Békés Megyei Népújság, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-27 / 98. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek ! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. ÁPRILIS 27., CSÜTÖRTÖK Ara: 4,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 98. SZÁM Mai számunkból: Jelöltek az MSZMP Békés Megvei Bizottságának titkári tisztségeibe (3. oldal) Az Alföldi Tárlat körüli bonyodalmak (4. oldal) Kádár (5. oldal) Mi lesz a nádból Biharugrán ? (5. oldal) Lebontották az újtelepi művelődési házat (6. oldal) Németh Miklós javaslata a kormány átalakítására Németh Miklós, a Minisz­tertanács elnöke beterjesz­tette javaslatait az Elnöki Tanácshoz a kormányban tervezett személyi változá­sokról, amelyekről május 10- én kezdődő ülésszakán dönt az Országgyűlés. Katona Im­re, az Elnöki Tanács titkára a Kossuth rádió tegnap reg­geli műsorának elmondta, hogy a miniszterelnöktől hat személyi javaslat érkezett. Külügyminiszternek Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkárt, pénzügyminisz­ternek Békési László pénz­ügyminiszter-helyettest, ipa­ri miniszternek Horváth Fe­renc ipari minisztériumi ál­lamtitkárt, mezőgazdasági- és élelmiszeripari miniszter- / nek Hütter Csaba szécsényi termelőszövetkezeti elnököt, művelődési miniszternek Glatz Ferencet, a Magyar Tudományos Akadémia Tör­ténettudományi Intézete igazgatóját, az Országos Tervhivatal elnökének Ke­menes Ernőt, a tervhivatal államtitkárát javasolja meg­választani Németh Miklós. A választás menetéről, az előkészületekről a rádióban Szűrös Mátyást, az Ország- gyűlés elnökét kérdezte Ke­rekes András. — Az Országgyűlés a Mi­nisztertanács elnökét és tag­jait az Elnöki Tanács javas­latára választja meg, és menti fel — mondta Szűrös Mátyás. — A javaslatot a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa közösen kezde­ményezi. Itt azonban már egy új helyzet alakult ki: a Hazafias Népfront nem kí­ván élni ezzel a jogával. Most arra várok, hogy min­den bizonnyal a Központi Bizottság is állást foglal eb­ben a kérdésben, és eltekint attól, hogy éljen ezzel a jo­gával. — Ez nyilvánvalóan tük­rözi a jelenlegi, átmeneti­nek is tekinthető politikai szituációt. Az Elnöki Tanács azonban feltehetően konzul­tációk után cselekszik. — Ügy van, és ebben a konzultációban, a javaslat kialakításában a miniszter- elnöknek döntő szerepe van. A Minisztertanács elnöké­nek és tagjainak megválasz­tása titkos szavazással tör­ténik. Ezt megelőzően tehát nagyon fontos, hogy az or­szággyűlési képviselők meg­ismerkedjenek a jelölttel, életútjával, emberi tulajdon­ságaival. Ehhez azt a mód­szert alkalmazzuk — most a házszabályban is rögzített módon —, hogy a miniszter­jelölteket az Országgyűlés állandó bizottságaiban meg­hallgatják. A képviselők, a bizottságok tagjai kapnak egy életrajzot, ismertetést a miniszterjelöltről, és a bi­zottság ülésén a miniszterel­nök jelenlétében megismer­kednek a jelölttel. Kérdése­ket tehetnek fel neki, illetve a miniszterelnöknek. Természetesen nemcsak a bizottságok tagjainak, ha­nem minden képviselőnek lehetőséget biztosítunk ah­hoz, hogy megismerkedjék előre a jelöléssel — mondta az Országgyűlés elnöke. Százhúszezer szakszervezeti beutaló Június elejétől augusztus végéig 120 ezren pihentek itthon és külföldön kedvez­ményes szakszervezeti be­utalóval — tájékoztatták a SZOT Üdülési és Szanató­riumi Főigazgatóságán az MTI munkatársát. A fő­idényben családos beutaló­val 36 ezer felnőtt és 25 ezer gyermek tölthet el két hetet a Balaton partján vagy más szakszervezeti üdülőben. Az igények ennél az idén is na­gyobbak lennének. A beuta­lók többségével — 62 szá­zalékával — az egygyerme­kes, 28 százalékával pedig a kétgyermekes családok utaz­hatnak. A beutalóknak mindössze 10 százaléka te^ szi lehetővé, hogy a három­vagy többgyermekesek együtt nyaraljanak. Kéthe­tes turnusokban 15 ezer ál­talános .iskolás vakációzhat a SZOT gyermeküdülőiben. Elkerülhető-e a magyar gazdaság összeomlása? A címbeli kérdést Keme- nes Ernő, az Országos Terv­hivatal államtitkára tette fel — és meg is válaszolta — azon a tegnap délutáni ren­dezvényen, amelyet a Ma­gyar Közgazdasági Társaság megyei szervezete rendezett Békéscsabán. Az államtitkár szerint, aki egyébként a Közgazdasági Társaság főtitkára is, 1992-ig menedzselhetők, tehát vala­milyen formában kezelhetők a magyar gazdaság, elsősor­ban a fizetési mérleg prob­lémái. S, hogy azon túl mi lesz, az attól függ, mit te­szünk addig. E vonatkozás­ban már az idei, az 1989-es esztendő eredményei megha­tározók. Az eddig eltelt első negyedévből mélyreható kö­vetkeztetések nem vonhatók le, ez csak az első fél év után kockáztatható meg. Ha vi­szont sikerül a fizetési mér­leg tervezett javítása, az óriási előrelépésnek köny­velhető el a piacgazdaság irányában, ha nem, a bukás elkerülhetetlen. A fizetési mérleg problé­májának kezelhetősége azonban önmagában nem oldja meg gazdaságunk gondjait, az csupán a műkö­dőképesség elengedhetetlen feltétele. Kétségtelen, hogy a legszorítóbb gondot az a bruttó 17-18 milliárd dollá­ros adósságállomány jelenti, ami akár egy lakosra, akár a termelésre, vagy exportra vetítve a világ legeladóso- dottabb rétegébe sodor ben­nünket. Az évi adósságszol­gálat a maga 3—3,5 milliárd dollárjával óriási teheV, s nem egyszer olyan intézke­désekre kényszeríti a def- fenzivába szorított kor­mányt, ami a strukturális válságból való kilábalást akadályozza. A fizetési és strukturális válság együttes kezelése igencsak feladja a leckét, olyan terheket ró a gazda­ságunkra, melyekhez mérhe- tőt aligha ismer az újabb- kori magyar gazdaságtörté­net. Hogy van-e s merre ki­út ebből a helyzetből, azt hosszasan elemezte tegnap az államtitkár, mi azonban csak néhány gondolatot idéz­hetünk fel most. A magyar gazdaság telje­sítőképességének növelése szorító kényszer akkor is, ha közismert, mi minden akadá­lyozza ma a növekedést. A kormány célja, hogy az adósságállomány növekedé­sét megállítsa, a strukturá­lis változásokat felgyorsítsa, s — bármennyire ellenszen­ves — kénytelen bizonyos át­csoportosításokat végrehaj­tani a fizetési mérleg javá­ra. Igen kockázatos, de elke­rülhetetlen a nemzetközi versgnykövetelmények „rá- szabadítása" a labilis ma­gyar gazdaságra. A rendezvényen a kimerí­tő vita mellett, ünnepélyes aktusra is sor került. Az MKT megyei szervezetének egyik elnökségi tagját. Ban­kó Mihályt, a szervezetben végzett kitartó, színvonalas munkájáért a társaság Szé­chenyi Emlékéremmel tün­tette ki. — szí — Országos tanulmányi verseny Békéscsabán A verseny harmadik helyezettje, Horváth Ildikó veszi át megérdemelt jutalmát , Mint arról korábban la­punkban hírt adtunk, ápri­lis 23-án, 24-én, 25-én Bé­késcsabán a Vásárhelyi Pál Ipari és Vízgazdálkodási Szakközépiskolában rendez­ték meg az országos szak­mai tanulmányi versenyt magas- és mélyépítési sza­kon. A háromnapos versen­gés, melyet a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Mi­nisztérium hirdetett meg, tegnap ért véget. Az ünne­pélyes eredményhirdetést megelőzően a bíráló bizott­ság elnöke. Nauwirt Gábor, a Budapesti Műszaki Egye­tem tanára értékelte a Bé­késcsabára érkezett ötven fiatal szereplését. Mint el­mondta, sok tehetséges, gya­korlati érzékkel rendelkező, biztos tudással bíró fiatal versengett Békéscsabán az első tíz helyezésért és az ez­zel járó egyetemi felvéte­lért. Köszönetét mondott a felkészítő tanároknak is. akik sokat fáradtak azért, hogv a verseny ilven szín­vonalas legyen. S elérkezett az eredmény- hirdetés ideje is. A díjakat dr. Kellner János, a Közle­kedési, Hírközlési és Építés­ügyi Minisztérium önálló oktatási osztályának vezető­je adta át a legjobbaknak, akik szakirányú felsőfokú is­kolába történő felvételük mellett, pénz-, illetve tárgy- jutalomban is részesültek. S akik nem kerültek a bűvös tíz közég Nos, ők is nyertek ezen a versenyen, hiszen amikor éppen nem vetél­kedtek, tanulmányi kirán­duláson ismerkedtek Békés­csabával — látták többek közt a könyvtárat, a tanító­képző főiskolát, a sportcsar­nokot és a téglagyárat —, s ellátogattak Vésztő-Mágorra és Gyulára is. n, A. Újabb küldöttgyűlés... Jogellenes a gyomaendrődiek sztrájkja A Gyulai Munkaügyi Bí­róság előtt tegnap délután debütált a sztrájktörvény, s kiderült, hogy némileg slendrián módon dolgoztak a törvényalkotók. Mint arról lapunkban már beszámoltunk, a Körös Ka­zángyártó és Gépipari Vál­lalat gyomaendrődi, 2. sz. gyáregységének dolgozói áp­rilis 12-én kétórás figyel­meztető sztrájkkal, majd április 17-én 9 órás munka- beszüntetéssel adtak nyoma- tékot a békéscsabai köz­pontról való Jeválási, azaz önállósodási szándékuknak. A legutóbbi sztrájk napján, április 17-én délelőtt és dél­után két munkásgvűlést is tartottak Gyomaendrődön. s ott a vállalat igazgatója úgy nyilatkozott a dolgozók előtt, hogv a munkaügyi bí­róságtól kérni fogja a sztrájk (Folytatás az 5. oldalon) Szakszervezeti aktívákat tüntettek ki Fáskerti András, a Békéscsabai Állami Gazdaság főbizalmi­ja átveszi a „Szakszervezeti munkáért” kitüntetés arany fo­kozatát (jobbról), Vágvölgyi Gábortól, a MEDOSZ megyei titkárától Fotó: Kovács Erzsébet Tegnap délután Békéscsa­bán, a városi tanács díszter­mében került sor a megyé­ben dolgozó szakszervezeti aktívák hagyományos, má­jus 1. alkalmából megrende­zett kitüntetési ünnepségére. Mintegy 150-en vettek részt az ünnepségen, melyen dr. Varga Imre, a Szakszer­vezetek Békés Megyei Taná­csának titkára tartott beszé­det. Megemlékezett a mun­kásság nemzetközi ünnepé­ről. szólt a szakszervezetek egykori és mai. megújult szerepéről. Hangsúlyozta, hogy ezen a területen is vál­tozni és változtatni kelllÜj típusú szakszervezetre van szükség., amely a dolgozók­kal, a dolgozókért munkál­kodik a demokratikus szo­cializmusért. Ezután Fodorné Birgés Katalin, az SZMT vezető tit­kára és az ágazati szakszer­vezetek képviselői nyújtot­ták át a kitüntetéseket. Né­gyen a „Szakszervezeti mun­káért” arany, négyen ezüst, 66-an pedig bronz fokozatát kapták. A kereskedelmi tár­sadalmi ellenőri munkáért 25 aktívának nyújtottak át elismerő oklevelet, szakszer­vezeti könyvtárosi tevé­kenységért 13-an kaptak emléklapot, az élelmiszer- iparban végzett kiemelkedő munkájukért 22-en kaptak elismerést, s nyolcán vehet­tek át KPVDSZ-emlékpla- kettet. G. K. Plenáris ülést tartott a megyei KBT Az elmúlt napokban a közvéleményt foglalkoztatta a tervezett autópályadíjak bevezetése, valamint a ha­zai ■ úthálózat helyzete és e témával összefüggő kérdések sorozata, így a közlekedés biztonságának várható ala­kulása is. Beszédtéma volt ez még tegnap is. a Békés Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács plenáris ülésén részt vevők között. A társadalmi testület első napirendi pont­ja keretében megvitatta me­gyénk közlekedésbiztonságá­nak helyzetét, a KBT tava­lyi tevékenységét és munka­tervének végrehajtását. Mihalik György rendőr- ezredes. az MKBT elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Balta János rendőr­alezredes. az MKBT ügyve­zető elnöke terjesztette elő a testület beszámolóját. Be­vezetőjében elemezte me­gyénk baleseti statisztikáját, melyből kiderült: 1987-hez képest 3.8 százalékkal nőtt a balesetek száma. A me­gye gépjárműállománya, ezen belül különösen a sze- mélygépkocsi-darabszám év­ről évre átlagosan tíz szá­zalékkal gyarapodik, ám en­nél kisebb mértékben fejlő­dik az úthálózatunk, ezért a közlekedés zsúfoltsága érezhetően növekszik. Nap­jainkban Békés megyében már mintegy 130 ezer sze­mélygépkocsit tartanak nyil­ván. A legnagyobb közleke­dési áramlatok, az átmenő forgalom szinte minden te­lepülésünkön átszeli a város, a község központját. Tavaly a megyében 819 sérüléssel végződő közúti baleset tör­tént. vagyis minden tízezer lakosra majdnem húsz sé- rüléses baleset jutott. S még egv megdöbbentő szám: 1980 óta 548-an vesztették életü­ket megyénk útjain. Ha a baleseti forrásokat te­kintjük. akkor egyértelmű­en továbbra is leggyakoribb okok közé tartozik a sebes­ség helytelen megválasztása — főként motorkerékpáro­sokra és gépkocsivezetőkre jellemző —. az irányváltoz­tatási, kanyarodási, vala­mint az elsőbbségadás sza­bályainak megszegése. Ezek azok a források, melyek tükrözik korunk közlekedé­si betegségét, vagyis a tü­relmetlenséget és az agresz- szivitást. A beszámoló egyebek mel­lett taglalta a gyermekek közlekedési biztonsága érde­kében végzett nevelőmun­kát. s kiemelte: a megye pedagógusai élenjárnak a közlekedési nevelési mód­szerek kidolgozásában, átvé­telében és alkalmazásában. A közlekedésre nevelést (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents