Békés Megyei Népújság, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-05 / 79. szám

1989. április 5., szerda NÉPÚJSÁG Negyvenöt éve történt 1980-ban jelent meg a könyv dr. Forma István szer­kesztésében, melyben visszaemlékezők. idézik fel 1944 őszét, 1945 tavaszát Orosházán. Harmincán mondták el, mi történt azon a nevezetes sorsfordulón a „legna­gyobb magyar faluban”. A harminc közül választottunk hármat, emlékeik néhány részletét közreadva. A német megszállás után német harckocsik egy osz­lopa állt meg Orosháza fő­terén, a Wigner bolttól az Adler patika sarkáig. Ké­sőbb SS-katonák települtek be a Pacsirta u. 20. szám alá. Naponta jártam el a ház előtt, ahol a horogke­resztes zászló lengett, és fegyveres SS-katonák halál­fejes parolinos zubbonyok­ban álltak őrt, s a járókelő­ket utasították a másik ol­dalon- való közlekedésre. 1944. április 5-én a „fekete csütörtökön” Orosházán is megkezdődött a szociálde­mokraták, kommunisták, a munkásmozgalomban részt vevők és antifasiszták össze- szedése, majd internálása. A Mikszáth K. utcai iskolában közel egy hónapig voltunk fogva tartva, majd nyolc­vanhetünket szabadlábra he­lyeztek. Csendőri felügyelet alá kerültem. Hetenként kétszer, mint légó-szolgálatosnak, este hat­tól reggel hatig volt ins- pekciós szolgálatom, 1944 nyarától pedig Bayer tűzol- tó-légóparancsnok utasításá­ra a községházán 14-14 fős őrsökbe szervezve végeztük a szolgálatot. Október 6-án mindenki látta, tudta, hogy rövidesen megérkezik a szovjet hadsereg, s a harc, a háború vonalába kerül­tünk. Délután alacsonyra szállt Ráták húztak el a fejünk felett. A Kelet utca felől a repülők gépfegyvereinek ro­pogása behallatszott hoz­zánk a Katona utcába. Es­tefelé aknalövések hallat­szottak Bogárzó irányából, majd ezt felváltotta a ha­talmas dübörgéssel jövő jár­művek sokaságának zaja, alig száz méterre lakásunk­tól. Azóta sokszor próbálom visszaidézni, hogy milyen közel is voltunk ahhoz a „hadi úthoz”, melyen a II. világháború sok százezres hadserege vonult át. Október 7-én reggel 3-4 szovjet katona,' nyakukban dobtáros golyószóróval, ke­zük a ravaszon, hangos kér­déssel nyitottak be: „Nye- mec, german szóidat, szói­dat utyebja?” Mivel aszol- dát szót tudtam mit jelent, így megértettem, hogy né­met katonát keresnek. Már mutattam is nyugat felé, hogy arra mentek, itt nin­csenek. Nem nagyon adhat­tak hitelt szavaimnak, mert alaposan átnézték a házat, majd tovább mentek. Soós Béla Orosházán 1944. október 7-én kezdte meg működését a szovjet katonai parancs­nokság. Fő feladata volt az Orosházán átvonuló szovjet csapatok felmerülő szükség­leteinek kielégítése, a község új vezetőségével való szo­ros együttműködéssel. Töb­bek között a szállítóeszkö­zök (igáskocsi, lovak) pótlá­sa, a sebesült katonák ré­szére ideiglenes kórház meg­szervezése, a Vörösmarty ut­cai, az Előd utcai, a Hajnal utcai iskolában és az Al­föld Szálló nagytermében. Annak érdekében, hogy az Orosházán átvonuló szovjet csapatok indokolatlan igé­nyeket ne támasszanak a község vezetőivel szemben, csak olyan igényeket, kéré­seket lehetett kielégíteni, amelyeket a parancsnokság írásban engedélyezett. Ezzel a tévedések, huzavonák el­kerülhetők voltak. A kü­lönböző, sok irányú felada­tokat gyorsan kellett telje­síteni, ez gyakran megfe­szített munkát igényelt a ' község vezetőitől, a felada­tokat végző lakosságtól egy­aránt. A közmunkákra be- hívottak többsége köteles- ségtudóan teljesítette a dol­gát, többen önként is je­lentkeztek közmunkára. Az első szovjet katonai parancsnok Voronyin őr­nagy volt, aki sokoldalú el­foglaltsága mellett rendsze­resen érdeklődött a község lakosságának helyzetéről. Felhívta a község vezetői­nek figyelmét, hogy mindent tegyenek meg annak érde­kében, hogy a lakosság éle­te a megszokott mederben folyjon. Működjenek az is­kolák, hivatalok, az üzemek és üzletek, az egyházak folytassák tevékenységüket. Ha hiányosságot észlelt, an­nak megszüntetésére figyel­meztette a község vezetőit.. Többek között elégedetlen­ségét fejezte ki azért, hogy sok üzlet zárva van. Mikor ezt a község vezetői azzal indokolták, hogy a tulajdo­nosaikat deportálták a fa­siszták, azt mondta, ki kell nyitni a deportáltak üzlete­it. A benne levő árukat lel­tárba venni, az arra alkal­mas emberekkel értékesíttet­ni' Vlocskó János 1944. október 6-án délután 5 órakor gyerekeimmel és szüleimmel, sőt két szomszé­dunkkal földbe épített bun­kerbe húzódtunk a lövöldö­zés elől. A menekülő ma­gyar katonák mondták, hogy az utca végén levő Szikora téglagyárban, és az azt körülvevő kukoricásban orosz katonák vannak. Hat óra után nagy robaj és zaj hallatszott az utca felől. Fér­jem felment ' a lakásba, és nemsokára egy orosz kato­nával jött a bunkerba. A kis barna, fiatal katona ha­tározott, de kedves szóval nyugtatott bennünket. Nye bojsze, nye bojsze — mond­ta gyermekeimnek, s meg­simogatta fejüket. Félel­münk elmúlt, s szívesen lát­tuk el őket vacsorával, fek­hellyel. Kb. 20 katona (köz- ; tűk 3 nő) már elhelyezke­dett a két szobában. Mi me- leg vizet adtunk moSako- dáshoz, tejet, szalonnát és kenyeret a vacsorájukhoz. Az utcán és az udvarunk­ban harci eszközök voltak, kimennünk nem volt sza­bad. Mi nem feküdtünk le, de ők elaludtak. Zsoldi Sándorné Benkő Jolán Ma nyílik: Gyermek nyelvoktatási konferencia a megyeszékhelyen Békéscsabán rendezik meg ezt a konferenciát, hiszen a A pedagógus szerepe a kisgyermek iskolán kívüli nyelvoktatásában: e témá­ban rendeznek konferenciát április 5-e és 7-e között Bé­késcsabán, a Tevan Andor Gimnázium és Nyomdaipari Szakközépiskolában. Három évente — most negyedik al­kalommal — ad otthont Bé­késcsaba a gyermek-nyelv­oktatási konferenciának, melyre az idén több mint 250 hazai és külföldi részt­vevő érkezik. Közülük ötve- nen Békés megyeiek. A konferencián április 5- én Basel Péter, a TIT ide­gennyelvi főosztályának ve­zetője köszönti a résztvevő­ket, majd Becsei József, a Békés Megyei Tanács álta­lános elnökhelyettese nyitja meg a rendezvényt. Ezt kö­vetően plenáris ülést tarta­nak. melynek előadója a berlini Detlev Heuser, a moszkvai Iriya Alekszejevna Zimjaja, a marburgi Rein- hold Freudenstein, az ox­fordi Suzanna Harsanyi, va­lamint az ugyancsak Szov­jetunióból érkező Elena Jo- szifovna Nyegnyevickaja. Szó lesz az idegennvolv-ok- tatás pszichológiájáról, a nyelvtanárról, valamint a tanár és a tananyag szere­perői. Érdekesnek ígérkezik a „Nyelvtanár mint nyelvi játékbeli partner" című elő­adás. A plenáris ülésnek két magyar előadója is lesz, /’öcs Ilona, a Gorkij Iskola igazgatója és Basel Péter, a TIT főosztályvezetője „A pe­dagógus. ahogy mi őt lát­juk" címmel tart előadást. Nehéz lenne felsorolni az ezt követő szekcióülések té­máit. ezért csupán annyit árulunk el. hogy német, an­gol és orosz szekcióban tart­ják a konferencia résztve­vői az előadásokat s az azt követő vitákat. Legtöbben az angol szekció munkája iránt érdeklődnek, ám a Bé­kés megyeiek körében in­kább az orosz szekcióba je­lentkeztek többen. Nem véletlen, hogy éppen TIT — annak idején — itt kezdeményezte először a gyermekek iskolai és óvodai nyelvtanítását és máig is itt tanul az országban a leg­több gyermek nyelveket az ismeretterjesztő társulat szervezésében. Végül, a TIT Békés Megyei Szervezetétől megtudtuk, hogy míg eddig -csak országos, most arra a nemzetközi konferenciára várják az érdeklődőket, melynek munkanyelve an­gol, francia, nemet es orosz lesz. A szervezésben részt vesz a TIT Országos Elnök­sége, Békés megyei szerve­zete, a MAPRJAL (az Orosz Nyelv és Irodalom Tanárainak Nemzetközi Szövetsége), a VAPRJAL (az Orosz Nyelv és Irodalom Tanárainak Magyarországi Társasága), a megyei tanács és a városi tanács művelő­dési osztálya, az UNESCO, és a Goethé Intézet. N. Ä. Zrenjanini kulturális napok Békéscsabán Kétévenként felváltva ad otthont a kulturális napok­nak a jugoszláviai Zrenja- nin és Békéscsaba, a két testvérváros. Az idén Békés­csabán a sor, hogy vendé­gül lássa Zrenjanin (Nagy- becskerek) kulturális dele­gációit, művészeit, együtte­seit. A sorozat május 5-én, pén­teken a zrenjanini képzőmű­vészek kiállításával kezdő­dik, a Munkácsy Mihály Mú­zeumban. Ezen az Écskai Művésztelep modern képtá­rának anyagából láthat a testvérváros közönségé válo­gatást. A kiállítást és a zren­janini kulturális napokat itt nyitja meg Drágán Cuk, a Szocialista Szövetség elnök­ségének elnöke. A következő hét péntekjén a békéscsa­bai megyei könyvtárban iro­dalmi estet rendeznek a zrenjanini városi könyvtár kiadásában megjelenő Ulaz- nica című irodalmi folyó­irat költői és írói. Május 19-én a zrenjanini Népszínház bábtársulata vendégszerepei Békéscsabán, a Tégla közösségi házban. Az együttes Novak Karel: Pöttömke című bábjátékát játssza a békéscsabai gyere­keknek. Május 26-án, szin­tén pénteken az evangélikus kistemplomban közös hang­versenyen lép fel a vendég „Josif Marinkovic” ifjúsági vegyes kar és a békéscsabai szimfonikus zenekar. A ju­goszláv kórus több nemzet­közi kórusversenyen ért már el kimagasló eredményeket. A kulturális napokat május 29-én. hétfőn „JugoszJávia nemzetiségeinek táncai” címmel nagyszabású folklór- műsor zárja az ifjúsági és úttörőházban. A vendég a műsorban a zrenjanini Pro- lletar Szőnyeggyár népi együttese lesz. (s. e.) Tanárok a bikáért — világtalálkozó Budapesten tartják a Ta­nárok a békéért nemzetközi mozgalom III. kongresszu­sát 1990. június 1. és 4. kö­zött. Ennek előkészítéséről tanácskoztak a mozgalom képviselői e hét végén a bu­dapesti Lidó Szállóban. Megfigyelőként részt vettek hazai és külföldi független pedagógus szakszervezetek küldöttei is. Elmondták, a következő világtalálkozó cél­ja, hogy megvitassák: a pe­dagógusok miként segíthetik elő a leszerelést, a világ bé­kéjét, az emberi jogok érvé­nyesülését. a környezet vé-. delmét. Várhatóan 60 or­szágból mintegy 500 pedagó­gus érkezik a tanácskozásra. A résztvevők plenáris ülé­seken és 70 szekcióban mun­kálkodnak majd. Tájékoztat­ják egymást mozgalmuk eredményeiről, feladatairól. Megbeszélik: országaikban mikent működnek közre fontos társadalmi problé­mák megoldásában. A világtalálkozó előkészí­tői még két ízben tartanak megbeszélést Budapesten. Sikerkönyvek Utópisztikus regény? Tör­ténetfilozófia? S egyáltalán, miféle könyv az, amelyet annyit ünnepeltek és annyit szidtak-bíráltak világszerte az utóbbi évek során? Már csak azért is érdemes kézbe venni George Orwell 1984 című regényét, hogy min­denki maga találja meg a művel kapcsolatos kérdések­re a saját válaszát. S miért éppen 1984? A címben, ebben az évszám­ban kivételesen nem kell mélyebb jelentés után ku­tatni. Ismeretes, hogy Or- wçll 1948-ban írta regényét, az akkori valóság ismereté­ben hunyta be szemét és képzélte el. milyen lesz a világ, a jövő néhány évti­zed múltán. Egyszerűen fel­cserélte az utolsó két szám­jegyet, s azt mondta 1984- ben. Idézet Sükösd Mihály utó­szavából: „Amikor 1948-ban Orwell az 1984-et fogalmazta, re­ménytelen közeget érzékelt maga körül. A világállapot komor és fenyegető volt ob­jektív történelmi összetevői­ben. de — paradox módon, a műfajból következően — kedvezett a negatív utópia látomásának. Mit látott, mit gondolt át 1948-ban Orwell, amikor re­gényírás előtt, regényírás ORWELL EURÓPA közben lehunyta a kínzó képekkel túltelített szemét? A közösen megnyert há­ború után alig néhány évvet a hidegháború első, baljós korszakát. A nemzetközi fa­sizmus veresége után az an­tifasiszta koalíció széthullá­sát, az első atombombák gombafelhőjét és sokkhatá­sát. Történelmi korszakot, amelyben napról napra szá­mítani lehetett a totális vég- pusztulással kecsegtető har­madik világháború kirobba­nására ...” A realista elemzések és az utópista látomások mesteri aránya, életbölcsesség és írói fantázia ötvözete teszi Or­well regényét izgalmassá és jelentőssé. kpUP’ltfr BOMBA JO AKCIÓ, amíg a készlet tart: Ft/KG LIBA APRÓLÉK FARHAT LIBA BŐRÓSHAJ b 26? KACSA FARHÁT 2! kacsAszárny yó&j HASHÁJ « >30' • • BÉKÉSCSABAI BAROMFI FELDOLGOZÓ VALLALAT AZ AKCIÓ AZ EGÉSZ MEGYÉRE KITERJED N. K.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents