Békés Megyei Népújság, 1989. május (44. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-20 / 117. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG _____ _ _ _____________ H MEGYEI PÚRTBIZOTTSAG ÉS fl MEGYEI TflNáCS LAPJA 1989. MÁJUS 20., SZOMBAT Ara: 5,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 117. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Mai számunkból: n valódi pecsét (4. oldal) Könvvtortúra a határon (5. oldal) Fordulópont előtt... (5. oldal) Ki legyen a tulajdonos? (7. oldal) József Attila battonyai kapcsolatai (8. oldal) Gigantikus gázkitörések lesznek (10. oldal) Ön és a romantika (12. oldal) A Változások szükségesek a büntetőeljárásban Amennyiben az alkotmá­nyozás folyamatában komo­lyan vesszük az államhatal­mi ágak elválasztását, vala­mint az emberi jogok ga­rantálását, a bírói szervezet­nek minden eddiginél na­gyobb súlyúnak kell lenni — mondotta Kulcsár Kál­mán igazságügyminiszter a Közalkalmazottak Szakszer­vezetének pénteki aktívaér­tekezletén, ahol az igazság­szolgáltatás korszerűsítésé­ről, a bíróságok működésé­vel kapcsolatos elképzelések­ről tartott előadást. Egyebek között arról szólt, hogy tovább kell fejlesztem a bírói függetlenség szerve­zeti és jogi biztosítékait, alaposan meg kell vizsgálni, hogyan alakuljon a jövőben a bíróságok és az Igazság­ügyi Minisztérium kapcso­lata. Folyamatosan áttekin­tik a bíróságokkal kapcsola­tos igazságügyminiszteri rendeleteket, utasításokat. Semmi szükség arra példá­ul, hogy a minisztérium döntse el, milyen legyen a bíróságok kapcsolata a saj­tóval. Kulcsár Kálmán kitért ar­ra, hogy — nemzetközi szerződéseinkből fakadóan — bizonyos változtatások szükségesek a büntetőeljá­rásban. Be kell vezetni az előzetes letartóztatás bírói felülvizsgálatát. Az egyik lehetséges meg­oldás, hogy 72 óra múltán bírói döntés szükséges a fheghosszabbításhoz, vagy pedig az ügyészi döntés el­len bírósághoz lehessen for­dulni. E probléma felveti a vizsgálóbírói intézmény visszaállításának szükséges­ségét. Való igaz, hogy ko­rábban kétszer is eltörölték ezt az intézményt — mon­dotta —, ám mind a Hor- thy-korszakban, mind 1950 —<51-ben olyan időszakban szüntették meg, amikor a politikai rendszer tekintély­uralmivá vált. A miniszter kifejtette vé­leményét az Országos Bírói Tanácsról is. Véleménye szerint a bíróságok autonó­miájára tekintettel a jövő­ben e testület tenne javas­latot a köztársasági elnök­nek a bírák kinevezésére. Jelenleg ugyanis ez tulaj­donképpen az igazságügymi­niszter kezében van, hi­szen nem fordult még elő, hogy az Elnöki Tanács nem értett egyet az előterjesztés­sel. A bírói tanács határozná meg a bírák automatikus fi­zetési rendszerét, ennek ki­dolgozása megkezdődött. Lé­nyege: senki, még a bíróság elnöke sem szólhatna bele a bírák fizetésébe, jutalmába. Az aktívaértekezlet részt­vevői ezt követően a vár­hatóan ■ ősszel megalakuló Bírósági Dolgozók Szakszer­vezetével kapcsolatos előké­születekről tájékozódtak. Magyar Helsinki­bizottság alakult * Megtartotta alakuló ülé­sét a Magyar Helsinki-bi­zottság, pénteken, Budapes­ten, az Eötvös Kollégium­ban. Az ülésen, amelyen je­len volt Karl Johannes von Schwarzenberg, a Nemzet­közi Helsinki Föderáció az Emberi Jogokért szervezet elnöke, elfogadták az alap­szabályt, és megválasztották a tisztségviselőket. A bizottság a többi ilyen nemzeti szervezethez ha­sonlóan tagja a Nemzetközi Helsinki Föderáció az Em­beri jogokért szervezetnek, amely a nemzeti Helsinki- bizottságok munkáját koor­dinálja és fő feladatának te­kinti, hogy ellenőrizze a helsinki záróokmány embe­ri jogokkal kapcsolatos in­tézkedéseinek betartását. A Magyar Helsinki-bi­zottság a folyamatos munka szervezésére hattagú inté­zőbizottságot választott. A testület elnöke Mészöly Mik­lós író, koordinátorai Ko- dolányi Gyula író, és Kő­szeg Ferenc szerkesztő. Előtérben: a gazdasági diplomácia aktivitásának növelése A SZOT elnöksége pénte­ken ülést tartott. A testület részletes tájékoztatást ka­pott a május 17-ei, szerdai SZOT—kormány vezetői tárgyalásról, és egyetértett a megállapodásokban foglal­takkal. A szakszervezeteket külö­nösen aggasztja, hogy e vál­ságelhárító csomagterv mö­gött továbbra sem áll olyan perspektivikus gazdasági program, amely a valódi ki­bontakozást megalapozza. A csomagterv súlyos hiá­nyossága, hogy döntően a költségvetési egyensúly fe­szültségein keresztül közelíti meg a feladatokat, és nem néz szembe az alapproblé­mával; a most már „önálló életet élő” eladósodási hely­zettel, a fizetési mérleg nagy mértékű hiányával. A SZOT elnöksége javasolja az adós­ságszolgálat kezelése érde­kében a gazdasági diplomá­cia aktivitásának növelését és ebben szükség szerint közreműködését is felajánl­ja. A testület ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a társa­dalmi érdekképviseletek ilyen fajta követeléseit, ja­vaslatait a kormánynak már jóval korábban meg kellett volna szívlelnie. A szakszervezetek nem ér­tenek egyet azzal, hogy a társadalombiztosítás bevé­teli többleteit a költségve­tés hiányainak pótlására használják. Ugyanakkor a csomagtervben szereplő kényszerű, szociális célú fel­használásokat ez esetben tudomásul veszik. A lakosság életszínvona­lát közvetve rontó döntések ellensúlyozására a SZOT elnöksége sürgős intézke­déseket tart szükségesnek az antiinflációs politika, az ak­tív foglalkoztatás és szo­ciálpolitikai eszközök cél­szerű alkalmazása, a tár­sadalmi vagyon hatékony működtetése, illetve felélé­sének megakadályozása ér­dekében. A SZOT elnöksége vé­leményét eljuttatja a Par­lament szakszervezeti cso­portjához, s indítványozza, hogy a psomagterv ország- gyűlési vitájában a képvi­selők e vélemény figyelem­bevételével foglaljanak ál­lást. Bővült a közgyógyellátottak köre, igénybe vehető az eseti segély II Művelődési Minisztérium közleménye A Művelődési Miniszté­rium újból megvizsgálta an­nak lehetőségét, hogy kiszi­vároghattak-e a felvételi­érettségi közös írásbeli téte­lek, vagy azok bármely rész­lete. Az alapos, minden rész­letre kiterjedő vizsgálat eredménye egyértelműen azt igazolja, hogy nem. A köz­lemény szerint a miniszté­rium előtt ismert: sok a szó­beszéd arról, hogy egyesek ismerni vélik a tételeket, s emiatt feszültség uralkodik a vizsgázók, az intézmények és a szülők körében. A mi­nisztériumba is érkeztek be­jelentések, de semmi olyan bizonyíték nincs, amelynek alapján indokolt lenne a vizsga rendjének megváltoz­tatása. A minisztérium szombaton és vasárnap tele- fonügyeletet tart a 310-596- os számon 9—15 óra között. Ha bármely tétel tartal­mára vonatkozó konkrét be­jelentés érkezik, a minisz­térium felkészül arra is, hogy a felvételi vizsgát más időpontra tűzze ki és új té­teleket adjon ki — a leg­teljesebb titoktartás minden követelményének eleget té­ve. Akik egészségi állapotuk, szociális helyzetük miatt növekvő gyógyszerköltségei­ket nem, vagy csak nehe­zen tudják kifizetni, jogo­sultak a közgyógyellátási igazolványra. Az ilyen iga­zolvány birtokosának úgy­nevezett fekete receptre írja fel gyógyszereit az orvos, ennek ellenében a gyógy­szertárakban térítésmente­sen vehetik át a felírtakat. A közgyógyellátási igazol­ványt a helyi tanácsok szo­ciális és egészségügyi osztá­lyainál kell kérni. A kérel­mező írásban forduljon ide, és nyolc napon belül — a legtöbbször azonnal és hely­ben — intézkednek. Közgyógyellátásra jogosító igazolványt ez év májusától a korábbinál többen kaphat­nak. Továbbra is jogosultak az igazolványra az intézet­ben elhelyezett, ott nevelt, intézeti vagy állami gondo­zott kiskorúak, a rendsze­res szociális segélyezettek, a pénzellátásban részesülő ha­digondozottak. Számukra visszavonásig érvényes az igazolvány. Egy évre szóló közgyógyellátást kérhetnek a sorkatonai családi segélye­zettek, a központi szociális segélyben részesülők, a rok­kantsági járadékosok (nem azonosak a rokkantsági nyugdíjasokkal!), az olyan gyerekek, akik után szüleik emelt szintű családi pótlékot kapnak. A rendszeres szociális se­gélyezettek, a hadigondozot­tak, a sorkatonai családi segélyben részesülők, a köz­ponti szociális segélyezettek mellett a velük együtt élő házastársak, élettársak, kis­korú gyermekeik is jogosul­tak az ellátásra. Méltányosságból megadha­tó azoknak is, akiknek élet­kora, vagy gyermekeik szá­ma (nagycsaládosok), ala­csony jövedelmük, valamint saját vagy gyermekeik egészségi állapota miatt megélhetésük tartós veszé­lyeztetése nélkül a magas gyógyszer- vagy »gyógyászati segédeszköz-költség viselésé­re nem képesek. Ilyen eset­ben is kiterjed a jogosult­ság a házastársra, élettársra és kiskorú gyermekeikre. A felsorolt jogosultak ese­tében a segély, a járadék megállapítása, az intézeti elhelyezéssel egy időben kell kiadni az igazolványt. Amennyiben a rokkantsági járadékot, az emelt szintű családi pótlékot a rendelet hatálybalépése előtt állapí­tották meg. az érdekeltnek, illetve törvényes képviselő­jének, úgy a közgyógyellá­tást utólag — a jogosultság egyidejű igazolásával — a helyi tanács egészségügyi, szociálpolitikai szakigazga­tási szervétől kell kérnie. A közgyógyellátási igazol­ványkérelemhez külön orvo­si igazolás nem szükséges. Nem lesz könnyű az ügyin­tézők dolga, amikor dönte­niük kell, hogy valóban a leginkább rászorulók kap­hassák meg a közgyógyellá­tási igazolványt. A költsége­ket átmenetileg a társada­lombiztosítási megtakarítás­ból fedezik, de ezek az anyagi lehetőségek is vége­sek. A gyógyszerrendelet átme­neti módosítása gyors segít­ség az új jogszabály megal­kotásáig, hiszen további kor­szerűsítések várhatók. A közgyógyellátási igazolvány mellett él a januárban be­vezetett eseti segélyezés le­hetősége is. Akik a magas gyógyszerárak miatt átme­netileg kerülnek nehéz hely­zetbe, orvosi igazolás mel­lett kérhetik a tanácsoktól gyógyszerköltségük eseten­kénti visszatérítését. B. Zs. Eskütétel Fotó: Kovács Erzsébet Ifjú cserkészek Békéscsabán „Non recuso laboram” — Nem futamodom meg a munkától: ez volt Márton Áron, erdélyi püspök jel­mondata, melyet átvett a tegnap Békéscsabán meg­alakult, nevét viselő cser­készcsapat. A 14 cserkész­jelölt — fele főiskolás, fe­le az 1-es számú iskola fel­sős tanulója —, olyan em­berré szeretne válni, aki nem futamodik meg a fe­lelősségvállalástól. A „Légy résen” jelszó többek között szilárd erkölcsi értékekre való törekvést takar, s ez elgépiesedett, elanyagiaso- dott világunkban hihetetle­nül fontos. Ezt hangsúlyoz­ta a csapat újonnan avatott parancsnoka, Szeblák Ta­más, számítógépoperátor is. Mint mondta, erkölcsi ké­pességeinkkel utol kellene érni a technikai haladást, hisz a technika fejlődik, az ember azonban nem! Szólt a család megnövekedett szerepéről, a békés egymás mellett élés fontosságáról. Az ifjúsági és úttörőház — mely nagytermét ingyen bocsátotta a csapat rendel­kezésére — olyan különös ünnepségnek volt helyszí­ne, mely újjáélesztett egy negyven éve megszüntetett mozgalmat. Valamikor me­gyeszékhelyünkön öt cser­készcsapat működött, mely­nek még élő tagjai öröm­mel üdvözölték a fiatalo­kat, — A cserkészmozgalom jelképe, a testi-lelki tiszta­ságot szimbolizáló liliom biztos támpontot ad ebben az értékvesztett világban. — mondta a megyében el­sőként alakult kétsopronyi Hont cserkészcsapat veze­tője, Kárpáti László plébá­nos. Az ünnepségre meghívták a magyar cserkészmozga- lom vezetőin kívül a me­gyei tanács, a pedagógiai intézet, és a megyei úttörő­szövetség képviselőit is. A cserkészmozgalom ugyanis keresi az együttműködés le­hetőségeit; együtt kíván munkálkodni a különböző szervekkel azon, hogy lel­kes, erkölcsös, művelt, csa­ládszerető generáció nőjön Megkezdődött a Pedagógusok Szakszervezetének kongresszusa Mintegy 260 ezer közokta­tási dolgozó képviseletében 266 küldött részvételével pénteken a Medosz-székház- ban megkezdődött a Pedagó­gusok Szakszervezete XIII. kongresszusa. Az ágazati szakszervezetek közül első­ként megtartott, a tervezett­nél másfél évvel előbbre ho­zott kongresszus első nap­jának munkájában részt vett Nagy Sándor, a SZOT főtit­kára és Pusztai Ferenc mű­velődési miniszterhelyettes is. Az alapszervezeti és me­gyei küldöttértekezletek megállapításait összegző írá­sos beszámolóhoz, valamint az időszak szakszervezeti kezdeményezéseit, azok ered­ményeit és a meg nem va­lósult törekvéseket tükröző dokumentumhoz Sárdi La­jos megbízott főtitkár fűzött szóbeli kiegészítést. Utalt az előadó az utóbbi fél év néhány fontosabb, ugyanakkor ellentmondásos­nak minősített eredményére is. Ezek között említette, hogy — bár jelentős késéssel — megtörtént a túlórák bruttósítása, s 550 millió fo­rint központi erőforrásból, február 1-jei hatállyal visz- szamenőleg, kedvezőbbé vált a túlmunka díjazása. Meg­szűnt a pedagógusok 50 szá­zalékos túlórakötelezettsége, s az oktatás területén 1 mil­liárd 150 millió forintos köz­ponti forrással szeptember 1-jétől sor kerülhet az alap­bérek emelésére. Ez utóbbi átlagosan havi 1100 forint bérfejlesztést jelent. Ezek az eredmények nem kis rész­ben az ágazati dolgozók ha­tározott fellépéseinek, a kö­zelmúltban egyre fokozódó elégedetlenségi-tiltakozási akcióinak voltak köszönhe­tők. A szakszervezet e kong­resszuson kialakítandó új céljai és feladatai — hang­súlyozta végül — csak ön­álló, ütőképes szervezettel, az érdekérvényesítő eszkö­zök tudatos megválasztásá­val, a szakszervezeti mozga­lom újfajta egységével va­lósíthatók meg.

Next

/
Thumbnails
Contents