Békés Megyei Népújság, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-05 / 79. szám

1989. április 5„ szerda NÉPÚJSÁG Viszonylagos nyugalom Koszovóban Magyar és szovjet vezetők táviratváltása április 4-e alkalmából — A Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa hazánk fel- szabadulásának évfordulója alkalmából táviratban fejezte ki jókívánságait Grósz Károlynak, a Magyar Szocialista Munkás­párt főtitkárának, Straub F. Brúnónak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének ^s Németh Miklósnak, a Ma­gyár Népköztársaság Minisztertanácsa el­nökének. * * * Grósz Károly, Straub F. Brúnó és Né­meth Miklós választáviratban köszönte meg Mihail Gorbacsovnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének és Nyikolaj flizskovnak, a Szovjetunió Minisztertaná­csa elnökének a magyar vezetőkhöz el­juttatott üdvözletét. (Folytatás az 1. oldalról) Az itt élő mintegy 170 ezer magyar sorsa fontos szá­munkra. Elvi politikánk alapján valljuk: nekünk is segíteni kell a hazánk hatá­rain kívül élő honfitársaink magyarságának „újraterme­lését”, érdekeinek érvényesí­tését. Meggyőződésünk, hogy a nemzetiségek olyan stabil híd szilárd pilléreit jelentik, amelyek a népek, nemzetek közeledését könnyítik. Eb­ben a szellemben folytatjuk elvi politikánkat, ennek je­gyében segítjük a hazánkban élő nemzetiségek nemzeti lé­téhez szükséges minden fel­tétel megteremtését. Ebben a hitben utasítjuk el a nacio­nalizmus, a magyarság érté­keivel való kérkedés minden formáját, s támogatjuk a né­pek barátságának ügyét. Kétségtelen, hogy évtize­deken keresztül hallgatás, in­A Szovjetunió Statisztikai Állami Bizottságának adatai szerint a múlt év októberéig üzleteinkben 44 millió rubel értékben halmozódtak fel importból származó elfekvő árucikkek. Magyarországtól, Lengyelországtól, az NDK- tól, Csehszlovákiától, Jugo­szláviától, Vietnamtól, Szí­riától és több más o?szágtól vásárolt ruhákról, fehérne­műkről, kötöttárukról, láb­belikről van szó. Ezek a ter­mékek különböző okoknál fogva maradtak a polcokon. Többek között azért, mert nem divatosak, lehetetlen a színük, részben pedig azért, mert igen drágán kínálják. Vajon sok a 44 millió ru­bel? Közel 5 százaléka a nyilvántartott elfekvő áru összmennyiségének. Azt gondolnánk, hogy nap­jainkban az áruéhínség kö­rülményei között, amikor az üzletekbe érkező holmik pil­lanatok alatt eltűnnek, nenéz nem kelendő, elfekvő termé­keket találni. Különösen a külföldi címkékkel forga­lomba kerülő cikkek között, amelyek általában nagy ke­resletnek örvendenek. Nem csúszott be valamilyen hi­ba? Nem, a Statisztikai Ál­lami Bizottság adatai he- Ivénvalóak. Éppen ezért több mint meglepő, hogy 44 millió rubel értékről van szó Ki vásárolta meg kül­földön azokat az árucikke­iket. amelyeket még nálunk is. az általános áruhiány kö­rülményei között, lehetetlen eladni ? És ki állapította meg azok magas árát? Az egvik januári szomba­ton felkerestem Moszkva egyik központi áruházát, ahol mindig sok az ember, ahová nemcsak a moszkvai­ak térnek be, hanem a fővá­rosba érkezők-is. A Kulinyin sugárút 27. szám alatti Ta­vasz kereskedelmi cég üzlete ez. A férfikonfekció-osztá- lyon ott árválkodnak a le­dokolatlan szemérmesség vette körül a kárpátaljai ma­gyarság sorsát. Ma örömmel tapasztaljuk, hogy az itteni magyarok a Szovjetunió egyenjogú állampolgáraiként élnek, becsülettel dolgoznak, s meg vagyunk róla győződ­ve: megtalálják boldogulásu­kat, ők is jól kamatoztatják tudásukat és szülőföldjük gazdagságát. Az is konkrét bizonyíték erre, hogy az el­múlt időszakban jelentősen bővültek a kulturális kap­csolódási. lehetőségek, a nem­zeti arculat megőrzésének anyagi és szervezeti feltéte­lei ... A nagygyűlést követően Grósz Károly interjút adott az ungvári magyar nyelvű televízió számára. Ezután II. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona egykori lakó­helyét, Munkács várát keres­te fel. A mintegy 50 kilomé­árazott lengyel világoskék zakók. Eleinte 50 rubelbe ke­rültek, a múlt év szeptembe­rétől azonban már 30 rube­lért lehet megvenni. Mit gondolnak, mióta porosod­nak ezek a lengyel zakók a fogasokon? Ha megmondom, el sem fogják hinni. Még 1986. első negyedében érkez­tek. Három év alatt már ré- ges régen el lehetett volna hordani, de ez a jó néhány darab még vásárlóra vár. — Egy ilyen zakóért ter­mészetesen nagyon sok az 50 rubel — mondja az eladó —, meg a divat is gyorsan vál­tozik ... A női konfekcióosztályon piros-lilás magyar kosztü­möket mutattak, 100 százalék pamut. Ára 60 rubel. Vajon miért csüngnek itt 1987 óta? „Fazonja egyáltalán nem tet­szetős és az ára is ... ” — magyarázzák. De ugyanitt megtalálható több más. szin­tén Magyarországról szárma­zó elfekvő termék. A női blézerek 85 és 95 rubel kö­zötti áron kaphatók. Nekem eléggé tetszik, de megint csak az ár... Mi történt tulajdonkép­pen? A határon túl megvá­sároljuk az árut, viszont itt­hon nem tudjuk értékesíteni. Az igaz, hogy időnként mi magunk is olyan ruhane­műt varrunk, hogy azt szé­gyen még az üzletekbe is szállítani. De miért kell kül­földön olyan termékeket ven­ni, amelyek a Szovjetunió Statisztikai Állami Bizottsá­gának jelentésében ígv sze­repelnek: „nem felelnek meg a divat követelményeinek, nem szép a színük”. És ha jó dolgokat vásárolunk, miért állapítunk meg rájuk elké­pesztő árakat? — Az államkassza, a költ­ségvetés miatt — magyaráz­zák inekem, dilettánsnak a szakemberek. — De ha egyszer a ruhák ott csüngnek az üzletekben, teres autóút közben gyakran lehetett találkozni ukrán és magyar nyelvű feliratokkal, s a 60-70 százalékban ma­gyarok lakta falvak, közsé­gek lakosai integetve kö­szöntötték az MSZMP veze­tőjét. A program utolsó állomá­sa Beregszász volt. A nagy múltú település központjá­ban több ezer helyi lakos várta, köszöntötte Grósz Ká­rolyt, aki ezután Veress Gá­bornak, a járási pártbizott­ság első titkárának tájékoz­tatóját meghallgatva ismer­kedett a soknemzetiségű já­rás életével, lakóinak hely­zetével. A főtitkár a magyar nem­zetiségű értelmiségiekkel kö­zösen elfogyasztott vacsora után hazaindult, és este 10 órakor, a nemrégiben átadott beregsurányi közúti határát­kelőhelyen lépte át a szov­jet—magyar határt. éveken át nem lehet eladni, akkor az állami költségvetés abból semmit sem nyer. Csak veszteség éri . .. — értetlen­kedtem. — ön ne izguljon — nyug­tatgattak —. nem oly sok az elfekvő áru, és idővel az is elkel... Hát így. Több 10 millió rubel nem sok, három év — semmiség ,. . Csodálatosan élünk. Mégis, kitől lehetne mind­ezt számon kérni? Senkitől. Olyan ravaszul szervezték meg a dolgot, hogy az im­portvásárlásokról ma kollek­tíván döntenek. Tucatnyi ember foglalkozik ezzel, ki­től kérjük számon? Ám nemcsak erről van szó. A vásárlás módja meglepő. A szakemberek, amikor kivá­lasztják és megvásárolják az árucikkeket, sok esetben nem ismerik a pontos itthoni kis­kereskedelmi árat, azt az összeget, amelyért nálunk értékesíteni fogják. -Körülbe­lül számítják csak ki : mond­juk egv zakó 30-35 rubel körül lehet. Amikor pedig már a szerződést aláírták, az állami ármegállapító bizott­ság munkatársa dönt: a kis­kereskedelmi ára 50 rubel lesz. De lehet, hogy éppen ez a 20 rubel retteni el a vá­sárlót! Egyáltalán, hogyan lehet termékeket vásárolni úgy, ha nem