Békés Megyei Népújság, 1989. május (44. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-13 / 111. szám

i?i=r:»ma 1989. május 13., szombat Évről évre több baleset Beszélgetés a megyei rendőr-főkapitányság közbiztonsági és közlekedési osztályának vezetőjével „űz ÁB a családok biztosítója szeretne lenni” Tájékoztató a megyei igazgatóságon A Békés megyében történt közúti közlekedési balesetekről szólva köznapi nyelven megállapíthatjuk, hogy 1985-ig hol több volt belőlük, hol kevesebb. Azonban 1986-ban egy az­óta is tartó növekedési folyamatról árulkodnak a satiszti- kák, s ez év első negyedében a balesetek száma tovább nőtt. E három hónapban a közutakon 187 baleset járt személyi sé­rüléssel, ami 32 százalékkal több, mint az előző esztendő azonos időszakában. További riasztó tények: tavaly márci­us végéig tízen, az idén pedig 18-an vesztették életüket a közutakon, s a sérültek száma 196 helyett 254 volt. arról, 'hogy jármüvük előzé­— Nem feledhetjük, hogy a rideg számok sok ember számára egyéni tragédiákat jelentenek a tetemes anya­gi károkon kívül — mond­ja Balta János, a Békés Megyei Rendőr-főkapitány­ság közbiztonsági és közle­kedési osztályának vezetője. — Ez megnöveli a statiszti­kai adatok elemzésének je­lentőségét, hiszen a tanulsá­gokból okulva lehet fokozni az egyéni felelősségérzetet, s a társadalmi és a hatósági intézkedéseket a hasonló esetek megelőzése érdeké­ben. — Az 1988-as és az idei első negyedév baleseti hely­zetét vizsgálva milyen szem­beötlő változások tapasztal­hatók az eddig felsoroltakon kívül? — Tovább nőtt a lakott területeken bekövetkezett balesetek száma és részará­nya, Ezekből Békéscsaba közigazgatási területén 26- fcal, Orosházán és Szarvason pedig 10-10-zel voit több. örvendetes viszont, hogy csökkenés tapasztalható Szeghalmon és Mezőkovács- házán. A halálos kimenete­lű szerencsétlenségek 54 szá­zalékos növekedése önma­gáért beszél, s megállapít­ható: gyakrabban következ­tek be olyan balesetek, ami­kor egyszerre többen vesz­tették életüket, vagy sérül­tek meg súlyosan. Mindez a durva, agresszív vezetés, esetenként a megengedétt és biztonságos sebesség túllé­pésével okozott szabálysze­gések gyakoriságára utal. — Milyen okokra vezethe­tők vissza a halálos tragé­diák, a súlyos, illetőleg könnyebb sérülések?-H A leggyakoribb a nem megfelelő sebességgel való közlekedés, ami 67-szer járt sérüléses balesettel. Ezenkí­vül 40-szer az elsőbbség meg nem adása, 28-szor pedig a kanyarodási szabályok meg­szegése idézett elő egyéb­ként elkerülhető következ­ményeket. A legnagyobb ve­szélyt változatlanul és nö­vekvő számban a haladó járművek közötti összeütkö­zések és a gyalogoselütések jelentik. Emellett külön szól­ni kell az úgynevezett „egy- járműves” balesetekről, ami­kor a mozgó jármű — főleg a sebesség helytelen alkal­mazása miatt — az útpályán megcsúszik, felborul, s szi­lárd tárgynak ütközik. Ha ez megtörténik, többnyire sú­lyos, vagy halálos kimenete­lű sérüléssel jár. — A közlekedésben részt vevők közül mekkora arány­ban képviseltetik magukat a statisztikákban a különféle járművek vezetői? — A személyi sérüléses balesetek legnagyobb hánya­dáért, 94 százalékáért, a jár­művezetők a felelősek. Ezen belül 60 százalék q személy­gépkocsi-vezetők, 30 pedig a kétkerekű járművek vezetői­nek aránya. S visszatérve a szerencsétlenségek okaira: a járművel okozott balesetek több mint harmadrészét a már említett, helytelen se­bességmegválasztás idézte elő, döntően az út-, időjárá­si és látási viszonyoknak nem megfelelő gyorsasággal való haladás miatt. Az irányváltoztatás, haladás és kanyarodás szabályainak megszegésekor legtöbbször a kanyarodó járművek vezetői nem adták meg az elsőbb­séget az egyenesen haladók­nak, illetve a kanyarodás előtt nem győződtek meg sét más jármű nem kezdte-e már meg. — Milyen mérvű az el­sőbbség meg nem adása és az ittas vezetés? —I Az elsőbbséget meg- nem adók legtöbbször a jel­zőtáblák előírását hagyták figyelmen kívül, s ezért is okozták az összes baleset 23 százalékát. Egyre több az ilyen eset. Az alkoholos ál­lapotban okozott szerencsét­lenségek számában nem tör­tént változás', így annak részaránya 19,8-ről 14,9 szá­zalékra csökkent. — Beszélgetésünk elején bizonyos társadalmi és ha­tósági intézkedéseket emlí­tett. Melyek ezek? — Többek között fokozni szükséges a balesetmegelőző propagandatevékenységet, amelyhez jó szervezeti kere­tet nyújt a megyei közleke­désbiztonsági tanács, s szá­mítani lehet annak szakbi­zottságaira és területi szer­veire. Hatósági téren a rend­őri intézkedések segítő jel­legének kell nagyobb szere­pet kapnia. A most megala­kított megyei motorcsopor­tunknak is ez az elsődleges feladata, s persze az, hogy differenciáltan szigorú intéz­kedésekkel szilárdítsák a közlekedési fegyelmet. Je­lenleg iis tartunk a megyé­ben közlekedési akciókat, május elején pedig országos fokozott közúti ellenőrzések­re került sor. — Mire ügyeljenek jobban a járművezetők a saját és mások biztonsága érdeké­ben? — Sok autós hajt keresz­tül a forgalomirányító jel­zőlámpák piros jelzésénél. Közülük többen arra hivat­koznak, hogy ha hirtelen fé­keztek volna, akkor a jár­művükbe ütközik a mögöt­tük haladó. Nos, a megelő­zés lehetősége ilyenkor a vi­szonylag kisebb megközelí­tési sebesség. Ez a szakem­berek szerint általánosan nem tehet több, mint 40-45 km/óna, rosszabb útviszo­nyok esetén pedig még en­nél is kevesebb. Aki mérsé­kelt sebességgel hajt, s tá- volróL figyeli a lámpás ke­reszteződés forgalmát, egé­szen bizonyosan el tudja ke­rülni a tiloson való áthaj­tást. Igen fontosnak tartom még, hogy mindenki tudja: a gyerek a közlekedésben nem egyenrangú partner, te­hát nem lehet elvárná tőle megfontolt, körültekintő cse­lekvést. Ha a járdáról az út­testre lép, az senkit semér­het váratlanul, legfeljebb felkészütettenül'. — Tavasszal számos úgy­nevezett hétvégi autós is új­ból használni kezdi kocsi­ját. ... — ök tegyenek tudatában annak, hogy ötnapi kiha­gyás nem múlik el nyomta­lanul, mert mozgásaik da­rabosabbak tesznek, reflexe­ik tompulnak. Csak akkor nem válnak áldozataivá a kétközi kihagyásnak, a gya­korlatlanságnak, ha tempó­jukat ehhez és nem az adott útvonalra engedélyezett leg­nagyobb sebességhez mérik. Az autósok egyébként sok­ban különböznek, így példá­ul abban is, hogy a környe­zetben 'beállott változásra milyen gyorsan és mennyi­re helyesen tudnak reagál­ni. A legnagyobb gond, hogy ezt a képességét az egyén előtt nem győződtek meg nemigen tudja jól felbe­csülni. Arról nem is szólva, hogy a teljesítményében be­következő változásokat sem mindig észleli. Ezért veszé­lyes', ha az autós a járműve sebességét a saját vélt, vagy valós teljesítőképessége fel­ső határán tartja. Hasonlóan súlyos hiba, ha ugyanezt követeli meg a közlekedési partnerektől is, akiket — ha sízerinte túl lassan hajtanak — különféle eszközökkel gyorsabb haladásra ösztökél. — Köztudomású, hogy az egyik legbonyolultabb köz­lekedési manőver az előzés. Ezzel kapcsolatban milyen tanácsokat érdemes meg­szívlelni? — A közhiedelemmel el­lentétben a hibás előzések sakkal gyakrabban a hibás becslésre, és sokkal inkább a másokat lebecsülő ag­resszív beállítódásra vezet­hetők vissza. Az is bizonyí­tott, hogy az emberek több­sége nagyobb közlekedési sűrűség esetén ritkábban előz, s ha mégis, akkor biz­tonságosabban, mint gyér forgalomban. A néptelen út viszont csábítja a vezetőket a gyorshajtásra. Ez különö­sen az apróbb falvakban ve­szélyes, ahol gyakran sok a beláthatatlan útkanyar. Szá­mos vezető az ilyen telepü­léseken egyáltalán nem csökkenti az országúti se­bességét. Tévedés abban bíz­ni, hogy a látszólag üres úton sehol nem fog kerék­páros, gyalogos vagy más, a nagy sebességgel való to-‘ vábbhaladásit akadályozó veszély felbukkanni. Az okos vezető állandóan figye­li a saját viselkedését, s ta­nul a súlyos következmé­nyekkel nem járó . hibáiból. Rossz úton jár az, aki csak a súlyos balesetek elkerülé­sére törekszik, merit a csak koccanással járó balesetek is könnyen végzetesek tehet­nek. — A fiatal segédmotor­kerékpárosok tavasszal min­den évben a viták kereszt­tüzébe kerülnek a gyakran szabályszegő magatartásuk miatt. — Valóban, többek között a megengedett sebességha­tár túllépésével^ az irány- jelzések el m u las ztásá val, a kanyarok „levágásával”, szlal'omozással, egykereke- zéssel, csoportos közlekedés­sel tűnnek ki. Az első ne­gyedévben bekövetkezett közlekedési balesetek jelen­tős része és a kétkerekű járművek baleseteinek egy­negyede jut a fiatal mc^pe- desekre. Az ilyen esetekben a csekély vagy hiányzó ve­zetési gyakorlat és a fiata­lokra jellemző kockáztató hajlam találkozik egymás­sal. Sok gyakorló szülőtár­sammal együtt én is napon­ta élleim át azt az aggódást, amit először a segédmotor- kerékpár, majd a motorke­rékpár megvásárlásához és a vezetői engedély megszerzé­séhez szükséges szülői bele­egyezés jelent. Azzal az el­terjedt, s a szülők álltai gyakran képviselt vélemény- nyel ellentétben, miszerint a 15—47 éves fiatalok még nem elég érettek ahhoz, hogy megfelelhessenek a köz­úti közlekedés által támasz­tott követelményeknek, ne­kem az a meggyőződésem, hogy megyénk álltaiénos is­koláinak döntő többségében a közlekedésre nevelés szín­vonala megfelelő alapot ad ehhez. A gondot abban lá­tom, hogy a szülői felügye­let és a felnőttek példamu­tatása — tisztelet a kivétel- • nek — mindezt nem erősíti. Ebből az is következik, hogy kiemelten fontosnak tartom: ne csak a szülők és nevelők, hanem valamennyi közleke­dő példamutató magatartá­sával segítse elő, hogy a fia­tal] okban kialakuljanak a megfelelő magatartási kész­ségek. Üzleti tevékenységükről, a kárkifizetésekről, az ügyfél- szolgálatról és az újabb mó­dozatokról, tervekről szá­molt be Zoltán Tamás (ké­pünkön), az Állami Biztosító Békés megyei igazgatója a szokásos évi tájékoztatón, amelyet az idén május 11-én Békéscsabán adott lapunk­nak. A pénzintézet vezetőjé­nek rövid tájékoztatása sze­rint tavaly az ÁB megyénk­ben 90 ezer új lakossági biztosítást kötött, így ez az állomány eléri a 330 ezres darabszámot. Változatlanul népszerű a CSÉB 150-es mó­dozat, valamint az új ÁB Casco. Élénk érdeklődés mutatkozik a múlt év má­sodik felében bevezetett CSÉB-Évgyúrű biztosítás iránt — több mint 5 ezer ilyen szerződést kötöttek. Teljesen új a szintén a má­sodik félévtől köthető „Csa­ládi Otthon”, mely lakásbiz­tosítási formát eddig több mint 25 ezer ügyfél vá­lasztotta. A nagyüzemi gaz­dálkodó szervezetek, válla­latok által befizetett biztosí­tási díjak összege tavaly meghaladta a 300 millió fo­rintot. A kárkifizetésről: 1988­ban 50 ezer lakossági sze­mélyi kárt és 9 ezer műsza­ki vagyonkárt térített a pénzintézet. Az üzemeknek, vállalatoknak, gazdaságok­nak összesen több mint 56 millió forint kártérítést fi­zetett az ÁB; a legnagyobb tételeket a jég- és vízkárok jelentették. Az ügyfélszolgá­lat színvonalára jellemző, hogy az elmúlt évben 52 panaszbejelentés érkezett az igazgatósághoz, s ebből 14 -bizonyult jogosnak. Az idén a legfontosabb üzleti cél a „Családi Ott­hon” és a CSÉB-Évgyűrű biztosítások szorgalmazása. Ez évtől köthető az úgyne­vezett „Határtalan Casco” a nyugati magánimportból származó, használt gépko­csikra, amelyhez kedvez­ményt nyújtanak az ügyfe­leknek; az első havi díjat elengedik és sorsoláson is részt vesznek. A múlt év végén alakult meg megyénk­ben is az Állami Biztosító támogatásával a Gábriel Taxi Unió. Ez az esztendő egyébként a jubileum je­gyében telik, ugyanis 40 éve alakult meg az Állami Biz­tosító. A tájékoztatót követően kérdéseinkre válaszolt az igazgató és vezető munka­társai: Medvegy Sándor, Vé­szeli Andrásné, Tóth József, Thaisz Tamás és Szeverényi András osztályvezetők. — Milyen kölcsönös előny­nyel jár a Gábriel Taxival Páratlan információs- és adatértékű kiadvány jelent meg nemrég, a Népújság Al­manach ’89. A csaknem 500 oldalas munka — amit ne­vezhetnénk Békés megyei tények könyvének is — tíz­ezernél több adatot tartal­maz a megyéről. Ismerteti a gazdálkodó egységek főbb mutatóit, felsorolja az egész­ségügy. az oktatás, a köz- művelődés valamennyi in­tézményét. a megyei és a helyi tanácstagok névsorát, a színházi élet eseményeit a hajdani ..vigardától” a megyei színházig, ennek be­mutatóit. rendezőit 1954-től. Mintegy hatvan oldalon fog­lalkozik a sportélettel, is­mertetve a ’87-es év króni­káiét. az egyesületek címlis­táját. a kiemelt sportegyesü­letek adatait, a megye spor­tolóinak eredményeit világ- és Európa-bajnokságokon, az év sportolói névsorát sport­áganként, a bajnoki táblá­zatokat. valamennyi NB I-es, NB Il-es, a volt NB kötött megállapodás, miért üzlet ez a biztosítónak? — Kölcsönös előnyökkel jár ez az üzlet. Mi bútort, CB-rádiót, eszközöket bo­csátottunk a Gábriel Taxi Unió rendelkezésére, ennek fejében vállalták a reklám- hordozó szerepet, ők maguk nálunk kötnek biztosítást, szórólapokat hordanak. A megyében csaknem száz Gábriel Taxi fut már. — A meglevő régi lakás- biztosításoknak ez ideig mekkora hányadát cserélték fel az ügyfelek az újjal, az átlagot tekintve mennyi a régi és az új biztosítás át­lagos díja, ez megmutatko­zik-e a kártérítéskor, és egyáltalán fizettek-e már nagyobb károkat az új for­mára? — 132 ezer régi lakásbiz­tosítást kezeltünk 1988 de­rekán, és most mintegy 40 ezer „Családi Otthon” biz­tosítás van, tehát hozzávető­legesen 30 százalékát dol­goztuk át eddig. Minden la­kásbiztosítással rendelkező ügyfelünkkel legalább egy­szer személyesen beszélünk, 1989 végéig szeretnénk a ré­gi formát átdolgozni. A ré­ginek az éves díja egyéb­ként körülbelül 300 forint volt, jelenleg az új forma, a CSOB éves átlagdíja 1900 forint körüli, persze modul rendszerű biztosításról lé­vén szó, az ügyfél kívánsá­gától függően nagy a szó­ródás. De hogy mit nyújt az új, arra szemléltetésül egy konkrét példa: ha mondjuk tönkremegy egy 6-7 éves, még jó állapotban lévő szí­nes tévé, akkor a régi lakás- biztosítás alapján a kárté­rítés nem érheti el a 10 ezer forintot, a „Családi Otthon” után viszont annyit fize­tünk, amennyibe egy új színes tévé jelenleg kerül. Előfordult már nagyobb la­kástűz, amelyre eddig 300 ezer forintot fizettünk, de a helyreállítás még nem fe­III-as labdarúgó-mérkőzések eredményeit. A megye életéről való tá­jékozódáshoz nélkülözhetet­len könyv —, melyet első­sorban a gazdálkodó egysé­geknek. oktatási és művelő­dési intézményeknek, külö­nösen a könyvtáraknak, a jeződött be, így ez az ösz- szeg még növekedni fog. — Elhangzott a tájékozta­tóban, hogy nagyjából ki­alakult az Állami Biztosító egységes új arculata, image-e. Hallhatnánk egy­két példát? — Az ÁB a családok biz­tosítója szeretne lenni. Ez határozza meg üzletpoliti­kánkat, ezt igyekszünk pro­pagandánkban is kifejezés­re juttatni. Ami a külsősé­geket illeti, kialakult az az országos elképzelés az egységes színekre, emlémák- ra, bútorzatra, és lesz cégé­re, majdan 1990-től forma­ruhája is az ÁB-nek. — A megyei igazgatóság­nak mekkora a szakmai és a pénzügyi önállósága? — Beszabályozott önálló­ságról beszélhetünk mind­két tekintetben. A különbö­ző biztosítási módozatokat, konstrukciókat országosan egységesen a központunk dolgozza ki, s a mi dolgunk, hogy ezeket „eladjuk”. Egye­di igények kielégítésére vi­szont a korábbinál nagyob­bak a lehetőségeink. A pénzügyekről csak annyit jellemzőül: régebben 22 irányszámot határozott meg részünkre a központ, jelen­leg 3-at. Most lényegesen kevesebb a megkötöttség. — Milyen hatással van az Állami Biztosítóra a kon­kurencia megjelenése? — A konkurencia egyre jobban érezhető, elsősorban az üzleti munkában. A kez­deti, úgynevezett fő profi­lok már elmosódtak, min­denkinek szinte mindenre van jogosítványa. A Békés megyei igazgatóság egyéb­ként a legutóbbi években, a konkurencia megjelenését követően került országosan az élvonalba, ért el a koráb­biaknál jobb eredménye­ket. helyi tanácsoknak és termé­szetesen valamennyi olva­sónknak ajánlunk —, 100 fo­rintos áron kapható az új- ságárusító-helyeken vagy az itt mellékelt megrendelőla­pon igényelhető. Kérjük, töltse ki és küldje el szer­kesztőségünk címére vagy a helyi postahivatalba. A kéz­besítő eljuttatja a könyvet, amelynek árát akkor kell rendezni. Megrendelő Alulírott .................................................................................. megrendelem .... példányban a Békés Megyei | Népújság Almanachot a következő címre:.....................: megrendelő ■■■■•■■■■■■■■■»■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■•■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■a T. I. Fotó: Kovács Erzsébet Népújság almanach ’89 V. z.

Next

/
Thumbnails
Contents