Békés Megyei Népújság, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-12 / 85. szám

1989. április 12., szerda o Újabb erdőket telepítenek Erdészeti sajtótájékoztató Gyulán folytatódott a húsipari tanulók versenye Láthatatlan forintok Panaszkodik az ismerős, hogy már nem elég az ezres, amit fizetési napon fel szokott adni szüleinek, ennél több­re szorulnának, és a gyermeki figyelmesség mára elvesz­tette szimbólumértékét; belőle legközelebb tüzelőt szán­dékoznak rendelni az öregek, tehát megélhetésükhöz kell. Csakhogy meg kell élnie valahogy panaszkodó barátom­nak is, akinek vállát nyomja még a két iskolás korú gyermekének nevelésével kapcsolatos számtalan kiadás is. Hol jelenik meg mindez a statisztikában — tette fel a jogos kérdést a panaszkodó és véletlenül tudtam is neki válaszolni: sehol. Mint ugyanis a „fogyasztói árindex és a létminimum újszerű értelmezését" kutató program ve­zetőjétől, Pirityi Ottótól, a Szakszervezetek Elméleti Ku­tató Intézetének tudományos osztályvezetőjétől nemrégi­ben megtudtam: a reálbér korántsem csak akkor csök­kenhet, ha a fogyasztói árak nagyobb ütemben emelked­nek, mint a keresetek. A hivatalos statisztikában meg sem jelenő szükségletek is okozhatnak komoly kiadáso­kat. Az ismerős gondja is ebbe a kategóriába tartozik. Szülei nyugdíjának reálértéke csökken, így támogatásuk költsége növekszik és ezért pénzt kénytelen elvonni saját családjától. Míg a szülők csökkenő tényleges jövedelmét jelzik a statisztikák, gyermekük másiik oldalon ezzel kap­csolatban fokozódó terheit már nem. Ahogyan nem jelenik meg a KSH kiadványaiban ki­adásként a már külön élni szándékozó gyermekek támo­gatása, a részükre nyújtott nem csekély segítség a lakás- vásárláshoz. Ha pedig még csak iskolába járnak és az amúgy „ingyenes" oktatás költségei emelkednek — szin­te mindenhol elvárják az iskola karbantartásához, felsze­reltségéhez a szülők hozzájárulását —, az így kiáramló jövedelem sem rezgeti meg a fogyasztói árindex mutató­ját. És a valamennyiünk zsebéből „láthatatlanul" elfo­lyó pénz talál még utat magának bőven. Lassanként ol­vad mind soványabbra a kiküldetési díjak, az ösztöndíj, a családi pótlék reálértéke, melyet szükséges kövérsé- gűre ’ismételten csak a keresetekből lehet hizlalni. Pénzt kell fizetni a korábban ingyenes szolgáltatásokért, hozzá­járulni a közművesítéshez és a jövőben tenyerét tartja majd az egészségügy is. ha az „orvosi alapellátáson" túl­menő igényekkel fordulnak hozzá gyógyításért a betegek. Akad más is, amit talán minden jó szándék mellett sem deríthetnének fel a statisztikusok. Az eltelt évtize­dek alatt a hiánycikkek aránya — a bővülő áruválaszték dacára — alig csökkent, sejthetően azonban növekedett a beszerzésnél, kurrens szolgáltatások megrendelésénél csúsztatott borravalók, hálapénzek összege. Megannyi kiadás, amit nem jelez az árstatisztika, nem rögzítenek a fogyasztási felmérések. A felsorolás végére jutva azért próbáltam megnyugtat­ni az egyre idegesebb ismerőst; egyrészt azzal, hogy a statisztika mindig, mindenhol torzít, hiszen átlagokkal számol. Azután- „nyomtalanul” elfolyó jövedelmünket lát­ható gyarapodásunk tanulsága alapján mindeddig sike­rült többletmunka és — igaz olykor keserves —- többlet- áldozatok révén pótolni. Ezért is laza már az összefüggés a kereset és az életszínvonal között. Utóbbit leginkább a csendben eltűnő forintjaink és a látványosan sok túlmun­káért juttatóit pénz közötti arány formálja. V. Gy. Koncertkrónika egy csabai hangversenyről Több témával foglalkoztak a MÉM szakemberei tegna­pi sajtótájékoztatójukon, amelyen elsőként Királyi Ernő, a MÉM erdészeti és faipari hivatalának vezetője az erdészet helyzetét és a fejlesztési elképzeléseket is­mertette. A program szerint 1991—2000 között 150 ezer hektárra telepítenek új er­dőket; ezzel az ország úgy­nevezett erdősültsége eléri a 20 százalékot. Az optimális az lenne, ha az ország te­rületének 27—30 százalékát borítanák erdők, ezt az arányt azonban nem lehet elérni, mivel az ország ter­mőhelyi adottságai és a táj­szerkezet kialakultnak te­kinthető, és túlságosan nagy változtatásokat a szakértők nem tartanak lehetségesnek. Az erdészet egyik nagy ered­ménye, hogy az elmúlt év­ben 7 milliárd forint érté­kű árut adott exportra, mi­közben az import 6,5—6,8 milliárd forint volt, Tria­non óta először sikerült e tekintetben pozitív szaldót elérni. Királyi Ernő vitába szállt a KNEB egyes megállapítá­saival. A népi ellenőrök 400 ezer erdőrészletből alig több mint ezret vizsgáltak meg, és ennek alapján mondták ki a véleményt; megalapo­zottnak látszik, hogy az er­dészetek pazarlóan bánnak a nemzeti vagyonnal. Ez nin­csen így, alig van gazdasági ágazat az országban, ame­lyikben ennyire tervszerű­en folyna a gazdálkodást hiszen az üzemeknek rész­letes középtávú terveket kell készíteniük, és ezek végrehajtását az erdőfel­ügyelőségek rendszeresen el­lenőrzik. A vétségeket szankcionálják. A hiva­talvezető szerint, bár van­nak mulasztások, összessé­gében mind hatékonyabb és a gazdaságosság tekinteté­ben is javuló teljesítmé­nyek születtek a hazai er­dőkben. Elmondta még, hogy a savas esők az országban is hatalmas károkat okoznak, ámbár kisebbeket, mint Megszűnt a csúcsforgalom a nyugati határszakaszon, az új vámszabályok életbe lé­pése, április 8. óta naponta mintegy 20-30 ezren lépik át a határt Hegyeshalomnál — közölte az MTI érdeklődésé­re a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának illetékese. Elmondták, hogy a vég­leges adatok szerint az új rendelet bejelentése és ha­tályba lépése közötti idő­szakban, azaz március 31. és Nyugat-Európában, vagy akár másutt a közép-európai térségben. A mérések sze­rint 1,5 millió köbméter ko­csányos tölgy pusztult el az országban. Az erdészetek központi anyagi támogatást kértek a kiszáradt fák meg­mentéséhez, ezek kiterme­lési vesztesége ugyanis túl­ságosan nagy. Az erdőkben az eddigi­nél nagyobb szerepet szán­nak a magángazdálkodók­nak, akiknek helyzetét is­mételten áttekintették, és javaslatokat tesznek arra, miként lehetne számukra az eddiginél nagyobb érdekelt­séget biztosítani. Raisz Gusztáv mezőgazda- sági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes tájékozta­tást adott az ősszel elvetett növények állapotáról. A ta­valyinál rosszabb „teljesít­ményt” mutat a határ az idei tavaszon, az elmúlt öt év átlagához képest azonban erőteljesebbek a fiatal nö­vények. Az elvetett területnek mindössze 16 százalékán gyenge az állomány. Rövi­desen megkezdik a kukorica vetését, a cukorrépa terve­zett vetésterületének há­romnegyed részén már föld­ben van a mag. A tájékoztatón elhangzott, hogy az illetékesek dolgoz­nak a gabonavertikum ér­dekeltségi és szervezeti rend“ szerének a korszerűsítésén. A Minisztertanács gazda­ságpolitikai kollégiuma meg­tárgyalta a korszerűsítés fő elveit és a kérdésben állást foglalt. Az immár elfogadott koncepció szerint a Gabona­tröszt megszűnik, a kereté­ben eddig működő vállala­tok önállóak lesznek. Az el­képzelés szerint így sokszí­nű gazdálkodói szervezet jön létre. Az átalakítás jogi. pénzügyi, közgazdasági, szer­vezeti és szakmai feltételei­nek kialakítására négy mi­nisztérium és az MNB rész­vételével tárcaközi bizottság alakult. Egy hónapon belül javaslatot készítenek a rész­letekről, és ezt a Miniszter- tanács elé terjesztik. április 7. között 900 ezer magyar állampolgár utazott nyugatra, majdnem kétszer annyi, mint amennyire elő­zetesen számítottak. A behozott termékekre több mint 90 millió forint vámot vetettek ki. A ipa- gyar utasok mintegy 300 millió schilling értékben vá­sároltak vámköteles árukat: videókat, hűtőgépeket, szó­rakoztató elektronikai be­rendezéseket, számítógépe­ket. Gyulán, a Mohácsy Má­tyás Kertészeti Szakközép- iskola és Élelmiszeripari Szakmunkásképző Iskolában tegnap, kedden folytatódott a húsfeldolgozó szakma ki­váló tanulója országos ver­seny. Ez alkalommal a 35 versenyző írásbeli feladato­kat oldott meg délelőtt. Ezt követően a szóbeli versenyt rendezték meg. Ezen hús­ipari technológiából és gép­tanból vizsgáztak az ország legtehetségesebb húsfeldol­gozó szakmunkástanulói. A versennyel párhuzamo­san egyébként a kísérő pe­Negyven év múltán ismét van önálló érdekképviseleti szerve a bíráknak: kedden Budapesten megalakult a Magyar Jogászszövetség bí­rói tagozata. Az alakuló kül­döttközgyűlésen a tagozatba belépni kívánó 1300 jogvég­zett bírósági dolgozó képvi­seletében mintegy 60-an vet­tek részt: elfogadták a szer­vezeti és működési szabály­zatot, s megválasztották a tisztségviselőket. A bírói ta­gozat az elképzelések szerint a későbbiekben — hasonlóan a szövetség más tagozatai­hoz — egyesületként műkö­dig majd. Mint ismeretes, ez év má­jusától emelkednek az ener­giahordozók és a tüzelőanya­gok fogyasztói árai. Emiatt márciustól kezdődően jelen­tősen növekedtek a szilárd tüzelőanyagokból a lakossá­gi vásárlások. (Brikettből és kokszból például több mint 40 százalékkal fogyott több az első negyedévben, mint 1988 azonos időszakában, jól­lehet idén nem volt kedvez­ményes tüzelőakció.) A ko­rábbi évek azonos hónapjai­nál jelentősen nagyobb la­kossági keresletet a tüzelő­anyag-kereskedelem nem tudja azonnal kielégíteni, mivel a bányák folyamato­san és ütemesen termelnek, és a termelés jelentősen nem növelhető. Ezért a lakossági megrendeléseket esetenként akár több hétig terjedő kés­leltetéssel tudják a tüzelő­anyag-telepek kielégíteni. Az érdekelt kormányzati szervekkel és a tüzelőanyag­forgalmazókkal történő egyeztetés után olyan meg­állapodás született, hogy a tüzelőanyag-kereskedelem (a Tüzép-vállalatok, áfészek, dagógusok tanácskozást foly­tattak az oktatás helyzete­rői, a szakmai felkészültség fokozásának lehetőségeiről. Rámutattak: a hazai élel­miszeriparnak, húsiparnak szüksége van a jól felké­szült, fiatal szakemberekre ahhoz, hogy helyt tudjon állni a nemzetközi piacon. A Szakma Kiváló Tanulója országos verseny — amelyet az idén 30. alkalommal ren­deznek meg — ma, szerdán délelőtt az ünnepélyes ered­ményhirdetéssel zárul Gyu­A testület célja — a szer­vezeti és működési szabály­zat szerint — közreműködés a jogállamiság és a jogalkal­mazás fejlesztésében, a bí­rák. a közjegyzők, a bírósá­gi titkárok és a fogalmazók összefogása, szakmai érdeke­ik képviselete. A testület elismerését je­lenti, hogy az Igazságügyi Minisztérium most szervező­dő véleményező, javaslattevő szervébe, a 17 tagú Ideigle­nes Bírói Tanácsba a tagozat — elnökén, dr. Kiss Ernőn kívül — öt tagot delegálha­tott. magánkereskedők telepei és a megrendelő irodák) mint­egy másfél-két hónapig az áremelés után is a jelenlegi áron szállítják ki a szilárd tüzelőanyagokat (szén, koksz, brikett, tűzifa), ha azokat a lakosság április 30-ig meg­rendeli és kifizeti. E szem­pontból azonosan kezelik a készpénzzel és a tüzelőutal­vánnyal történő fizetést. Nem vonatkozik a jelzett kedvezmény az importsze­nekre, valamint azokra a tü­zelőfajtákra, amelyekre olyan jelentős vásárlói igény mu­tatkozik, hogy már hónapok­kal előbb el lehetett volna adni, a még ki sem bányá­szott szenet. Ezeknél a tele­pek, a várható beszerzés alapján, maguk dönthetnek, meddig fogadják el a jelen­legi áron a megrendeléseket. A tüzelőanyag-választék­nak legalább a fele azonban az április 30-ig történő meg­rendelés és kifizetés esetén a jelenlegi áron lesz kiszál­lítva májusban vagy június­ban. A hazai szénfajtákból és brikettekből ugyanis ösz- szességében megfelelő a mennyiség. Nyitány. Szimfónia. Ta­lányos műsorkínálat jelezte a filharmóniai bérlet hato­dik hangversenyét a prog­ramfüzetben. Hétfőn este aztán úgy tálalták elénk a szervezők a Jókai Színház­ban szomszédaink muzsiká­ját, ahogyan ínyencek elé teszik a keleti különlegessé­geket. Az orosz-szovjet ze­neszerzőgárda huszadik szá­zadi műveit az Állami Hangversenyzenekar előadá­sában hozták „testközelbe”, a Tbilisziből érkezett, grúz vendégkarmester Dzsanszug Kahidze avatott dirigálásá­ra bízták az irányítást, és Fellegi Ádám zongoramű­vész személyében az avant- garde zene „mindentudó­ját” hívták meg szólistának. Ilyen előadói apparátussal szólalhatott meg Hacsatur- ján: Desz-dúr I. zongoraver­senye, Vahtang Kahidze: Conjugationes című műve és Sztravinszkij: Petruskája. A művek gondos, zenetörté­neti ismertetőjét minden né­ző kézhez kapta. A fel­hangzó alkotások a szláv zenei kultúra örökségének más-más oldalát tárták a hallgatóság elé. Az 1936-ban keletkezett zongoraverseny a csajkovsz- kiji hangzásvilágra emlékez­tető, monstre-akkordjaival. a kínais-keleties pentaton- fordulatokkal, a feszültséget sejtető és kirobbanó máso­dik tétellel, majd a befeje­zés szinkópáit ritmusaival jutalomjátékot kínált a szó­listának. Az eredeti bemu­tatón maga a szerző ját­szotta a zongoraszólamot. Itt most Fellegi Ádám lépett elő főszereplővé, és tökélete­sen laza lelki és testi kon­dícióban, imponáló szellemi fölénnyel építette fel, fogta össze és vitte előre a mű­vet. Saját gondolataiként tudta közvetíteni a szerző elképzeléseit, ettől játéka improvizatív jellegűvé, ám uralkodóan meggyőzővé vált. A második tétel basszuskla- rinét-szólója emlékezetesen simult zongorázásához. A szünet utáni Kahidze- mű egy hatalmas dallamív­re épült, s a szinte mozdu-: latlan ritmika mellett a hangszín és a dinamikai skála legszélsőségesebb ár­nyalatait mutatta be. Egy­szerre éreztük benne ko­runk emberének űrbéli ma­gányát és eszeveszett kiál­tását a társtalanság ellen. A karmester mozdulatai atyai jóindulattal segítették a bu­dapesti után a mű békés­csabai . ősbemutatóját. Ezt követően jó oldás volt a Petruska-szvit szi­porkázó zenéjét hallgatni. A Gyagilev vezette Orosz Ba­lett számára 1911-ben kom­ponált mű annak idején a párizsi Châtelet színházban is fergeteges sikert aratott, és azóta kedvelt darabja a színházaknak és a koncert­termeknek. A szinte képszerű en elénk tárulkozó zenei szövet az orosz népzene dal­lamvilágával, csengő-bongó hangszerelésével. szellemes fintoraival megerősített ben­nünket abban, hogy Sztra­vinszkij a muzsikus világ óriása volt. Olyan mester­nél tanulta a zeneszerzés fortélyait, mint Rimszkij- Korszakov, és ebben a mű­vében is parádés szerepeket osztott szinte minden hang­szernek. így kapott kiugró lehetőséget a vonóskar, a trombita, a fagott, a hárfa és nem utolsósorban a zon­gora, melynek szólamát ezen az estén Székely István ját­szotta kitűnően. A zenekar és a karmester itt talált igazán egymásra, melyet a közönség hosszan tartó taps­sal jutalmazott. F. Pálfy Zsuzsa A csanádapácai Széchenyi Termelőszövetkezetben megkezdték az őszi búza szárerösítő kezelését. Képünkön a nagy­teljesítményű növényvédő gép Fotó: Fazekas Ferenc Új vámszabályok — csökkenő forgalom Bírói tagozat alakult a jogászszövetségben Tüzelőanyag-vásárlási kedvezmény fl Kereskedelmi Minisztérium közleménye

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents