Békés Megyei Népújság, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-08 / 82. szám

1989. április 8., szombat o Orosházi Unior Szövetkezet Előtérben a vállalkozói magatartás Honnan indult, milyen kárt okozott a februári szélvihar? Az Orosházi Unior Szövetkezetben a leányvállalatok­kal együtt mintegy 350-en dolgoznak. A szövetkezet már korábban is nagy gondot fordított az átalánydíjas szol­gáltatási hálózat kiépítésére. Jelenleg 150 átalánydíjas dolgozójuk segíti a városban és környékén a lakossági igények kielégítését. Az elmúlt évben mintegy 165—170 millió forint árbevételt értek el, nyereségük 20 száza­lékkal csökkent az előző évihez képest. Szabó Gézát, a szövetkezet elnökét arról kérdeztük, milyen tervekkel vágtak neki 1989-nek? Volt-e szervezeti változás? — Ebben az évben az ér­dekeltségi rendszert tovább­fejlesztettük. Január elsejé­vel újabb két leányvállala­tot alapítottunk a már meg­lévő szolgáltató leányválla­lat mellé. Építőipari leány- vállalatunk a tervezést, az épületgépészeti munkákat vállalta magára. Másik új leányvállalatunk a nyomda és kereskedelmi szolgáltató leányvállalat. A korábban meglévő szolgáltató leány- vállalathoz került a hűtő­gépszerelés, valamint a cipő­felsőrész-készítő részleg. Az anyaszövetkezet folytatja to­vábbra is a gázkazángyár­tást, az átalánydíjas ipari termékgyártást és a tűzoltó­készülékek javítását, ellen­őrzését. — Azt hallottam, hogy korszerű Unior—Ramovill üzletház nyílik a városban a szövetkezet központjában. — A hír valóban igaz, va­lószínűleg májusban nyitjuk meg a korszerű üzletházun­kat. Bútort, lakberendezési cikkeket, közületi irodabúto­rokat és felszereléseket áru­sítunk. A műszaki területen ,. profiltisztítást hajtunk vég­re. A földszinten az alkatré­szek. kiegészítő berendezések árusítását valósítjuk meg. Evek óta nagy egyedszámmal, érzékeny veszteségeket okozva károsítanak mezőgazdasági kul­túráinkban a különböző barkók (lisztes répabarkó, kukorica- barkó, hegyesfarú barkó; ki­sebb területeken a fekete barkó, a vinccllérbogár). Legnagyobb gondot jelenleg a lisztes répa­barkó és a kukoricabarkó okoz­za. E károsítok vannak jelen legnagobb egyedszámmal kul­túrnövényeinkben. Telelőhelyei­ket elhagyva, jelenleg gyalogol­va keresik tápnövényeiket. A korai kitavaszodás miatt e ká­rosítok is korábban hagyták el „szállásukat”, így a kelőfélben levő kultúrákban komoly ká­rokat okozhatnak, mely olyan mértékű is lehet, hogy a nö­vényállomány teljes pusztulásá­val járhat. Ezt a tetemes vesz­teségek megakadályozása miatt meg kell előznünk. Elsősorban a kelő cukorrépa- táblákat kell naponta ellenőriz­nünk, és amennyiben betelepe­dést tapasztalunk, azonnal vé­míg az emeleten a korszerű elektronikai szalonunk mű­ködik, ahol videoberendezé- seket, Hi-Fi tornyokat, szí­nes televíziókat kínálunk vevőinknek. Az Alföldi Tü- zéptől átvesszük közösen lé­tesített mintaboltunkat, és ebben az egységes üzletház­ban kap helyet ez a boltunk is. — Az Unior minden év­ben új termékekkel jelent­kezik a tavaszi BNV-n. Mi­lyen újdonsággal szolgálnak most a nagyközönségnek? — Ipari termékgyártásunk tovább bővül. Műszaki szak­embereink új kazáncsaládot • fejlesztenek ki. Ez a két-há- rom tagból álló falikazán- család mutatkozik be majd a nagyközönségnek az idei ta­vaszi Budapesti Nemzetközi Vásáron. Bízunk abban, hogy sikeres lesz ez a termékcsa­lád is, csakúgy, mint a ko­rábbi gázkazánjaink. Űj ter­mékeink közé tartoznak egyébként a gázóraszekré­nyek, valamint a PB-grill- sütők — mondja az elnök. * * * Az elnöktől azt is megtud­tuk, hogy a nyomdaüzemben számítógépes szövegszerkesz­tő rendszert hoztak létre. Itt kiadványok, meghívók, újsá­dekezni kell. A lisztes répa­barkó veszélyességi küszöbérté­ke 0,5 db/négyzetméter! Répa­tábláinkon ennek többszörösére kell számítanunk. Meleg napo­kon (20 C-foik) a betelepedés felgyorsulhat, mert a károsító repülve keresi fel a répatáblá­kat, így egyik napról a másik­ra veszélyhelyzet alakulhat ki. Védekezés után is ellenőrizni kell tábláinkat, mert a bete­lepedés előreláthatólag több hul­lámban történik meg, így egy védekezés nem lesz elegendő. Répatáblákon a lisztes répabar­kó mellett szinte minden eset­ben megjelenik és károsít a kukoricabarkó, esetenként a hegyesfarú barkó, és a megye déli részén elszigetelten a vin­cellérbogár is súlyosbíthatja a helyzetet. Kelő borsóvetéseinket a ku­koricabarkó és a csipkézőbar­kók kártétele veszélyezteti, ku­koricabarkóból már 1 db/négy­zetméter (!) veszélyes lehet. Csipkézőbarkóból négyzetméte­gok elkészítését vállalják. Építőipari vállalkozásaikat is bővítették. Részt vállalnák az állami vállalatok felújítá­si programjából. A szövetke­zeteknek, vállalatoknak, in­tézményeknek és magánsze­mélyeknek egyaránt vállal­ják az energetikai hálózat el­lenőrzését, s javaslatot dol­goznak ki az energia csök­kentésére. Tűzol tókészülék- javításban kilépnek a me­gyehatáron túlra is. Szarva­son és Békéscsabán hoznak létre tűzoltókészülék-javító telephelyet. Átalakult tavaly az ügyvitel-szervezési rend­szer is az Uniornál. A SZÜV- vel együttműködve számító- gépes ügyvitelszervezést va­lósítottak meg, amely refe­renciahelyként működik. Az orosháziak által kifejlesztett számviteli számítógépes rendszert adaptálhatják a kis- és középüzemek. Mindenütt a mai kor kö­vetelményeinek megfelelően előtérbe helyezték a vállal­kozói magatartást. Az egyéni átalánydíjas dolgozók és a leányvállalatok nagy önál­lóságot kaptak a vállalkozá­sokban. Jól tudják, csak a kreatív dolgozók vihetik elő­re a szövetkezet szekerét. Ebben az évben mintegy tíz- százalékos árbevétel-növe­kedést és eredményjavulást terveznek. Az első negyedév eredményei mindhárom le­ányvállalatnál kedvezőek, s várják a folytatást. Tervezik Unior Turbó né­ven használt autók értékesí­tését is. Várhatóan ebben az évben a Ramovill segítségé­vel devizás gépkocsik érté­kesítésébe kezdenek a hasz­náltautó-telepükön. renkén 10 db komoly károkat okoz. különösen száraz, meleg napokon nő meg az aktivitá­suk. Cukorrépatáblákon barkók elleni védekezésre az Azodrin 40 WSC, Dimecron 50 a Padan 50 SP, a Bancol 50 WP alkal­mazását javasoljuk. A Padan és a Bancol elsősorban kukori­cabarkó ellen jó hatású. Kelő borsó károsító! ellen vé­dekezésre a Wofatox porozó, Wofatox 50 EC, Ekalux 25 EC használatát, barkó túlsúly ese­tén a Dimecron 50, vagy az Ultracid 50 WP, a Decis 2,5 EC készítményeket alkalmazzuk. Kérjük, hogy a védekezések alkalmával az előirt dózisokat, az egészségvédelmi óvórendsza­bályokat. valamint a vadvéde­lemre vonatkozó előírásokat szi­gorúan tartsák be! Tatár József. Békés Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás Ez év február 26-án dél­előtt csaknem éjszakai sö­tétség ereszkedett megyénk egy részére. E jelenség oka az a szélvihar volt, amely 24-től 26-ig tartott és szinte az egész Alföldet érintette. A Békéscsabai Meteorológiai Obszervatórium megfigyelé­sei szerint a szél pénteken déltájban támadt fel, s ha­marosan elérte a viharos fokozatot. 25-én tovább erő­södött és sebessége megha­ladta a 85—90 km óra érté­ket. A kritikus időszak va­sárnap délelőtt következett be, amikor óránként 100 km-es sebességgel tomboló porvihar homályosította el a napot. Ezt követően 12—13 óra között az orkán gyorsan veszített erejéből. A szél D—DK-i irányból három napon keresztül fújt egyenletesen erősödve. A bé­késcsabai obszervatóriumból nézve a D—DK-i irány a Vaskapu felé mutat. Ez azért érdemel figyelmet, mert a Vaskapu környékének dom­borzata szerepet szokott ját­szani a megyénket érintő szélviharok kialakulásában. A keskeny völgyben ugyanis a légáramlás összeszűkül, felgyorsul, s e jelenség ha­tása nálunk is észlelhető. Az ez év februári vihar a magasabb légrétegekben Afrika északi partjairól, il­letve a Balkán hómentes te­rületeiről hozott finom szem­cséjű anyagot. Az orkán erősségű szél azonban ha­zánk DK-i részén is fölkap­ta a száraz felső talajréte­get. Erre azért kerülhetett sor. mert ebben az időszak­ban sok a felszántott földte­rület, az őszi gabonák pedig még nem borítják összefüg­gően a talajt. A mezőgazdaságban kelet­kezett szélkárok megállapí­tása végett a Körösvidéki Környezetvédelmi és Víz­ügyi Igazgatóság fölmérést végzett. A gazdaságok tájé­koztatása szerint 27 ezer hektár őszi vetés károsodott kisebb-nagyobb mértékben, amely az összes őszi gabona kb. 21 nj|-a. A szél továbbá betemetett 23 km belvízel­vezető és öntözőcsatornát. Érdemes tallózni a részle­tesebb jelentést adó terme­lőszövetkezetek szöveges megjegyzései között. A ki­kelt állományra 2—6 cm por j-akódott, a termőréteg lehordása 3—6 cm volt, ír­ja a Telekgerendási Vörös Csillag Mgtsz. A Nagyszé­nása Október 6. Tsz terüle­tén az erdősáv által védett csatornák kevésbé károsod­tak. Ahol nincs erdő, ott a vízelvezető árok teljesen megszűnt. Megsemmisült pl. egy újonnan nyitott 1100 m hosszú, másfél méter mély öntözőcsatorna. Sarkadke- resztúron a szél a növények közül kihordta a poros réte­get, ezért a fedetlenül ma­radt gyökerek elszáradtak. Csorváson 785 hektár káro­sodott, amelyből 200-at újra kellett vetni. A február végi, március eleji szeles időszak évről év­re visszatérő jelenség, s a gazdálkodók „böjti szelek" néven évszázadok óta isme­rik. Ennek ellenére a kö­tött talajú Körös-vidéken nem kellett számolni a szél talajpusztító hatásával. Az utóbbi években azonban már kisebb szelek is megmozdít­ják a talaj felső, humuszos rétegét, pusztítva a termő­földet, s növeli a levegő portartalmát. Ahhoz, hogy a jelenlegi helyzetet megértsük, leg­alább másfél évszázadra kell visszatekintenünk. A múlt századi vízrendezések előtt jóval több növényzet és víz borította szűkebb hazánk te­rületét. Később a folyósza­bályozásoknak. minden ál­dások mellett máig ható hátrányos következményei is voltak, többek között éppen az, hogy a talajvízszint le­süllyedésével, a vízfelületek eltűnésével, a növényzet csökkentésével szárazabb klímaviszonyokat hozott lét­re. A magyar erdészet és ter­mészetvédelem nagy alak­ját, Kaán Károlyt éppen ezeknek a káros hatásoknak a felismerése késztette 1923- ban az alföldfásítási prog­ram elindítására. Az erről szóló törvénycikk kötelezte a birtokosokat, a mezőgazda­sági művelésre nem alkal­mas földek erdősítésére, va­lamint arra, hogy az 50 kh- nál nagyobb szántókat fa­sorokkal szegélyezzék. A nagytáblákat kialakító nagyüzemi mezőgazdaság éppen a ’20-as évek fáradt­sággal elért fásítási eredmé­nyeit törölte le a tájról. Nemcsak a dűlőutak fasorai mentek tönkre, de eltűntek a fákkal, sövényekkel sze­gélyezett tanyák ezrei is. Ma 2—300 ha-os táblák nyújtóznak a síkságon, de nem ritkák az ennél na­gyobbak sem, amelyek hosz- sza eléri a 4—5 km-t. Ez a táj nemcsak sivár és rossz hangulatú, de ökoló­giai szempontból rendkívül sérülékeny is. Ma minden­esetre fel kell tennünk a kérdést, hogy ez a gazdál­kodási forma beváltotta-e a hozzá fűzött vérmes re­ményeket. A nemzetközi ta­pasztalatok azt mutatják, hogy a kistáblás gazdálko­dás, ha némileg magasabb költségen is, de többet ter­mel. S vajon a táj és a klí­ma romlását nem sínyli-e meg hosszú távon a gazda­ság, az emberi egészség, va­lamint az itt élők közérze­te és érzelmi kötődése szü­lőföldjükhöz? Ma még nem látszik világosan, de keresni kell azt az utat. amely egy vonzóbb. egészségesebb, s egvúttal termelékenyebb bé­kési táj felé vezet. Kosa Ferenc Totó: Forgách Balázs (verasztó) akadályozzuk meg a barkák kártételét! aggódunk a jövőnkért. Kik játszottak velünk évtizede­kig? És miért hagytuk, hogy játsszanak? Közben alakul, formálódik a nyilatkozat. „A reformkor célja, hogy segít­se az MSZMP modern, poli­tizáló tömegpárttá szervező­dését .. — Tegyük hozzá: számí­tunk az alulról jövő kezde­ményezésre, hogy a döntése­ket befolyásolhassuk és ja­vaslatainkat hozzuk nyilvá­nosságra — hangzik el az újabb megjegyzés. Végre szünet A szomjunkat oltjuk, a disputa azonban nem áll meg. Érdekes, figyelemre méltó válaszokat kapok a kérdéseimre. — Nézd, elindult egy ver­seny a társadalomban, a pár­tok, a különféle szervezetek között és az MSZMP-nek nincs nagy előnye. A terü­leti pártszervezetekben kel­lene politizálnunk, de erre nincs semmi hajlandóság. Szerintem a pártvezetők döntő többsége csak szavak­ban reformer. Megáll a tu­dományuk, ha cselekdni kell. Vidéken még rosszabb a helyzet, ahol alig érvénye­sül az MSZMP önkorlátozó szerepe. Itt erősen összpon­tosított a párt, egy szűk ré­teg tartja kezében a hatal­mat, elnyomja az alulról, de még a felülről jövő reform­kezdeményezéseket is. — Ezek meglehetősen ke­mény szavak. — Igazak. Mert az a kér­dés: a hitelét vesztett poli­tikát feláldozza-e a párt me­gyénkben is, mint például Csongrádban. Kiderült, hogy Békés megye párttagságának 85 százaléka akarja a me­gyei pártértekezletet, a ha­logató taktikáért a testület is felelős. Azt várom az ér­tekezlettől, hogy adjon meg­felelő helyi programot, út­mutatása alapján kezdjenek hozzá az apparátus létszá­mának a csökkentéséhez, a hatásköri listák felülvizsgá­latához, a reform iránt el­kötelezettek kapjanak bizal­mat a vezetésben. Csak úgy adhatunk hitet az emberek­nek. ha bebizonyítjuk: az MSZMP képes a megújulás­ra. Nyúlánk, barna fiatalem­ber szólal meg: — Az értelem rendje le­het a cél. Ma ugyanis leg­többen érzelmi alapon poli­tizálnak. Az orthodox kom­munisták teli vannak ideoló­giai görcsökkel. Embercent­rikus társadalomban kell gondolkodni. Aki saját énje ellen fordul, menthetetlenül konzervatív. — De kik a reformerek? — Nehéz ezt így elmonda­ni. Csak személyes ismeret­ség alapján tudom eldönte­ni. A reformkort máris ha­talmi harc színtereként tün­tetik fel egyesek. Pedig csak arról van szó: vannak még olyanok, akik nem saját ma­gukat, hanem valóban a pártjukat akarják megmen­teni. A pihenő után hosszú esz­mecsere arról, hogy mit vár a reformkor a megyei párt- értekezlettől. Végső döntés : az állásfoglalást a sajtóban közzéteszik. Újabb ragyogó tavaszi este Már az ajtóban elcsodál­kozom. Oj arcok, új embe­rek. Szélesedik a kör. Diplo­matatáskákat nyitnak, zár­nak, előkerül a vékony bro­súra a platformszabadságról. Vendégünk is van Szegedről, a József Attila Tudomány- egyetem pártbizottságának titkára. Nem kell sokáig várni a véleményökre, a kri- titkákra. Ilyeneket hallok: — A vitaanyagot jónak tartom, érzem a megújulási szándékot. Csak az nem vi­lágos: mit kell értenem azo­nos nézeten és azonos érde­keken. És az egyéni véle­mény is átalakulhat csoport- véleménnyé. Izgalmas kér­dés: mikor beszélünk plat­formról és frakcióról? Sze­rintem a Münnich Ferenc Társaság egyértelműen frak­ció! Vegyük tudomásul, hogy a demokratikus centralizmus nem sokáig tartható fenn a pártban. — Kérem, amikor a plat­formszabadságról beszélünk, ne hivatkozzunk Leninre, in­kább az olasz és a francia kommunistákra figyeljünk. Az anyagnak vannak konk­rét megállapításai, de a lé­nyeget nem tartalmazza. A vitát két fordulóban kellett volna megtartani, mert a ki- munkálatlan kérdésekhez a tagság nem tud hozzászólni. — Túl sok a biztosíték. Ezért is félek a platformsza­badság működésétől. Korsze­rűtlen a vitakultúránk, évti­zedek rossz gyakorlatát nem lehet azonnal megvál­toztatni. — Elvtársaim! emelkedik fel az oszlop melletti sorban a középkorú férfi. — A vita­anyag elkésett, terjengős, nem más, mint a PTO-s zsargon. Nincs szociológiai, tehát tudományos alapja, te­li van homályos megfogal­mazásokkal. Platform vagy demokrácia? Most ugye nem érvényesül a demokrácia. Akkor inkább beszéljünk demokráciáról, mint plat­formról, vélik sokan. A ba­los, a centrista platform semmit sem old meg. — A gondolatszabadságot nem lehet korlátozni, a szó­lásszabadságot viszont igen. Megkérdezem: adottak-e a közlési szabadságot garan­táló lehetőségek a megyé­ben? A Népújság az első tit­kár és a főszerkesztő által cenzúrázott lap, a városi or­gánumokat a tanácsok tart­ják a kezükben. Valódi MSZMP-lapra van szükség. Azzal sem értek egyet, hogy a platformot csak jobbról akarják korlátozni, balról miért nem? — Hadd tegyek hozzá va­lamit — nyújtja a kezét az idős párttag. — Én területi alapszervezetből jöttem, ott még azt is kifogásolják, hogy egyáltalán szó essék a plat­formszabadságról. Ennek a lehetősége is félelemmel tölti el őket. A párt egészének sok ez a szabadság, ahol le­het, akadályozzák a gyakor­lati megvalósítást. Nem taní­tották meg a párttagokat de­mokratikusan élni, gondol­kodni. Az egyik fiatal párttitkár erre így reagál: — Olvassák el Berecz Já­nos cikkét a Népszabadság­ban. Ma már a szociálde­mokrata hagyományokat is elismerik a pártban. Nem szabad fékeket beépíteni. Az a baj, hogy a közélet előrébb van a demokratizálódásban, mint az MSZMP. Fáradtan teszem le a tollat Pedig még nincs vége. Megszületik az újabb állás- foglalás a megyei pártérte­kezlet ügyrendjéről, a jelö­lésről, a választásról. Az ügyvivő bejelenti: Oroshá­zán és Sarkadon megalakult a reformkör. Mezőkovácshá- zán, Szarvason most mun­kálkodnak a létrehozásán. Éjszaka van. A portás néni nem haragszik. Elnézően mosolyog. Seres Sándor Ha a kedves olvasóban a fenti riport olvastán hiányérzet támad, kérem, ne azt az állítólagos főszerkesztői piros ce­ruzát okolja. Annak titokban hagyása ugyanis, hogy a re­formpárti estéken ki és milyen ismeretek alapján ítélkezett, s hogy melyik vélemény ‘minősült többséginek, nem a „cen­zoron” múlott. A kézirat igy érkezett. A főszerkesztő csak a betűhibák kijavítására vállalkozott. Többre már csak azért sem, nehogy akár a legkényesebb izlésűek is megvádolhassák a sajtószabadság durva megsér­tésével, (a pártlapok pártérdekből történő cenzúrázásával. Árpási Zoltán Talajcihordás Csorvás térségében

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents