Békés Megyei Népújság, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-07 / 81. szám
1989. április 7., péntek o Ülésezett a Minisztertanács IgNslIMTd------------S ajtóértekezlet A tanácskozást követően Marosán György szóvivő tájékoztatta a hazai és a külföldi újságírókat a kormány előtt szereplő napirendi pontokról. A társadalombiztosítás új irányítási és szervezeti rendszeréről szóló törvénytervezet kidolgozását indokolva rámutatott: az 1989. január 1-jével létrehozott Társadalombiztosítási Alap. a jelenleg is működő társadalombiztosítási rendszer működésének törvényes feltételeit meg kell teremteni. A kormány úgy ítéli meg, hogy a jövőben a társadalombiztosítás területén is fokozatosan előtérbe kerülnek az önkormányzati elemek. Ezért a jogalkotás során el kell érni, hogy a biztosítottak, a járulékfizetők és a különféle érdekcsoportok valós szerepét megjelenítve létrejöhessen a társadalombiztosítás önkormányzati szervezete. A szóvivő elmondta, hogy a Minisztertanács egyetértett azzal, hogy a jövőben ne külön törvény szavatolja az ifjúság jogait, hanem azok a jogrendszer egészébe épüljenek be. Ezért valószínűleg javaslatot tesz majd a Parlamentnek a törvény hatályon kívül helyezésére. A Foglalkoztatási Alap létrehozásáról és a foglalkoztatáspolitikai célú, kor- engedményes nyugdíjazásról szóló rendelet módosításával — mint mondta — lehetővé válik a foglalkoztatáspolitikai célú korengedményes nyugdíjazás költségeinek megosztása úgy, hogy annak maximálisan 50 százalékát a Foglalkoztatási Alap finanszírozza. A várható többlet- költség. amelyet a kormánynak kell viselnie. 1993-ig csaknem 200 millió forint. Marosán György szólt arról, hogy a Minisztertanács — az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal létrejött megállapodás értelmében — felemelte egyes tömegközlekedési vállalatok járművezetőinek munkaköri pótlékát. A szóvivői tájékoztatón részt vevő Borics Gyula igazságügyminisztériumi államtitkár közölte, hogy a népszavazásról, és a népi kezdeményezésről szóló törvénytervezet napokon belül megjelenik a sajtóban. Emlékeztetett arra, hogy a népszavazás jogintézményét már az 1949-es Alkotmány is tartalmazta, azzal azonban nem éltek, többek között azért sem, mert a népszavazás részleteiben nem volt szabályozva. A tervezetet ismertetve az államtitkár elmondta: népszavazás kiírását a köztársasági elnöknek, a Minisztertanácsnak, legalább 50 országgyűlési képviselőnek, illetve legalább 50 ezer állampolgárnak kell kezdeményeznie. Elrendelése akkor kötelező, ha az Alkotmányt az Országgyűlés részleteiben, vagy alapvetően módosítani kívánja, továbbá, ha azt 100, illetve 150 ezer állampolgár kéri. .. A Magyar Nemzet tudósítójának kérdésére Marosán György azt válaszolta: a bős—nagymarosi építkezést az eddigi adatok ismeretében be kell fejezni. E kérdésről a Parlament kimerítő, pontos, korrekt jelentést fog kapni, s annak tudatában hozhatja meg a végső döntést. A szovjet csapatkivonási tervekről érdeklődő tudósítónak a szóvivő elmondta, hogy tudomása szerint a szovjet csapatok kivonása április 25-én kezdődik és június végéig fejeződik be. E kérdésről egyébként a Honvédelmi Minisztérium sajtótájékoztatót is tart. Nagy Imre és társai földi maradványainak exhumálásával kapcsolatban számon kérdést kapott az államtitkár, aki végül elmondta: annak idején nem vezettek külön nyilvántartást arról, hogy kit végeztek ki az ’56- os eseményekben való részvétel miatt, illetve kiket más ok miatt. Ezért most be kell szerezni a bírósági iratokat, pontról pontra haladva megnézni, azonosítani az okokat, hogy annak alapján in tézked hessenek. fl Számprog irodatechnikai kiállítása Békéscsabán (Folytatás az 1. oldalról) tot teremteni a világ bármely