ismerik a kis­kereskedelmi árakat? Nem kevésbé meglepő az sem, hogy a kereskedelmi dolgozók, akik kiválasztják a mintapéldányokat, nem ren­delkeznek olyan értesülések­kel, hogy melyek azok a ko­rábban vásárolt importter­mékek, amelyekre nincs ke­reslet. Az álltalános szám­adatokat nagy késéssel tud­ják meg a Statisztikai Állami Bizottság jelentéséből, a nem kelendő árucikkek felől pe­dig még később értesülnek. El tudják képzelni, hogyan lehet kereskedelmi tárgyalá­sokat folytatni, nem ismerve a pontos piaci konjunktú­rát? Ki érti ezt? Azt mond­ják, hogy a fejlett országok­ban az árumozgásra vonat­kozó adatok csaknem napon­ta érkeznek a cégekhez. Va­jon nálunk miért nem ér­dekli ez a kereskedelmet? Meggyőződésük, hogy áruhi­ány közepette úgyis minden elkél. Ám ugyanannak az Állami Statisztikai Bizott­— Koszovóból az egy hét­tel ezelőtt lezajlott albán nacionalista tüntetések és sztrájkok óta viszonylagos nyugalomról számolnak be a jelentések. A kijárási és gyülekezési tilalom és a töb­bi különleges intézkedés változatlanul érvényben van. Az iskolákban továbbra is szünetel a tanítás. A terme­lés azonban fokozatosan normali zálódik. Bár a kijárási tilalom es­te nyolctól hajnali öt óráig tart, az albán, szeparatista szervezetek tagjai éjszakán­ként mégis rendszeresen újabb és újabb jelszavakat írnak a házfalakra és kerí­tésekre. Ezek közül a .Ko­szovó köztársaság’ a leggya­koribb. Az ellenséges jelsza­vak egy része az autonóm tartomány, valamint a szerb köztársaság egyes politikai vezetőit támadja. Crnoljev falu határában ismeretlen személy Molotov- koktélit dobott egy rendőr­autóra. A belgrádi újságok esetenként lakóházak és gazdasági épületek felgyúj- tásáról is írnak. A Borba keddi száma arról adott hírt, hogy letartóztatták a nagyalbán nacionalizmustól és szeparatizmustól megré- szegült értelmiségiek egy csoportját. Ságnak a tanúsága szerint, a múlt év október elsejéig az országban 960 millió rubel értékben halmozódott fel el­fekvő áru. Csaknem eg.vmil- liárd rubelre! Nos, ez is sem­miség? Igen drága árat kell fizet­ni a kereskedelemben a hi­bákért. Emlékezzünk csak vissza arra, amikor csaknem felére csökkentették az üzle­tekben éveken át elfekvő in­diai férfiingeket, milyen ne­hezen lehetett túladni egyes más importterméken ... Aligha kell bizonygatni, hogy a kereskedelemben vétett hibákért a felelősséget konk­rét személyeknek kell visel­ni. Mindenki köteles felelni munkájáért, a rábízott ügyért. Ám a legfontosabb — a hatékony gazdasági me­chanizmus. Itt említenék meg egy ér­dekes példát. Néhány tucat áruházunknak joga van ar­ra, hogy külföldre adjon el, és ott vásároljon cikkeket, az úgynevezett közvetlen kapcsolatok útján. Ilyen ese­tekben általában nincsenek elfekvő áruk. Érthető is: az önelszámolásos áruház csak azt vásárolja meg, ami egé­szen biztosan nagy kereslet­nek fog örvendeni. De mi legyen a többi üz­lettel, a kisebb boltokkal? Nem létesíthet mindegyik közvetlen kapcsolatokat. Ezek szerint önelszámolásos viszonyokat kell kiépíte­nünk azokkal, akik külföl­dön vásárolják az árut és megállapítják az árakat. Ha tévedtek, fedezzék a veszte­séget. Ha pedig jól válasz­tottak, akkor a szolgálatai­kért kapják meg az áru el­adásából származó nyereség egy bizonyos részét. És hogy mindegyikük fizetése köz­vetlenül függjön tevékeny­ségük konkrét eredményei­től. Akkor talán a külföldi cégekkel kötött szerződések­ben megjelenik egv olyan pont, amelyben rögzítik: ab­ban az esetben, ha a termék nem fogy el, az üzlet vissza­küldi azt. Mellesleg, már erre is volt példa ... Bárhogyan is legyen, üzlet nem létezhet gazdasági kap­csolatok nélkül. Ez mégin- kább időszerű most, amikor a külkereskedelem gyors fej­lődésnek indult. V. Golovacsov A moszkvai wTPXCk-ban ol\astuk Külföldi címkével Miért vásárolunk a határon tál nem kelendő árut? Vasúti szerencsétlenség Legalább kilenc halálos áldozata van a dél-olaszországi San Severo állomásán hétfőn történt. vasúti szerencsétlen­ségnek. Rendőrségi források szerint lehetséges, hogy az ál­lomásépület romjai alatt további áldozatok vannak. Hétfő délután kisiklott egy beérkező szerelvény két ko­csija és romba döntötte az állomásépület nagy részét. A szerencsétlenséget feltehetően a fékberendezés meghibáso­dása okozta. A sebesültek száma 17. Az áldozatok többsége vasúti alkalmazott. Merénylettervek amerikai gépek ellen — Terrorista szervezetek újabb merényletet terveznek amerikai repülőgépek ellen — jelentette hétfőn este kö­zel-keleti forrásokra hivat­kozva a CBS amerikai tv­hálózat. Londoni értesülés szerint az április 15—16-1 hétvégén kísérelnek meg merényletet amerikai gép el­len — a Tripoli városa és Kadhafi, líbiai vezető főha­diszállása elleni amerikai légitámadás évfordulóján. Magyarok autébalesetei Ausztriában Több magyar autós turista számára is szerencsétlenül vég­ződött a hétfői bevásárló nap Ausztriában. Felsőpulya (Ober- pullendorf) közelében 5 gép­jármű rohant egymásba, ame­lyek közül 4 magyar rendszá­mú személyautó volt, az ötödik pedig nyugatnémet rendszámú pótkocsis teherautó. A tömeges karambolban heten sebesültek meg. Végzetes kimenetelű baleset történt a határhoz közel fekvő Lékán (Lockenhaus), ahol te­herautóval ütközött egy magyar rendszámú személygépkocsi. A balesetben az osztrák autóklub közlése szerint az 57 esztendő* várkeszői illetőségű Lendval Gabriella életét vesztette, a két súlyos sebesültet, a pápai Tóth Sándort és feleségét a felső- pulyai kórházban ápolják. Dél- Burgenlandban az ajkai Gellért Fábián vezette Wartburgot érte baleset, a gépkocsi három uta­sa megsérült. Irodatechnika világszínvonalon! A SZÁMPROG kisszövetkezet irodatechnikai berendezések forgalmazását kezdi meg. A világszínvonalat képviselő termékeket április 6-án és 7-én Békéscsabán a megyei könyvtárban mutatjuk be. REX-ROTARY fénymásolók. A világ legnagyobb fénymásológyártó cégének teljes termékválasztékát forgalmazzuk! A másológépek 169 000 forinttól 2 000 000 forintig! A legkisebb is sokat tud, a legnagyobb pedig mindent! CANON táblamásoló. Forradalom az oktatástechnikában! Amit ön a táblára rajzol, az azonnal papíron is megjelenik ! Digitális sokszorosítógép. Világújdonság Békéscsabán! Több ezer másolat óránként ! Fantasztikus teljesítmény — alacsony üzemköltség! FÉNYMASOLÖ-KELLÉKCSOMAGOK. Csaknem minden típusú fénymásolóhoz (Rex-Rotary. Minolta, Canon. Infotech sitb.) árusítunk kellékcsomagot. Ami nincs raktáron, beszerezzük! TELEFAXOK. Sharp és Konica gyártmányú telefaxaink postai típusengedéllyel rendelkeznek. Beszerelés, üzembe helyezés azonnal! MINITEX zsebtelexek. Ezzel telefonvonalon telexezhet, bárhonnan, bárkinek. A jövő távközlése — de nálunk már kézzelfogható valóság ! Digitális telefonok. Csúcstechnika az íróasztalon! OLIVETTI írógép. A név önmagáért beszél! Számítógépek, perifériák. Minden az ön igényei szerint, akár programmal, akár anélkül. KÜLÖNLEGES KEDVEZMÉNY! Minden, a bemutató ideje alatt megvásárolt vagy megrendelt berendezésre plusz egy év garanciát adunk! Várjuk vásárlással egybekötött bemutatónkon a megyei könyvtárban. Nyitva: április 6-án 10 órától 17 óráig, április 7-én 9 órától 17 óráig. NÁLUNK A LEG JOBBAKKAL TALÁLKOZHAT... Grósz Károly Záhonyban és a Kárpátalján

Next

/
Thumbnails
Contents