Békés Megyei Népújság, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-12 / 85. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. ÁPRILIS 12., SZERDA Ara: 4,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 85. SZÁM Mai számunkból: Láthatatlan forintok (3. oldal) Egy délután Doboz művelődési intézményeiben (4. oldal) Otthon, közös fedél alatt (5. oldal) Danubius rádió Békéscsabán is (6. oldal) Kupagyaloglók (8. oldal) Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága KiszSv-kiildöttközgyűlís Kilenc tagozat alakul A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága április 12-re, mára összehívta a Központi Bizottság ülését. A testület megvitatja azt a jelentést, amelyet a Központi Bizottság február 10—11-i ülésének döntése alapján kiküldött bizottság készített. A bizottság tanulmányozta a párt vezető testületéinek munkáját, stílusát és módszereit. A bizottság jelentését Grósz Károly főtitkár terjeszti elő. (MTI) ASZÓT május 1-jei előkészületei A május 1-jei előkészületekről tájékoztatta Szalay Ferenc, a SZOT titkára az MTI munkatársát. Elmondta: az idei május 1-jét »a szakszervezeti mozgalom az elmúlt években megszokott formáktól eltérően, ám tartalmában a hagyományokat, a régi munkástradíciókat követve készíti elő és ünnepli meg. Azt szeretnék, hogy május 1-je az egész országban szakszervezeti ünnep legyen. Budapesten felvonulással egybekötött nagygyűlésre hívják a főváros valamennyi dolgozóját, egész lakosságát. A Hősök tere környéki gyülekezési helyekről vonulnak majd a résztvevők a 11 órakor kezdődő nagygyűlésre, amelyen — a SZOT vezetőinek véleménye szerint — hangot kell hogy kapjon a szak- szervezeti mozgalom álláspontja napjaink legidőszerűbb kérdéseiről, a magyar dolgozókat foglalkoztató legégetőbb gondokról, legfontosabb tennivalókról. A május 1-jei munkásünnepet a hagyományokhoz híven majálissal köszöntik a dolgozók. A háromnapos majális április 29-én, szombaton délben elkezdődik a Városligetben. Itt a szak- szervezeti politikai fórumoktól a különböző vetélkedőkig változatos programok várják az ünneplőket. A budapesti ünnep pontos programjáról, valamint a városligeti majális rendezvénysorozatáról a szak- szervezetek részletesen tájékoztatják majd a főváros dolgozóit, lakosságát. Szóvivői értekezlet a HNF-ben A Hazafias Népfrontnak a közeljövőben pártsemleges társadalmi szövetséggé, egyfajta szövetségteremtő mozgalommá kell átalakulnia — hangzott el tegnap a Hazafias Népfront első ízben megtartott szóvivői fórumán, ahol az előző napi HNF OT- titkársági ülésről tájékoztatták az újságírókat. Egyúttal bemutatták a HNF jövőbeni szóvivőjét, Juhász Róbertét, aki az Országos Tanács propaganda- és művelődési osztályának vezetője. A szóvivői értekezleten — a pénteki OT-ülésre készülve — szó esett a népfront szerepének újrafogalmazásáról, s ezzel párhuzamosan a megújulás politikai platformjáról, amely a jövőre nézve egy integráló, pártok és mozgalmak között közvetítő népfrontot képzel el. A holnap népfrontját felvázoló elképzelésekről Molnár Béla, a HNF OT titkára elmondta: a mozgalom nem kíván a különböző pártok, társaságok programjával rivalizálni, ám vállalja az újonnan létrejövő vagy régebb óta működő szervezetek közötti kapcsolattartást, politikai egyeztetést. A megye ipari szövetkezeteinek főbb gazdasági mutatói — a jövedelmezőség kivételével — az elmúlt évet tekintve a terveknek és a követelményeknek megfelelően alakultak. A 7,9 milliárd forintos árbevétellel Békés a megyék rangsorában az első helyen áll. Megyénk termelésében az ipari szövetkezetek jelentős szerepet játszanak: a megye települt iparának 17,6 százalékát, székhely szerinti iparának pedig 27,3 százalékát adja a részesedésük. A rubel elszámolású értékesítésnél az előző évhez képest csökkenés tapasztalható, az ipari szövetkezetek tőkés exportjából megyénk ipari szövetkezetei 9 százalékkal részesültek. A 657 millió forintos nyereséggel a 19 megye közül a 4. helyet foglaljuk el. Az 1988-ra tervezett nyereséget mintegy 30 százalékkal teljesítették túl megyénk szövetkezetei. Köztudomású viszont, hogy a jövedelmezőség — az árbevétel arányos nyereség — tekintetében a megyék rangsorában évek óta az utolsó helyen állunk. Ennek gazdálkodási problémák is lehetnek az okai. ilyen például az, hogy az árbevételhez viszonyított készletérték mértéke nálunk az egyik legmagasabb a megyék közül. Tavaly hat szövetkezetünk pályázott a bérklubtagságra, ám végül is csak egy szövetkezet, az Endrődi Cipész Szövetkezet élt a lehetőséggel. Kedvező tapasztalat, hogy jelentősen nőtt a szövetkezetek adózás uáni eredménye. Míg 1987-ben mintegy 90 millió forint volt a szabad érdekeltségi alap, ez az összeg 1988-ban 290 millió forintra nőtt. A szövetkezetek jelentős részénél csak minimális szinten tartó beruházásokat tudtak megvalósítani. Ez elsősorban a saját pénzügyi források hiányára vezethető vissza. Az Ipari Szövetkezetek Békés Megyei Szövetségének elnöksége egyébként a kölcsönös fejlesztési alapból mintegy 65 millió forintot — az elmúlt év beruházásainak 30 százalékát adta pályázat útján a szövetkezeteknek. Különösen a .háziipar, az építőipar és a szolgáltatások területén markáns szerkezetváltásra, ezt követően pedig határozottabb beruházáspolitikára van szükség. Ehhez a fejlesztési alap az idén nagyobb anyagi lehetőséget biztosít. Többek között erről is szólt dr. Sümeghy Csaba ügyvezető elnök tegnap az Ipari Szövetkezetek Békés Megyei Szövetségének küldöttközgyűlésén. Jelenleg kilenc olyan ágazat, illetve alágazat tartozik a szövetséghez, mint a gép- és villamosipar, fémtömegcikk, vegyipar, műanyagipar, fafeldolgozó-, bútoripar. textil-, textilruházati ipar, cipőipar, háziipar és építőipar, valamint a szolgáltatás, melyeknek nem megoldott az érdekérvényesítő és érdekegyeztető, érdekfeltáró munkája. Az elnökség azt javasolta, hogy alakítsanak kjlenc tagozatot, s a tagozatok saját maguknak választanának elnököt, akik egyben az elnökség tagjai is lennének. Ezzel egyeztetetten lehetne fellépni (‘külső- és belső piacokon, akár az árak kérdésében is. A KISZÖV küldöttközgyűlése egyébként jó példával járt elöl. Székely László elnök a gyűlés kezdetekor bejelentette, hogy az elnökségi asztalnál az elkövetkezendő időben is csak az elnök és a napirendi pontok előadói foglalnak helyet. A meghívott vendégek — mint tegnap is — a küldöttek között, az első sorban ülnek. H. E. Mivel foglalkozik majd az alkotmánybíróság? Készül az alkotmánybíróságról szóló törvény tervezetének szövege az Igazságügyi Minisztériumban — tájékoztatta dr. Kajdi József főosztályvezető-helyettes az MTI munkatársát. A törvényjavaslatot szakmai vitára bocsátják, s ezt követően várhatóan szeptemberben kerül az Országgyűlés elé. Ezzel egy időben tárgyalja a parlament a politikai pártokról szóló törvényt is, mivel — az elképzelések szerint — a politikai pártok nyilvántartásba vétele, tevékenységük alkotmányos felügyelete és — alkotmányellenes működésük esetén — feloszlatása is c különleges bírói szerv hatáskörébe tartozik. Az alkotmánybíróság legfontosabb feladata annak megállapítása lesz, hogy a jogszabályok összhangban vannak-e az alkotmánnyal. Ezt általában utólag, a jogszabályok kihirdetését követően vizsgálja a testület. Felvetődik: mely jogszabályokra terjedjen ki ez az úgynevezett normakontroll, s milyen hatáskörrel rendelkezzen az alkotmánybíróság. Ha a testület megállapítja, hogy az alkotmánnyal ellentétes törvény született, annak végrehajtását felfüggeszti, s — véleményével együtt — visszaküldi az Országgyűlésnek. A parlament soron következő ülésén minősített többséggel dönt a törvény alkotmányosságáról. A tervek szerint az összes megválasztott képviselő egyszerű többsége kellene a döntéshez, amely adott esetben több szavazatot igényel, mint a kétharmados többség, amely az alkotmány módosításához, elfogadásához szükséges, mivel nem mindig ül a helyén az ösz- szes képviselő. Alacsonyabb szintű jogszabályok esetében szélesebb hatáskörrel rendelkezne az alkotmánybíróság. Az alkotmányba ütköző jogszabályt ugyanis hatályon kívül helyezheti, vagy annak végrehajtását felfüggesztheti, s — konkrét határidő kitűzésével — felhívja a jogalkotót az alkotmánysértés kiküszöbölésére. Ha ennek a kibocsátó nem tesz eleget, a kifogásolt jogszabály az előírt határidő leteltével hatályát veszti. Többféle megoldás képzelhető el arra vonatkozóan, hogy mely időponttól vizsgálja az alkotmánybíróság a jogszabályokat. Ha valamennyi jelenleg hatályos szabályt áttekintene, ez óriási munkával járna, s néhány korábbi jogszabály értelemszerűen nem is lehet összhangban egy később elfogadott alkotmánnyal. Az alkotmánybíróságról szóló törvény megállapíthat egy korábbi időpontot — például öt évet —, s csak az azóta hatályba lépett jogszabályokat vizsgálná a testület. Elképzelhető az is, hogy a felállítását követően kibocsátott jogszabályokra terjedne ki az alkotmánybíróság hatásköre. Az alkotmánybíróság nemcsak a jogalkotással kapcsolatban állapíthat meg alkotmánysértést, hanem akkor is, ha az alaptörvény végrehajtásához szükséges jogszabályokat nem adták ki. Ekkor — határidő megjelölésével — felhívja az illetékes szerv figyelmét a mulasztásra. Tegnap délelőtt Békéscsabán a József Attila-lakótclepi közösségi ház rendezésében virágot helyeztek el az óvodások és iskolások a József Attila-szobornál Fotó: Kovács Erzsébet Költészet napja — huszonhatodszor József Attila születésnapja, április 11-e alkalmából a hagyományokhoz hűen ezúttal is több új kötettel jelentkeztek a könyvkiadók. A magyar líra ünnepén a Magvető Könyvkiadó és az Állami Könyvterjesztő Vállalat a budapesti Fókusz könyváruházban, a Magvető Könyvkiadó és a Szakszervezetek Fővárosi Művelődési Háza az Angelika eszpresszóban, a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó pedig a Bóbita könyvesboltban rendezett találkozót a kötetek szerzőivel. A Magvető Könyvkiadó az ünnepre jelentette meg népszerű antológiáját, a Szép versek 1988 című kötetet, Juhász Ferenc előszavával. A kiadó az Új termés című sorozatában adta ki Szilágyi Eszter Anna: Babagond és Babits Imre: A Kék Ütem Lovagrend című kötetét. A Magvető gondozta Varga Imre Iletrajs című könyvét is. A Móra Kiadó három elsőkötetes szerzőt avatott. Bodor Bélának Dallamos fekvésváltó gyakorlatok, Háy Jánosnak Gyalog megyek hozzád a sétáló úton, Tóth Krisztinának pedig Őszi kabátlobogás címmel jelent meg verseskönyve. A Szépirodalmi Könyvkiadó Garai Gábor Zápor és aszály, Petri György Valahol megvan és Sárándi József Egy esélytelen magánszáma című könyvét adta ki, valamint Komjáthy Jenő műveiből jelentetett meg válogatást Vers és próza címmel. Az újjáalakuló Cserépfalvi Könyvkiadói és Könyvkereskedelmi Kft. a költészet napjára jelentette meg József Attila Nagyon fáj című verseskötetét hasonmás kiadásban. A könyv 1989-es kiadása a Co-Nexus Rt., a Novotrade Rt. és a Téka Könyvértékesítő Vállalat támogatásával vált lehetővé. Cserépfalvi Imre a verseskötet hasznából 50 ezer forintot egy kortárs magyar költő munkásságának támogatására ajánlott fel. A felkért bírálók — Berkes Tamás és Domokos Mátyás — a díjat Petri Györgynek ítélték egységes poétikai szemléletű költészetéért A Múzsák Közművelődési Kiadó az ünnepi alkalomra mappát adott ki, amely húsz fotóval szemlélteti József Attila életének legfontosabb állomásait. * * * A költészet napja alkalmából tegnap koszorúzás! ünnepséget rendeztek József Attila lillafüredi emléktáblájánál. A Palotaszálló kertjében levő emlékhelyen Horgas Béla költő idézte fel József Attila alakját, munkásságát. Köröstarcsai hét BÉKÉS MEGYEI ____ a EHSES-ban Hétfőn estére falugyűlést szervezett a köröstarcsai tanács és a Hazafias Népfront helyi bizottsága. Zsúfolásig telt a művelődési ház nagyterme, amikor dr. Bácskay Tamás a községi népfront múltját, jelenét mutatta be és a jövő elképzeléseit is vázolta. A tanácselnök, Takács Gábor pedig útfejlesztésről, szemétszállításról beszélt. A részleteket lapunk 5. oldalán kísérhetik figyelemmel olvasóink.