pontján lévő telexgéppel, a magyar posta mi- nitexközpontjának közreműködésével.) A kisszövetkezet a REX-Rotary, a világ legnagyobb (dán) fénymásoló gyára termékeiből a teljes típusválasztékot felvonultatta, az egyszerű titkársági fénymásolótól a szupertelje- sítményűekig. Kérdésünkre válaszolva elmondták, hogy a különböző kellékanyagok utánpótlásáról gondoskodnak, az összes hazánkban létező fénymásolóhoz. A vevők kiszolgálásának megkönnyítésére a Bartók Béla úti volt patyolatüzletben nyár elejétől árusítják ezeket a kellékanyagokat, addig a központjukban. Sokan megnézték a Canon gyártmányú „COPY bord”-t, azaz a táblamásolót, a legkorszerűbb oktatási segédeszközt. A ráírt szöveg azonnal megjelenik a fénymásolón és tetszőleges példányszámban sokszorosítható. Ugyancsak ördöngös berendezés a RISOGRAPH 2700- as digitális sokszorosítógép, amely lézerrel dolgozik, percenként 120 darab másolatot készít. Lányai László, a kisszövetkezet elnöke a bemutatóról mondja: — Bővült a profilunk és szeretnénk megisA táblamásoló a legkorszerűbb oktatási segédeszköz Fotó: Kovács Erzsébet mertetni a szakemberekkel és az érdeklődőkkel a kínálatunkat. Az első napi érdeklődéssel elégedettek vagyunk. Ottjártunkkor többen megkérdezték: honnan kapja a kisszövetkezet ezeket, a zömében csúcstechnikát jelentő, berendezéseket. Nos, kiderült, hogy közvetlenül a gyártóktól, illetve különböző hazai számítástechnikai cégekkel együttműködve oldják meg a beszerzést. (Lovász) Ablak a világra, vagy csak az elit kiváltsága? Idegennyelv-oktatás a mai Európában A diákság a tavaszi szünidő örömeit élvezi, miközben tanárok „ültek be a padba" a békéscsabai Tevan Andor Gimnázium és Nyomdaipari Szakközépiskolában, hogy a gyermekek idegen nyelvi oktatásáról, új módszerekről és gyakori nehézségekről tanácskozzanak. A részvétel és a légkör nemzetközi a javából: előadások és viták — párhuzamosan négy nyelven, a műhelymunka is legalább kétnyelvű. A témák közül néhány: a nyelvtanítás pszichológiai vonatkozása, idegen nyelv az óvodában és az általános iskolában, video az oktatásban; mennyire fontos a tanár személye, a játékos tanulás előnyei, hangjáték a gyerek nyelvismeretének ellenőrzésére. Sajnos, a technika (a mikrofonok, az erősítés) nem minden esetben működött a rendezvény sú- lvához, jelentőségéhez méltóan .. . Jelena Nyegnyevickaja Moszkvából érkezett a háromnapos magyarországi eszmecserére; a pszichológia doktora, az Oktatási Akadémián egy nyelvészekből, pedagógusokból és pszichológusokból álló kutatócsoportot vezet. A legkisebbek idegen nyelv tanításával foglalkoznak; a Szovjetunió különböző köztársaságaiban az orosz nyelv oktatásával és a főváros óvodáiban, általános iskolák alsó tagozatában az idegen nyelv tanításával kapcsolatos tapasztalatokat vizsgálják. — Vajon általános-e, hogy a társadalom felismeri a nyelvtudás szerepét, segitik- e kellőképp az iskolák, a családok a nyelvtanár munkáját? — Azt hiszem, a társadalom még nincs eléggé tudatában annak, milyen fontos a nyelvismeret, hogy az idegen nyelv ablak a világra. Hozzá kell tennem, hogy a helyzet ezzel kapcsolatban is nagyon gyorsan változik, és a hozzáállás társadalmi rétegek, korosztályok között is igen eltérő képet mutat. — Oroszul elég sokan beszélnek, mondhatjuk világnyelvnek is. Lehet, hogy ez az oka az idegen nyelvek iránti mérsékelt érdeklődésnek? — Nem beszélnek sokan oroszul. Többen, mint magyarul, az igaz; de semmiképp sem mondanám világnyelvnek! Óriási gond a tudósaink, mérnökeink, orvosaink számára, hogy a határon túl már képtelenek külföldi szakemberekkel beszélgetni. Látva ezt a veszélyt, igyekszünk azon munkálkodni, hogy minél kisebb gyerekekkel kezdjük el a tanulást. Hogy valami pozitívumról is szót