Békés Megyei Népújság, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-12 / 85. szám

1989. április 12., szerda o Ilyen lesz a tervezett épület nyugati homlokzata Nyugdíjasoknak — ka tehetősebbek Otthon, közös fedél alatt Emlékszem, még telefon- szolgálatunk kezdetén töb­ben kérdezték, lesz-e Békés­csabán valaha is nyugdíja­sok háza? Nos, akkor nem tudtunk igazán megnyugta­tó válasszal szolgálni. Alig néhány nappal ez­előtt hirdetés jelent meg la­punkban, amely szerint a Békéscsabai Városi Tanács egy eddig ismeretlen kisszö­vetkezetet, a Pantacoopot bízta meg egy nyugdíjasott­hon építésével... Pallag Géza, a budapesti Pantacoop Szolgáltató Kis­szövetkezet békéscsabai rész­legének vezetője: — A Pantacoop az or­szágban több helyen is tele­pített részlegeket. így ke­rült sor arra, hogy a megye székhelyén is megalakuljon egyelőre egy építő- és ruha­ipari részleggel, de egy au­tósbolt kialakítása is folya­matban van már. A nyugdíjasotthon terve még az elmúlt évben fogal­mazódott meg. S ahogy az már lenni szokott, először az indítás adminisztrációján kellett „átesnünk”. Ezek után kaptunk megbízást a városi tanácstól az épület szervezésére, építésére. Ahhoz, hogy a 30 milliós bankkölcsönt megkapjuk, garantálnunk kell a beruhá­zás egy éven belüli elké­szültét ... — Ha jól értem, az önök feladata a nyugdíjasotthon- nal kapcsolatos összes ten­nivaló az anyagbeszerzéstől, a felépítésig, és a jövendő lakókkal történő tárgyalás­tól a szerződéskötésig min­den? — Igen. Vállaltuk. A Bé­kési Ügyvédi Munkaközössé­get bíztuk meg a jogi lebo­nyolítással. — Hogyan néz ki majd a nyugdíjasotthon belülről? — Ahogy a hirdetésünk­ből is kitűnik, a lakások garzonjellegűek. Ez azt je­lenti, hogy mindenkinek sa­ját kis szobája lesz — kö­rülbelül 20 négyzetméteres területtel, amihez egy kis előszoba tartozik, beépített gardróbszekrénnyel, egy zu­hanyozó mosdóval, WC-vel és terasszal. Lesz közös tea­konyha, társalgó és termé­szetesen gondozó, orvos áll majd a bentlakók rendelke­zésére. — Mindezért mennyit kell fizetniük a jelentkezőknek? — Talán még nem emlí­tettem, hogy 34 személyesre tervezzük az otthont. Első­sorban azok jelentkezését várjuk, akik saját ingatlan­nal, vagy megfelelő pénz­eszközzel rendelkeznek. Ez azt jelenti konkrétan, hogy körülbelül 600-700 ezer fo­rintért megválthatja a 20 négyzetméteres szobát, ami­nek fejében mi élete végéig teljes ellátást biztosítunk ré­szére. El kell azonban azt is mondanom, hogy a lakások nem örökölhetők! — Volt-e érdeklődés? — Nagyobb is, mint ami­re számítottunk. A hirdetés megjelenése után három nappal 47-en jelentkeztek. Ha pedig ilyen nagy az igény, elképzelhető, hogy te­tőtér-beépítéssel növeljük a szobák számát. B. V. Fehér Lajos termelőszövetkezet, Szeghalom Falugyűlés Köröstarcsán Egy tyűklépés a libákkal A Szeghalmi Fehér Lajos Termelőszövetkezet határré­szében nyolcezer négyhetes liba napozik az ólak kifutó­jában. — Hogyan kerültek ezek a libák a termelőszövetke­zetbe? — érdeklődtünk Die­nes István főállattenyésztő­től. — Március 6-án párnapos korukban hoztuk őket a Zagyvarékasi Béke Termelő- szövetkezettől. Korhányban másfél milliós beruházásból négy — összesen ezer négy­zetméteres — ólat alakítot­tunk át előnevelőnek. Ezek­ben négyhetes korukig meg­felelő hőmérsékletet és pá­ratartalmat biztosítunk a szárnyasoknak. Erre az idő­re 2-2,20 kilogrammos súlyt érnek el. Innen a mágori határrészben levő utónevelő­be kerülnek át. Nyolchetes korukra már négy kilóra gyarapodnak. Egy részüket elszállítjuk pecsenyelibának, a többit pedig tépésre fog­juk. Mind a húslibát, mind a tollat a zagyvarékasiak vá­sárolják meg tőlünk. — Milyen megfontolásból döntöttek a -libatenyésztés mellett? — A libának biztos ex­portpiaca van. Zagyvarékas- ról ezek a szárnyasok — egy exportjogot gyakorló válla­laton keresztül — külföldre kerülnek. Korhányban és Mágoron eddig üresen álló ólakat hasznosítottunk. Gon- . dunk van a női munkaerő foglalkoztatásával is, közü­lük hat-hét személynek idő­szaki munka helyett állandó elfoglaltságot tudunk adni. Termelőszövetkezetünk első­sorban alaptevékenységgel foglalkozik. Ebből adódóan júliusig, azaz aratásig nincs jelentősebb bevételünk. Az év első felében kénytelenek vagyunk hitelből élni. E hi­ány mérséklése az állatte­nyésztés feladata, erre a li­batenyésztés kiválóan alkal­mas, hiszen rövid idő alatt megfordul benne a pénz. Egyéb tevékenységünk mel­lett ez egy kis lépés az ered­ményesebb gazdálkodás felé. — Milyen távra szólnak a libával kapcsolatos terveik? — Az idei esztendőt a ta­nulásra szánjuk. A már itt levő nyolcezer után április­ban és júniusban 11-11 ez­ret hozunk Zagyvarékasról. Ha ez az idén megfelelő jö­vedelmet hoz, jövőre na­gyobb állománnyal szeret­nénk foglalkozni. — Az ólak átalakítására kiadott másfél millió forint mennyi idő alatt térül meg? — Terveink szerint már ez évben visszajön a befek­tetett pénz, sőt még némi nyereségre is számítunk — hallottuk bizakodva Dienes Istvántól. (ml) Fotó: Oravszki Ferenc Hétfőn estére falugyűlésre invitálta a köröstarcsaiakat a helyi tanács és a Hazafias Népfront községi bizottsága. A falubeliek éltek is a meg­hívással, hiszen zsúfolásig megtelt a művelődési ház nagyterme. Elsőként dr. Bácskay Ta­más, a népfront községi tit­kára számolt be az 1985 őszén megválasztott testület munkájáról. Szólt arról, ho­gyan segítették elő a telepü­lés fejlődését, de kritikával is illette a bizottság tevé­kenységét: — A megválasztott 25 tag­ból a mozgalmi munkában csak 12-en vettek részt ak­tívan. Sokan elfáradtak az elmúlt évek sérelmei miatt. Hbgy milyen legyen a népfront jövője, erről ezt mondta: — Ne legyen alárendeltje egyetlen szervezetnek se, ne kényszerüljön kiosztott sze­repek eljátszására. A párton- 'kivüliek összefogását szol­gálja, de a másként gondol­kodás ne jelentsen politikai szembenállást. A helyi bi­zottság a településfejlesztés­ben minél nagyobb segítsé­get adjon a község vezetésé­nek. Ezt követően Takács Gá­bor tanácselnök tájékoztatta a jelenlevőket az idei ter­vekről. Többek között el­mondta, hogy a Vörös Had­sereg útján a megyei tanács útépítési pályázata segítsé­gével ez évben 400 méter szilárd burkolat készül el. Szólt arról is, hogy — a te­lepülés tisztasága érdekében — újabb szemétgyűjtőket helyeznek ki és kísérleti jel­leggel elindítják a szerve­zett szemétszállítást is. Végezetül a népfront tiszt­ségviselőinek megválasztásá­ra került sor. Bátori Sándor, aki 1981 óta a községi nép­front elnöke, időközben nyugdíjba vonult, leköszöné­sét ezzel indokolta: — Sok társadalmi munkát végeztem, elfáradtam. Ügy érzem, a fiatalok nagyobb erővel tudják majd végezni ezt a munkát. A választás során a 22 tagú községi bizottságba nagyrészt új tagok kerültek. Elnök Végh Tiborné, titkár ismét dr. Bácskay Tamás lett. Végh Tiborné és Bátori Sándor személyében döntöt­tek a megyei küldöttekről is. (molnár) fl/áfVadal Tavaszi padlólapvásár az alföldi Tiizép Vállalatnál ápriffis 17-től 29-ig valamennyi import mázas padlóburkoló lap négyzetméterenként 300 Ft árengedménnyel kapható az Alföldi Tüzép Vállaltait kecskeméti és szegedi Fészek Áruházaiban, bajai, békéscsabai, sold, orosházi mintaboltjaiban, kecskeméti, kalocsai, kunszentmiklósi, kiskőrösi, szabadszállási, békéscsabai 'telepein, budapesti építőanyag-ierakatában (X. kér., ökrös u. 15.) telefon: 271-860 és a Hajdúnánási Állami Gazdasággal közös építőanyag-telepen, Hajdúnánáson. AZ ALFÖLDI TÜZÉP VÁRJA VÁSÁRLÓIT! Emlékezés a világhírű genetikusunkra: linker Alfonzra Anker Alfonz Eötvös-dí- jas kutatónkra, világhírű ge­netikusunkra emlékezünk. Most lenne 64 éves. A ma­gyar állattenyésztési tudo­mány egyik kivételes képes­ségű, nemzetközileg is elis- . mert nemesítője különösen sokat tett állattenyésztésünk minőségi fejlesztéséért. A hortobágyi ménesben végzett munkájával mara­dandót alkotott az ötvenes években, mikor is a háborús események miatt szinte tönkrement lóállományt se­gített újjátenyészteni. Különösen látványos si­kereket aratott juhnemesítő munkájával. Érdekességként említhető, hogy a Lábodi Ál­lami Gazdaságban végzett kísérletei során az öt sze­zonban megszülető mintegy 20 ezer bárány egyetlen kö­zös nagyapától származott!!! Így az egész állományra rá­nyomta bélyegét egy kiváló tenyészállat örökítő képessé­ge. Ilyen esetben a megjele­nő hibák javításának lehe­tősége is előnyösebb, mert azok egységesek és jellem­zőek, s megfelelő következő vonallal sikeresen javítha­tók. 1962-től mint tudományos kutató dolgozott, s végezte a sertéshibridizációs munká­ban a modellkísérleteket, melynek sikere 1970-ben érik be, amikoris a KA- HYB előzetes fajtaelismerés­ben részesül. A Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola ku­tatócsoportja, valamint dr. Guba Sándor főigazgató se­gítik munkájában. Békés megyében is több szakosított sertéstelepen tenyésztenek KA-HYB sertést, s az ered­mények ismeretében azt is megállapíthatjuk, hogy igen magas színvonalon. A világhírt számára 1971 hozta meg és jelentette, ugyanis az Állattenyésztők Európai Szövetsége (FEZ) wersailles-i kongresszusának egyik szekcióülésén nagy si­kerű előadást tartott a ser­téshibridizációról. Az ülést követően Lush professzor, a „hibridizáció atyja” szemé­lyesen fejezte ki elismeré­sét! Igen jelentős nemzetközi szakirodalmi tevékenységet fejtett ki. Cikkeinek témája és szakmai nívója miatt sze­mélyét és tudását magasan elismerte a külföldi szaksaj­tó. 1972-ben jelent meg a „A repülő keresztrejtvény” című könyve, melyben igen élvezetes módon írta le te­nyésztési tapasztalatait és örökléstani fejtegetéseit. Csodálatos történeteket ol­vashattunk a telivértenyész- tés toronymagasan kiemel­kedő csodalovairól, az 1763- beli Eclipse, valamint az 1881-ben St. Simon külön­leges szokásairól, majd pe­dig a Flying Fox (Repülő Róka) angol Derby-nyerő (majd később tenyészmén) rokontenyésztett származá­sáról. Könyvét a postagalamb- tenyésztők szakkönyvként tekintik, részükre is készült a mű. A könyvében levő irodalmi jegyzék önmagáért beszél. Másfél évtizedes te­vékenységét a sertéstenyész­tés területén már nemzetkö­zi hírnév és elismerés övez­te, melyet kissé megkésve követett a hazai elismerés, az Eötvös-díj. Már sohasem tudhatjuk meg, hogy mit alkotott vol­na még, s halálával mit is veszítettünk. Egy páratlan munkásság véget ért: élet­művé lett! Útmutatása fel­adattá, emberi magatartása követendő példává, tevé­kenysége utolérhetetlenné vált. Elméleti és gyakorlati munkásságának emléke örökké élni fog! Hunyadvári Árpád, Kétsopronyi Rákóczi Tsz, főálto ttenyésztő Rekordnyereség a Tszkernél — Fennállásunk óta a leg­magasabb nyereséget értük el: tavaly mintegy 14,7 mil­lió forint értéket realizál­tunk. A termelőszövetkeze­tek fizetőképessége már az első negyedévben romlott, emiatt pénzügyi feszültségek jelentkeztek. A békéscsabai területi központ vezetése lát­ta, hogy a hagyományos ke­reskedelmi funkcióban ne­héz lesz az éves tervet tel­jesíteni. Ezért kerestük azo­kat a lehetőségeket, ame­lyek gyors árumozgást biz­tosítanak, és kedvező ered­ményt hoznak — többek kö­zött ezt hangsúlyozta a Tszker rész-igazgatótanács ülésén a napokban Gyulán dr. Lőrincz Ferenc tk-igaz- gató. A békéscsabai területi köz­pont több mint egymilliárd forint forgalmat bonyolított le az elmúlt évben. A vágó- nyúl-termeltetésben és -fel­vásárlásban túlteljesítették a tervet, de az egyéb állatok forgalmazásában is szép eredményeket értek el. A vállalat vezetése bízik ab­ban, hogy az alapítóktól ed­dig is tapasztalt jó partneri kapcsolatra építve talpon tud maradni 1989-ben is. A tanácskozáson Radnóti Huba vezérigazgató számolt be a Tszker agrárszövetke- ; zetek kereskedőháza 1988. évi gazdálkodásáról. Tavaly , több mint 23 milliárd forint forgalmuk volt, nyereségük meghaladta a 400 millió fo­rintot. A kétmilliárd forin­tos exportból több mint 75 százalékot tett ki a tőkés ki­vitel. Néhány területen nem sikerült teljesíteniük a ter­vet. Emiatt veszteségek ér­ték a vállalatot. A szemé­lyi és szervezeti változások azt a célt szolgálják, hogy az idén még eredményeseb­ben tudjon dolgozni a ter­melőszövetkezetek érdeké­ben a kereskedőház. A hozzászólók bizalma tükröződött a Tszker iránt az elhangzottakban. Kérték a piaci lehetőségek jobb fel­tárását a vállalattól és a külkereskedelmi tevékeny­ség erősítését. A békéscsa­bai területi központ agroké­miai, műszakicikk- és állat- forgalmazása segítette a me­gye szövetkezeteinek keres­kedelmi tevékenységét. A tanácskozáson meghall­gatták Bokor Ádámnak, az ellenőrző bizottság elnöké­nek beszámolóját az ellenőr­zés tapasztalatairól. A leg­frissebb információk sze­rint a második félévben kö­zös vállalatként működik to­vább a Tszker, majd 1990- ben dől el az átalakulási törvény elfogadása után, hogy részvénytársaságként, vagy kft.-ként tevékenyke­dik-e tovább a Tszker-ke- reskedőház. A tanácskozás, amelyet Gellai Imre, a te­rületi bizottság elnöke veze­tett, bejelentésekkel ért vé­get. v. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents