Békés Megyei Népújság, 1989. május (44. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-15 / 112. szám

1989. május 15., hétfő o llHlWkflfcl Enyhült az árvízveszély A Tisza és mellékfolyói­nak vízgyűjtőterületén az utóbbi 48 órában nem volt említésre méltó csapadék, ezért mérséklődött a folyók árhulláma. A Berettyó felső szakaszán, valamint a Feke­te- és a Fehér-Körös védvo­nalain megszüntették a har­madfokú árvízvédelmi ké­szültséget. A Bodrogon Fel- sőbereckinél az öt nappal ez­előtti tetőzés óta azonban mindössze 49, Sárospataknál pedig csak 21 centiméterrel apadt a víz. Alig gyorsabb az apadás a Krasznán is, ezért mindkét folyónál, va­lamint a Berettyó és a Se­bes-Körös torkolati, s a Ló- nyai-főcsatorna felső szaka­szán továbbra is fenntartják a másodfokú készültséget, összesen 284 kilométer hosz- szú védvonalon. A Tisza mérsékelt árhulláma szom­baton Tokajnál 732 centimé­teres vízállással tetőzött, s vasárnap délig mindössze 2 centiméterrel apadt. Ezért Tiszabercel és Csongrád kö­zött, továbbá a Lónyai-fő- csgtoma alsó szakaszán, a Taktán, a Kettős- és a Hár­mas-Körösön az elsőfokú ké­szültség figyelőszolgálata szemmel tartja a folyókat, összesen 1334 kilométer hosszú partszakaszon. A környezetvédelmi és víz­ügyi igazgatóságok főként a Bodrog, a Körösök és a Ti­sza mentén védekeznek gát­szivárgás és fakadóvíz ellen. A Sebes- és a Kettős-Körös deltájában, a Mérgesi szük­ségtározónál keletkezett erős gátszivárgást résfal leveré­sével akadályozzák meg. A folyók felső szakaszán — miután az áradás már levo­nult — gátkarbantartási munkákat végeznek, továb­bá összegyűjtik, megtisztít­ják és újra elraktározzák a védekezési anyagokat, esz­közöket. Közeledik a jó idő, élénkül a kempingéle! A' Magyar Camping és Ca­ravaning Club (MCCC) jö­vőre ünnepli megalakulásá­nak negyedszázados jubileu­mát. Az országos szervezet létrejötte után néhány hó­nappal alakult meg a Bé­kés megyei szervezet is, melynek napjainkban mint­egy 250 tagja van, főként tú­rázást, kempingezést kedve­lők. De mit nyújt a klub tagjainak? A tagsági igazol­vány felmutatásával a ta­gok átlagosan húszszázalé­kos kedvezményt kapnak, a kisebb kempingekben ennél nagyobb is lehet a kedvez­mény. Külföldön a nemzet­közi kempingigazolvány 10- 15 százalékos kedvezményre jogosít. A külföldre utazók­nak a klub kempingkataló­gussal, a kempingek jellem­zőivel és áraival szolgál. Az MCCC az egyik olyan klub, mely széles körű szer­vezéssel fogja össze tagjait. Kempingtalálkozókat szer­veznek az ország megismeré­sére, természetesen külföldi­ek bevonásával is. Leg­utóbb például alig három hete volt Kiskunmajsán 500 vendég részvételével az év­adnyitó és egyben a VII. dél­alföldi kempingtalálkozó. A legközelebbi nemzeti talál­kozóra június utolsó hét­végéjén kerül sor Tiszafüre­den. Nemzetközi találkozók­ra is mehetnek a klub tag­jai, nagyon kedvelt például a Duna menti országok kem­pingtalálkozója, melyet az idén a hét végén Csehszlo­vákiában rendeznek. Ugyan­csak sokan vesznek részt az Európa-rali elnevezésű kempingtalálkozón, melyet az idén júniusban Francia- országban tartanak, majd a nyáron Bécsben kerül sor a kemping-világtalálkozóra. A nyugati kempingtalálkozó­kat az utazási irodákon ke­resztül szervezik, ugyanis ez esetben a résztvevők nem az egyéni valutakeretükből fi­zetik költségeiket. A Caravaning klubnak van nemzetközi csereüdülta-- tése is Görögországban és Olaszországban — kedvező árakkal. Például Görögor­szágban egy családnak, egy éjszakára 500 forintért tud­nak kempingekben helyet biztosítani, amit itthon elő­re, forintban kell fizetni. A klub vezetése próbál külön­féle kisiparosokkal szerző­dést kötni, hogy a klub tag­jainak kedvezményt nyújt­sanak. Az elmúlt évben Póstelek adott otthont a VI. dél-alföl­di kempingtalálkozónak, jö­vőre a megyei szervezet egy nagyszabású rendezvénnyel szeretné köszönteni a klub megalakulásának negyed- százados jubileumát. Egyéb­ként a megyei kempingklub tagjainak a Békéscsabai Au­tójavító Vállalat május ?3- án, szombaton ingyenes köz­lekedésbiztonsági napot tart, amikor is átvizsgálják a klub tagjainak autóit, a kisebb ja­vításokat is térítésmentesen elvégzik. A helyszínen belé­pésre is lesz léhetőség az MCCC tagjainak sorába. Egyébként a belépni szándé­kozókat várja a Magyar Au­tóklub békéscsabai irodája és Gyulán a Gyulatours, a közeljövőben lehetőség lesz a belépésre Békésen és Oros­házán is. —sz— Lökösházi, kétegyházi, sarkadi sikerek a gyulai tűzoltéversenyen A gyulai tűzoltóparancs­nokság illetékességi területe ez évi első fokozatú tűzoltó­versenyét rendezte meg ön­kéntes. vállalati és úttörő tűzoltók részvételével szom­baton Gyulán, a városi sporttelepen. A rendezvényt dr. Takács Lőrinc, a városi tanács elnöke nyitotta meg. köszöntve a mintegy 300 versenyzőt. A viadalon in­duló 32 rajit Papp Ernő, a sarkadi önkéntes tűzoltóság parancsnoka vezényelte. A verseny hamar izgalmassá vált. valódi maiálisi hangu­lat alakult ki a pályán. A résztvevő 9 gvermektúzoltó-. (8 fiú és egy lánycsapat Me­zős vánból). 3 ifjúsági, 10-10 önkéntes és vállalati tűzol­tóraj. két versenyszámban. 800 liter/perces kismotor- f ecskend ő-saerelésben és vál­tófutásban mérte össze tu­dását. Az összesített ered­mények alapján a gyermek kategóriában a lökösházi fiúk győztek, az ifjúsági tűz­oltók között a kétegyházi Mezőgazdasági Szakmunkás­képző Intézet raja lett az első. míg az önkéntes tűzol­tók vetélkedését a sarkadi önkéntes tűzoltóegyesület, a vállalati tűzoltókét a Sarka­di Cukorgyár raja nyerte. A győztesek ez alkalomra készített poroelánserleggel térhettek haza. Rajtuk kívül első tűzoltóversenvük emlé­keként e jutalomban része­sült a remetei gyermekott­hon tűzoltóraja is. Azt, hogy szemünk világa az egyik legnagyobb kincsünk, akkor érzi igazán az ember, ha valami gondja támad a látásával. Rengeteg utánjárást igényel a szemüvegek és tartalékok beszerzése is. Arról már nem is beszélve, milyen esztétikai zavart okoz, ha nem megfelelő, egyéniséghez illő keretbe foglalják a „lélek tükrét”. A látsz erészek egyik legfontosabb fel­adata, az orvos által felírt adatoknak megfelelően az esztétikai és optikai egyensúly meg­teremtése a vásárló igényeinek maximális kielégítésével. Munkájukat, a nagy precizitást igénylő kézi csiszolást ma már ügyes automata gépek végzik, melyek a plasztik és üveg csi­szolására egyaránt alkalmasak. Főként az erős dioptriájú lencsék megmunkálása válik így könnyebbé, szinte minden korlát nélkül alkalmazhatóan bármilyen formájú kerethez. Ké­pünk a Békéscsabán nemrégiben megnyílt Apolló látszerész etben készült, ahol Elek Judit dolgozik az NSZK gyártmányú csiszológépen Fotó: Veress Erzsi / apttpr ■H':: 0 Csökkenő reálbérek • Visszafogott teljesitmény Egy szakszervezeti felmérés tapasztalatai Rossz hangulat, túlterheltség A Szakszervezetek Megyei Tanácsának legutóbbi ülésén a gazdasági szabályozók vál­tozásának hatásait elemez­ték. Mindenekelőtt arra ke­restek a választ: miként ha­tott mindez a vállalatokra, az ott dolgozók élet- és mun­kakörülményeire. Gácsi Pé­ter SZMT-titkár elmondotta, hogy az adó- és árreform bevezetése 1988-ban átmene­ti fizetési gondokat okozott a gazdálkodó szervezetek­ben. A költségvetési egyen­súly javításához való hozzá­járulás is ellentmondásos. A megye ipari vállalatai na­gyobb állami támogatást kaptak, amennyit befizettek. Mindez az élelmiszeripar sajátos helyzetéből, részará­nyából adódik. Ugyanakkor az eredményes gazdálkodás feltételei is romlottak, így a vállalatok egy része ked­vezőtlen pozícióba került. Nőttek a veszteségek, illetve a valamikor jól gazdálkodók is deficittel zártak. Elgon­dolkoztató. hogy 56 vállalat­nál csökkentek az eredmé­nyék. közülük 24 gépipari. 18 pedig könnyűipari üzem. Tavaly az ipar teljesítmé­nye az 1987. évihez hason­lóan alakult, a mezőgazda­ság elsősorban az aszály mi­att elmaradt ettől. A tőkés- export 33.8 a rubelelszámo­lású kivitel 10.5 százalékkal emelkedett. Üi szemléletet követeltek a beruházások, a fejlesztések. Az úgynevezett pénzszűkítő politika nehéz helyzetbe hozta a vállalato­kat. Csak a legszükségesebb gének cseréiére, pótlására kerülhetett sor. A remélt külföldi tőkebeáramlás sem valósult meg. Az anyagi le­hetőségek szűkössége miatt a gyártmány- és gyártásiéi- lesztés felgyorsítása is csor­bát szenvedett. Romlottak a dolgozók megélhetési lehe­tőségei. bizonytalanná vált a foglalkoztatásuk. A megyé­ben összesen 3.7 százalékkal csökkent az átlagos állo­Középiskoláinkba szom­baton délelőtt ünneplők so­kasága igyekezett, karjukon szebbnél szebb virágcsok­rokkal, hogy köszöntsék is­kolájuktól búcsúzó lányai­kat, fiaikat. Így volt ez Sarkadon is, ahol az Ady Endre Gimnázium és Posta- forgalmi Szakközépiskola végzős diákjainak ballagá­sát kísérhettük figyelem­mel. Az intézményben eb­ben az évben négy osztály fejezte be tanulmányait, két gimnáziumi, egy szakközép­iskolai és egy levelező osz­tály. Fél tíz tájban a negyedi­kesek a vállukra vették a harmadikosoktól kapott hímzett tarisznyákat és el­indultak búcsút venni a négy éven át otthont adó várostól. A főtéren, a Le- nin-szoborhoz vezetett út­juk, majd visszafelé az is­kola előtt álló Ady-szobor- hoz. Két végzős diák vitte elöl az iskola zászlóját, me­lyet sok-sok színes szalag díszített. A korábbi osztá­lyok hagyták rajta utolsó jelként. „Fájó szívvel el­megyünk, tovább, kedves iskolám, jó éjszakát” — hal­lottuk a jól ismert ballagó­éneket, s bizony, kicsit ösz- iszeszorult ünneplő és ün­nepelt torka. Szépek, csino­sak voltak a búcsúzók, aho­gyan a sorban egymás után lépdeltek a sokszor megtett úton. Üdén, fehér, halvány­mányi létszám, ez 3560 em­bert érint. A munkáltatók 2400 dolgozót bocsátottak el. akik elsősorban a szakkép­zetlen fizikai munkások és a nyugdíjasok köréből ke­rültek ki. A vállalatok elő­rejelzései alapján ebben az évben mérséklődik a mun­kaerőmozgás. Arányait te­kintve azonban több ember­nek mondanak fel. a válla­latok és nő a nyugdíjba vo­nulók száma. A lakosság türelmét, te- herb íróképességét próbára tette a személyi jövedelem- adó bevezetése. Számos fe­szültség keletkezett. Ilyen volt. hogy az alacsony jö­vedelműek. a kétgyerekes családok nem élhettek az adókedvezmény lehetőségei­vel. A közvéleményt irritál­ják a korábbinál lénvegiesen magasabb vezetői keresetek, prémiumok, amelyeket sem­miképpen sem indokolnak a jelenlegi teljesítmények. Kedvezőbb helyzetbe kerül­tek azok a rétegek, amelyek egyéb jövedelemire is szert tettek. A szigorú bérszabá­lyozás nem adott tág teret a keresetek növeléséhez. A nettó átlagkereset 11.7 szá­zalékkal. ezen belül a szel­lemi foglalkozásúaké na­gyobb. a fizikaiaké kisebb ütemben nőtt. A legnagyobb átlagkeresetek a vízgazdál­kodásban. a legalacsonyab­bak a kereskedelemben vol­tak. Nem sikerült mérsé­kelni országos lemaradásun­kat. hiszen megyénkben a foglalkoztatottak átlagbére 8600 forint. Nem lehet cso­dálkozni azon. hogy e ked­vezőtlen folyamatok hatásá­ra romlott a munkamorál, a progresszív adózás miatt a legtöbben visszafogták a tel­jesítményüket. nem vállal­nak túlórát, sorra megszün­tetik a vállalati gazdasági munkaközösségeket. A kere­setek reálértéke az országos 3 százalékhoz kénest Békés megyében 6-7 százalékkal kék és matrózblúzosan, szürke és fekete szoknyák­ban, öltönyökben, de ma­gukban az „utoljára” döb­benetével. A pedellus néni az előcsarnokban kis haran­gocskával