Békés Megyei Népújság, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-27 / 98. szám
1989. április 27., csütörtök o Mi lesz a nádból Biharugrán? így készül a nádszövet ' Fotó: Oravszki Ferenc A kistelepüléseken mindegyik munkahelynek * különösen nagy jelentősége van, így Biharugrán a tavaly októberben megalakult Nádfeldolgozó Kft.-nek is, amely jelenleg 18 embernek nyújt megélhetést. Hogy az üzemmel kissé behatóbban megismerkedjünk, Mikics Imrével, a Hidasháti Állami Gazdaság biharugrai kerületvezetőjével és Gyöngyi Bélával, a Nádfeldolgozó Kft. vezetőjével rövid beszélgetésre ültünk le. — A kft. két alapítója a Hidasháti és a Sárszentmi- hályi Állami Gazdaság — mondja Mikics Imre. — A biharugrai kerület halastavában megtermett nád kis részét eddig a Hortobágyi Állami Gazdaság Vágta le. Gondoltuk, mind az értékesítés, mind a foglalkoztatás szempontjából kedvezőbb lenne, ha a nádat itt helyben fel is dolgoznánk. A legésszerűbbnek az tűnt, hogy egy teljesen önálló vállalat veszi kezébe a termelést. A Hidasháti Á. G. 300 hektáros nádas területet adott át a kft.-nek, emellett szolgáltatásként gépjárművet biztosít és a gépműhelyét is a nádfeldolgozó rendelkezésére bocsátja. — Mi a másik alapító szerepe? — A Sárszen tmi há lyi Á. G. nádarató- és szövőgépet, valamint egy présgépet adott, és legalább ilyen fontos a szakmai irányításuk. Náluk már* 20 éve működik a nád feldolgozó ágazat és megfelelő piaci gyakorlattal is rendelkeznek. — Milyen termékeket állítanak elő? — A termékszerkezetünket úgy alakítottuk ki — magyarázza Gyöngyi Béla — hogy szálegvenes mellett a kicsit görbülő nádnak is minden egyes részét fel tudjuk használni. Ritka és sűrű nádszövetet és nádlemezt készítünk. A levágott felső. úgynevezett zászlós rész tüzelésre szolgál. A ritka nádszövetet és a nádlemézt itthon értékesítjük, a sűrű nádszövet pedig a sárszent- mihályi gazdaságon keresztül a nvugat-európai piacokra kerül. — Milyen eredményt várnak az üzemtől? .—Sajnos, télen a kedvezőtlen időjárás és a műszaki problémák miatt a tervezett 280 ezer kéve helyett csak 150 ezret arattunk le. Ez évre 2 és fél milliós nyereséget számoltunk, ebből körülbelül 1 millió valósul meg. Tekintettel arra. hogy az idei évet tanulásra szánjuk. én ezt az eredményt jónak tartom. Remélem, a következő télen már több nádat tudunk betakarítani, akkor újabb gépek beszerzésével a 18 helyett már 25 embert tudunk foglalkoztatni — tájékoztatott bennünket a Nádfeldolgozó Kft. jövőjéről Gyöngyi Béla. (molnár) Újabb küldöttgyűlés Jogellenes a gyomaendrödiek sztrájkja (Folytatás az I. oldalról) jogellenessé nyilvánítását. Történt ugyanis, hogy a sztrájktörvény paragrafusai április 12-én léptek hatályba, ám a Magyar Közlöny csak április 17-én reggel jutott el a vállalathoz. Az igazgató, dr. Moskovits Sándor úgy ítélte meg. hogy a 156 sztrájkoló gyomaendrő- di dolgozó jogtalanul nyúlt ehhez az eszközhöz, hiszen nem gazdasági, illetve szociális érdekek érvényesítését, hanem a vállalat szervezeti átalakítását kívánják. Emellett a törvényben előírt egyeztető tárgyalás sem történt meg. A második paragrafus szerint ögyanis ..Sztrájk kezdeményezhető: ha a vitatott kérdéseket érintő egyeztető tárgyalás hét napon belül nem vezetett eredményre”. (Arról ugyan nem szól a fáma, hogy az egyeztető tárgyalást kinek kell kezdeményeznie. A joghoz értő szakemberek azt mondják, a törvény ak- !kor jó, ha egyértelmű, s nem kell még értelmezni is.) Tegnap délután 2 órakor a Megyei Munkaügyi Bíróságon Herendiné dr. Ádám Katalin tanácsa meghallgatta a vállalat igazgatóját, dr. Moskovits Sándort, Szujó Zoltánt, a gyomaend- rődi gyáregység vezetőjét, valamint jogi képviselőiket. A gyomaendrödiek ügyvédje elmondta többek között, hogy március eleje óta, de az április 12-i kétórás figyelmeztető sztrájk óta is küldött- és munkásgyűléseken bizonyosodott be, hogy ez a fajta előzetes egyeztetés sikertelen, azaz tárgyalásos úton nem rendezhető a vita. Ezzel szemben a vállalat jogi képviselője azzal érvelt, hogy a küldöttgyűlés nem tekinthető egyeztető tárgyalásnak, hiszen a küldöttgyűlés döntésre, nem pedig egyeztetésre jogosult. A gyomaendrödiek ügyvédje feltette a kérdést, hogy az illetékesek megtettek-e mindent azért, hogy a sztrájk elkerülhető legyen. Az április 12-i figyelmeztető sztrájk napján a helyszínen ugyanis a megyei tanács elnöke, Murányi Miklós úgy nyilatkozott, hogy az alapítók jogán a megyei tanács támogatja a gyomaendrödiek önálló " vállalattá válását, s ehhez ha kell, segítséget is nyújtanak. A gyomaendrödiek ennek reményében vettek részt a későbbi küldöttgyűlésen, ám érzésük szerint a vállalat halogató taktikája miatt ügyük nem jutott előbbre. A bíróságon persze az is elhangzott, hogy a megyei tanács milyen alapon avatkozik be egy vállalat belső ügyeibe. A vita már két órája folyt, amikoris az ügyész indítványozta, hogy a felek kössenek egyezséget, azaz a kérelmező álljon el a sztrájk bíróság által jogellenessé nyilvánításától. A vállalat igazgatója ráállt a dologra, de két feltételt is szabott: eszerint csak akkor áll el a kérelmétől, amennyiben a sztrájkolok ledolgozzák a kiesett munkaórákat, s amíg az ügy törvényes keretek között nem dől el, addig a gyomaendrödiek nem nyúlnak a sztrájk eszközéhez. A sztrájkolok ügyvédje viszont elutasította a javaslatot, mondván a sztrájk törvényes eszköz, alanyi jog, s a dolgozók pedig csak akkor dolgozzák le a kiesett időt. ha önállóak lesznek. Erre a vállalat jogi képviselője bejelentette. hogy mégiscsak fenntartják kérelmüket. s kérte a bíróságot, hogy nyilvánítsák jogellenessé az április 17-i gyomaendrődi sztrájkot arra hivatkozva, hogy ebben az esetben gazdasági, illetve szociális érdek nem állapítható meg, s hogy nem ismerik el egyeztetésnek a korábban lezajlott küldött- és munkásgyűléseket. Ezt követően az ügyész perbeszédében elmondta, hogy mind a sztrájkoló kollektíva, mind a vállalat vezetése méltatlan helyzetbe került. A dolgozókat félrevezették, becsapták az ígérgetésekkel, a vállalat vezetője pedig csak azt a magatartást tanúsítja, amelyet számára a törvény előír. Az állami tulajdon közös és oszthatatlan, a gyomaendrődi gyáregység nem az ott dolgozó gyomaendrődieké, ez nem lehet alku kérdése. Az ügyész kérte a bíróságot, hogy állapítsák meg a sztrájk jogellenességét. A végzés szerint a Gyulai Munkaügyi Bíróság megállapította, hogy az április 17-i sztrájk jogellenes, mivel az április 