Békés Megyei Népújság, 1989. május (44. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-19 / 116. szám

O 1989. május 19., péntek Mi kerül a táskába? Ezentúl minden iskola maga dönt 1 Piért már a kővetkező tanévre szállít A Picrt telekgercndási lerakatának egyik raktárában az Is­kolafüzeteket készítik elő szállításra Fotó: Veress Erzsi „Gyenge, nehéz szezonnak nézünk elébe” — valahogy így fogalmaztak, gondterhel­ten a papír-írószeráru-keres- kedők tegnap Békéscsabán, a Piért Kereskedelmi Vál­lalat Délmagyarországi Ki- rendeltsége 42. számú, me­gyénkben működő lerakatá­nak szokásos tájékoztatója után, amelynek témája: a következő, 1989—90-es tan­évre való felkészülés. Aggo­dalmukat ekképen indokol­ták: tavaly több ígéretet kaptunk, és azt sem telje­sítették, a nyár végén már egyszerűen nem tudtunk ad­ni bizonyos áruféleségeket, hát akkor most mi lesz, ha eleve hevesebbet ígérnek. S hogy ez így van, arról lényegében a Piért sem te­het —, a gyártó cégektől függ, hogy eleget tesznek-e a megrendeléseknek, és mi­lyen ütemben szállítanak. Sok a bizonytalanság, hírlik például, hogy a szótárfüzet gyártását megszüntetik, s helyette más formátum ké­szül, de ez még nem biz­tos. A megyében működő kul- túrcikk-, és papír-írószerbol- tok vezetőinek megtartott tájékoztatón Kovács Pál, a Piért lerakatvezetője azt is elmondta egyebek között, hogy az idén nem lesz „Pi­ért az iskolásokért” akció* Csak emlékeztetőül: tavaly minden lerakat ingyen el­látott egy általános iskolai első osztályt a szükséges tanszerekkel, füzetekkel. El­marad az úgynevezett elő­vásárlási akció is. melynek az volt a lénvege. hogy aki korábban vásárolt, sorsje­gyet kapott. Marad viszont a partneri kedvezmény. Ezt azon vállalatoknak, áfészek- nek. magánkereskedőknek nyújtja a Piért, amelyek, il­letve, akik 1989. június 30-ig átveszik, és a szokásos ban­ki átfutási időn belül ki is fizetik az iskolaszezon-cik­keket. S marad a hagyomá­nyos tanszervásár is, ame­lyet az idén július 31. és (Folytatás az 1. oldalról) szerülnek a pálya elhagyá­sára, mielőtt még egyáltalán belekóstolhatnának a szak­mába, hiszen nincs igény például a növényvédelmi szakosokra, autóforgakni, vízgazdálkodási, földmérő és gépszerkesztő szakosokra. Jobb a helyzet a szakmun­kásképzési célú szakköz ip- iskolát végzetteknél. Több az álláslehetőség, mint tavaly, de ha azt nézzük, hogy 432- en érettségiznek és kapnak mellé szakmunkásbizonyít­ványt, s ezzel szemben 173 munkahelyet kínálnak a munkáltatók, az arány nem valami jó. A végzős 39 nyom­daipari szakmunkás például 6 álláson „osztozhat”. Derékhadat jelentenek a szakmunkásképzőben végzők, mintegy 2080-an. őket 1896 állás várja, 10 százalékkal több, mint tavaly. Sokan már eleve tanulmányi szer­ződést kötöttek, az ő munka­helyük tehát már biztosított. A többiek lehetőségeit az ha­tárolja be, hogy milyen szak­mát tanultak. Mert, ahogyan a bevezetőben már utaltunk rá, egyes szakmákban sok a betöltetlen munkahely — ilyen a hegesztő, az eszter­gályos, a szerszámkészítő, az ács-állványozó, vagy a ci­pőfelsőrész-készítő —, míg egyetlen munkáltató sem je­lezte, hogy szüksége 'enne padlóburkolóra, textiltisztf­augusztus 12. között rendez­nek meg, amikoris a Piért saját boltjaiban — s ez na­gyon fontos tudnivaló, mert a boltvezetők elmondták, sokszor reklamálnak a ve­vők. hogy a reklámozott kedvezményt miért nem kapják meg — különböző árkedvezményeket nyújt. S most konkrétan néhány fontosabb iskolaszerről : a gyártók a megrendelt isko­latáskának mintegy a felét szállították le május köze­péig. Egyes, megrendelt tí­pusokat eleve nem is gyár­tottak, mivel kis tételekről volt szó. A többi típusból viszont pótolni tudja ezt a Piért-lerakat. Tolltartóból remélhetőleg nem lesz hiány, a gazdagabb választék ked­véért importáru is érkezik. Van elegendő rajzlap, irka­tartó. beírókönyv, gyorsfűző, okmánytartó, rajztáblatartó, növénygyűjtő, füzet, kevés viszont az ellenőrző-borító, az olcsóbb tankönyvborító és ceruza. Az igényelt meny- nyiségnél kevesebbet tud szállítani a vállalat zsírkré­tából, szóló pasztellekből ; nincs 32 centis egyenes mű­anyag vonalzó, és nem ele­gendő a készlet radírból. tóra, kozmetikusra, fényké­pészre, vagy rádió-tévé mű­szerészre. Nem gond munkát találni az egészségügyi szakiskolát végzetteknek, 85 hely várja a 22 végzőst, nehezen talál­hatnak viszont állást a gyors- és gépírók. Tárt karokkal várja, pon­tosabban várná, a megye a felsőfokú végzettségűeket ; az idén 568 diplomás pálya­kezdő számára lenne munka­hely, zömében pedagógusok­nak. Ám annak az évente mintegy 400, megyénkbeli fiatalnak, aki a megyehatá­rokon túl szerez diplomát, csak a töredéke tér vissza Békésbe dolgozni. Mindent egybevetve, a kép tehát nem valami kedvező ; a megyében egyszerre van munkaerőhiány, a diplomá­sokat illetően, és munkaerő­felesleg a szakképzetlenekés egyes szakmák esetében. Mindkettőén segíteni igyek­szik, és nem is sikertelenül a Munkaügyi Szolgálati Iro­da, szak- vagy betanított ké­pesítést nyújtó átképzések, szervezésével, de nyilvánva­ló, hogy ez nem oldhatja meg a helyzetet. Az igazi megoldás a pályakezdő fia­talok számára a korszerű, új munkahelyek létesítése és az ehhez illeszkedő átgondolt képzési rendszer lehet. T. I. A vállalat és a boltok dolgát nehezíti, hogy a Pénz­ügyminisztérium a Piértnél országosan leltárt rendelt el, jószerével a szezon közepén. A leltár a mai napon kez­dődik. és szűk két hétig tart. így jóval rövidebb idő jut a kiszállításra, amelyet jú­lius 8-áig be kell fejezni, addigra tehát a következő iskolaszezonban szükséges árunak a papír-írószerboltok raktáraiban kell lennie. Azt is elmondta a lerakatvezető, hogy a Művelődési Minisz­térium illetékes osztálya közleményt adott ki, amely szerint a következő tanév­től az iskolák helyileg ha­tározzák meg. milyen tan­szereket tartanak szükséges­nek. A minisztérium csak egy tájékoztató jellegű tan­szer jegyzéket állított össze a Piért Vállalat számára, a minimális szükségletet fi­gyelembe véve. A közle­ményben arra is felhívta a figyelmet a minisztérium, hogy tekintettel a családok egyre nehezebb anyagi hely­zetére, s nem utolsósorban a papírhiányra, a pedagó­gusok csak a legszüksége­sebb iskolaszereket vásárol­tassák meg a diákokkal. T. I. űz MSZMP gyulai reformkörének állásfoglalása 1. A reformkor javasolja, hogy a januári pártértekez­let küldöttei mondjanak le mandátumukról. A párttag­ság titkos szavazással vá­lasszon új küldötteket az alábbi elvek szerint: min­den alapszervezet legalább egy fővel, illetve 100 párt­tagonként további egy fővel képviseltesse magát. 2. A reformkor javasolja, hogy ia jelenleg Gyula vá­roshoz tartozó községek, Elek, Kétegyháza, Lököshá- za, önállóan döntsenek ar­ról, hogy kívánnak-e to­vábbra is a városi pártbi­zottsághoz tartozni. 3. Javasoljuk, hogy a pártértekezlet a jelenlegi pártbizottságot mentse fel. Az új 25 fős pártbizottságot a tagság a területi elv alap­ján közvetlen és titkos sza­vazással válassza meg. 4. Javasoljuk, hogy a párt- bizottság első titkára és egyik titkára társadalmi megbízatásban, a harmadik titkára pedig ügyvezető tit­kárként függetlenített le­gyen. 5. A reformkor a követ-’ kezőket ajánlja a többes je­lölés figyelembevételével a titkári teendők ellátására: Gál Imre erdészetvezető, Kiss János tűzoltóparancs­nok, Jánki József pártbi­zottsági munkatárs és Vidó Miklós gyárigazgató. 6. A reformkor jelöltjei vállalkoznak arra, hogy a város párttagságának bemu­tatkozzanak, pártfórumokon elképzeléseikről szóljanak. Mi leszek, ha — nagy vagyok? A pályakezdő fiatalok elhelyezkedési lehetőségeiről Szóvivői tájékoztató a Minisztertanács üléséről (Folytatás az 1. oldalról) lésből befolyó többletbevétel nem kerülhet a költségve­tésbe. A pénzt külön alapba helyezik, s az egész alap tár­sadalmi ellenőrzés alá ke­rül. Az Országos Árhivatal elnöke utalt arra is, hogy a környezetkímélő ólommentes benzin csak egy forinttal drágult, ára viszont még mindig 50 fillérrel magasabb az extra szuper benzinénél. Ennek oka, hogy csak 1992- re fejeződnek be azok a fej­lesztések, amelyek eredmé­nyeként kellő mennyiségű ólommentes benzin áll majd a magyar autósok rendelke­zésére. Addig azonban a je­lenlegi benzinfogyasztást nem lehet az ólommentes üzemanyag használatára át­terelni. A benzinkutak több­sége a hajnali nyitáskor már az új árakon szolgálja ki a vevőket, a folyamato­san üzemelő kutaknál 'a számlálók átállítása esetleg szombat estig is elhúzódhat, de a vevőket ott is megfele­lő módon tájékoztatják az új árakról. Békési László pénzügymi­niszter arról tájékoztatta az újságírókat, hogy a Minisz­tertanács jóváhagyta azt a módosítást, amelynek lénye­ge: minden magyar állam­polgár, aki saját anyagi erő­forrásaiból bármilyen köz­művet épít, 30 százalékos adókedvezményben részesül, mégpedig visszamenőleges hatállyal 1988. január 1-jé- től. A Magyar Hírlap tudósí­tóiénak érdeklődésére Ud­vari László közlekedési, hír- és építésügyi minisztériumi államtitkár részletezte az út­építésre fordítható forráso­kat. Az általános hiedelem­mel ellentétben, miszerint az állam kivonult az utak épí­téséből és fenntartásából, a költségvetés jelenleg is 4,5 milliárd forintot fordít ta­nácsi utak hálózatának fej­lesztésére, és 5,2 milliárdot az országos úthálózat fenn­tartására és korszerűsítésére. Ehhez járul hozzá a mostani kétforintos benzináremelés­ből származó bevétel. így együttvéve az idén csaknem 10 milliárd forint lesz az az összeg, amelyet az országos és a tanácsi úthálózat fenn­tartására. illetve fejleszté­sére lehet fordítani. A Magyar Rádió kérdésé­re válaszolva a pénzügymi­niszter elmondta, hogy a kormány csütörtöki ülésén megvitatta az adórendszer hároméves korszerűsítési programjának téziseit. En­nek részeként a kormány a közeljövőben bemutatja a Parlamentnek a személyi jövedelemadó, illetve a csa­ládi jövedelemadó különbö­ző változatait. Ezzel az ösz- szehasonlítással azt szeret­nénk elérni, hogy világossá váljon: a magyar jövedelmi viszonyok, a magyar család­struktúra, a foglalkoztatási szerkezet mellett a lakos­ság számára melyik adózta­tás az előnyösebb, s köz­ben az adószint se változ­zon. Jelenleg az összes la­kossági jövedelemnek 10-11 százalékát teszi ki az adó, s ezt a szintet hosszú távon sem kívánják növelni; azon­ban csökkentésére sincs le­hetőség. Ez Európa legala­csonyabb adószintje. A szak­értők véleménye szerint a klasszikus családi jövede­lemadó — amely valameny- nyi jövedelemforrást össze­vonja családon belül, s az eltartottak létszámával oszt­ja — a magyar viszonyok közepette egyértelműen ked­vezőtlen. Sokkal rosszabb helyzetbe kerülnének példá­ul a nyugdíjas-családok. Drasztikusan romlana a fia­talok és az egygyermekes családok helyzete. Abban vi­szont teljes az egyetértés, hogy a jelenlegi megkülön­böztetést, amely a gyerme­kek számának alapján biz­tosít adómentességet, min­den körülmények között meg kell szüntetni, már 1991-től. A sajtókonferencián szóba került az a sajtó jelentés, mi­szerint Románia kezdemé­nyezni kívánja, hogy a Var­sói Szerződés tárgyalja meg a magyar demokratizálódás­sal kapcsolatos kérdéseket. Marosán György szóvivő le­szögezte: a Minisztertanács csütörtöki ülésén erről nem tárgyalt, a kormánynak hi­vatalosa« nincs tudomása arról, hogy ilyen kezdemé­nyezés történt. Ugyanakkor hozzátette: nehezen képzel­hető el, hogy a Varsói Szer­ződés beavatkozzon az egyes tagországok belügyeibe, „azok az idők elmúltak”. A magyar—román problémá­kat — mint azt a magyar kormány már többször ki­nyilvánította — kétoldalú tárgyalásokon kell rendezni. A nagymarosi építkezés felfüggesztéséről hozott kormányhatározat kapcsán megkérdezték Marosán Györgytől: voltak-e előzetes konzultációk az osztrák, il­letve a csehszlovák kor­mánnyal; mekkora a való­színűsége annak, hogy Cseh­szlovákia nemzetközi bíró­ság elé viszi Nagymaros ügyét, ha leállítják az épít­kezést. A szóvivő elmondta, hogy a következő héten sor kerül kormányközi konzultációra Nagymarossal kapcsolatban. Ez megalapozza a kormány döntését a beruházás sorsá­ról, s azt a jelentést is, ame­lyet végül a kormány két hónap múlva a Parlament elé terjeszt. Marosán György elmondta azt is: nincs tu­domása arról, hogy az eset­leges magyar—csehszlovák kártérítési ügyben nemzet­közi bíróság döntene. A KGST-ben egyébként az a szokás, hogy az ilyen jelle­gű vitákat a felek egymás között döntik el. A Minisztertanács közleménve A háztartási energiahordozók és a benzin fogyasztói árának emeléséről Aa állami költségvetés hiánnyá szükségessé teszi a különböző támogatások csökkentését. Erre a kor­mány a gazdaság külső pénzügyi egyensúlyának fenntarthatósága érdekében is kötelezettséget vállalt. A háztartási energiák fogyasz­tói árának korábban elha­tározott és most megvaló­suló emelésére alapvetően a támogatások mérséklése mi­att kerül sor. A Minisztertanács döntése alapján a közforgalmú úthá­lózat fejlesztésére és fenn­tartására „útalapot” kell lét­rehozni. Az alap pénzügyi fedezetéül részben a motor­benzinek fagyasztói áreme­lése szolgál. Az áremelés kö­vetkeztében keletkező álla­mi többletbevétel teljes egé­szében az útalapba kerül. A kormány kötelezte a közle­kedési, hírközlési és építés­ügyi minisztert, hogy dol­gozza ki az útalap képzésé­re és működésére vonatko­zó szabályokat. Az alap fel- használását társadalmi bi­zottság ellenőrzi. Ennek munkájában részt vesznek az Országgyűlés illetékes bi­zottságainak képviselői is. A háztartási energiahor­dozók ára (díja) 1989. júni­us 1-jétől átlagosan 20 szá­zalékkal növekszik. Ezen be­lül a szén ána átlagosan 47 százalékkal, a briketté 39 százalékkal, a kokszé 30 szá­zalékkal, a tűzifáé 43 száza­lékkal, a háztartási tüzelő­olajé 15 százalékkal, a pro­pán-bután gázé 20 százalék­kal, a távhőszolgáltatásé 27 százalékkal emelkedik. A vezetékes gáz díja 20 száza­lékkal nő. Egyidejűleg az ország néhány területén még érvényesülő alacso­nyabb díjak — a területi különbségek mérséklése ér­dekében — az átlagosnál nagyobb mértékben emel­kednek. A viillamosenergia nappali díja — ugyancsak a területi különbségek csök­kentése miatt — csak Bu­dapesten emelkedik 36 szá­zalékkal. Az országosan egy­séges éjszakai áram tarifá­ja, valamint a vidéki áram­díjak nem változnak. Az át­lagos árváltozási mértéke­ket az alábbi tényleges árak szemléltetik: például a Bu­dapesten vásárait berentei (mosott) rostált aknaszén pályaudvari telepi fogyasz­tói ára 100 kilogrammon­ként 67,50 forintról 98,00 fo­rintra, az import lángborsó széné 175,60 forintról 273,00 forintra, a tatabányai tojás­briketté 117,50 forintról 159,50 forintra, az extra dió I. kokszé 320,00 forintról 412,60 forintra, a tűzifáé 117,00 forintról 164,00 fo­rintra nő. Budapesten a szi­lárd tüzelőanyagok házhoz­szállítási díja a 100 kilo­grammonkénti 9,80 forintról 19,80 forintra változik. A háztartási tüzelőolaj li­terenkénti ára 8,00 forintról 9,20 forintra emelkedik. Az 5 kilogrammnál nagyobb töltési súlyú palackban for­galmazott propán-bután gáz kilogrammonkénti ára a fű­tési idényben 9,20 forint, a fűtési idényen kívül 6,80 fo­rint lesz. Ä távfűtés légköb­méterenkénti díja 34,20 fo­rintról • 43,20 forintra, a táv- melegvízszolgáltatás vízköb­méterenkénti díja pedig 17,40 forintról 22,20 forintra emelkedik. A villamosener­gia nappali áram kilowatt- óránkénti díja Budapesten 45 fillérrel, 1,25 forintról 1,70 forintra nő. A vezeté­kes gáznál és a villamos- energiánál a felemelt díj csak az augusztus 1. után le­olvasott fogyasztásra érvé­nyes. A motorbenzin fogyasztói ára 1989. május 19-től lite­renként 2 forinttal, a kevés­bé környezetszennyező ólom­mentes benziné literenként 1 forinttal emelkedik. A motorbenzinek fogyasztói árának változásai Jelenlegi Az áremelés 1989. május Megnevezés fogy. ár összege mértéke 19-től érv. Ft/1 Ft/l százalék új fogy. ár Ft/1 1. AB—86 Normálbenzin 22,50 2,00 8,9 24,50 2. AB—92 Szuperbenzin 24,00 2,00 8,3 26,00 3. AB—98 Extra Szuperbenzin 4. Eurosuper 95 Ólmozatlan 25,50 2,00 7,8 27,50 szuperbenzin 27,00 1,00 3,7 28,00

Next

/
Thumbnails
Contents