszélne a kezdeti időszakról? — 30 évvel ezelőtt az ak­kori földművesszövetkezettől a KISZ kért ki munkatárs­nak. .1964-től járási KISZ- titkár voltam, 1969—72-ben politikai főiskolát végeztem. 1972-től járási párttitkár, majd első titkár - lettem. Alapképzettségem géplaka­tos, érettségi után pedig a szegedi tanárképző főiskolát végeztem el. A városi pb el­ső titkáraként 1986-tól te­vékenykedtem. Nős vagyok és két felnőtt gyermekem van. — Ennyi év után mi ösz­tönözte a változásra, hisz munkáját elismerték és in­formációnk alapján köztisz­teletnek örvendett? — Nem a belpolitikai helyzet és nem kényszerű­ség miatt döntöttem így. Ügy ítélem meg, hogy ennyi év után időszerű átadni a he­lyünket a fiataloknak, lehe­tőséget adni a bizonyításra. Másrészt feltehetően elfoga­dásra kerül a kétciklusos választási rend és már négyszer voltam újraválaszt­va első titkárnak. Mindezek ellenére nem féltettem a székem az apparátuscsök­kentés miatt sem. Vélemé­nyem az, hogy egy létszám- leépítés során célszerűbb, ha az idősek vonulnak vissza és teret engednek a fiatalok­nak. A nyugdíjtól korban még távol állok és bunda­ügyem se volt. Én magam döntöttem így, nem a fele­lősséget hárítottam el, hisz továbbra is tevékenykedem a végrehajtó bizottságban. — Az új munkahellyel kapcsolatban is felmerültek kételyek. A döntést mi be­folyásolta, miért az áfészt választotta? — A munkaviszonyom alatt talán ha kétszer vol­tam beteg, az egészségemmel nincs baj. El se tudom kép­zelni, mi lenne, ha teljesen visszavonulnék. Mindenképp dolgozni szeretnék még jó ideig. Az áfész elnöke meg­keresett és ajánlatot tett a jelenlegi állásom betölté­sére. Nem én jöttem az áfészhez kérni és nem is ér­zem úgy, hogy ez egy kény­szerű megoldás lenne. Lehe­tőséget kaptam, amit jól át­gondolva vállaltam el. — Kapott-e kritikát a munkája során? — Igen, annak idején pél­dául a téeszek összevonásá­ért — Nagy bánhegy esen még ki is fütyültek — és voltak olyan határozatok is, amit bizony vissza kellett vonni. Kritikával illetett még a sajtó is például a Bartöv ügye esetében. Olyan súlyos hiba, amiért fegyelmit kap­tam volna, nem akadt. Min­dig elhatároltam magam a sztálinista vezetéstől és a demokratikusabb, liberáli­sabb vonalat képviseltem. Ezt még akkor is igaznak hiszem, ha néha keményen kellett dönteni. Ami jó vagy rossz történt a járásban, an­nak én is részese voltam, ezt vállalom ma is. — Milyen jó tanácsot tud­na adni a vezetésnek és mi a véleménye a mai politikai helyzetről? — Minden választott veze­tőnek főnyeremény lehet, hji érzi a testület támogatását. Ez nem jelenti azt, hogy ne legyen önálló arculata. A la­kossággal, a tagsággal min­denkor tartani kell a kap­csolatot és minden körülmé­nyek között embernek kell maradni. Súlyos feltételek közt dolgozunk, de a párt nincs pánikhelyzetben. So­kat várok egy elfogadható programtól, a párttörvény­től, a szervezeti szabályzattól és később a 14. kongresszus­tól. A többpártrendszerrel, pluralizmussal egyetértek, addig a pontig, amíg ezek a társadalom jó értelemben vett változtatására töreksze­nek. Ha a nehéz helyzeten akarnak segíteni, akkor mindenkinek kezet kell nyúj­tani. — Hogy érzi magát az új munkahelyén? — Továbbra is tartom a kapcsolatot a párt-, állami, társadalmi vezetőkkel. Nem érzem azt, hogy elfordultak volna az emberek tőlem. Ma is felkeresnek és kérik a segítségemet, ami nagyon jól­esik. Természetesen más ez a munka, itt 12 ezer szövet­kezeti tag érdekében kell dolgoznom. * * * A. mezőkovácsházi városi pártbizottság első titkárát, Strasinszki Istvánt irodájá­ban kerestük fel és beszél­gettünk életéről, terveiről: — Kérem, mutatkozzon be röviden. — Munkásszülők gyerme­keként születtem 1947-ben Battonyán. Itt érettségiztem, majd 1970-ig raktárosként dolgoztam a téglagyárban. Ezt követően a járási KISZ- bizottság munkatársa, ké­sőbb titkára lettem. Az MSZMP Politikai Főiskolá­jának elvégzése után 1982*- ben a járási pártapparátus­ban tevékenykedtem politi­kai munkatársként. 1983-tól a nagyközség, 1984-től a vá­rosi jogú nagyközség pártbi­zottsági titkára, a várossá nyilvánítás után pedig a vá­rosi pb titkára voltam. Nagy változást jelent 1989 áprili­sa, amikor megválasztottak első titkárnak. Nős vagyok, két gyermekem van. — Hogy értékeli eddigi te­vékenységét? — Úgy érzem, a társadal­mi élet folyamatában éltem. A ’70-es évek ifjúsági moz­galmára a színes, gazdag munka volt a jellemző. Ne­héz, de szép feladatokat kaptam. Az ebben az idő­ben végzett mozgalmi mun­ka erősített meg abban, hogy a politikai pályán marad­jak. Megtiszteltetésnek vet­tem, amikor pb-titkárnak választottak és abban bízom, hogy mindez a térségben élők bizalmát is jelenti. — Milyen vezető szeretne lenni? — Vallom, hogy minden vezető csak akkor tud ered­ményesen dolgozni, ha tá­mogatják munkáját az em­berek. Szeretnék határozott és önkritikus lenni, ha szük­séges, vitában meggyőző, de meggyőzhető is. Én a de­mokratikus elveket képvise­lem. Fontosnak tartom az emberi kapcsolatokat, mert az emberségre, megfelelő to­leranciára ma nagy szükség van. — Mi a véleménye a kom­munista párt képviselőjeként a jelenlegi politikai helyzet­ről? — Itt mi városi és térségi feladatokat látunk el. Ügy gondolom, a városi pb és az irányítása alá tartozó alap­szervezetek között a kapcso­latot erősíteni kell. A város és a térség szerepkörének, arculatának formálása, ala­kítása munkánkban megha­tározó. A várospolitika fej­lesztése, a jobb ellátás - biz­tosítása a fontos. Alapvető feladat, hogy szót tudjunk érteni a különböző szerveze­tekkel, alternatív csoportok­kal. A többpártrendszer gyakorlatilag már tény. Ha a programok a társadalom érdekeit szolgálják, akkor nem tartom kizártnak az eredményes munkát. H. M. A Csanádapácai Széchenyi Tsz-ben több mint két hete tart a zöldborsó gyormirtása. A 420 hektárnyi területen a napokban fejezik be a munkálatokat. Ezt követően a kukoricatáblák gyomirtására kerül sor Fotó: Gál Edit

Next

/
Thumbnails
Contents