12-én a kétórás figyelmeztető sztrájkot követő küldöttgyűlésen eredménynek tekinthető határozat született, mely szerint május 5-re újra napirendre kerül a téma a Békéscsabára összehívott küldöttgyűlésen, ahol a 19 békéscsabai és a 16 gyomaendrődi küldött újra összeül. A végzés ellen 15 napon belül lehet fellebbezni. A jogellenessé nyilvánított sztrájk esetleges következményeiről dr. Moskovits Sándor a bíróság folyosóján az újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy nem foganatosít szankciókat. Szujó Zoltán, a gyomaendrődi gyáregység vezetője úgy tájékoztatott, hogy amennyiben 15 napon belül a gyomaendrödiek számára kedvező döntés születik, úgy eltekintenek a fellebbezéstől. Orosháza AZ OROSHÁZI BAROMFIFELDOLGOZÓ VÁLLALAT felvételre keres FIZIKAI MUNKAKÖRBE: — női segédmunkásokat (főtelep-konzervüzem) — portásokat — irodatakarftókat Jó kereseti lehetőség, vidékiek részére munkásszálü í tás. Gyermekek óvodai elhelyezése, üzemi étkeztetés biztosítása. Érdeklődni részletes felvilágosítás iránt a vállalat igazgatási és munkaügyi osztályán lehet. Orosháza, Október 6. u. 8. Telefon: 11-222/152-es mellék. fas&q flUc tcu^c. Uy Kádár Életemben egyetlenegyszer vettem részt a fővárosban május elsejei felvonuláson. 1958 nyarán történt, egyetemista voltam, enyhén szólva kitereltek bennünket ünnepelni. Gyönyörű, napsütéses időben, harsány ifjúi kedvek áradtak belőlünk, és mivel akkoriban a mi társaságunkban nem voltak túl népszerűek a tribünről integető vezérek, bizony nem emlékszem; hogy egyáltalán felpillantottam volna a „csizma téri emelvényre”. Így aztán elmulasztottam az alkalmat, hogy testi valójában láthassam Kádár Jánost. Leéltem életem javát a nevével jelzett rendszerben, de valahogy sose „futottunk össze”. Természetesen mindig volt róla véleményem, s mondhatom, egyre rokonszenvesebb lett számomra. Most pedig, amikor úgy tűnik, a politikusi pálya vége felé közeledik, gusztustalannak tartom, ahogy egykori munkatársai, tanítványai, vagy akár a korábbi „alattvalók” elbánnak vele. Saját maguk szembe köpésének vélem, ha a nem is olyan rég'en még népszerű embert lekezelik. Népszerű volt, bár mindig csak közvetett — és erősen manipulált! — képet alkothattunk róla. Hiszen a sajtó munkásaival kénye-kedve szerint játszadozhatott a kádári rendszer, ám a mindennapi élet hangulatai azt sugallták, hogy tisztességes ember áll a kormánykeréknél. Népünk tragédiája, hogy a vezetők hibái mindig csak bukásuk után kerülnek felszínre. Országlásuk idején kétes értékű dicsfény veszi őket körül, s néhány erős fordulat kivételével az addig lapító lakájok, ha uralomra jutnak, minden bajt elődeikre kennek. Talán Mátyás király volt az utolsó, akinek életművét elismeri az utókor. A többieknek jórészt eredményeik sem voltak, maradandó hírnév csak a bukásuk iránti részvétben valósult meg. Most éppen a lényeg figyelmen kívül hagyásával történik a jellemtelen bírálat. S ha a lényegre nem figyelünk, nem csak egy korszakot értékelünk torz nézőpontból, de az előrelépés is bajos. Profán hasonlattal élve, tudomásul kellene venni, hogy nem a farok csóválja a kutyát, azaz a mi dolgaink valójában nem itt dőltek el, határainkon belül. Ha Kelet felől nem a mostani szelek fújnának, ugyan hol lenne ma reform, bírálat, nyíltság meg miegyebek? Csodás történelmi pillanatnak lehetünk részesei, amikor Moszkvából is szinte ösztönöznek bennünket az önállóságra, a valóságos haladáshoz történő felzárkózásra. Ne adja ég, hogy megtapasztaljunk egy sötét őrségváltást a Kreml falain belül, könnyen elképzelhető, milyen cudar világ jönne e balek országra, s mindenkire, akik „ugráltak”. Érzésem szerint a Kádár-korszak egy nagyon ■ fontos mondat elhangzásával kezdődött. „Aki nincs ellenünk, az velünk van.” Tudom, a szövetségi politika meghirdetése előtt is volt egy Kádár János nevű politikus, nem vagyok meggyőződve, hogy különb lett volna bármelyik társánál. Erényeit és bűneit nála konokabb erők írták elő. Jelentős államférfi akkor lett, amikor a félelem földjéből a fellélegzés országává változtatta e hazát. Persze, hogy viszonylagos volt minden: a szabadság, a jólét, a biztonság. De éppen a korábbiakhoz és a környezetünkhöz képest volt csodálatos a változás. Svájchoz hasonlítottak bennünket, híd lettünk Kelet és Nyugat határán. Volt hitünk és volt hitelünk, bár ez utóbbinak most fizetjük az árát. Volt egy tekintélyes vezetőnk, aki kiállhatott az ország népe elé, s akit elismert, tisztelt a világ. Nagy szó! Fel se tételezem, hogy Kádár János nem őszintén csókolgatta Hruscsovot vagy Brezsnyevet. Csodáltam is, amikor a szovjet vezetőváltás idején hangot adott korábbi érzelmeinek. Hívő kommunista, aki előtt úgy volt szent a Kreml mindenkori ura, hogy közben a saját népéről sem feledkezett meg. Okos hazaszeretetéről példát vehetnek azok, akik egy nyitottabb, a demokráciát próbálgató világban kerültek vezetői posztokra. Lezárult egy korszak, reméljük, végérvényesen. Lázasan kell kutatni az új, jó gondolatokat, s főleg a változó világpolitika által megkövetelt — megengedett — gyakorlatot. Ám az új helyzetben se feledjük, hogy a hátunk mögött levő korszak mi voltunk, tízmilliónyi magyar, akikkel megtörtént az elmúlt harminc év. Nekünk kell új időkel kezdeni, de emlékezzünk: aki eddig az ország élén volt, tisztességes politikusnak ismertük. Bő tíz éve Interjút készítettem Illyés Gyulával. Fenn. a budai hegyekben levő háza Kádár János portája közelében volt. Visszafelé jövet szép komótosan haladtam el a szomszéd élősövénnyel is kerített, csöppet sem hivalkodó otthona előtt. Mosolyra szaladt a szám. amikor az udvarán kendermagos tyúkokat láttam kapirgálni. Olyan érzésem lett, hogy rendes ember lakja e házat. Andódy Tibor Értesítjük Békéscsaba, Gerla, Mezőmegyer, Szabadkígyós lakosait, intézményeit és vállalatait, HOGY A FŐVEZETÉKEK TAVASZI MOSATÁSI MUNKÁLATAI MIATT 1989. május 5-én 19.00 órától május 6-án 7.00 óráig, valamint 1989. május 6-án 19.00 órától május 7-én 7.00 óráig teljes vízhiány, 1989. május 6-án 7.00 órától 19.00 óráig és 1989. május 7-én 7.00 órától 19.00 óráig részleges vízhiány, ill. nyomáscsökkenés várható. A fenti időszak után kérjük, hogy a t. fogyasztó a saját ivóvízellátó rendszerének mosatásáról i ■ gondoskodni szíveskedjék. A munkálatok idejére fogyasztóink szíves megértését kérjük! Békés Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat Békéscsabai Üzemmérnöksége Hornok Ernő
