Békés Megyei Népújság, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-14 / 87. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. április 14., PÉNTEK Ars: 4,30 forint XLTV. ÉVFOLYAM, 87. SZÄM Mai számnnkbúl: Egy kislány halálára... (3. oldal) Gazdag program az Alfredo Urna-napokon lövő heti rádió- és tv-müsor (4. oldal) (5—6. oldal) Újra kritikus ponton a salakmotoros sport Gyulán (8. oldal) Közlemény a Minisztertanács soron kívüli üléséről A kormány csütörtöki, soron kívüli ülésén döntött arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank 1989. április 14-ei hatállyal átlagosan 6 százalékkal értékelje le a forintot a konverti­bilis valutákhoz képest. Az első negyedévi gazdasági, pénzügyi folyamatokra vo­natkozó adatok azt mutatják, hogy azok fontos területeken lényeges mértékben eltérnek az 1989-re tervezett fejlődéstől, és így súlyosan veszélyeztetik a külső és belső egyensúlyi viszonyokat. •A kormány — a gazdaság jövőbeli fejlődése érdekében — elengedhetetlennek tartja az ország hitelképességének meg­őrzését, az éves tervben foglalt célkitűzések megvalósítását. Ezért foglalkozott soron kívüli ülésén a kialakult helyzettel .és a szükséges intézkedésekkel. Kedvezőtlen folyamatok elsősorban a konvertibilis fizetési mérleg és a költségvetési hiány alakulásában, a bérkiáram­lás felgyorsulásában mutatkoznak. A szükségszerűen rest­riktiv hitelpolitika nyomán romlott a vállalatok fizetési fe­gyelme is. A költségvetési hiány — kiegészítő intézkedések nélkül — 15 milliárd forinttal is nagyobb lehet a tervezett­nél, s a fizetési mérleg feszültsége is hasonló nagyságrendet mutat. Az év első három hónapjában a rubelelszámolású keres­kedelmi forgalomban importunk tovább mérséklődött. Ugyanakkor — részben ennek hatására, részben a termelés fejlesztését szolgáló liberalizáltabb importgazdálkodás nyo­mán — a dollárelszámolású forgalomban az import rendkí­vül nagy mértékben, márciusban körülbelül 20 százalékkal nőtt. A forint árfolyamának mostani változtatása mérsékelni fogja az importigényeket, ösztönzi az exportot, s ily módon javítja devizamérlegünket. <Folytatás a 3. oldalon) Nemzetközi sajtótájékoztató az MSZMP KB üléséről Nemzetközi sajtótájékoz­tatón találkozott a hazai és a külföldi újságírókkal csü­törtökön az MSZMP szóvi­vője a KB székházában, le­hetőséget adva arra, hogy a szerdai központi bizottsá­gi üléssel kapcsolatosán kérdéseket tegyenek fel. Major László bevezetőjében utalt arra, hogy az MTI, a rádió és a televízió már tá­jékoztatta az érdeklődőket a testület tanácskozásáról, amelynek napirendjén a Központi Bizottság és a Po­litikai Bizottság munkastílu­sáról és -módszereiről vég­zett közvéleménykutatás ta­pasztalatainak összegzése, s az ehhez kapcsolódó szemé­lyi feltételek megteremtése szerepelt. Mint ismeretes: a Központi Bizottság tíz új ta­got kooptált soraiba, kilenc­tagú Politikai Bizottságot fogadott el, s egyhangúlag ismét főtitkárává választot­ta Grósz Károlyt. Az újságírók számos, a S7iemélyi változásokkal ösz- szefüggő kérdést intéztek a szóvivőhöz. A válaszokból is kitűnt: széles körű konzul­táció előzte meg a téma tár­gyalását, a jelölőbizottság Váncsa Jenő vezetésével — a tapasztalatok birtokában dolgozta ki javaslatát. Ma­jor László leszögezte: a vá­lasztást politikai okok mo­tiválták, a megújított Poli­tikai Bizottsággal — össze­tételénél fogva — a cent­rum erősödött az MSZMP-n belül. Nem egységbontásról van szó, hanem arról, hogy a reform következetes hívei megerősítették a Grósz Ká­roly vezette