Békés Megyei Népújság, 1989. május (44. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-03 / 102. szám

I BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. MÁJUS 3., SZERDA Ara: 4,30 forint XIJV. ÉVFOLYAM, 102. SZÁM Mai számunkból: Hősi halottak — ma? (3. oldal) Tizenhat hónap története (3. oldal) B szakmáról és a megbecsülésről (4. oldal) Szakszervezeti információ (S. oldal) flz önállóság nagyobb mozgásteret ad (5. oldal) Battonyai tervek (6. oldal) Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága Képviselői viták a Parlamentben kulturális és ifjúsági témákról A Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Bizottsága kedden ülést tartott. A tes­tűiét a Központi Bizottság soron következő ülését má­jus 8-ára összehívta. A Politikai Bizottság ja­vaslatot vitatott meg a nyu­gat-európai integrációs fo­lyamattal összefüggő külpo­litikai és külgazdasági stra­tégiánkra, amely kérdés a közeljövőben a Központi Bi­zottság napirendjén is sze­repel. Megállapította: el­képzeléseink célja egy olyan, a kilencvenes évti­zedre szóló, átfogó Európa- politika elvi irányainak és összetevőinek meghatározá­sa, amely nemzeti program­ként hatékonyan szolgálja a stabilizáció és a kibontako­zás megvalósítását, elősegíti felzárkózásunkat a fejlett országokhoz. A testület tájékoztatót hallgatott meg a politikai pártokról szóló törvényja­vaslatról folytatott társadal­mi viták tapasztalatairól. A testület az 1989. március 14-ei ülése alapján átdolgo­zott törvényjavaslatokat — megerősítve a fővárosi, me­gyei és megyei jogú párt­végrehajtóbizottságok állás- foglalásával — alkalmasnak, tartja arra, hogy a Minisz­tertanács minél előbb be­nyújtsa azt az Országgyűlés­nek. Javasolja ezért a Köz­ponti Bizottságnak, hogy foglaljon állást a törvényja­vaslat koncepcionális kérdé­seiben, s ajánlja elfogadásra azt az Országgyűlésnek. A testület az új alkot­mánykoncepcióval összefüg­gésben áttekintette a bíró­ság korszerűsítésének alap­kérdéseit. A Politikai Bi­zottság támogatja azt a fel­fogást, amely megfelelő ga­ranciákat szándékozik ki­építeni a pártatlan és füg­getlen ítélkező munka ellá­tásához, s ehhez igazítja egymástól elkülönülten az ítélkezés elvi irányításának és a bíróságok irányításá­nak: új rendszerét. Az a szándéka, hogy a bírósági szervezet működése biztosít­sa az ítélkezés törvényessé­gét, s feleljen meg a jogbiz­tonság és a célszerűség szempontjainak. Helyesli a testület az új bírósági szer­vezeti alapelveket. A Politikai Bizottság ülé­sén a Központi Bizottság politikai nyilvánosságáról és az MSZMP sajtópolitikájá­ról hozott állásfoglalásai megvalósítására készült fel­ad attervezetet vitatott meg. A testület megállapította, hogy az MSZMP valameny- nyi szervezeti egységénél, a pártélet minden szintjén kö­vetkezetesen érvényesíteni kell az állásfoglalásban fog­laltakat, biztosítva a párt­szervek és -szervezetek mun­kájának nyilvánosságát. Le­szögezte: ' az MSZMP kor­mányzó pártként minden eszközzel támogatja a kor­mány sajtópolitikájának kor­szerűsítését, az új tájékoz­tatási törvény mielőbbi meg­alkotását A testület ezután a me­gyei pártlapok helyzetével foglalkozó jelentést tárgyalt meg. Rámutatott: ezek az újságok a pártpolitika meg­ismertetését szolgálják, sajá­tos eszközeikkel segítik a helyi célok megvalósítását. A lapok naponta 1,2 millió példányszámban találnak vá­sárlóra. A Politikai Bizott­ság ülésén megfogalmazó­dott: a korszerű követelmé­nyeknek megfelelően bizto­sítani kell a szervezeti le­hetőséget is arra, hogy a megyei lapok és kiadók együttesen vállalkozva nye­reségérdekeit, önállóan gaz­dálkodó szervezeteket hoz­zanak létre. A piacra orien­tált lapkészítés, a szakmai és pénzügyi önállóság meg­teremtése összhangban áll a politikai intézményrendszer korszerűsítésével. A testület végül javaslatot fogadott el a megyei lapok és kiadóvál­lalatok önállóságának kon­cepciójára. A Politikai Bizottság meg­vitatta a soron következő központi bizottsági ülésre készülő előterjesztéseket is. A testület orvosi konzíli­um véleménye alapján tájé­koztatót hallgatott meg Ká­dár Jánosnak, a párt elnö­kének egészségi állapotáról. A művelődési tárca veze­tésére jelölt Glatz Ferenc történésszel ismerkedtek meg az Országgyűlés kultu­rális bizottságának tagjai kedden a Parlamentben megtartott soron kívüli ülé­sükön. A testület tagjait Németh Miklós miniszterelnök tájé­koztatta a kormányban ter­vezett — korábban már is­mertté vált — személyi vál­tozásokról. Kifejezte meg­győződését, hogy az új ösz- szetételben egységesebb lesz a Minisztertanács munkája, jobban előtérbe kerül a szakértelem, erősödik a csa­patmunka. Glatz Ferencnek, az MTA Történettudományi Intézete igazgatójának, a História című folyóirat fele­lős szerkesztőjének eddigi munkásságát ismertetve, emlékeztetett arra, hogy a történész nemzetközileg is elismert tudományos és ku­tatómunkássága mellett több mint 25 éve az ELTE-n és más egyetemeken oktató­ként tevékenykedik. Ki­emelte a miniszterjelölt di- namikusságát, határozottsá­gát, valamint azt, hogy gaz­dag oktatói-nevelői tapasz­talattal rendelkezik, s mint ilyen, az oktatási rendszer gyökeres reformjának, az intézményi önállóságnak és autonómiának a híve. E tanácskozáson elhang­zottak alapján a kulturális bizottság tagjai —. miként a képviselők hozzászólásaiból kiderül — támogatták a kor­mányfőnek az új miniszter személyére tett javaslatát. Ezt -követően az Ország- gyűlés ifjúsági és sport-, va­lamint kulturális bizottsága együttes ülésen hosszas vi­ta után úgy döntött, hogy nem kezdeményezi a parla­ment legközelebbi ülésre ja­vasolt, az ifjúsági törvény érvényesülésének tapaszta­latait összegző beszámoló le­vételét a napirendről. Deák Gábor államtitkár, az ÁISH elnöke vitaindító­jában előrebocsátotta, hogy a kormány előterjesztéseként kerül a Parlament elé a be­számoló. Szerinte az nem vállalkozhat arra, hogy a kormány ifjúságpolitikájáról komplex módon számoljon el, hiszen nem ez a kormány felelős a kialakult helyze­tért. A vitában felszólalók an­nak a véleményüknek adtak hangot, hogy az Országgyű­lés ne csupán a törvény végrehajtásának tapasztala­tairól, hanem az ifjúság helyzetéről, létének javítá­sáról is tárgyaljon. A Par­lamentnek ki kell kénysze­rítenie, hogy végre történ­jék valami az ifjúság ügyé­ben. Külön ifjúsági politiká­ra nincs szükség, ha a kor­mány úrrá tud lenni a fe­szültségeken. Volt, aki ja­vasolta, hogy a társadalom­politikával foglalkozó ál­lamminiszter hozzon létre ideiglenes tárcaközi munka- bizottságot, vagy nevezzenek ki kormánybiztost arra az átmeneti időre, amíg az új szervezeti keretek kialakul­nak. A képviselők szerették volna, ha az ülésre meghí­vott ifjúsági szervezetek képviselői is elmondják vé­leményüket, erre azonban csak a Demisz alelnöke, Gyurcsány Ferenc vállalko­zott. Hangoztatta, hogy az ifjúságot a maga nyomorú­ságos léthelyzete foglalkoz­tatja, rossz a közérzete, el­vesztette értékeit, követésre méltó példáit. ' Az együttes ülést megelő­zően az ifjúsági és sportbi­zottság tagjai tájékoztatót hallgattak meg az Országos Társadalombiztosítási Ta­nácsról készülő törvényja­vaslatról. A bizottság az elő­terjesztést alkalmasnak ítél­te a további társadalmi vi­tára. Vélemények az MSZMP agrárpolitikai tézistervezetéről Ismét Chinoin kontra Vác Nagyobb önállóságot a mezőgazdaságnak ,Az MSZMP Központi Bizottsága febrnár 20—21-i ülésén tekintette át az agrárpolitikai tézistervezetet. A Központi Bizottság koncepcióját társadalmi vitára bocsátották. Békés megyében is megtartották körzetenként a KB tervezetének vitáját. Összesen tíz körzetközpontban 210 résztvevő tár­gyalta meg a javaslatot, s a vitában hetvenen mondták el véleményüket. Az elkövetkezőkben a főbb megállapításokat foglaltuk össze. A Chinoin kontra Vác el­nevezésű ad hoc bizottság tüntetést szervezett kedden Vácott, a Chinoin váci tele­pe előtt. A „tüntetők”: Chi- noin-ellenes transzparense­ket vivő általános- és kö­zépiskolás gyerekek, élükön Both János tanácselnökkel, a Váci Taurus parkolójából a szomszédos telken lévő Chi­noin bejáratáig mentek. Itt a tanácselnök Bihari István­nak, a Chinoin vezérigazga­tójának átnyújtotta azt a le­velet, amelyben a város ön- kormányzata és a Chinoin közti tárgyalások feltétele­ként a következőket szabják meg: a Chinoin ez év de­cember 31-éig hagyjon fel Vácott vegyészeti tevékeny­ségével és fejezze be műkö­dését a veszélyes hulladék­égető. Feltételként szabták továbbá, hogy a háromfős tanácsi társadalmi bizottság addig is szükség szerinti gyakorisággal ellenőrizhesse a telepet. Both János tanácselnök szerint a mostani demonst­rációra úgymond önvéde­lemből, a nyomatékosság kedvéért volt szükség, s a tanácselnök szerint a de­monstrációra a gyerekeket nem kivezényelték, hanem maguktól jöttek. Bihari István, a Chinoin vezérigazgatója a levelet át­vette és ismételten kifejtet­te, hogy a telepen minden tevékenységet az előírásnak megfelelően folytattak, s újból kifejezte kompromisz- szum-készségét, a telep fel­számolásáról. Mint mondot­ta, a Chinoin a jelenlegi helyzetet elfogadja, és olyan kompromisszumot keres, hogy a gyógyszergyár mű­ködni tudjon, ne kelljen le- állnia, s emellett Vác lakói­nak a kívánsága is teljesül­jön. Általános nézet szerint az agrárpolitika megújítása na­gyon is időszerű, sőt koráb- . ban kellett volna javasolni a változtatást. A felszólalók szűkszavúnak ítélik a föld­del kapcsolatos kitételt, igé­nyelnék a művelési ág meg­választásának . rugalmasabb lehetőségét. Á falufejlesz­téssel kapcsolatban az el­maradott térségek (nemcsak a kedvezőtlen termőhelyi adottságúak) fejlesztésének szükségességével nem fog­lalkozik a tervezet. Javasol­ják többen is, hogy amelyik üzem áldoz az infrastruk­túra fejlesztésére, részesüljön adókedvezményben. Általános vélemény, hogy a jövőben is a nagyüzem alkossa a mezőgazdaság ge­rincét. Ahol mégis magán- tulajdonba kerül a föld (tsz- felszámolást kivéve), a tu­lajdonváltozást úgy kellene szabályozni, hogy abból ál­lami bevétel legyen, mely­ből különböző alapokat le­hetne képezni (pl. interven­ciós, kockázati). Esetenként (túltermelés levezetése, na­gyobb mértékű elemi károk stb.) szükséges az állam be­avatkozása a piaci mecha­nizmusba. amihez az eddi­ginél lényegesen hatéko­nyabb intervenció® tevé­kenységre van szükség. Bő­víteni kell az intervenciós alapot és kockázati alapot kell képezni. Szkség lenne ennek a kimondására az ag­rárpolitikai koncepcióban. Csaknem mindenütt felve­tődött a társadalmi vita so­rán. hogy a mezőgazdasági üzemek nagyrészében több embert foglalkoztatnak a szükségesnél. Az új érde­keltségi rendszerek beveze­tésével a hatékonyság to­vább javul, jelentős munka­erő szabadul fel. Bizonyta­lan a felszabaduló munka­erő további sorsa. Az erre vonatkozó szándék nem tű­nik egyértelműnek. Többen felvetették, hogy az iparpo­litikai koncepcióval együtt lehetne jól áttekinteni ezt a kérdést. Erre vonatkozik az a meg­állapítás is, hogy az élel­miszertermelésben kínálati pozíció érvényesül, vagy be­látható időn belül érvénye­sülni fog a piaci mechaniz­mus. Az ágazatban felhasz­nált ipari eredetű eszközök és anyagok előállítói viszont monopol helyzetben vannak, ami a termékek minőségé­ben és árában érezteti ha­tását. Nem hisznek abban a szakemberek, hogy a jelzett importliberalizálás ezen lé­nyegesen változtat. Mindez megakadályozza a piaci vi­szonyok kialakulását. Sok ellenvélemény hang­zott, el azzal kapcsolatiban, hogy az elvonás egy csator­nán — a földadón keresztül történjen. Az új földértéke­lési rendszer nincs olyan szakaszban, hogy erre le­hessen alapozni, a jelenlegi aranykorona érték rendsze­re elavult, torz. A világpia­ci versenyképesség szem­pontjából továbbra is szük­ségesnek tartják a termékek támogatását is, szemben a tervezettel, ahol csak egyes beruházások és a gyenge adottságú üzemek támoga­tásáról van szó. Ma Euró­pában a magyar mezőgaz­daság az egyik legkisebb mértékben támogatott. Ja­pánban például a mezőgaz­dasági termelést 70 száza­lékkal támogatja az állam. Az érdekképviseletről szó­ló fejezetet szegényesnek tartják a felszólalók. Több­ségben voltak azok a véle­mények, hogy szükség van a mezőgazdaságnak egy egy­séges, ágazati kamara rend­szerű érdekképviseletre. Az is elhangzott a tanácskozá­sokon, hogy a jelenlegi ér­dekképviseleti szerveket fel kell oszlatni, és alulról épít­kezve új rendszerű szerve­zeteket kell kialakítani. Nem csak koncepció szin­tű probléma az ágazat ala­csony jövedelmezősége. Mind a tíz körzeti tanácsko­záson élesen vetődött fel e helyzet megváltoztatása ér­dekében sürgősen hozandó kormányzati intézkedések szükségessége. Ugyancsak általános panaszként hang­zott el. hogy a nagyüzemek életébe túl sokan szólnak bele. Sok az olyan felügye­lőség és egyéb hatósági jog­gal rendelkező intézmény, szervezet, akik vizsgálhat­nak. utasításokat adhatnák és bírságolhatnak a gazda­ságokban. A Békés megyében meg­tartott körzeti tanácskozá­son ezek a javaslatok hang­zottak el az agrárpolitikáról. A fentieket továbbították az illetékesek a MÉM-nek. i V. L. A magyar—osztrák határon a határőrség május 2-án megkezdte a műszaki határzár le­bontását. Az elektromos jelzőrendszer, valamint a kettős drótkerítés eltávolításában gaz­dálkodó szervezetek, tanácsok és a lakosság is közreműködik. A több mint 20 éve létező határzárt a tervek szerint 1990. év végéig eltávolítják ✓

Next

/
Thumbnails
Contents