csöngetett, míg az utolsó diák is át nem lépte a küszöböt. A végzősök, az alsóbb osz­tályosok, hozzátartozók sor­fala között az iskola udva­rára igyekeztek, hogy a ha­gyományokhoz híven meg­hallgassák az örökükbe lé­pő harmadikosok jókíván­ságait, az iskola igazgatójá­nak elbocsátó mondatait. A díszasztal mögött felirat, a névadó költő, Ady Endre üzenete: „Csak akkor szü­lettek nagy dolgok, ha bát­rak voltak, akik mertek”. Az intézmény igazgatója, dr. Gáspár László, intelemmel búcsúzott: — Az érettségizett ember művelt ember. Elutasítja az erőszakot, nem követ lát­szategyéniségeket. A kultúr- szellemnek a tagadással szembe kell szállni! Tartsá­tok ébren magatokban a művelődési igényt! Tartást mások tudásának, tapaszta­latának tisztelete ad. A ballagok nevében Pász­tor Csilla adta át az iskola­zászlót a harmadikos Be­kecs Zitának: — Gyarapítsátok isko­lánk hírnevét! A hozzátartozók megha- tottan figyelték a felnőtt csökkent. Egyre szélesebb rétegek kénytelenek felélni tartalékaikat. Ilyen körülmények között nyilvánvaló, hogy nőnek az igények a szociálpolitikai szolgáltatások iránt. Igen ám. de ezek reálértéke is csökkent. Az áraik emelke­désével nehéz lépést tartani. Hiába szorgalmazzák például a vállalatok, hogy minél többen vegyék igénybe az üzemi étkeztetést, a dolgo­zók 30-40 százaléka él csak ezzel a lehetőséggel. Keve­sebben mennek üdülni, és lakásépítésre sem vállal­koznak ugyanannyian, mint évekkel ezelőtt. Ugyanakkor az üzemekben romlanak a munkakörülmények, több a baleset. Az összes foglalko­zási balesetek országosan 1,7. míg megyénkben 11 száza­lékkal nőttek. A műszaki okokon kívül szerepet ját­szik ebben a rossz hangulat, a túlterheltség, az idegi fe­szültség. A leírtakból következik: a szakszervezetek megyei tanácsának 1989-ben számos feladata van az érdekvéde­lemben. Latba kell vetnie minden befolyását. hogy csökkenjenek a társadalmi feszültségek és hátrányok, amelyek a megyét jellemzik. Hatékonyabb kapcsolatra, együttműködésre van szük­ség az SZMT és a megyei tanács között. Folyamatosan figyelemmel kell kísérni a foglalkoztatáspolitikát. a munkanélküliek helyzetét, az átképzés rendszerét. Az elvonások, a keresetek reál­értékének drasztikus csök­kentése nem teszi lehetővé a gazdasági kibontakozást, fé­kezi a reformfolyamatokat. Ezért szorgalmazzák a bér­reformot. a minimálbérek felemelését, a szociális ellá­tás korszerűsítését, a nyug­díjasok életkörülményeinek a javítását. S. S. fiaikat, lányaikat. Itt-ott zsebkendő is előkerült, a ballagok kezében megre­megtek a pompás piros,‘sár­ga, fehér virágcsokrok. — Sikeres vizsgát kívá­nunk — hallatszott még, majd a végzősök csendesen énekelve elindultak, hogy még egyszer bejárják egy­kori termeiket. Az egyik harmadikos osz­tályban Czeglédi Károlyné osztályfőnök avatott be a búcsúztatók kedves köteles­ségeibe : — A gyerekek nagy sze­retettel gyűjtögették össze a virágokat. A tarisznyákat is saját maguk hímezték. S hogy mit tettek bele? Ott­hon sütött pogácsát, csipet sót, paprikát, egy kortynyi bort, egy tízfillérest, és ha­gyomány szerint az OTP üdvözlőlapját. Az iskola zengett a bal­lagok énekétől. Megszólalt a csengő is, ezúttal nem órára, búcsúzásra jelzett. Borbély Ferencné igazgató- helyettes munkatársaival az emeleti fordulón állva csen­des büszkeséggel nézte a menetet. — Jó néhányan tanulnak tovább; ki a győri hírközlé­si főiskolán, ki műszakin, könnyűiparin, vendéglátó- iparin, vagy gyógyszerész­karon. A legtöbben mégis tanítónak, óvónőnek készül­nek — mondta. — A posta­forgalmisoknak van most a legkönnyebb dolguk, hisz valamennyiüket biztos ál­lás várja... — „Ne fájjon hát a bú­csúzás ...” — hallatszott még sokáig az iskola nyi­tott ablakaiból. Szőke Margit Sarkadon is I Ballagott a „vén diák

Next

/
Thumbnails
Contents