Békés Megyei Népújság, 1989. május (44. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-17 / 114. szám
1989. május 17., szerda o Csökkenteni kell a vállalkozók terheit! a gazdaság dinamizálásával juthatunk ki a válságból izmwKfiid----------------------------------------------------------------------A Vállalkozók Országos Szövetsége ebben a hónapban megyei gazdaságpolitikai fórumokat szervez az ország különböző városaiban. Békéscsabán a közelmúltban tartották meg ezt a rendezvényt, amelyen részt vett Palotás János, a Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke. Előadásában részletesen ismertette azt a több, jmínt 150 oldalas tanulmányt, amelyet a gazdaságpolitika megújítására dolgoztak ki. Ezt az alkalmat használtuk fel arra, hogy rövid interjút kérjünk a VOSZ elnökétől. — Pluralizálódó társadalmunkban eddig mennyit fogadtak el a kormányzati szervek az önök által javasolt gazdaságpolitikai elképzelésekből? — Lényegi kérdésekben teljes a kudarcunk. Ennek ellenére úgy ítéljük meg; mára a gazdasági életben kevesebb a jogszabály, s így könnyebb a helyzetünk. Például mi használtuk először a vállalkozás-barát gazdasági környezet kifejezést, amelyet most beépített programjába a Minisztertanács is — mint erről a kormány- szóvivő tájékoztatójából értesülhettünk. Már a bevezetéskor szóltunk az SZJA teljesítmény-visszafogó hatásáról. Ennek köszönhető, hogy ez év elején némiképp módosították a személyi jövedelemadó-rendszert, de megítélésünk szerint gyökeres változtatásra van szükség ezen a területen. A mi elképzelésünk az, hogy a társadalmi minimum jövedelemhatáráig — ez az ősz- szeg ma minimálisan évi 70 ezer forint — a család eltartottjai számától függően némileg nagyobb — adó- mentességet kell biztosítani, majd efelett egy lineáris 30 százalékos kulcsú adót kell bevezetni. Ha ezt a 30 százalékos adót általánosan bevezetnék, akkor számításaink szerint, lényegében a jövedelmek változása nélkül sem csökkennének az állami adóbevételek. Érdemben kevesebb lenne viszont az adminisztráció, hiszen nem kellene göngyölíteni, összegezni, egyszerűbb volna, illetve nem kellene bevallani és ellenőrizni. A változás — mondják sokan — néhány területen ismét szükségessé tenné a bruttósítást, másutt pedig nettósítani kellene. Véleményem szerint a bérbruttósításra korántsem volna minden területen szükség, ha valóban feloldanánk mindennemű keresetszabályozási előírást és a munkáltatókra, munkavállalókra, érdekképviseletekre bíznánk a bérmegállapodásokat. — Mi a Vállalkozók Országos Szövetségének álláspontja az ország adósságvisszafizetésével kapcsolatban? — Úgy ítélem meg, gazdasági továbblépésünknek ma talán legsarkallatosabb pontja a hatalmas adósságállomány. A húszmilliárd dollár körüli bruttóösszeg visszafizetése valóban nagy gond. Ez az adósság ma lehetetlenné teszi a gazdaság további fejlődését. Ám, ha a törlesztését a mai körülmények között folytatjuk, ezzel elodázzuk az ellehetetlenülés bejelentését. Meggyőződésünk, hogy nincs más megoldás, mint tudomásul venni a korábban felvett hitelek elpazarolt jellegét és ennek fedezetét nem a gazdaság jövőbeni teljesítmé- - nyéből, a ma képződő forrásokból kell kizárólagosan biztosítani, hanem elkerülhetetlenül a társadalmi vagyonból is. E koncepció elfogadása után természetesen korrekten ki kell dogoz- ni azokat az elveket, módszereket ott, ahol ez a legkisebb ráfizetéssel jár. Valószínűleg a jelentősebb állami vállalatok, állami beruházások tulajdonjogának külföldiek részére való átadása lehet a megoldás. A belső fogyasztás csökkentését ugyanis már semmiképpen sem lehet a törlesztés forrásának tekinteni. A társadalmi vagyon egy részének eladása az adósság csökkentése végett nem is tényleges vagyoncsökkentés, mivel a nettó vagyon összességében nem feltétlenül változik. — Említette, hogy tovább már nem tartható a belső fogyasztás csökkentése hazánkban. Mi az önök elképzelése ebben a témakörben az új gazdaságpolitikai koncepciójukban'? — A gazdaság megélénkí- t ősének elsőrendű eszköze a belső fogyasztás ösztönzése legyen! A hazai keresletet a gazdasági célok megvalósításának szolgálatába kellene állítani. Minden épeszű gazdaságpolitika arra épít, hogy saját országa állampolgárai a hazai termékek első és legfőbb fogyasztói. Mondok erre néhány példát. A francia tengerparton franciák üdülnek, az olasz Fiatot elsősorban az olaszok használják. még az angolok is előnyben részesítik saját mezőgazdasági termékeiket. Csak a hazai alapról induló gazdasági-műszaki fejlesztés produktumától várható el, hogy biztos gyártási tapasztalatokkal. műszaki háttérrel. kapcsolódó infrastruktúrával lép ki, és veszi fel a versenyt a külföldi piacokon. Ha az élénkítés mellett döntünk, nem tekinthetünk el a belső fogyasztás legalább mérsékelt, de mindenképpen folyarhatos bővítésétől. j— Az önök megítélése szerint mi a legsürgősebb feladat az ország gazdaságának talpra állítása érdekében? — A válságot menedzselni képes koalíciós, szakemberekből álló kormányt kell választani. Nem olyan nagy ma még ez a válság, amelyet ne lehetne menedzselni. Fontos feladat a tulajdonosi kérdések gvors rendezése. A három fontos adónemben —' ÁFA. SZJA. vállalkozási nyereségadó — 1990. január 1-iétöl az általunk elképzelt megoldást kellene bevezetni. Ami a társadalombiztosítás helyzetét illeti, ott egv-más- fél éves kifutásra lenne szükség a tanulmányunkban megfogalmazottak megvalósításához. Pénzügyi, diplomáciai tárgyalások útján el kellene érni, hogy jövő év januárjától konvertibilissá váljon a forint. Most sokan feltehetik a kérdést, miért voksolunk a választások előtt a koalíciós kormány mellett? A válaszom a következő: Lengyelországban is a választások előtt vette át az ellenzéki kerek asztalon kötött megegyezés után az úi kormány az irányítást. Meggyőződésem esvébként. hogy a hazánkban felállítandó új technokrata kormány sikeres lenne, mivel nem engedheti meg magának a bukást. — Befejezésül engedjen meg még egy kérdést! Mibe érdemes ma Magyarországon befektetni a tőkét? — Magyarországon ma egyetlen gazdasági területen sem érdemes vállalkozni, a tőkét befektetni. Ha arra gondolunk, hogy a megélhetést biztosítja ez a pénz a vállalkozás útján, és így megóv az elértéktelenedéstől. akkor muszáj befektetni a pénzt. Amíg a vállalkozókat csaknem 75-80 százalékos terhek nyomiák. addig nem érdemes vállalkozni. Reméljük, rövidesen megváltozik ez a szemlélet és 30-40 százalékra csökken a magyar vállalkozók leterheltsége. Verasztó Lajos r I Oz elnök Palotás János fiatalember, 1955-ben született, elvégezte a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemet. A diploma megszerzése után egy esztendeig a kereskedelmi kutatásban dolgozott. 1982. óta vállalkozó, egy budapesti gmk-t vezet. A Magyar Gazdasági Kamara kisvállalkozó tagozatának társelnöke 1984. óta. A Vállalkozók Országos Szövetségének megalakulásakor 1988. február 20-án társelnök lett a fiatal szakember. Ez évben, március 4-én a Vállalkozók Országos Szövetsége ülésén elnöknek választották. Hidrometeorológiai helyzet április 1—30-ig Az igazgatóság területén áprilisban is folytatódott a december óta tartó rendkívül enyhe időjárás. A havi középhőmérséklet 12,8 C-fok, amely a sokéves átlagnál 2 C-fokkal magasabb volt. Csapadék: 1989 áprilisában a területen 78.1 mm csapadék hullott, ez a mennyiség 33.1 mm-rel magasabb az 50 éves áprilisi átlagnál, s így » mérséklődött valamelyest a talajvízszint. A csapadékmérő állomások közül a legnagyobb csapadékmennyiséget. 105,6 mm-t, Szarvason mérték, a legkevesebbet Vésztőn, 55.1 mm-t. A Körösök hegyvidéki vízgyűjtőterületén áprilisban vízfolyásonként a következő csapadékmennyiség hullott: Berettyó Székelyhídnál 77,9 mm; Sebes-Körös Bánfihunyadnál 79,3 mm. BorodGYULA nov. dec. átlag 214 200 ápr. 211 205 ZSADÄNY: átlag 352 336 ápr. SZARVAS: 404 396 átlag 339 324 ápr. 324 296 FÜZESGYARMAT: átlag 336 317 ápr. 352 333 nál 86 mm, Nagyváradnál 76,6 mm, Fekete-Körös Vi- gyázónál 89,9 mm, Petru Grozánál 80,2 mm, Biharfü- rednél 110,5 mm; Fehér-Körös Honctőnél 75,7 mm, Kis- jenőnél 63,2 mm. Tálajvízszint: A talajvízszint az elmúlt hónapban a sokéves átlagnál helyezkedett el. A terepszint alatt 188—387 cm között ingadozott, s a múlt hónaphoz viszonyítva 5-25 cm-es víz- szintemelkedés észlelhető. A talajvízkútjaink havi középállása (cm) és a sokéves átlag alakulása az alábbi : jan. febr. márc. ápr. 202 187 186 181 212 204 193 188 353 318 317 311 399 398 391 387 305 283 326 266 300 301 290 266 319 301 309 301 335 333 321 313 Folyóink vízállásai és vízhozamai a határszelvényekben, 1989. április 30-án: Fehér-Körös Gyula; 32 cm, 8,1 MJ ; Fekete-Körös Sarkad: 66 cm, 18,1 MJ; Sebes- Körös Körösszakáll: —46 cm, 28,4 MJ. Mindhárom folyó vízállása áradó jellegű volt. Árvízvédelem: A Körösökön árvízi esemény nem történt, duzzasztóink az alábbiak szerint üzemeltek: Békés- szentandrás márciustól áprilisig 485 cm, Békés 270 cm, 300-350 cm; Körösladány 250 cm. Gyula (Tűsgát) 18Ó cm. Az elmúlt hónapban területi átlagban lehullott 78 mm csapadék hatására 12 db szivattyú 15,9 MJ kapacitással üzemelt. Belvízelöntések területünkön nem jelentkeztek, belvízvédelmi készültségre nem került sor. Öntözés: Az öntözővíz biztosítása érdekében a Böké- nvi duzzasztó kivételével minden duzzasztó üzemelt, valamennyi fővízkivételt felvonultatták, az öntözőcsatornákat feltöltötték, mintegy 300 hektáron került sor kelést serkentő öntözésre. A tíz egységes villamosított NK—14 öntözőrendszer fővízkivételének üzempróbája április 10-én megtörtént. Vízminőség-védelem: Április hónapban az igazgatóság területén hét rendkívüli szennyeződés volt: — A gyulai Serköv hígtrá- gva-tározójából elfolyt a trágyáié a Szlányiréti-csatorna és a gyulai lecsapolócsatorna vonalán, mivel a trágyatározó töltés £ fenntartási munkák során megsérült, de helyreállításra nem került sor. A trágyalé ezen a kritikus helyen a tározó mellett lévő társulati kezelésű Szlá- nviréti-csartonába jutott. A rendkívüli szennyeződést 1. fokú vízminőség-védelmi készültség keretében vizsgálta igazgatóságunk. — A Békéscsabai Május 1. Termelőszövetkezet termál- hasznosítású rendszeréből termálvíz került a Réti-csatornán keresztül a gerlai holtágba, ahol oxigénhiányos állapotot idézett elő. A termelőszövetkezet a termál- kút-túlfolyó vizét — az engedélyezettől eltérő módon — egy mély fekvésű aládréne- zett területre vezette, ahonnan a termálvíz a Réti-csatornába juthatott. A tényfeltárás 1. fokú vízminőségi készültség keretében megtörtént. Az igazgatóság a szennyeződéssel érintett csatorna, illetve holtág szakaszát a vízminőségi állapot javítására átöblítette. Ezen időszakban folyóink vízminősége 1. osztályú volt, kivéve a Sebes-Körös országhatár menti és a Hortobágy—Berettyó mezőtúri szelvényeit, ahol a vízminőség 2. osztályú volt, az Élővíz-csatorna békési torkolati zsilipszelvényében 3. osztályú volt. Kakukkszó és cseresznyeág Amikor az éjszakánként magát hazaálmodó nagyságos Rákóczi fejedelem egy hajnalon Rodostóban meghallotta a rég áhított kakukkszót, a szíve nagyot dobbant. Alig várta, hogy elújságolja a hírt hűséges íródeákjának. S aztán hajnalonta újra meg újra megszólalt a rodostfii kertben a messzi hazát idéző madárhang, mígnem a fejedelem kíváncsivá lett a madárra is. Kilopakodott a kertbe, széthajtotta a bokor ágait; a fűben ott hasalt Kelemen deák, híven utánozván a kakukkszót, miközben arcán végigcsorogtak a könnyei. Ilyenkor, a madarak és fák napján mindig ez a talán igaz sem volt Móra Ferenc-i történet jut eszembe. Meg a fáim. Az első, egy csúnya kis birsalmafa, ott állt nagyszüleim orosházi kertjében, ágai közé kapaszkodva magoltam az egyszeregyet. Aztán a nyári vakációkon árnyat adó tanyai szomorúfűz, amely egy augusztus 20-i viharban villámsújtottan borult a küszöbre. S a három, messzi látszó jegenyenyár. Ezeket még süldőlány korában ültette édesanyám, illetve kíváncsiságból egyszerűen lefúrt három jegenyevesszőt. Makacsul hiszem, azért vagyunk mi hárman testvérek. És az a szinte semmi csemetéből lett gyönyörű cseresznyefa, amely 8—10 évvel ezelőtt együtt nőtt a kertünkben két csibész kisfiúval, ök segítettek locsolni, kapálni, aztán azon tanultak meg fára mászni — mellesleg, magától értetődően, a természetet szeretni, tisztelni. Amikor meg kellett válni a kerttől, a nagyobbik fiú a maga gyerekeszével vigasztalt a cseresznyeágak között, a búvóhelyünkön, ahol féltett gyerektitkait szokta volt elárulni: a fa biztosan azé marad, aki ülteti, ez pedig a miénk, látod, még ezek a hangyák is ismernek, azért nem csípnek meg engem.. . Madarak, fák — remélem hinni, hogy mindenki őriz legalább egy emléket, egy történetet róluk, van legalább egy kedves öreg tölgy, fenyő, egy liget, erdő, ahová — ha másképpen nem, hát gondolatban — vissza-visszalá- togat. Megpihenni, megtisztulni, erőt meríteni. Mert hiszem. a madárdal. az erdő több, mint amennyi a praktikus haszna, s a lelkünket is szegényebbé tesszük minden oktalan fejszecsapással. Pedig már így is szegények * vagyunk Tóth Ibolya __________________________—___.______-____-ÍZ_____ Ü lést tartott a SZOT elnöksége A SZOT elnöksége kedden ülést tartott. A testület megtárgyalta a mára tervezett SZOT—kormány találkozóval összefüggő feladatokat és kialakította a szakszervezeti álláspontot, amit a Nagy Sándor főtitkár vezette SZOT-tárgyaló- csoport fog képviselni. Az elnökség abból indult ki, hogy az infláció tervezett és terven felüli mértéke miatt elsősorban a nyugdíjból és járadékból élők, valamint a gyermekes családok helyzete rosszabbodik folyamatosan. -Ezért a szakszervezetek elsősorban a tervezett áremelések elhalasztásában és a tervezettet meghaladó árszínvonal-emelkedés szociálpolitikai ellentételezé ben érdekeltek. A nyugdíj és családi pótlék növelésének mértékét a szakszervezetek az árak alakulásától teszik függővé. A napokban vált ismertté a kormány gazdasági csomagtervén^k néhány eleme.' A szakszervezetek úgy vélik, hogy a csomagterv ismeretében és annak megtárgyalása után lehet csak az év további részére is érvényes állásfoglalást kialakítani, annak ismeretében, hogy a gazdaságban tervezett intézkedésekhez milyen szociálpolitikai és társadalompolitikai elképzelések társulnak. Igv a szerdai találkozó után elképzelhetően újabb tárgyalási fordulóra is szükség lesz. ahhoz, hogy a SZOT és a kormány a munkavállalók és az eltartottak érdekeit egyaránt szolgáló megállapodást köthessen. A SZOT elnöksége tudatában van annak, hogy a lakosság tűrőképessége a végső határhoz közeledik, ezért az 1989-es évre vonatkozó megállapodásokat meggyőződése szerint legkésőbb június közepéig meg kell kötni.
