Békés Megyei Népújság, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-24 / 95. szám

1989, április 24., hétfő Kínában Hu Jao-pang temetését követően újabb diákmeg­mozdulások voltak. Pekingbcn 150 ezer diák vonult az ut­cákra. A helyzet robbanásig feszült. Megfigyelők szerint a tüntetések a rendszer, a párt- és állami vezetők ellen irá­nyulnak Palmer nyugati segítséget sürget Magyarország számára „Hz MSZMP marad a társadalom vezető ereje” Grósz Károly interjút adott a japán televíziónak Mark Palmer, az Egyesült Államok budapesti nagykö­vete Washingtonban kije­lentette, hogy Nyugat-Euró- pának és az Egyesült Álla­moknak több segítséget kell nyújtania a magyarországi változásokhoz. Palmer egy sajtóértekez­leten méltatta a magyaror­szági reformokat és a ma­gyar—osztrák határon levő műszaki zár felszámolását. Aláhúzta, hogy még erősek azok a „sztálinista” elemek, akik meg tudják akadályoz­ni a gazdaság és a politika liberalizálására irányuló erő­feszítéseket. Palmer szerint az ameri­kai és nyugat-európai poli­tikai és szakszervezeteknek több segítséget kell nyújta­niuk a magyarországi füg­getlen szervezetek létreho­zásához. Kívánatosnak tar­totta. hogy George Bush el­nök ellátogasson Magyaror­szágra, ahol amerikai elnök még nem járt. Palmer szerint a magyar- országi demokratizálás szem­pontjából nagy veszélyt je­lentenek a „fundamentalis­ták”, akik egy bizonyos ponton teljesen visszafordít­hatnak mindent. Az ameri­kai nagykövet úgy látja, hogy ilyen „fundamentalis­ta” a párt 700 ezer tagjából 200 ezer, ide sorolja továb­bá a 60 ezer főt számláló munkásőrséget és a mun­kásőrség baráti köreinek 90 ezer tagját. Egyetlen kérdésben Pal­mer óvatosságra intette a Nyugatot, ez pedig a kelet­európai országúik esetleges katonai semlegességének kérdése. A nagykövet sze­rint a Szovjetunió~nagy ru­galmasságot engedélyez szö­vetségeseinek, de a Vársó' Szerződésből való kilépésről nem lehet szó. A Japán Rádió és TelevL zió (NHK) szombat reggel, egyórás híradó műsorában sugározta azt az interjút, amelyet Grósz Károly adott az NHK riporterének. Ez volt az első eset, hogy az MSZMP főtitkára a japán televízióban fejthette ki ál­láspontját az MSZMP de­mokratikus szocializmusra irányuló törekvéseiről, bele­értve a többpártrendszer és a parlamenti demokrácia kérdését. Grósz Károly azon meg­győződésének adott hangot, hogy az MSZMP marad a társadalom vezető ereje, és képes lesz az országot egy gazdagabb társadalomhoz eljuttatni. Szólt a főtitkár az új alkotmány előkészüle­teiről is, rámutatva egyebek között, hogy az határozza majd meg: vajon törvényes­nek minősülhetnek-e azok a pártok is, amelyek nem a szocializmust akarják. Kérdésre válaszolva Grósz Károly 1956 megítélésével, továbbá Nagy Imre és tár­sai rehabilitálásával kapcso­latban a japán televízió sze­rint hangsúlyozta, hogy szisztematikus eseményfeltá­rással kívánják a korábbi vezetés által kialakított egy­oldalú képet helyretenni. _ Grósz Károly érintette a gazdaság előtt álló feladato­kat is, rámutatva, hogy köz­vetlenül a második világhá­ború után a mindent köz­pontilag meghatározó gazda­ságirányítási rendszer haté­konyan működött, a jelehle- gi szakaszban azonban a pi­ac értékítélete kell, hogy mi­nősítse a teljesítményt. A japán televízió kom­mentátora elmondta, hogy hazánk Kelet-Európábán a nyitott társadalommá alaku­lást célozta meg, és a tér­ségben az első olyan ország lesz, amely az alkotmány­ban biztosítja a jogot több párt — így az ellenzékiek — működéséhez is. SOPHIA LOREN ELLENZI SZOBRÁNAK ELKÉSZÍTÉSÉT Sophia Loren, ismert olasz színésznő, aki már hosszabb ideje Párizsban él, a napok­ban levelet intézett Nápoly városi tanácsához, hogy ne emeljenek neki szobrot szü­lőhelyén, ahol 1934-ben So­phia Sciccoloneként szüle­tett. A levélben többek kö­zött megírja, hogy nem akar emlékművé válni, s hogy emlékműveket halottaknak készítenek. Az érintett hely­ség, Pozzuoli városi tanácsa nagyon csalódott e levél miatt. Jóllehet, Sophia Lo­ren már hosszabb ideje nem él Olaszországban, ott még mindig élő legenda. Nemrég egy olaszországi tévévetél­kedőn minden idők legjobb színésznőjévé nyilvánították. CSERNOBIL UTÁN A csernobili atomerőmű körűi 30 kilométeres sugarú zárt öve­zeten belül már néhány falut felszabadítottak a tilalom alól, mivel a vizsgálatok nyomán ki­derült, hogy a területet nem- egyformán érte a robbanást kő­vető radioaktfv csapadék — je­lentették be azon a sajtóérte­kezleten, amelyet Kijevben ren­deztek a hét végén. A találkozón Jevgenylj Ka- csalovszkij, az ukrán miniszter- tanács elnökének első helyette­se. a kitelcpitetteknck nyújtott segítségről számolt be. Mint el­mondta, kétmilliárd rubelt for­dítottak lakások és egyéb szük­séges létesítmények építésére, segélyek kifizetésére. A zónából elköltöztetett családok számára 7500 családi házat, és 500 lakást építettek Kijevben és Csemyi- govban további 8500 lakást bo­csátottak rendelkezésükre, s azóta a záróhatáron kívül fel­épült az atomerőmű dolgozóinak új városa, Szlavutyics is. A katasztrófa egészségügyi kö­vetkezményeiről. szólva Jurij Szpizsenko ukrán egészségügyi miniszterhelyettes leszögezte: az érintett térségek lakosságának általános egészségi helyzete ugyanolyan mint Ukrajna mái területein. KONYHATÜNDÉREK A sokszor hangoztatott felhívás, mely a férfiakat a házi munkában való aktí­vabb részvételre buzdítja, továbbra is időszerű. Világ­szerte még mindig a gyen­gébb nem képviselői végzik az otthoni munka nagyobb részét. Ez derült ki abból a közvélemény-kutatásból, me­lyet francia szociológusok végeztek. Másfél ezer olasz, angol, francia és nyugatné­met családot kerestek fel és kérdeztek meg. A felmérés­ből kitűnt, hogy legkevésbé az olasz háziasszonyok sze­retik a házimunkát; a meg­kérdezettek 36 százaléka hajlandó hetente 2-3 napon foglalkozni a család ellátá­sával. A másik három or­szágban a nők jóval több idejüket töltik a konyhában. Az NSZK-ban 68. Francia- országban 73, Angliában pe­dig 80 százalékuk végez redszeresen háztartási munkát. robbanás egy MOSZKVAI GYÁRBAN Robbanás történt a moszkvai *. számú óragyár galvanizáló üze­mében. Két ember meghalt, ket­ten megsebesültek. A pénteki balesetről a Mosz- kovszkij Komszomolec című lap szombati száma adott hírt. A lap megírta : a környékbeli la­kosok közt az a hír terjedt el, hogy a robbanás nyomán ra­dioaktív szennyeződés jutott a levegőbe. A híresztelésre való­színűleg az adott okot, hogy a környékbeli óvodából gáz­maszkos mentőalakulatok eva­kuálták a gyerekeket. Hivatalos helyről semmiféle tájékoztatást nem adtak az il­letékesek eddig csak annyit kö­zöltek. hogy a baleset a mun­kavédelmi rendszabályok meg­sértése miatt történt — írta a lap. Lisszabonban vízágyúval oszlatták szét a szakszervezeti jo­gaikért tüntető rendőröket (!) saját kollégáik A moszkvai wTPyA-ban olvastuk 0 csempészésről Riport a csapi vámhivatalból Csempészés... A csapi vámhivatal dolgozói naponta ta­lálkoznak vele. Csak ez év januárjában 257 esetet regiszt­ráltak. A csempészés eléggé ősi szakma. Meg kell azonban mon­dani, hogy azok az emberek, akik ezzel az egyáltalán nem „könnyű” iparral foglalkoztak, soha nem mulasztották el azt a lehetőséget, hogy továbbképezzék magukat, újabbnál újabb eszközöket találjanak ki a vámtisztek megtévesztésé­re. Fokozatosan eltűnnek a dupla fenekű bőröndök, a kü­lönböző, testre csatolható övék. Ezeket mind gyakrabban váltják fel olyan konzervdobozok, amelyeket gyári eljárással zártak le, vagy egyszerű palackok, amelyeknek alján egy kis üreget hagytak különböző értéktárgyaknak. Divatba jött, hogy különböző dolgokat az emberek a saját testükben csempésznek ki. Igen, a mai csempész egyre felkészültebb és egyre rava­szabb, mondja M. Cserepanya, a csapi vámhivatal operatív osztályának vezetője. — Szeretném azonban megjegyezni, hogy a törvénytelen üzlet nemcsak a csempészeket csábítja. A csempészek körül ott ólálkodnak az üzérkedők, az orgaz­dák és hasonszőrűek. A Szovjetunió sajátos eldorádó a csempészek számára, mi­vel nálunk számos cikk fokozott keresletnek örvend. Külö­nösen szívesen vásárolják a külföldi holmikat. Ezért a bel­piaci helyzetet jól ismerő csempész számára óriási lehetősé­gek nyílnak. A legfontosabb, hogy szerencsésen megússzák a vámot... — A csempészés példáján nagyszerűen nyomon lehet kö­vetni a szovjet vásárlói kereslet alakulását, vagy azt is mondhatnánk, a divatot — folytatja M. Cserepanya. — A ’80-as évek elején egyszerűen belefáradtunk a farmernadrá­gok „kihalászásába’’. Majd ezeket az elektronikus órák kö­vették. Ma már ez a hullám is alábbhagy, és a rádió- és a videókészülékek csempészése jött divatba. Természetesen mind ez idő alatt a kozmetikumok, fehérneműk és más fo­gyasztási cikkek egész áradata is érkezett. Hamarosan meggyőződhettem e szavak igazáról, amikor tanúja lettem annak, hogyan bukkantak rá a be nem val­lott áruk tételére. Ez alkalommal két lengyel állampolgár sértette meg a vámszabályokat. Az egyikük 10 elektronikus órát akart becsempészni, ame­lyeknek bizományi értéke összesen 450 rubelt tett ki, öt do­boz kozmetikumot 125 rubel, 108 darab rúzst 324 rubel, nyolc női lurexkendőt 240 rubel értékben és két, egyenként 150 rubeles sétálómagnót. Társa pedig minden igyekezetével azon volt, hogy a vám­tisztek ne vegyék észre azt a 15 elektronikus órát, amelyek összesen 775 rubelt értek, a 270 rubel értékű 84 darab ajak­rúzst és azt a kilenc lurexkendőt, amelynek értéke összesen 270 rubelt tett ki. Ezenfelül mindkettőjüktől elkoboztak 575 pornóképet. Ezek darabja Lvovban 10 rubel. Természetesen, ha sikerül átcsempészni. Mindkét lengyel állampolgár a vámos kérésére új vám­árunyilatkozatot töltött ki, amelyben feltüntette az összes náluk levő tárgyat. Ez azt jelenti, ha a Szovjetunió elhagyá­sakor nem tudják felmutatni a bevallott árut, akkor ki kell fizetniük az áru teljes bizományi értékét. — Az, amit ma találtunk, csak apróság. Vannak ennél sokkal nagyobb tételek is — mondja a vámvizsgálat után A. Makó főfelügyelő. — Azonban ez az apróság is elegendő ah­hoz, hogy alátámassza a régi szabályt: amilyen a kereslet — olyan a kínálat. Ezek az „üzletemberek” általában nem utaznak messzire. Lvovban például átadják a csempészárut a helyi „üzletem­bereknek”, azok pedig elszállítják szerte az országba. Minél távolabbra viszik, annál jobban emelkedik az ár. Míg Lvov­ban egy kozmetikai készletet 50 rubelért tudnak értékesíteni, úgy Tyumenyben vagy Szurgutban már 80 és 100 rubel kö­zött van az ára. Felmerül a kérdés: hová figyel a vámhivatal? Miért en­gedi be a nyilván üzérkedésre szánt dolgokat? A válasz egy­szerű. Ebben az esetben a vámhivatal a szabályzat foglya, amely kimondja, hogy a Szovjetunió területére csak a sze­mélyes használatra szolgáló dolgok behozatala engedélyezett. Igaz, ennek nincs megszabva a határa. És bár a vámtiszt nagyszerűen tudja, hogy mi lesz a sorsa a 108 darab ajak­rúzsnak, mégis kénytelen beengedni az országba, mivel az utas a mellét döngeti azt állítva, hogy személyes használat­ra ennyire van szüksége. És ebben a helyzetben a vámhivatal akarva-akaratlanul is felsrófolja a feketepiaci árat és aktívan segíti a csempész­gazdaságot. Tudvalevő, hogy két lengyel ismerősünk nem viszi vissza áruját! Csak drágábban adják el, hogy a kiuta­zásnál megfizethessék a bizományi árat, és maguk se fizes­senek rá. — Mi nem az okok ellen, hanem a következményekkel harcolunk — mondja 1. Viszockij, a csapi vámhivatal első utasforgalmi részlegének vezetője. — Addig szállítják hoz­zánk ezeket a fogyasztási cikkeket, amíg gazdaságunk nem telíti a belső piacot ugyanilyen árucikkekkel. Nézzék meg, mivel foglalkoznak a vámtisztek az iparilag fejlett orszá­gokban: főleg kábítószerek, fegyverek és más értéktárgyak lefoglalásával. Mi viszont rongyok és órák ellen hadako­zunk. A csempészek azonban nemcsak azzal foglalkoznak, hogy árut csempésznek be a Szovjetunióba, hanem sok mindent ki is szállítanak országunkból. Mely szovjet termékek iránt tapasztalható kereslet külföldön? Ahhoz, hogy világosabb le­gyen a kép, emlékezzünk vissza arra a zűrzavarra, amely január 31-éről február 1-jére virradó éjszaka uralkodott a csapi vámhivatalban, azaz amikor érvénybe léptek az új vámszabályok. Az utasok, akik főleg a szocialista országok állampolgárai voltak, a külföldön is népszerű szovjet tévé- készülékeket, hűtőszekrényeket, különböző elektromos ké­szülékeket. barkács- és kisebb betonkeverő gépeket, kaviárt és sok egyebet akartak kivinni az országból. Talán ezek nem kaphatók Magyarországon, Lengyelor­szágban, Csehszlovákiában és másutt? Van, de sokkal drá­gább, mint nálunk. Minden egyes szovjet vámhivatal a határon sajátos indi­kátor lehet, amely kimutatja gazdaságunk nehézségeit. Az új vámszabályok csak megerősítik ezt. — Több mint egy hónap telt el az új vámszabályok beve­zetése óta, eredményt azonban nem értünk el. Csak a mun­ka lett bonyolultabb — mondja J. Sljahta, a csapi vámhi­vatal vezetője. — Az emberek továbbra is hozzák a tiltott cikkeket, mi pedig kénytelenek vagyunk lefoglalni azokat. A vám fő funkciója az, hogy megvédje az állam gazdasá­gi érdekeit. De képes-e csak a vám biztosítani ezeknek az érdekeknek a védelmét? Fontos, hogy maga a gazdaság is megvédje magát. Most, amikor a villanyvasalók, a tv-készü- lékek, a hűtőszekrények csempészárunak számítanak, még­sem lett belőlük több a kereskedelemben. Elmondhatjuk, hogy nem váltak be az új vámszabályok, nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. • A helyzetből csak az ipar találhat kiutat, úgy, ha meg­szervezi a fogyasztási cikkek tömeges és minőségi gyártá­sát. A. Vinogradszkij Orosháza AZ OROSHÁZI BAROMFIFELDOLGOZÓ VÁLLALAT felvételre keres FIZIKAI MUNKAKÖRBE: — női segédmunkásokat (főtelep-konzervüzem) — portásokat — irodatakarítókat Jó kereseti lehetőség, vidékiek részére munkásszállítás. Gyermekek óvodai elhelyezése, üzemi étkeztetés biztosítása. Érdeklődni részletes felvilágosítás iránt a vállalat igazgatási és munkaügyi osztályán lehet. Orosháza, Október 6. u. 8. Telefon: 11-222/152-es mellék.

Next

/
Thumbnails
Contents