centrumszár­nyat. A korábbinál kisebb létszámú Politikai Bizottság létrehozásának indokaként azt említette, hogy így vár­hatóan operatívabb munkát tud végezni a testület. A KB-ba történt kooptáláshoz kapcsolódóan utalt arra, hogy kulturáltabb munka­stílusra van szükség a pár­ton belül is : véleménye sze­rint jót tett az MSZMP-nek. hogy vidéken fiatal vezetők kerültek a megyei, az egye­temi pártbizottságok, párt- szervezetek élére. Ez az erős fiatalítás remélhetően ha­tékonyan egészíti ki a szer­dai KB-ülésen bekövetke­zett változásokat. Többen felvetették azt is, hogy országszerte alakulnak az MSZMP reformkörei, s fogalmazódnak a platfor­mok. Major László hangsú­lyozta: fennáll a platform­infláció veszélye. Emlékez­tetett arra is, hogy az MSZMP meghirdette plat­formszabadság nem azonos a frakciószabadsággal, utóbbi a párt széteséséhez vezetne. Kijelentette: a párt szer­vezeti szabályzata és az or­szágos pártértekezleten elfo­gadott programja nem enge­di meg a frakciót — a plat­formszabadságot igen. Hoz­zátette: az élet túllépett a je­lenlegi szervezeti szabályza­ton. ezért a mai helyzethez jobban igazodó, ideiglenes statútumot kell kialakítani, amely a kongresszusig lenne érvényes. E kérdéskör kapcsán el­mondta: a tervek között sze­repel egy kibővített közpon­ti bizottsági ülés megszerve­zése, amelyen az elmúlt év májusa óta megtett utat ér­tékelik. A sajtótájékoztatón volt, aki Berecz János távozásával’ hozta összefüggésbe a főtit­kárnak azt a kijelentését, hogy napirendre kell tűzni az ideológiai kérdések tisztázá­sát. Major László úgy ítélte meg: a napi politizálás nem hagy időt a pártnak arra, hogy mélyebben tudjon ideo­lógiával foglalkozni. Szüksé­ges azonban meghatározni — s ez szándéka is az MSZMP- nek — : milyen szocializmust akarunk. Hozzátette: az MSZMP arról lemondott, hogy ideologikus párt legyen, általános szociális, szocialis­ta és humanista elveit pró­bálja a társadalmi gyakor­lathoz igazítani. A szombaton, Kecskemé­ten rendezendő reformmű- hely-tanácskozásról Major László kifejtette: az eszme­cserét nem a Központi Bi­zottság és apparátusa szer­vezte, azonban a Politikai Bizottság felvállalta, s tagjai közül várhatóan többen részt vesznek a munkában. A ta­nácskozást — amelyre több­szöri halasztás után kerül sor — Pozsgay Imre kezde­ményezte. akit azzal bízott meg a Központi Bizottság, hogy segítse az MSZMP új programnyilatkozatának ki­dolgozását. Hozzátette: a pénteki országos titkári meg­beszélés nem ellentanácsko- zás lesz, hanem — az elkép­zelések szerint — egymást egészíti ki a két fórum. Major László megerősítet­te: a Központi Bizottság ülé­sén nem szerepelt napiren­den a kormány átalakítása. Végül szóba került a Ma­gyar Televízió pártbizottsá­gának a KB Irodájához in­tézett levele is. A szóvivő , kijelentette: a küldeményt az irodához egy kézbesítővel juttatták el, akivel az illeté­keseknek nem volt módjuk érdemben tárgyalni. A Köz­ponti Bizottság ülésén nem vitatták meg a levelet. (MTI) Meszöv-kiildöttgyülés Sarkadon Több áru a tőkés piacokra Küzdelmes évet hagytak maguk mögött megyénk fo­gyasztási szövetkezetei — mondotta Tanai Ferenc, a szövetség titkára, a csütörtökön megtartott sarkadi kül­döttgyűlésen. Az áfészek 2,3 milliárd forint értékű ter­méket és árut értékesítettek tőkés piacokon, amely 54 százalékos növekedésnek felel meg. A takarékszövetke­zetek tovább erősítették pozíciójukat. Nőtt a betét- és a kölcsönállomány, nyereségük meghaladta a 100 mil­lió forintot. A nehezebb gazdasági feltételek mellett fejlődtek a lakásszövetkezetek. Gyarapodott a taglét­szám, egyre több a szövetkezeti lakások száma. A kiskereskedelmi forga­lom azonban csökkent az elmúlt esztendőben. Ezt nagyban befolyásolta, hop' Békés megyében nem nőtt számottevően a lakosság jö­vedelme, az emberek eladó­sodtak, nem volt elegendő tartós fogyasztási cikk, és az áfészek sem tudtak min­dig elegendő árut beszerez­ni, illetve készletezni. Ugyanakkor az árubeszer­zésben fontos szerepet ját­szottak a megyei szövetke­zeti közös vállalatok. A Bé- késszövker és a Körösmenti Skála Szövetkezeti Közös Vállalat igyekszik ugyan, de árubeszerezési részarányuk nem számottevő. Ezért hatá­rozott úgy a Mészöv elnök­sége, hogy szorgalmazza a két vállalat egyesítését. A vendéglátás gondokkal küsz­ködik. Főleg a nagy étter­mek, vendéglők kihasználat­lanok, általában az étel­eladás veszteséges. Hasonló a helyzet a cukrászüzemek­kel is, néhány ilyen műhelyt bezártak. A termeltetési és felvásárlási ágazat viszont gazdaságos. A felvásárlás teljesítménye csaknem 50, az ipari tevékenységé pedig 8,7 százalékkal növekedett, ösz- szességében az áfészek és vállalataik 356 millió forint nyereséget értek el. Az ered­mények azonban meglehető­sen differenciáltak. Fejlesz­tésre nagyon kevés pénz marad. Így nincs lehetőség az ellátás szinten tartására, az elavult eszközök pótlásá­ra. A kereskedelemre vonat­kozó szabályozók figyelmen kívül hagyják, hogy a fo­gyasztói árak növekedése miatt a fogyóeszközök is sokkal többe kerülnek. A kis­kereskedelmi ágazatban olyan alacsony a nyereség­szint, hogy az általános költ­ségek elszámolása után nem képződik nyereség. A ven­déglátásban a hagyományos és a jövedelemérdekeltségű üzletek öt áfésznél 12 mil­liós veszteséggel zártak. Az áfészek tavaly 92 mil­lió forintot fordítottak fej­lesztésre. Folytatták a kis­településeken az üzletek re­konstrukciós programját. Erre 6,5 millió forint jutott és hozzájárult 3 millióval a Kereskedelmi Minisztérium is. A tüzelőtelepek rendbe hozására 5,6 millió forintot fordítottak. A megszigorí- tot hitelpolitika kedvezőtle­nül hat a gazdálkodásra. Mindez veszélyezteti az áru­ellátást, az exporttervek megvalósítását. Ezért is van nagy jelentősége a tagság anyagi közreműködésének. Ezeket a lehetőségeket a jö­vőben jobban ki kell hasz­nálni. Az eredmények fontos ré­sze az új vállalkozási for­mák alkalmazása. Az új adó- és árrendszer hatására 20 százalékkal csökkent az ilyen üzletek száma, de je­lentőségük továbbra is meg­határozó. A bolti kiskeres­kedelemben az árbevétel 51, a vendéglátásban 54 százalé­kát a vállalkozók forgal­mazták. Az előadó arról is szólt, hogy ,az elmúlt hó­napban befejeződtek a köz- és küldöttgyűlések. Itt meg­fogalmazták a jövő felada­tait. Ezek szerint: az eddi­gieknél jobban kell alkal­mazkodni a változó körül­ményekhez. Ez vonatkozik az árubeszerzésre, a készle­tezésre, a foglalkoztatásra. Mélyebben szükséges ele­mezni az üzletek működé­sét. A nőbizottság elnöke ja­vasolta többek között, hogy megyénkben is hozzák lét­re az Évgyűrűk Szövetkeze­teket, amely az idős, elesett szövetkezeti tagokat segíte­né anyagilag és erkölcsileg. S. S. Üj marótárcsás kotrógépek a visontai külfcjtéses bányában. Mind mélyebbre kell menni a lignitért Visontán, a Mátra­aljai Szénbányák Külfejtéses Üzemének Keleti II. bányaré­szében. Ezért 70 millió forintos beruházással új — NDK- gyártmányú marótárcsás — gépeket helyeztek üzembe a meddőréteg eltávolítására Fotó: H. Szabó Sándor Hz idén is lesz megyei ifjúsági lakásépítési program A megyei KISZ-bizottság tegnapi ülésén. Békéscsabán, amelyen Szabó Béla első tit­kár elnökölt, az első napi­rendi pontban a megyei ta­nács és a KISZ mb ifjúsági lakásépítési programjának ez évi feladatait tekintették át. A megyei KlSZ-köldöttérte- kezlet javasolta a tanácsnak, hogy az 1989-re tervezett hatmillió forint helyett vál­tozatlanul tízmilliót irányoz­zon elő erre a célra. Tavaly megyénkben 204 lakás épí­téséhez kezdhettek hozzá a fiatalok az anyagi segítség hatására. (5 millió forint vissza nem térítendő, és 5 millió forint kedvezményes hitel tette ezt lehetővé.) A KISZ-bizottság kifejezte kö­szönetét, hogy az ifjúsági lakásépítéssel differenciáltan foglalkoznak és a tanács folytatja a tavaly megkez­dett akciót. Kovács Tibor, a tanács tervosztályának fő­munkatársa elmodnta: a megyei tanács vb elé kerü­lő javaslatban három millió forint vissza nem térítendő támogatás, és 7 millió forint kedvezményes hitel szerepel. A támogatások felosztásáról a megyei tanács júniusi ülé­sén döntenek. (A megyei KISZ-bizottság véleménye bizonyos kérdésekben eltér a pénz felhasználásának mód­járól, illetve a belső ará­nyairól. A KISZ-esek állás­pontjukat képviselni fogják a megyei tanács testületéi előtt is.) Ugyancsak elhang­zott: a KISZ vállalja a kez­deményező szerepet, de ez nem azt jelenti, hogy csak az ifjúsági szövetség tagjai vehetnek részt benne. Pél­dául Békéscsabán május el­sején a városi KlSZ-bizott- ság politikai sátrában jelent­kezhetnek azok a fiatalok, akik a feltételeknek megfe­lelnek. A folytatásban Kozák Fe­renc, a megyei tanács osz­tályvezető-helyettese tartott tájékoztatót az ifjúságpoliti­kai célok felhasználásáról, az idei elképzelésekről. A bizottság a pénz felhaszná­lásával egyetértett és azzal is, hogy a jövőben kapjon nagyobb nyilvánosságot az ilyen célú anyagi eszközök hasznosítása. A megyei KISZ-bizottság lemond egyetértési jogáról és java­solta, hogy a jövőben a kü­lönböző célú pénzek és tá­mogatások elbírálásába von­janak be minden olyan if­júsági szervezetet, amelyik­nek tényleges tagsága van, illetve a fiatalok bizonyos csoportjait képviseli. A bejelentések között több fontos kérdés szerepelt, ezek­ről Bodor Tibor, a KISZ mb-titkára a következőket mondta: döntés született ar­ról, hogy a KlSZ-kongresz- szus. és területi tagszerve­zetek helyi értekezletei után kerüljön sor a második me­gyei küldöttértekezletre, ami az ifjúsági mozgalom me­gyei szövetségének megala­kítását tűzi ki feladatául. CEnnek legvalószínűbb ideje május utolsó hétvégéje.) Mint arról annak idején a Népújságban is olvasható volt. a megyei KISZ-kül- döttértekezleten javasoltuk a megyei pártbizottságnak, hogy a megyei pártértekez­leten az ifjúsági szövetség képviselői a tervezettnél na­gyobb arányban vegyenek részt. Örömmel fogadtuk, hogv a felvetés megértő fü­lekre talált. A résztvevők fpi'elősségteljes felkészítése érdekében a KISZ-tag kül­döttek egv közös megbeszé­lést tartanak, ahol álláspont- iaikat megbeszélhetik, meg­vitathatják. L. S. Köröstarcsai hét BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG A megyei sütőipari vállalat köröstarcsai üzemében je­lentős (létszámcsökkentést hajtottak végre, mivel a ter­mékeik iránti kereslet lényegesen csökkent az utóbbi idő­ben. Hogyan, miként zajlott le ez, és sikerült-e máshol elhelyezkedniük a mézes korongot és tortalapot gyártó sütőüzemben feleslegessé vált dolgozóknak? E kérdésekre keressük a választ a Petri Endre telep­vezetővel folytatott beszélgetésünkben, amelyet lapunk 3. oldalán közlünk.

Next

/
Thumbnails
Contents