Békés Megyei Népújság, 1989. május (44. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-18 / 115. szám

NÉPÚJSÁG 1989. május 18., csütörtök Lípés egymás feli Megyei tanács—MDF-megbeszélés Közös céllal és kölcsönös szándékkal, a megyei ta­nács székházában első íz­ben találkozott tegnap Mu­rányi Miklós megyei tanács­elnök és a Magyar Demok­rata Fórum négy tagja, Szokolai Zoltán békéscsabai főiskolai tanár. Varga Zol­tán orosházi könyvtárigaz­gató. dr. Lipták András sarkad i ügyvéd és Görgényi Ernő, a gyulai gyermek- és ifjúságvédelmi intézet mun­katársa. Az összejövetel célja min­denekelőtt a megye gazdá­sági. társadalmi feilődését érintő fontos kérdések meg­vitatása volt; szükségessé­gét pedig az indokolta, hogy a megyei tanácsnak. mint képviseleti szervnek kötelessége kapcsolatot tar­tani a megye lakosságának érdekeit képviselő politikai; társadalmi szerveződések­kel — hangzott el az ülé­sen. A tegnapi találkozás a kölcsönös ismerkedés jegyé­ben zajlott: Murányi Mik­lós tá jékoztatót adott a me­gye jelenlegi társadalmi, gazdasági helyzetéről, majd mindkét részről elhangzot­tak e vidéket érintő, s meg­oldásra váró közérdekű kér­dések. Az eszmecsere részt­vevői mindvégig a megye sorsa iránt érzett felelősség és elkötelezettség jegyében tanácskoztak, s ez megfele­lő alapot ad ahhoz, hogy a jövőben a közigazgatásban dolgozók valóban méltó mó­don végezzék érdekfeltáró, -ütköztető feladatukat, és a tanácsok aktív szervező fó­rumként vegyenek részt a különböző politikai pártok, irányzatok törekvéseiben. Murányi Miklós, az MDF képviselői előtt reményét fejezte ki. hogy egy folya­mat első lépésének tekint­hető a tegnapi beszélgetés, amely egyben példaként szolgál az alsóbb szintű közigazgatási szervek szá­mára, hiszen az ilyen jel­legű találkozások a helyi tanácsok munkájában sem nélkülözhetők. a. e.) Megtelnek-e a nyári táborok? — Megtelnek-e nyáron az úttörőtáborok? — kérdezték a megyei úttörőelnökség tagjai a napokban Sarka­don, a helyi 2. számú álta­lános iskola csapatotthoná­ban megtartott ülésükön. A kérdés korántsem költői, hi­szen a táborozási és étke­zési díjak ugrásszerűen megnőttek 1989-ben, De nézzük a számokat. ame­lyek ezúttal is önmagukért beszélnek ; tavaly megyénk­ben az úttörőszerveztek va­lamivel több mint 14 eze* gyermek táborozását tették lehetővé, egy-egy kéthetes turnus átlagosain 1300—1500 forintjába került a szülők­nek. A megyei úttörőelnök­ség a szociálisan rászorulók­nak 400 ezer forint támo­gatást adott. Idén a sokkal erőteljesebb szervezés elle­nére ez idáig mindössze 8 ezren jelentkeztek valami­lyen nyári táborba. És nem azért, mintha a gyermekek­nek elment volna a ked­vük ... A részvételi díjak — megintcsak az átlagos kéthetes időszakot alapul véve — immáron 2500—3000 forintot tesznek ki. Varga Sándor, megyei út­törőelnök a következőket nyilatkozta lapunknak : — Célunk most sem vál­tozott, szeretnénk minél több gyermeknek lehetővé tenni a táborozást, ezért az erre leginkább rászorulók­nak 1 millió forint támoga­tás odaítéléséről döntött el­nökségünk. — Köztudomású, hogy az úttörőszövetség állami tá­mogatását is megnyirbál­ták, miből futja erre? — Más rendezvényeink rovására pénzalapot hoz­tunk létre, de az összeget növelték a különböző szer­vek és intézmények befize­tései is. Ezenkívül országos központunktól ugyancsak pénzt kaptunk. Így — több­nyire pályázatok alapján — 310 ezer forintot utalhatunk át szociális támogatásként közvetlenül, személyre szó­lóan. a gyermekeknek, a csapatvezetőségek javaslatai alapján. Minden vándor- és sátortáborunkban résztvevő ingyen utazhat, mert az uta­zási költségeket az úttörő­szövetség állja, összesen 700 ezer forint értékben. Azért választottuk a támogatásnak ezt a formá ját, mert az uta­zási díjak teszik ki a rész­vételi költségek igen jelen­tős hányadát. A előbb em­lített 3 ezer forint ennyivel csökken gyermekenként, sőt a csonka- és nagycsaládban élő gyermekek az úttörő- csapatok igazolása alapján ingyenesen táborozhatnak. — Mindezek ellenére a táborok csak félig telnek meg? — További jelentkezések­re számítunk, már csak azért is, mert a területi út­törőelnökségek a környeze­tükben lévő termelőegysé­gekhez felhívással fordul­tak, hogy a vállalatnál dol­gozók gyermekeit anyagilag is segítsék a táborozásihoz. Ügy gondoljuk, ilyen célra," érdemes a cégeknek a zse­bükbe nyúlniuk. Örömmel mondhatom, hogy például a mezőkovácsházi, sarkadi és békéscsabai elnökségi tag­jaink szép példákat sorol­tak a konkrét vállalati tá­mogatásokra. — Megítélése szerint idén nyáron végül is hány Bé­kés megyei gyermek utazhat el valamilyen táborba? — Bízom abban. hogy 10—11 ezren szerezhetnek maradandó élményeket az ország valamelyik táborá­ban. (Lovász) Békési diákok sikere A középiskolás kutató diá­kok márciusi Békés megyei versenyének győztesei meg­hívást kaptak a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnázi­umba, ahol a napokban ren­dezték meg a Békés—Szol­nok megyei diákszimpóziu­mot. A középiskolások ve­télkedőjén Szolnok megyé­ből 9, Békésből 5 dolgozatot értékeltek az előadásuk után. A dr. Ducza Lajos által vezetett szakmai zsűri azér­A kerékpározás újra divat lett; reneszánszát éli, egyaránt közlekedési és sporteszköz — hallottuk Budapesten azon a sajtótájékoztatón, melyet az Or­szágos Közlekedésbiztonsági Ta­nács a magyar sajtó házában rendezett a minap. Kalanovlcs László rendőr ezredes, az OKBT titkára tájékoztatta a sajtó munkatársait a társadalmi tes­tület második tavaszi akciójá­ról, a május 15. és június 15. közötti időszakban zajló kerék­páros hetekről, és szólt a ke­rékpárosok biztonságos közle­kedésének aktuális kérdéseiről. A tájékoztatóból kitűnt: a ha­zai közlekedési balesetek 11 szá­zalékában szenvedők, vagy oko­zók voltak a biciklisek, az utób­bi három esztendőben'a kerék­páros balesetek száma évente 150-160-nal rtött. Három évvel ezelőtt, 1982 kerékpáros szenve­dett közúti balesetet, s közülük 145-en vesztették életüket. Ta­valy 2244 kerékpáros volt része­se közlekedési szerencsétlenség­nek, s közülük kétszázan hal­tak meg az utakon. Évről évre nő az ittas kerékpárosok száma is: tavaly 557 részeg kerékpá­tékelésnél a dolgozatok gya­korlati jelentőségét, az elő­adott téma aktualitását, az előadásmódot és a szemlél­tetést vette figyelembe. Mindezek szerint első helye­zést ért el a békési Fehér Lajos Mezőgazdasági Szak- középiskola két tanulójának, Mázán Juditnak és Szlota Józsefnek „A kukoricamoly fertőzöttsége különböző ku­koricafajtákon” című dol­gozata. ros szenvedett balesetet, gya­korlatilag minden negyedik sé­rült ittas volt. Az életkori meg­oszlásban két korosztály sta­tisztikája szomorú: mintegy öt­százan voltak 14 év alattiak, s több mint hatszázan töltötték be 60. életévüket. Az okokat te­kintve kiemelkedik a szabályta­lan irányváltoztatás, valamint a kerékpárok hiányos kivilágítá­sa. Az idei akció keretében a szervezők már a vakációra, a nyári túrákra készülnek, segít­ve a kerékpárosok biztonságo­sabb programját. Egyébként az elkövetkezendő hetekben or­szágszerte KRESZ-tanfolyamo- kat szerveznek, s a területi közlekedésbiztonsági tanácsok szervezésében önkéntes vizsgá­ra is lehetőség nyílik. A kerékpárutak építéséről is szó volt. Az idén a tervek sze­rint 110 kilométer kerékpárút épül országszerte, melynek költsége mintegy 205 millió fo­rint. A kerékpárút-építésben Békés megyét követendő példa­ként említették, ahol kiemelten, nagy odafigyeléssel kezelik ezt a fontos témát. —sz— Lehet egyetérteni, vagy tiltakozni! Hétfői „Szerkesszen ve­lünk” rovatunkban 55 alá­írással tiltakozó levél jelent meg. E szerint Békéscsabán, a Paróczai utcában a tanács garázsokat akar építeni. A lakók megkérdezése nélkül — állítják. Nos, a városi tanács mű­szaki osztályától megtudtuk, hogy május 22-én, 17 órától egyeztető tárgyalásra várjak a lakókat ez ügyben Békés­csabán, a kiegészítő parancs­nokság nagytermébe. Itt el­mondhatják véleményüket, egyetértésüket, vagy tiltako­zásukat. alapítvány Ábrahám György, a Békés Megyei Élelmiszer-kiskeres­kedelmi Vállalat egykori ösztöndíjasa, ma igazgatója — 100 ezer forint összeggel — alapítványt létesített. En-- nek célja az élelmiszer-kis­kereskedők tehetséggondozá­sa, a szakma legjobbjainak elismerése. A pénzt a Buda­pesti Bank kezeli. A 261- 993 898 829 Számlaszámra bárki, bármilyen kis össze­get befizethet, gyarapítva ezzel az alapítvány vagyo­nát, s így tagja lehet az ala­pítvány tanácsának. Nőtt a kerékpáros balesetek száma Érettségi Tételek, titkok, talányok Megyénkben nem tapasztalták — igazgatók mondják: felháborító, elkeserítő (Folytatás az 1. oldalról) írásbeli érettségi során. Nem lett volna szerencsés dolog újraíratn/i a gyerekekkel a matematika írásbelit. Ez az országos hatókörű intézke­dés vegyes érzelmeket kel­tett tanárokban, diákokban egyaránt. Azoknak kedvező, akik gyengébbek és netán rosszabb írásbelit írtak, mint az év végi osztályza- • tuk. A jó tanulóknak felte­hetően az év végi jegyük és az írásbelijük hasonló érté­kű. A matematika írásbeli dolgozatokat páncélszekrény­be zártuk és várjuk az uta­sítást, mit tegyünk. Termé­szetesen a mi gimnáziumi érettségizőinkre is ugyanúgy vonatkozik a minisztérium döntése, mint a többi isko­lásokra. A szakközépeseknél a fizika a kötelező érettségi tantárgy, rájuk egyébként sem érvényes a fenti intéz­kedés. A magyar nyelv és iroda­lom tételeinek témáját a jó érzékű magyartanárok már előre gondolták. Szarvasi Vajda Péter Gim­názium és Szakközépiskola. Holp József igazgató: — N|em észleltük, hogy nálunk bármelyik diák hoz­zájutott volna a tételekhez. Ami az esetet illeti, az elke­serítő. Egyáltalán, azt nem értem, miért megy keresztül 17 kézen a tétel. Túl sokan foglalkoznak egy-egy tétel­sorral, biztosan le lehetne szűkíteni a kört. Minden­esetre azt kellene tudni az ügy megítéléséhez, hogy csak péntektől jutottak hozzá té­telekhez illetéktelenek, vagy már korábban kikerültek. Az iskolák ugyanis a múlt hét HNF-gyűlós Sarkadon Hétfőn, 15-én városi nép­frontgyűlésre szólt a meg­hívó a sarkadi „népfronto­soknak”. Halász Andor le­vezető elnök köszöntötte • a jelenlevőket és fogalmazta meg az est célját: vissza­nyerni a mozgalom önbizal- mát„‘ rendezni a sorokat. Sarkadon a népfrontmozga­lomban nincs önmarcangoló, kiúttalan hangulat. Mintegy 70 résztvevő hall­gatta és vitatta meg a bi­zottság beszámolóját, me­lyet Varjú Józsefné titkár terjesztett elő. A népfront­aktívák részt vettek a vá­lasztásokban, a gáz- és ut­catársulások, valamint a vá­rosszépítő egyesület létre­hozásában, az „Együtt Sar­kadért!” közéleti és város- fejlesztő mozgalom szervezé­sében. Az eredmények mel­lett a beszámoló önkritiku­san szólt a kudarcokról is, melyekből tanulni kell és nem elkeseredni. — A helyi politikában ma Sarkadon helye van, és 'he­lyet kér a népfrontmozga lom; hiszen sokan vannak a településen, akik akarnak tenni saját környezetükért, a városért — fogalmazta meg az egyik hozzászóló. A résztvevők megvitatták és elfogadták a Hazafias Népfront városi programját is, melyben kiemelt feladat az önálló arculatú helyi tes­tület kialakítása, a lakossági kapcsolat mélyítése, a réte­gek érdekeinek érvényre juttatása (nyugdíjasok, nők, cigánylakosság). A programalkotás mellett a népfrontgyűlés a szemé­lyi feltételeket is kialakítot­ta. A városi népfrontbizott­ság elnöke Pozojevich Lajos, elnökhelyettese dr. Pintér Gabriella, titkára ismét Var­jú Józsefné lett. A megyei bizottságban a jövőben Ha­lász Andor képviseli majd Sarkadot. Mitykóné Szabó Zsuzsanna második feliében kapták meg a tételeket, amiket, titkosan el kellett zárni. Mindeneset­re a minisztérium legalább gyorsan, határozottan intéz­kedett. Szeghalom, Péter András Gimnázium és Szakközépis­kola, Vaszkó Tamás igazga­tó: — Eddig nem tapasztal­tuk, hogy idő előtt hozzáju­tottak volna a diákok a té­telekhez. Egyébként olyan nehezek voltak a magyar- tételek, hogy nem sokat se­gített volna, ha előre tud­ják: a Szózat lesz a téma, ugyanis következőképpen szólt a feladat: „A beszéd- helyzet és az érvelés szer­kezete Vörösmarty Szózat című művében”. Nagy er­kölcsi veszteség ez a ma­gyar oktatásnak, és sajnos eltereli a figyelmet más, fontos kérdésekről. Ezzel az üggyel a közvélemény előtt aiz ártatlanok is besározód- nak. Ha már nem bíznak meg az igazgatókban — gon­dolok itt az önálló érettsé- giztetésre —, akkor a mo­dern tömegkommunikáció eszközeit kellene bevonni a tételek kihirdetésébe. Mond­juk közölje a rádió a téte­leket, és akkor ki lehet ik­tatni a közbeeső állomáso­kat. A megyei tanács művelő­dési osztályának vezetője. Vámos László: — Minden iskolaigazgatót megkérdeztünk Békés me­gyében, semmi nem utal rendellenességre. Természe­tesen rendkívül nehéz lenne kiszűrni, hogy az országnak melyik részébe jutottak el a tételek és hová nem. Ezért Pár hét múlva megkezdő­dik a IV. országos nőkonfe­rencia, mely arra hivatott, hogy megújítsa az utóbbi években (évtizedekben?) el­laposodott hazai nőmozgal­mat. Társadalmunk a gyors változások időszakát éli, s ebben az átalakuló világban keresik helyüket a nemek, a családok. Minderről a megyénkben élő asszonyok is elmondhat­ták véleményüket az utóbbi hetekben megrendezett köz­ségi, városi nőfórumokon, s hangot adhattak elképzelé­seiknek az ország — benne családjuk, gyermekeik —jö­vőjét illetően. A „gyengébb nem” mun­kavállalása ma már nem gond, bár nagyobb szülői kötöttségeik miatt gyakran háttérbe szorulnak az anya­gi, a szakmai előmenetel­ben. Megyénkben különösen sok a szakképzetlen női munkaerő, s így érthető, hogy a leépítéseknél is elő­ször ők kerülnek hátrányos helyzetbe. A családanyák egyre inkább érzik a hár­mas terhet: a munkahely, a háztartás és a gyermekneve­lés háromszögét. Jó lenne, ha a társadalom választási lehetőséget biztosítana: aki akar, az érvényesüljön szak­májában vagy a közéletben, de ugyanilyen megbecsülés övezze a gyermekeiket be­csületesen nevelő, családju­kat tisztességesen ellátó asz- szonyokat is. Csak ily mó­don, illetve átfogó egészség­ügyi-szociálpolitikai intézke­désekkel akadályozható meg a népességcsökkenés, mely megyénkben a lakosság el­öregedése, illetve a fiatalok elvándorlása miatt különö­sen nyomasztó. Mindez a nemrég Békés­csabán, a Teszöv székházá­ban megtartott megyei nő­fórumon hangzott el, ahol is elfogadhatónak látjuk a minisztérium döntését, nem­igen lehetett volna bölcseb­ben eljárni. így legalább az újabb felesleges procedúrá­tól (újabb matematika írás­beliitől) megkímélik a diá­kokat és a tanárokat. Magánemberként sok kér­dőjelet váltott ki bennem ez a jelenség, amely a bomba­riadók érzetét idézi szá­momra. Akármi volt a sú­lyos hibát elkövető indíté­ka; haszonvágy, vagy zavar- keltés, egy biztos: több tíz­ezer diák érettségire készü­lését, nyugodt vizsgázását tette kockára. Az óriási fe­lelőtlenség mellett a pszi­chológiai káros hatások is zavart okoznak felnőttben, diákban egyaránt. Azonosu­lunk a minisztérium dönté­sével, és várjuk a továbbia­kat. * * * A késő délutáni órákban, a fenti beszélgetéseket köve­tően érkezett újabb MTI- hírek szerint az érettségi vizsgák harmadik, szerdai napja sem volt zavartalan. A műszaki szakközépiskolák fizika érettségitételei közé egy olyan feladat került, melynek megoldása — mint mintapélda — a feladat­gyűjteményben is szerepelt. A következő hír, hogy a Művelődési Minisztérium tá­jékoztatása szerint több te­lefonbejelentés érkezett hoz­zájuk, s ezek alapján fel­tehető, hogy a mai fizika és kémia érettségi tételek is ismertté váltak. Ezért e tár­gyakból az új tételeket a Kossuth Rádió 8, illetve 14 órakor közli. B. Zs—T. I. mintegy száz asszony és lány képviselte a megye telepü­léseit és mondta el az ott élők véleményét. A néhány meghívott férfi arról szólt, mit vár a nőmozgalomtól, s hogyan tudja annak céljait a maga munkaterületén se­gíteni. — Sok mindent ígér­tek nekünk annak ide­jén; gépesített lakáso­kat, olcsó szolgáltatáso­kat, ehető konzerveket — sorolta az orosházi Mucsi Lászióné. •— Ezért nyomorgunk ma aprócs­ka lakótelepi konyhák­ban, mosásra, teregetés- re alkalmatlan fürdő­szobákban. Ám az étter­met, a Patyolatot ki tud­ja megfizetni? Munka­helyemen, az üveggyár­ban ezer nő dolgozik, többségük több műszak­ban. Sokan vidékről jár­nak be, fél 4-kor kelnek, késő délután érnek ha­za, s akkor még várja őket a háztáji. Rengeteg teher nyomja a nők vál­lát, s ezen csak követ­kezetes társadalmi össze­fogással lehet segíteni. Mint Illésné Urbán Do­rottya, a megyei előkészítő bizottság vezetője elmondta, a rövid idő miatt csak a „jéghegy csúcsa” került fel­színre a 16 területi fóru­mon, ahol több mint 500-an vettek részt. Egy biztos: a nők igénylik, hogy szerve­zett formában, de helyi jel­leggel képviseljék érdekei­ket. A fórumon elhangzottakat a júniusban megrendezendő országos konferenciára 17 megyei küldött továbbítja majd. G. K. „Sok mindent ígértek nekünk” Kérdések a megyei nőfórumon

Next

/
Thumbnails
Contents