ejtsek, vannak természetesen speciális iskoláink, ahol komolyan, színvonalasan foglalkoznak a diákokkal, és ott valóban szép eredményeket érnek el. De kevés az ilyen iskola és Jelena Moszkvából az elité. A demokratizálódás következtében viszont egyre nagyobb az igény, egyre több szülő szeretné ma már a gyerekét kiváló iskolába járatni. S ezzel maximálisan egyetértek. — Mit remél a békéscsabai konferenciától? — Mindenekelőtt konkrét tapasztalatokat, ötleteket. Reinhold Freudenstein az NSZK-beli Marburg Egyetemen tanít, s előadásában többek között az általános iskolai nyelvoktatást akadályozó előítéletekről beszélt. Hazájában leendő nyelvtanárok képzésével foglalkozik, jóllehet nem az általános iskolai tanárokéval, mert — ahogyan elmondta — a Német Szövetségi Köztársaság általános iskoláinak alsó tagozatában nem kötelező az idegen nyelv. — Az Európai Allamközös- ségben most tervezzük, hogy nagyobb hangsúlyt fektetünk az idegennvelv-okta- tásra. Ha ez a társulás, a gazdasági és a politikai kereteken túl is működni akar. akkor az embereknek tudni kell egymással beszélni! Ez pedig nem lehetséges, ha mindenki csak az anyanyelvén képes kommunikálni. Másképen szólva: el szeretnénk érni, hogy a következő évszázad elejére az Európai Köíösség valamennyi államában kötelező legyen már az általános iskolában egy idegen nyelv. — A német gyerekek tisztában vannak-e a nyelvismeret fontosságával? Milyen a nyelvtudás társadalmi presztízse Önöknél? — Hogy őszinte legyek, még a tanárok sincsenek kellőképp tisztában a nyelv- ismeret jelentőségével. Gondolja csak el! Száz évvel ezelőtt már elmondták a nyelvtanárok, hogyan kell az oktatást átalakítani, hatékonyabbá tenni. S amit követeltek az akkori kongresz- szusokon, azt ma meg lehet ismételni. Ha elemezzük az akkori követeléseket és azokat összevetjük a mai helyzettel, meg kell állapítaFreudenstein úr előadást tart nunk, hogy az utóbbi száz évben tulajdonképpen semmi sem változott ezen a téren. Persze van modern technika, vannak korszerű eszközök, de még mindig túlságosan nyelvtanközpontú az oktatás. Az Idegennyelv-tanárok Nemzetközi Szövetségét is képviselem ezen a konferencián, s ebben a témában már egész sor tanácskozást szerveztünk. 1979 volt a gyermekek nemzetközi éve, s akkor a szövetség szimpóziumot rendezett arról, hogyan kell a legkisebbeknek lidegen nyelvet tanítani. 1985-ben Moszkvában folytattuk a tanácskozást, s ezt a jelenlegi békéscsabai eszmecserét tulajdonképpen a következő nemzetközi konferencia előzményének tekintem — mondotta Freudenstein úr. Suzanna Harsanyi az Oxford University Presst (Oxfordi Egyetemi Nyomda) képviselte a nyelvtanárok konferenciáján. Magyarországon született, 1967 óta él Angliában. Előadását — a tanár és a segédanyagok szerepéről — angolul tartotta, utána magyarul beszélgettünk. — Egy szerkesztőkből álló csoportot vezetek, s az a feladatunk, hogy angol nyelvű tananyagokat fejlesszünk ki külföldiek számára. Az én könyveim Spanyolországba mennek, tehát az ottani követelményeknek, iskola- rendszernek kell megfelelniük. — Es a magyar nyelvterület? — A magyar nyelvterület inkább a hobbim, nem a hivatalos munkám része. S mindig öröm ezt a feladatot teljesíteni, mert igen nagy az igény az angol nyelvtudásra, és szükség is van rá. — Mi a tapasztalata, mennyire tartják fontosnak az iskolák, egyáltalán az emberek ma a nyelvtudást? — Szerintem ezt ma már minden szinten látják. A felsőfokú intézmények nemcsak támogatják a nyelvoktatás ügyét, hanem kiemelt progV; ; * *<'**', _____, , ' ■' ' S uzanna Oxfordból Fotó: Gál Edit rammá is tették, mert felismerték, hogy a magyar tudósok csak egy közös európai nyelv birtokában tudnak ütőképesek lenni. Az emberek szerintem még korábban felismerték a nyelvtudás fontosságát. A magyar szülők minden áldozatra készek gyermekeik érdekében, igyekeznek őket külföldön taníttatni, megveszik a legdrágább könyveket. A tanárok között azt látom, igen nagy az igyekezet a megújulásra, szabad idejükben külön munkát vállalnak azért, hogy az oktatás színvonala emelkedjék. Az elmúlt néhány évben a szakmai lelkesedés növekedett és a szakmai tudás is. A nyitottság szellemében a hazai tanárok gyakran járnak nemzetközi konferenciákra, tehát nincsenek elszakadva a legújabb irányzatoktól. — Hazai és külföldi kollégái nem voltak ennyire elégedettek a nyelvoktatás színvonalával és társadalmi megítélésével. Magam is azt hiszem, általában nem állunk még túl jól ezen a téren. — A magyar kollégák maximalisták, amit remélek is, tehát sosem teljesen elégedettek. Amennyire én látom, nagyon sok a felkészült és elkötelezett pedagógus. Hogy ez mennyire általános, erről nem tudok véleményt mondani. Nem jártam például kisebb vidéki iskolákban. — Járt viszont más országok iskoláiban... — Igen. Európa valamennyi államában dolgoztam hosszabb-rövidebb ideig. Mindenütt küszködnek a magyarországi oktatás gondjaihoz hasonlókkal, tanárhiánnyal, képzési gondokkal. — Hogyan értékeli ezt a mostani tanácskozást? — Magyarország eddig nem volt a konferenciák rendezésében nemzetközi szinten; örülök, hogy most kezd felzárkózni. A nyelvtanárok tanácskozása ma zárul. Kívánjuk, hazai és külföldi résztvevői egyaránt hasznosnak könyveljék el ezt a békéscsabai találkozót ! Niedzielsky Katalin TIB-sajtótájékoztató a 301-es parcellánál A tájékoztatás után az újságírók kérdéseire válaszoltak a TIB jelenlevő képviselői. Elhangzott, hogy az öt exhumált holttest azonosítása rövidesen megkezdődik és várhatóan néhány hetet vesz igénybe. Nagy Imrét, Gimes Miklóst, Losonczy Gézát, Maiéter Pált és Szilágyi Józsefet, valamint aj említett másik öt személyt június 16- án kívánják nyilvánosan eltemetni a szomszédos 300-as parcellában, mivel a 301-es- ben további jeltelen sírok vannak. Csaknem biztosnak tűnik, hogy a holttestek koporsói később, 1961-ben kerültek a 301-es parcellába. Addig valamelyik büntetésvégrehajtási intézmény közelében voltak mind az öten elhantolva. Erre utal egyebek között, hogy a most megtalált koporsók össze voltak drótozva. Megerősítették azt is, hogy a holttestek arccal lefelé fekve voltak a koporsókban ... Nagy Imre, Gimes Miklós, Losonczy Géza, Maiéter Pál és Szilágyi József holttestének exhumálása befejeződött, és ezzel a kegyeleti aktus első szakasza véget ért — jelentette be Hegedűs B. András a Történelmi Igazságtétel Bizottsága (TIB) sajtótájékoztatóján, amelyet a rákoskeresztúri temető 301-es parcellájánál tartottak csütörtökön. Az eseményen jelen voltak Gimes Miklós, Losonczy Géza, Maiéter Pál és Szilágyi József családtagjai. Hegedűs B. András a TIB nevében elöljáróban köszönetét mondott mindazok fáradságos, nagy szakértelmet és tapintatot kívánó munkájáért, akik részt vettek a sírok felkutatásában, kihanto- lásában és a holttestek exhumálásában ... Ezt követően Mécs Imre, a TIB tagja elmondta: a Történelmi Igazságtétel Bizottsága tavaly június óta több felhívást tett közzé, amelyekben követelte az 1956-os események után kivégzett személyek tisztességes eltemetését. Ugyancsak követelte a kivégzettek teljes névsorának megadását. Ilyen adatok ugyanis csak egyéni kutatások és gyűjtések alapján állnak rendelkezésre, de ezek a listák hiányosak. Ezzel kapcsolatban közölte: az Igazságügyi Minisztérium megígérte, hogy a közeljövőben az általa ösz- szeállított listát közreadja. A TIB szintén kérte minden kivégzett sírjának megjelölését, hogy a kegyeletet a hozzátartozók és a nép leró- hassák a síroknál...
