Békés Megyei Népújság, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-25 / 96. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! BÉKÉS MEGYEI N E PÚJSÁG 11 MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. ÁPRILIS 25., KEDD Ara: 4,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 96. SZÁM Mai számunkból: Nyilt levél Békéscsaba választópolgáraihoz (3. oldal) Muzsikál, rajzol és néha verset ír (4. oldal) Miről szavazzon a nép? (5. oldal) Munkában az útépítők (5. oldal) Egyesült a két taxitársaság (6. oldal) Hoppon maradt-e Gulyás? (8. oldal) Nem marad el a fővárosi felvonulás Sajtótájékoztató a május 1-jei előkészületekről Ném marad el a fővárosi dolgozók hagyományos fel­vonulása május 1-jén, s megrendezik a hagyományos városligeti majálist is — mondták a rendezők nevében a Szakszervezetek Budapesti Tanácsának vezetői tegnapi sajtótájékoztatójukon, amelyen az ünnep előkészületeit ismertették az újságírókkal. Bálint Attila, a SZOT szó­vivője ezzel összefüggésben hangsúlyozta: az illetékesek megkérdezése nélkül látott napvilágot az év elején az a közlemény, miszerint az idei május 1-jén nem tartják meg a felvonulást. Május 1-jén hirdessenek a szakszervezetek az ifjúság számára is elfogadható programot, s ez legyen az idei ünnep fő mondanivaló­ja! — olvasható a SZOT Or­szágos Ifjúsági Tanácsának röplapjában, amelyet ezek­ben a napokban osztanak szét a főváros legforgalma­sabb pontjain. A tanács tag­jai az idén nagy erőkkel vesznek részt a május 1-jei előkészületekben. Erről Dá- voti Istvánné, a tanács tit­kára az MTI munkatársának elmondta : — Sem a szakszervezetek, sem pedig a kormány részé­ről nem tapasztalható foga­dókészség a fiatalok problé­mái iránt, ezért tartjuk fon­tosnak, hogy a fiatal dolgo­zók is hallassák hangjukat a mostani május 1-jén. A fiatalok nem akarják a szakszervezeti egységet ve­szélyeztetni, de abban sem biztosak, hogy feltétlenül fenn kell tartani az egysé­get, amelyben véleményüket figyelmen kívül hagyják, s ahol az ifjúság képviselőit a vezető testületekből kire­kesztik. Szeretnénk, ha ezen a nagygyűlésen végre a szakszervezetek közelebb kerülnének az 1 millió 300 ezres fiatal tagságukhoz, s a mozgalmon belül is kiala­kulna egyfajta párbeszéd. Ezért hívjuk a fiatalokat mi is tömegdemonstrációra. A kormány részéről nem ifjú­sági címkével ellátott prog­ramot várunk — mert ab- ... ból, eredmény nélkül már volt több is —, hanem olyan feladattervet, amely minden dolgozó számára, s közöt­tük a fiataloknak is megfe­lelő perspektívát nyújt. Gál János, az SZBT veze­tő titkára arról tájékozta­tott, hogy az ünnep forma­ságaival kapcsolatban a vál­toztatás igénye már tavaly kialakult. A fővárosi mun­kahelyi kollektívák többsége amellett szólt, hogy az idén is legyen felvonulás, de a korábbi külsőségektől men­tesen, s a szakszervezetek nagygyűlésen hallassák hangjukat a dolgozókat leg­inkább érintő kérdésekben, így az idén társadalmi, po­litikai életünk vezetői nem a dísztribünön fogadják az ünneplőket, hanem a felvo­nulókkal együtt érkeznek a felvonulási térre. Itt kerül sor a nagygyűlésre, amelyen ünnepi beszédet Nagy Sán­dor, a SZOT főtitkára mond, s felszólal Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, valamint Tatár Árpád, a SZOT Ifjú­sági Tanácsának tagja. A rendezők azt is elmond­ták: céljuk, hogy a munkás­szolidaritás, az összefogás jegyében az ünnep a balol­dali munkásmozgalmi ha­gyományokra épülő tömeg­demonstráció legyen. Pártál­lástól függetlenül mindenkit várnak, aki dolgozótársaival együtt kíván ünnepelni, ré­szeseként a baloldali haladó törekvéseket összefogó és ki­fejező eseménynek. A má­jus elsejei rendezvényekre éppen ezért meghívták a pártok és a független szak- szervezetek tagjait is. A felvonulók 10 órakor gyülekeznek, többségében a kerületek régi találkozóhe­lyén. A nagygyűlés 11 óra­kor kezdődik. A rendezvény technikai lebonyolításához munkásőrök segítségét kér­ték, akik ezt társadalmi munkában vállalták. H cigányság érdekeit képviselik Országos tanulmányi verseny Békéscsabán _____J F otó: Veress Erzsi Felvételünk a verseny írásbelijén készült A békéscsabai Vásárhelyi Pál Ipari és Vízgazdálkodá­si Szakközépiskolát bízta meg a Közlekedési, Hírköz­lési és Építésügyi Miniszté­rium az idei országos szak­mai tanulmányi verseny megrendezésével magas- és mélyépítési szakon. A há­romnapos rendezvényről — melyet tegnap reggel nyi­tottak meg az iskola könyv­tárában — Vándor György igazgatót kérdeztük: — Hány versenyző érke­zett e szakmai erőpróbára? —»Azország 12 iskolájából 50-en érkeztek Békéscsabá­ra. írásbeli és szóbeli része lesz a versenynek, melynek nem akármilyen tétje van: az »első tíz helyezett felvé­teli vizsga nélkül nyer egyetemi felvételt a szak­irányú felsőfokú intéz­ményekbe. — Rendszeresen megtart­ják ezt az országos rendez­vényt? — Igen, a minisztérium évente hirdeti meg ezt a versenyt, melynek nem elő­ször vagyunk házigazdái. — Akkor hát van gyakor­latuk a szervezésben? — Megtiszteltetésnek tart­juk e megbízást és készség­gel vállalkozunk rá, még akkor is, ha tudjuk, hogy sok gonddal, bajjal jár. Egyébként segítőink is akadnak, hiszen a szervezés­ben közreműködött a me­gyei és a városi tanács, segítette a rendezést több megyei vállalat is. — Milyen programok vár­nak a fiatalokra? — Az írásbeli és a szóbeli megmérettetés mellett ré­szükre és a kísérőtanárok­nak szakmai kirándulásokat, baráti beszélgetést kívánunk rendezni. Az ünnepélyes eredményhirdetés szerdán délelőtt lesz. N. A. Megyénk megközelítően 420 ezer lakosából 10—11 ezer a cigánylakosok száma. Döntő többségük társadalmunk­ba beilleszkedett, tisztességgel dolgozó hétköznapi em­ber. ! Az elmúlt időszak, napjaink szerveződő, önszerveződő mozgalmait megyén^ cigánylakossága körében a Haza­fias Népfront, a megyei tanács cigányügyi koordinácós bizottsága és a cigánycsalád-segítők cselekvő jelenléte segítette. Áprilisban hat központ­ban, Békéscsabán, Mezőbe- rényben, Vésztőn, Sarkadon Mezőkovácsházán és Szarva­son azok az aktívák tanács­koztak, akik helyi közössé­geikben mozgósítják társai­kat, fölvállalják a cigány- közösségek sajátos problé­máinak továbbítását, és a nem könnyű megoldási mó­dokat is keresik. Szót váltottak a hovatar­tozásról, az etnikai nemzeti­ségi lét vállalhatóságáról, az önszerveződés, a képviselet biztosításának lehetőségéről, fontosságáról, a haladó ha­gyományok őrzésének mód­járól, lehetőségéről, s a jö­vő érdekében szükséges szemléletváltozás, élemód- váltás — óvodáztatás, nyolc általános elvégzése, szakma- tanulás — fontosságáról, fel­tételteremtésének szüksé­gességéről, a sport- és sza­badidős klubok szerepéről, a helyi közéletben való értő jelenlét felelősségéről. A tanácskozássorozaton részt vevő több mint száz ci­gányaktíva őszinte, nyílt problémafelvetését, felelős segíteni akarását terjedelmi okok miatt nem lehet e cikk­ben közreadni. A Mezőbe- rényben megtartott szomba­ti megbeszélésen — melyen a békési, gyomaendrődi, me- zőberényi cigánylakosok képviselői vettek részt — Surman László, a békésiiek képviseletében többek kö­zött a következőket mon­dotta: — „ ... Tiltakozom az el­len, aki elnyomással próbál ellenünk mindent elkövetni! Tiltakozom a miskolci gettó terve ellen, azért, hogy ná­lunk a megyében ilyen ne legyen ! Mi itt születtünk, ebben az országban. Mert mi is embernek érezzük magun­kat. És ha már emberek va­gyunk, becsülettel, békes­ségben, bántalmazások nél­kül élhessünk! Nemzetiség lehet többféle, de még ilyen nem volt, és nem is lesz, hogy cigányország. Sokat kell tennünk azért, hogy a társadalom elismer­je: becsületes emberek is vannak a cigányok között. Próbálunk beilleszkedni, de nem mindenki fogad el bennünket.” A meglévő . problémák megválaszolása — munká­ban tartás, lakásbiztosítás, létbizonytalanság —, a fe­szültségek mérséklése, meg­oldása meghaladja e felelő­sen gondolkodó kör, a me­gyénkben élő cigánylakos­ság közösségének lehetősé­geit. A hét végén a mezőko­vácsházi HNF tanácskozó- termében került sor a vá­rosban és körzetében élő cigánylakosok aktívatalál­kozójának körzeti megbe­szélésére. Első napirendi pontként szerepelt a nemzetiségi és az egyesületi törvény meg­ismertetése, majd tájékozta­tó hangzott el az időszerű társadalompolitikai kérdé­sekről. A vita során megfo­galmazódott, hogy a cigány­ság nem egységes népcso­port, mert még élnek a kü­lönböző törzsek eltérő szo­kásai. A készülő törvény ar­ra törekszik, hogy a cigány­ságot is egységes nemzeti­ségként ismerjék el. Termé­szetesen ennek az intézke­désnek magával kell hoznia, hogy a többszörösen hátrá­nyos helyzetet is fel tudják számolni. Ugyanazokat a (Folytatás a 3. oldalon) Nemzeti összefogást a közös célokért! Kitüntették az Éneit Gyors alkalmazkodás a változó igényekhez — Ügyelnünk kell arra, hogy nyitottak legyünk az új dolgok és a piac iránt. Ehhez tovább kell alakíta­nunk azt az innovatív ma­gatartási formát, amelynek legfőbb jegyei közé tartozik a kezdeményezőkészség, a kreatív gondolkodás, a prob­lémaérzékenység, a gyorsa­ság, a rugalmasság és nem utolsósorban az együttműkö­désre való készség. Csak így tudom elképzelni azt, hogy az 1990-es években is az Énei versenyképes, moz­gékony és dinamikus szö­vetkezetként működjék to­vább. Ma már idejét múlt az a jelszó, hogy a nagy hal megeszi a kishalat. Ehelyett én azt mondanám, hogy a gyors fogyasztja eí a lassút. Mi gyorsak akarunk lenni. Ehhez korszerűsíteni kell a hírközlést, s a minőség ja­vítása érdekében a műszaki fejlesztés mellett a techno­lógiai fegyelmet, a szerve­zettséget, a dolgozói érde­keltséget és a vezetői mun­ka minőségét fokozni kí­vánjuk — mondta többek között dr. Hanyecz Károly, az Endrődi Cipész Szövetke­zet elnöke a tegnap dél­után megrendezett ünnepi közgyűlésen, ahol az Énei a megyebéli ipari szövetkeze­tek közül az idén egyedül vehette át az Okisz elnök­ségének vándorzászlaját. E kitüntető címre az el­múlt évi gazdálkodásával szolgált rá a szövetkezet. Az Énei árbevétele 550 millió forint volt, egymillió pár cipőt gyártottak. Hogy jól gazdálkodtak, azt mutatja az is, hogy több mint 55 mil­lió forintos nyereségre tettek szert, s ennek köszönhetően a szövetkezet egyhavi nyere­ségrészesedést fizethetett ki dolgozóinak. Az ország egyik legnagyobb ipari szövetkeze­te sikereit a változó igé­nyekhez gyorsan alkalmaz­kodó, rugalmas szemlélet- módnak köszönheti. Az Énei piaci helyzete stabil, s ter­mékei iránt nőtt a kereslet bel- és külföldön. Tavaly 42,5 millió forint értékben szállítottak lábbéliket a nyu­gati országokba, szocialista exportjuk értéke elérte a 228 millió forintot. A női cipők mellett ez év­től kezdték el gyártani a néptáncegyüttesek által használt cipőket, illetve csiz­mákat. E termékeknek ugyanis eddig nem volt ha­zai gyártója. A női táskák, övék, s egyéb bőráruk mel­lett exportra is készítenek orvosi- táskákat. Május else­jén nyílik meg a szövetke­zet irodaépületének föld­szintjén az Énei raktáráru­háza, ahol kiskereskedőket, valamint cipőgyártó és -ja­vító kisiparosokat szolgál­nak ki. Bővítik üzlethálóza­tukat is: ez év nyarán nyí­lik meg Békéscsabán, Oros­házán és Medgyesegyházán az Enci-cipőket árusító min­tabolt. A szövetkezetben a közel­jövőben kezdi meg a terme­lést az az 50 millió forint értékű modern cipőgyártó gépsor, amely ma Magyar- országon a csúcstechnológiát képviseli. S hogy a műszaki fejlesztés mellett a piacpo­litikát is komolyan gondol­ják a szövetkezetben, azt bizonyítja az is, hogy a szö­vetkezet megbízott egy ma­gyar—amerikai reklámügy­nökséget az Énei image-ének kidolgozásával. Az elmúlt esztendő változásainak kö­szönhetően 1987-hez képest tavaly húsz százalékkal nőtt az átlagkereset, az egy főre jutó nyereség pedig 82 szá­zalékkal növekedett. A tegnap délután megren­dezett ünnepi közgyűlésen az Okisz képviselője adta át a vándorzászlót, s ezt köve­tően hárman vehették át a Szövetkezeti Ipar Kiváló Dplgozója kitüntetést, har­mincnégyen kapták meg a Szövetkezet Kiváló Dolgozó­ja kitüntető címet, emellett negyvennyolcán törzsgárda- kitüntetést, kilencvenhaton pénzjutalmat vehettek át. Három szocialista brigád is kitüntetésben részesül. H. E.

Next

/
Thumbnails
Contents