Békés Megyei Népújság, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-11 / 84. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG H MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TflNáCS LAPJA 1989. ÁPRILIS 11., KEDD Ara: 4,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM,84. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Mai számunkból: Költészet napja ’89 (3. oldal) Tiszteleghet az utókor? (4. oldal) Kinek kell négyszáz ellenőr? (5. oldal) Mindennapi kenyerünket... (5. oldal) Indul a sétahajó a Körösökön (6. oldal) „Reformpolitikusi munkássága túlmutat a korán” Fehér Lajos-emlékbizottság alakult Szeghalmon Harmincadszor Gyulán találkoznak Megkezdődött a húsipari tanulók versenye Szeghalom, városi művelődési ház, április 10-én délelőtt 10 óra. A nagyteremben téglalap alakba rakva az asztalok, leterítve piros drapériával. Az asztalok között hatalmas virágcsokor. Hátul a terem végében a sajtónak fenntartott helyek. Szemben a falon Fehér Lajos fényképe, alatta két évszám: 1917—1981. Visszafogott tehát az ünnepélyesség, pedig jeles esemény színhelye a művelődés szeghalmi háza: országos emlékbizottság alakul Fehér Lajos szellemi hagyatékának ápolására. Már a bizottság összetétele is jelzi, nem valami rosszízű provinciális kezdeményezésről van szó, hiszen tagságot vállalt többek között Fehér Lajos özvegye, Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter, Szeghalom ország- gyűlési képviselője, Berend T. Iván, az MTA elnöke, Huszár István, a HNF Országos Tanácsának főtitkára, Romány Pál, a Politikai Főiskola rektora, Lehoczki Mihály, a TOT főtitkárhelyettese, Rajsz Gusztáv MÉM-miniszterhelyettes és természetesen a megye és a város képviselői. Fehér Lajos, Szeghalom szülötte a hatvanas-hetvenes évek korán megtorpant re- f ormkezd eményezései nek markáns alakja, a magyar mezőgazdaság és a vidék érdekeinek jelentős képviselője, 1992-ben lenne 75 éves. Az évforduló előkészítésére és tágabb értelemben az egész életmű gondozására, a szellemi hagyaték ápolására jött létre az emlékbizottság. Elnökének egyhangúlag Maróthy Lászlót, titkárának pedig E. Nagy Lajos újságírót, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium saj főtitkárát választották. Az emlékbizottság mellett a napi ügyek vitelére intézőbizottság alakult, Kerekes Kálmánnak, a városa pártbizottság első titkárának elnökletével. A tisztségviselők megválasztását követően Maróthy László méltatta Fehér Lajosnak a magyar mezőgazdaság és vidék arculatának átalakításában betöltött szerepét. Emlékeztetett arra, hogy munkássága túlmutat saját korán, üzenetet küld napjainknak is. A Fehér Lajos-emlékbizottság megalakítása ezért nem a ma terjedő emlékbizottság- és egyesületalapítási divat része, hanem egy reformpolitikus munkásságának idézése. H iszen Fehér Lajos reformer volt a szó teljes értelmében, s nem ragadt le a reformretoriíkánál vagy az üres reformerkedésnél, mint ma oly sokan. A tettek reformembere volt, s amikor a hetvenes évek elején a reformfolyamat megtorpant, neki is menni kellett. Maróthy László személyes emlékeket idézett vele kapcsolatban, így többek között az 1975-ös egyik központi bizottsági ülést, amikor — 14 évvel ezelőtt! — a politikai bizottságba javasolta Pozs- gay Imrét. Nagy kár, hogy javaslata nem talált meghallgatásra. Egy másik közös emlék Szeghalomhoz kötődik, ahol a tsz-egyesülési közgyűlésen Fehér Lajos is részt vett. Haragos volt, nem örült az egy falu — egy nóta módszernek, a szövetkezetek összevonásának. Együtt is lehet rosszul gazdálkodni és kis szövetkezetekben is lehet boldogulni — vallotta, szinte látnoki módon. Az emlékhizottság végezetül programot fogadott el. Ogy döntöttek, hogy Fehér Lajos-alapítványt hoznak létre a politikus szellemi hagyatékának ápolására. Bejelentették, hogy elsőként a Szeghalmi Állami Gazdaság 50 ezer forinttal járult hozzá az alapítvány céljainak valóra váltásához. Többen azonnal csatlakoztak a Szeghalmi Ä. G.bejelentéséhezés testületileg úgy döntöttek, felhívással fordulnak a megye téeszeihez, támogassák az alapítványt. A programban szerepel továbbá egy tudományos emlékülés megrendezése 1992-ben, amit a Magyar Tudományos Akadémia elnöke vállalt. Elfogadta továbbá az emlékbizottság egy Fehér Lajos-em- lékház vagy -szoba kialakításának gondolatát, és a politikus egész alakos szobrának felállításáról is határoztak. Az emlékműre pályázatot írnak ki. Az emlékbizottság a kö-, vetkező ülést Budapesten tartja. A. Z. „Megtiszteltetés számunkra, hogy a húsipari Szakma Kiváló Tanulója (SZKT) országos verseny jubileumi, 30. versenyét Gyulán rendezhetjük meg. A MÉM, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, a húsipari központ, az ÉDOSZ elnöksége, a megyei tanács vb, a Gyulai Húskombinát, a gyulai Mohácsy Mátyás Kertészeti Szakközépiskola és Élelmiszeripari Szakmunkásképző Iskola a verseny fő szervezői alapos előkészítő munka után várják most a háromnapos megméretést” — többek között ezt hangsúlyozta bevezetőjében Zám András, a Gyulai Húskombinát vezér- igazgatója tegnap Gyulán, az Erkel Művelődési Központban. Dr. Becsei József, a megyei tanács általános elnök- helyettese ünnepi megnyitójában köszöntötte a jubileumi verseny harmincöt résztvevőjét. Szólt arról is, hogy Békés megye az ország egyik éléstára. Itt állítják elő a hazai vágómarha-termelés 6 és fél százalékát, sertésből 11, vágóbaromfiból 16 százalékkal részesedik az országos termelésből megyénk. Az utóbbi években felgyorsult az ipari fejlesztés, ennek eredményeként valósult meg a korszerűen felszerelt Gyulai Húskombinát, amely igényli a fiatal szakembereket. A továbbiakban az oktatásügy néhány kérdéséről beszélt, majd a Szakma Kiváló Tanulója versenymozgalom jelentőségét méltatta a hazai középfokú oktatáson belül. Befejezésül Békés megye természeti, kulturális, történelmi hagyományairól A Gyulai Húskombinátban tegnap délután megkezdődött a Szakma Kiváló Tanulója verseny országos döntőjének gyakorlati vizsgája Fotó: b. o. adott ismertetést a megjelenteknek dr. Becsei József. Aiz ünnepi megnyitó műsorában kórusművekkel szerepelt a Gyulai 1. Sz. Általános Iskola gyermekkórusa. Szlovicsák Gábor, a versenybizottság elnöke ismertette ezt követően a háromnapos verseny részletes programját. Az ünnepi megnyitó a Szózat hangjaival ért véget. Délután a Gyulai Húskombinát tanműhelyében megkezdődött a gyakorlati verseny. A harmincöt fiatal marha- és sertéscsontozás- ból, termékminősítésből és gépszerelésből mutatta be tudását a szakemberekből álló versenybizottságnak. Arra kértük Zám Andrást, a Gyulai Húskombinát vezérigazgatóját, válaszoljon arra a kérdésünkre, milyennek ítéli meg a magyar húsipari szakmunkások felkészültségét a nemzetközi mezőnyben. — Megítélésem szerint egy területet kivéve jó, nemzetközi mércével mérve is elismerésre méltó a hazai húsipari szakmunkások felkészültsége. Ez az egy terület, ahol lemaradásunk van, a vállalkozókészség. Jó lenne a jövőben az oktatásügynek a tantervbe állítani a vállalkozókészség megismertetését is. Örömmel adunk otthont egyébként első alkalommal az SZKT- versenynek. Bízunk abban, hogy a felkészülés során olyan többlettudásra tettek szert a gyerekek, amelyet jól tudnak majd kamatoztatni a hazai húsipar javáElkészült a hároméves gazdasági programtervezet A kormány Gazdasági Reformbizottságának Berend T. Iván MTA-elnök vezette munkabizottsága elkészítette a gazdasági átalakulás és stabilizáció hároméves programjának tervezetét, amelyet a következő napokban különböző kormányzati fórumok vitatnak meg, majd nyilvános vitára bocsátják. S bár a 115 oldalas programtervezet néhány napig még nem publikálható — ezt kérte a munkabizottság vezetője —, az újságírók annak a tartalmával előzetesen megismerkedhettek, s így arról hétfőn sajtótájékoztatót tartottak. A tájékoztatót tehát meglehetősen szokatlan alaphelyzet jellemezte, mivel az ott elhangzott kérdések és válaszok legfeljebb néhány kiragadott példával szolgálhattak, anélkül azonban, hogy a program részleteire sort keríthettek volna. Berend T. Iván elmondta: a programnak ez az első változata a gazdaság megújulásának legfőbb elgondolásait összegzi. A munkabizottság tagjai abból indultak ki, hogy a korábbi reformintézkedések az egységes piac hiánya miatt nem valósulhattak meg, és ennek negatív következményei voltak. A programcsomagban szó van a jelenlegi gazdasági helyzet elemzéséről, annak társadalmi, politikai, környezeti hatásairól, a világ- gazdasági nyitásról, a tulajdonreform szükségességéről, a piacgazdaság feltételeiről, a szerkezetváltásról, és az elosztási rendszer átalakításáról. Egyebek között foglalkozik még a vállalkozásokkal, az inflációval, és a külgazdasági egyensúllyal. A tervezet az infrastruktúra fejlesztésének szán nagy szerepet, miközben szakít a korábbi energetikai koncepcióhoz való merev kapcsolódással. Szükségesnek tartja, hogy az ipar megújulásra képtelen területei mielőbb leépüljenek. A tervezetben mérsékelt gazdasági növekedéssel számolnak, mégpedig a belső egyensúlyi feltételek megteremtésével, és elfogadható mértékű hitelállomány-növekedéssel. Az életszínvonal romlása — szögezi le a program — a mai körülmények közepette nem jelenthet tartós állapotot. A tervezet — széles körű vita után — várhatóan beépül majd a kormányszintén most készülő új programjába. A végleges változat minden bizonnyal még alaposabb gazdasági elemzések és számítások után alakul ki. Kérdésekre válaszolva Berend T. Iván és a munka- bizottság többi tagja elmondta, hogy az anyagét még senkivel nem vitatták meg; így az MSZMP-vel sem és más társadalmi szervezetekkel sem. A program kimunkálásában részt vevő közgazdászok között van azonban például Tardos Márton, aki az SZDSZ, vagy Fekete Gyula, aki az MDF tagja. A társadalmi vita során a legszélesebb nyilvánosságot fogják biztosítani, lehetőséget teremtve a vélemények részletes kifejtésére. A program alkotói szerint a tervezetet csakis egy stabil és erős kormány hajthatja végre. A tervezet készítésekor nem latolgatták, hogy a léásőbbiekben az országnak milyen kormánya lesz; konzervatív, reformpárti, vagy koalíciós. Véleményük szerint azonban az igazi stabilitást a koalíciós kormányzás teremtheti meg. A program végső kialakításánál és annak megvalósításánál mindenképpen figyelembe kell venni a nemzetközi pénzügyi szervezetek véleményét. Elhangzott, hogy a tervezet megvalósításának döntő eleme: miként alakulnak politikai viszonyaink, s hogy a politikai biztonság nyomán megmozdul-e a magántőke? A legtöbb vita a tervezet készítői között az infláció tekintetében alakult ki. Általános véleményként fogalmazódott még, hogy a gazdasági változás, a piac- gazdaságra való áttérés inflációval jár, mégpedig a tervezet szerint évi 15 százalék körülivel, ám még ez az ütem is csak erős antiinflációs politikával tartható. Az inflációt keretek közé kell szorítani, de a munkabizottság szerinj egy alacsonyabb ütem a reformintézkedések feladását is jelentené. Lehetne egy évre ..összesűríteni”, egy jóval magasabb ütemű inflációt is, hoev a továbbiakban mérsékeltebb legyen, de félő, hogy ebben az esetben az úgynevezett inflációs spirál felgyorsulna, és megfékez- hetetlenné válna. Tanácskozás a foglalkoztatásról A bérek központi, közvetlen szabályozásához semmilyen körülmények között nem szabad visszatérni — mondta Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes azon az országos konferencián, amely tegnap kezdődött Budapesten, a Nemzetközi Kereskedelmi Központban a foglalkoztatáspolitikáról, a munkanélküliség kérdéseiről. Megnyitó előadásában Medgyessy Péter részletezte azokat a gazdaságpolitikai változásokat, amelyek nélkül nem lehetséges az előrehaladás, ezek sorában foglalkozáspolitikai gondjainkra is kitért. Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke vitaindító előadásában egyetértett Medgyessy Péternek azzal a kijelentésével, hogy a foglalkoztatáspolitikát meg kell szabadítani az elmúlt évtizedekben rárakódott szociálpolitikai elemektől. A tanácskozás — amelyen külföldi szakemberek is részt vesznek — ma a munkaerő-piaci képzés és átképzés, valamint a munkahely- teremtés, illetve a vállalkozások témakörében folytatja munkáját. Köröstarcsai hét BÉKÉS MEGYEI a NÉPÚJSÁG Ezen a héten munkatársaink gyakran megfordulnak Köröstarcsán, hogy hírt adjanak ennek a hangulatos községnek a hétköznapjairól, sajátosságairól. Lapunk minden számában megjelenik egy-egy anyag, mely a Békéscsabától néhány kilométerre fekvő Körös-parti település arculatát rajzolja meg. Mai számunk 3. oldalán a Petőfi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnöke, Nagy Imre beszél a tsz-ben folyó munkáról, a tagság életéről, gondjaikról. Utolsó oldalunkon pedig az új tornateremről olvashatnak, amely jelentős létesítmény a község sportéletében.
