Békés Megyei Népújság, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-22 / 94. szám

NÉPÚJSÁG Ülésezett a megyei tudományos-koordinációs szakbizottság A Békés megyei Tanács V. B. Tudományos Koordináci­ós Szakbizottsága a követke­ző hónapok, évek feladatai­nak megbeszélésére hívta egybe tagjait csütörtökön a megyei tanács székházába, ám — mint dr. Becsei Jó­zsefnek, a szakbizottság el­nökének előadásából kitűnt — a napirend nem nélkülöz­hette a múlt kritikus, önkri­tikus értékelését sem. Visszatekintve az elmúlt két esztendőre, dr. Becsei József — az albizottságok vezetőinek véleményével megegyezően — elmondta, hogy a tudományos szakbi­zottság eredeti céljai elha- nyagolódtak és olyanok ke­rültek előtérbe, amelyek nem szolgálták az igazi célkitűzé­seket. Éppen ezért most az egyik legfontosabb teendő : visszatérni a kezdetekben megfogalmazott feladatok­hoz. A bizottság tagjai az ülé­sen arról is értesültek, hogy a közelmúltban lefolytatott pénzügyi vizsgálat megálla­pította: szabálytalanul hasz­nálták fel a szakbizottság ré­szére megállapított pénzt, amely természetesen össze­függ a megyei tanács pénz­ügyi gazdálkodásának prob­lémáival. A szervezet jövőbeni fel­adatairól szólva dr. Becsei József azt elemezte: vannak olyan, korábban meghatáro­zott célok, amelyeket nem szabad elvetni, de — figye­lemmel a gyors társadalmi, politikai változásokra —úja­kat is meg kell fogalmazni. Egyebek mellett azt is: az alulról építkezés társadalmi gondolatkörének megvalósí­tása milyen követelménye­ket támaszt, és milyen lehe­tőségeket biztosít a tudomá­nyos feladatok felvázolása­kor. Az eddigi centralizmus helyére a decentralizmus lép, megnő a helyi önkormány­zatok önállósága. Döntéseik tudományos megalapozottsá­ga feltétlenül megköveteli a kutatások megismerése irán­ti igényt. Ez a folyamat mindenképpen a tudomá­nyos kutatások felértékelő­dését jelenti. További elemzésre, feldol­gozásra váró témák is el­hangzottak, így az identitás- tudat, a megye történelmi múltjának értelmezése, az elmaradás valóságos okainak vizsgálata. A tudományos-koordináci­ós szakbizottság januártól tisztségben levő új titkára, dr. Rakonczai János elöljá­róban az anyagi eszközök felosztásáról szólt; a tervek szerint a rendelkezésre álló 4,8 millió forintból a legna­gyobb támogatást — 2,1 mil­lió forintot — a könyvkiadás kapja. Dr. Rakonczai János vége­zetül három fontos tenniva­lót vázolt, nevezetesen: a szakbizottság jelentsen fóru­mot a különböző tudomá­nyos műhelyek között, fel­adat a tanácsi szervezet és a tudomány közötti kapcso­lat megváltoztatása, tarta­lommal megtöltése, illetve a tudományos tevékenységek mecenatúrája. L. E. I Mésztrágyák Pétről Űj mésztrágyákat fejlesz­tettek ki a Péti Nitrogénmű­vek szakemberei, kísérleti gyártásukat is megkezdték. Közös tulajdonságuk, hogy meggátolják a talajok sava- nyodását, sőt enyhébb eset­ben a már savanyú talajok gyógyszerei is lehetnek. Az újdonságokat nagy érdeklő­déssel fogadták a mezőgaz­dasági szakemberek, hiszen Magyarország termőföldjei­nek több mint egyharmada már savanyú talajú, s ez je­lentősen rontja a termésho­zamot. Az új mésztrágyák közül több, így például a kalcidol, nagy mennyiségű magnéziumot is tartalmaz. Ennek hiánya ugyanis sok­szor közrejátszik az állatok különböző keringési megbe­tegedéseiben. r 1989. április 22., szombat Májustól bővül a közgyógyellátottak köre Békés megye fejlődéséért Az egészségügyi kormány­zat, élén dr. Csehák Judit miniszterrel tegnap adott számot Budapesten a sajtó munkásainak tevékenysé­gükről. — A csődtömeg háromne­gyed része a miénk — idéz­te a lápokat a miniszter- asszony. — Az állapotok kö­vetkezetes munkával javít­hatók ugyan, de a nyomasz­tó szükségletek és az állan­dóan növekvő és érthető elégedetlenség senkiben ßem. keltheti a siker érzését. Cé­lunk, hogy a segítségre szo­rulókon, a beteg embereken könnyítsünk és biztosítsuk az alapellátásban, a gyógyí­tásban bárhol dolgozók mun­káját. Az egészségügy leg­természetesebb szövetségesei az egyházak, amelyekkel igen korrekt a kapcsolatunk. Az államihoz hasonlóan tá­mogatjuk az egyházi egész­ségügyi szolgálatot. Szak- szervezetek, egyesületek, alapítványok alakultak az egészségügy fejlesztésére. Az egészségügyön belül is bő­vítjük a vállalkozások kere­teit és szabályozzuk a ma­gángyakorlatot. Korábban sok gondot okozott a ma­gyar állampolgárok külföldi' gyógykezelésének finanszíro­zása. tavaly óta bevált az új rendszer. Százhúsz áttelepült diplomás egészségügyi dol­gozót honosítottunk, foglal­koztatunk. A nálunk tartóz­kodó román állampolgárok egészségügyi gyógykezelését térítésmentesen oldjuk meg. Az egészségügyben tíz éve elmaradt bérrendezést há­rom évre elosztva szerettük volna megvalósítani, amely­hez kezdetben 8,5 milliárd forintot kértünk. A gazda­sági helyzet, az infláció kö­vetkezménye, hogy újabb bérigényt kell bejelente­nünk. Mérhetetlenül nagy a műszerhiány, ezt pályáza­tokkal, a tanácsok kooperá­ciós munkájának javításával pórbáljuk ésszerűsíteni. Szembe kell néznünk az örökölt és újratermelődött, mostanság kialakult botrá­nyokkal is. Májusban kisebb módosításokra kerül sor a gyógyszerek rendelésével, térítési díjával és a köz­gyógyellátás körének bővíté­sével kapcsolatban. Bizonyos gyógyszerek társadalombiz­tosítási támogatása nő, ezek így a betegnek kevesebbe kerülnek majd. Bővebb lesz a térítésmentesen, de vény­re kapható gyógyszerek kö­re. Többen lesznek jogosul­tak a térítésmentességet je­lentő közgyógyellátásra. Ko­moly gond a meglevő egész­ségügyi inétzmények színvo­nalának fenntartása is. „A szociálpolitika ágazati és összkormányzati feladat" — mondta Bánfalvi István egészségügyi államtitkár. — Az elesett társadalmi réte­gek, a nagyon súlyos társa­dalmi helyzetben levők ér­dekében pánik nélkül kell intézkedni. A politikai élet­ben is megtalálható már a szociális gondolkodás. A há­roméves reformterv a fia­talok önálló életkezdését, a gyermekvállalás lehetőségét tartja igen fontosnak. Az önmagukról gondoskodni nem tudó rétegek, az idő­sek támogatása, a munka- nélküliek, a halmozottan hátrányos helyzetűek segí­tése is cél. A családokat nem adókedvezménnyel, ha­nem a családi pótlék érték­tartó emelésével lehet a leg­hatékonyabban támogatni. A közeljövőben szeretnék ál­lampolgári jogon biztosítani a családi pótlékhoz, a gyes­hez való jogot és kiterjesz­teni a gyedet a kisgyerme­kek hároméves koráig. A családoknak a természetbe­ni juttatások segíthetnek, így például a kisiskolások ingyenes tankönyvellátása, a krízishelyzetben levő gyer­mekek gyors segítése. A fo­gyatékos gyermekek szülei­nek hosszú távon ápolási, gondozási díj juttatását ter­vezzük. A 70 év feletti kis­nyugdíjasok nyugdíját, szo­ciális segélyre szorulók tá­mogatását versenyben kell tartani az inflációval. Fej­leszteni szükséges a házi­gondozói szolgálatot, a nap- közi_otthonokat. a gondozási központokat és az idősek át­meneti otthonát. A szociál­politika összetett kérdéskö­réhez a lakáshelyzet megol­dása mellett szorosa/i tarto­zik a társadalombiztosítás, a foglalkoztatáspolitika, a nyugdíjasrendszer reformja, ‘ az iskolaügy (nyitott kérdés például a szakképzettséget nem szerzett fiatalok jövő­jének biztosítása.)’’ B. Zs. E térség gazdasági fel­lendülése érdekében „Békés megye fejlődéséért” címmel az elmúlt évben pályázatot hirdettek megyénk párt-, ál­lami szervei és társadalmi szervezetei. Felhívással for­dultak a gazdasági egysé­gekhez, intézményekhez, kollektívákhoz, hogy a ter­melés sokirányú fejleszté­sével, a jobb gazdasági ered­ményekkel járuljanak hoz­zá a megye szociális, kom­munális, infrastrukturális el­maradottságának felszámo­lásához. A pályázat olyan feladatokra irányult, ame­lyeket a VII. ötéves terv az adott ágazat számára meg­fogalmazott. Április 21-én a Hazafias Népfront szarvasi városi bi­zottságának szervezésében a Magyar Néppárt két vezető­je, S. Hegedűs László és Varga Csaba tartott tájé­koztatást a szerveződő párt­ról. Mintegy 25 főnyi hall­gatóság előtt elsőként S. Hegedűs László szólt a párt­alapításról, illetve adott tör­ténelmi áttekintést a Ma­gyar Nemzeti Parasztpártról, amelynek folytatójaként szerveződik meg a Magyar Néppárt. Hangsúlyozta, hogy a Magyar Néppárt nem új pártként jelenik meg a poli­tikai palettán, hanem a meg­szüntetett Nemzeti Paraszt­párt politikai programjának folytatójaként. Éppen ezért céljai is gyakorlatilag válto­zatlanok; ugyanazt a prog­resszív haladó eszmerend­szert követi, amely a Nem­zeti Parasztpártot jellemez­te. Az új párt politikai arc­élének lényege, hogy első­sorban a magyar parasztság és az agrárágazat megújítá­sát tartja szem előtt, de ugyanakkor népi nemzeti egységet hirdet, illetve népi nemzeti programot képvisel. Röviden tájékoztatást adott a néppárt programtervezeté­ről, valamint működési sza­bályzatának tervezetéről. Hangsúlyozta, hogy a ma­gyar néppárt az MSZMP-vel is hajlandó együttműködni számos kérdésben, szeretné. összesen 56 kollektíva vett részt a pályázaton, me­lyen az elért eredményeken kívül figyelembe vették azt is, az adott ipari, vagy me­zőgazdasági üzemet, szövet­kezetét hogyan ítéli meg a közvélemény. A meghirdető szervek a napokban bírálták el a pályázók munkáját, s összesen 16 gazdasági szerv­nek ítélték oda á „Békés megye fejlődéséért” meg­tisztelő címet, s a vele já­ró pénzjutalmat, összesen másfél millió forintot. Te­kintettel jelenlegi gazdasági helyzetünkre, az idén már nem hirdetik meg ezt a pá­lyázatot. A Magyar Néppárt bemutatkozása Szarvason ha a Magyar Szocialista Munkáspárt megújulna, és maradandó tényező lenne a magyar politikai életben. A Magyar Néppárt gazdaság- politikai programjában az agrárprogram foglalja el az első helyet, de ugyanígy te­lepüléspolitikai programot is kidolgoztak, amelyben alap­vetőnek tekintik a települé­sek önkormányzatának meg­erősítését, a jelenlegi taná­csi rendszer átalakítását olyan önszerveződő önkor­mányzati jellegű testületté, amely a települések érdekeit mindenekelőtt tudja képvi­selni. A vállalkozásokat kell felszabadítani a bürokrati­kus megkötöttségek alól, s ezáltal rövid, néhány esz­tendő alatt képes lesz a ma­gyar gazdaság a jelenlegi válságból kilábalni. Varga Csaba elsősorban a működési szabályzatról szólt, valamint a néppárt iskola- politikájáról, a társadalmi változtatás szükségességéről és fontosságáról. Elfogadha­tatlannak tekinti a néppárt azt. hogy hazánkban az ok­tatás gyakorlatilag teljesen leértékelődött, aminek kö­vetkeztében sok az alulkép­zett, műveletlen ember. A felemelkedés egyik legfonto­sabb záloga az iskolarend­szer korszerűsítése, a mű­veltség igazi közkonccsé té­tele. Pilishegyi József G. K. menye az, hogy egy csapásra csaknem megduplázódott vá­rosaink száma. Városrang—inflálódás? — Semmiképpen sem aka­rok ellentéteket szítani, mert abból van úgyis elég — mondta erre egy gyulai lokálpatrióta —, de azért furcsállom, hogy ugyanaz a titulus, rang illeti meg szü­lőhelyemet is, mint némely nagyközséget. Ez a címözön odavezet majd, mint a sok bankjegy kibocsátása, hiszen minél több van belőlük, an­nál kevesebbet érnek. És a várra terelte a szót, megmutatta a repedezett téglafalakat, az udvart, aho­vá inkább be se tért volna a látogató, mert ami látni­való ott van, az csak kese­ríti az ember szívét. Persze azért mégiscsak szép város Gyula, nem vé­letlenül nagy — természete­sen Békés megyei mércével mérve! — az idegenforgal­ma. S végtére Is, egy romo­sodé vár is lehet turisztikai érdekesség, csak az a baj, hogy minél később hozzák majd rendbe, annál többe fog kerülni mindez. Járom a megyét Csanád- apácáról Csaba felé jövet az országút bal oldalán mini tanyaközpontszerű épületen felirat: „Presszó”. Lám, ez is valamiféle fejlődés jele. És fejlődött az egészségügyi ellátás is! A kórházak közül Gyulán a műtéti, Csabán a szülészeti tömb rekonstruk­ciója valósult meg, s szintén a megyeszékhelyen művese- állomást alakítottak ki. Az orosházi kórház viszont ma­radt a régi. Az tudja igazá­ból hogy milyen, aki oda­kerül, netán ott dolgozik. Fekvőbeteg-ellátás hiányzó százmilliókkal Egy hivatalos jelentésben olvasom : „Az egészségügyi múszerállomány pótlása és fejlesztése az eltelt időszak­ban terv szerint haladt. En­nek ellenére még mindig sok a régi, elavult műszer, és több berendezés hiányzik.” S folytatva: A szociális ellátásra szorulók száma tartósan meghaladja az adottságokat. E tervidőszak­ban előreláthatóan 250 „fé­rőhely” létesül, az előirány­zott 360 helyett... Továbbá és összegezéskép­pen: az egészségügyi ellátás terén a legfontosabb a fek­vőbeteg-ellátás leromlott in­tézményhálózata miatt fel­halmozódott feszültségek megszüntetése, amihez több száz millió forintra lenne szükség. Nos, éppen az or­szág jelenlegi gazdasági helyzetében, amikor oly sok, ennél fontosabb nagyberuhá­zásra kell a pénz — hazánk más részein. Ott is, ahol pél­dául jobb az egészségügyi el­látás, s nem arzénos a víz... Anyám valamelyik nap ki­fakadt: — Rettenetesen' bü­dös az ivóvíz, ami a csapból jön. Amíg járni tudok, in­kább hordani fogom vala­honnan, ahol jó kút van. Talál ilyet? De ne csak Békéscsabáról szóljak: A vezetékes ivóvíz nélküli települések vízellátá­sa lakossági hozzájárulással, társadalmi úton valósul meg, s a szennyvízhálózat kiépíté­se a magas költségek miatt mérsékeltebb a kívánatosnál. A feszültségeken csak eny­hítenek a tanácsi támoga­tással és lakossági kezdemé­nyezésre alakuló utcatársu­lások. Oda dói a pénz, ahal amúgy is van Azonban a gyakori és nem kis mérvű áremelések köze­pette egyre inkább illúzió lesz folyton a lakosság pén­zére, az úgynevezett „saját erőre” számítani. Azoknak is elfogynak immár a tarta­lékaik, akiknek egyáltalán volt ilyen, s a ma már ugyancsak borsos áru szak- szervezeti beutalókat is egyre nehezebb kifizetni. Aki pedig ilyen módon mégis el­jut Békésből például a Ba­latonra. keserűen szemléli a magánfidüló-rengeteget, me­ly de tulajdonosai között el­enyésző számban találhatók Viharsarok-beliek. Nézi az ember a „Frei Zimmer” és hasonló feliratokat a pom­pás építményeken — oda dől a pénz, ahol amúgy is van jócskán. Botladoznak a benyomása­im, egyre jobban botladoz­nak. Már fel sem hívok sen­kit újabb adatokért, hogy például vajon a bevásárló turizmusban, a bécsi invázi­ókban pontosan mekkora szerepet játszottak szülőföl­dem lakói. Tudom, sokan mentek innen is az osztrák fővárosba, de az is bizonyos: a népesség számához képest lényegesen kevesebb fa­gyasztóláda, videomagnó és hasonló áru került ide, mint más, tehetősebb helyekre. Botladoznak a gondolata­im, hiszen nem akarok — úgymond — hangulatot te­remteni, tovább fokozva az elesettség, elkeseredettség olykor görcsösen bénító ha­tását Ugyanis az végképp nem vezethet a felemelke­déshez. Szív és ész Eszembe jut Csehszlová­kiából családi okokból Ma­gyarországra visszatért, ma­gyar állampolgárságú fiatal kolléganőm. Együtt dolgoz­tam vele két éve Kecskemé­ten, a Bács-Kiskun megyei lapnál. Rövid ideig, mert ő sem akart ott letelepedni. Eljött körülnézni többek kö­zött Békésbe is: érdemes-e itt élnie? S rövid időn belül a Győr-Sopron megyei lap munkatársa lett... Neki megvolt a magához való esze — mondhatná va­laki. Ö nem az ország e mostohán kezelt szegletét választotta, ő nem a szívére hallgatott De hát ez a saját magánügye, mint ahogy ne­kem is az, hogy én vissza­jöttem, s rovom e sorokat, amelyek a „nem rád, ha­nem érted haragszom” je­gyében íródnak, meglehető­sen kuszán és egyáltalán nem a teljesség igényéveL Ám azzal a hittel, hogy Bé­késnek az ország más tájai­tól való elmaradottságára némiképpen rámutatva ta­lán picikét, de hozzájárulha­tok annak a bizonyos sze­kérnek a kiemeléséhez a kátyúból, a nagy-nagy sár­ból. S elhatározom: e három­részes dolgozatot tartalmazó újságokat eljuttatom mind­azokhoz, akiktől szűkebb ha­zám további sorsa függ. Ugyanis szeretem ezt a tá­jat, az óvodából ismert ba­rátokat, a követ, amire az iskolába menvén, a járda peremén, hogy ne feleljek aznap, ráléptem én, s min­den baj és gond ellenére itt akarok élni, dolgozni, boldo­gulni, más Viharsarok-beli­ekkel együtt. fVége) Vltaszek Zoltán Kiszöv Vándorzászló a Kazépnek Az elmúlt esztendőben ki­emelkedő sikereket ért el a munkában az Orosházi Ka­zángyártó és Építőipari Szö­vetkezet (Kazép). A Kiszöv által végzett számítógépes értékelés alapján Békés me­gyében a gépipari ágazatban legjobbnak bizonyult az el­múlt esztendőben az oros­házi szövetkezet. Így el­nyerte a Kiszöv elnökségé­nek vándorzászlaját. Ezt a magas kitüntetést tegnap, pénteken a késő dél­utáni órákban az orosházi Botel Alföldben nyújtották át Surányi Andrásnak, a szö­vetkezet elnökének. Tavaly az orosháziak mintegy 300 millió forint árbevételt ér­tek el, s nyereségük megha­ladta a 25 millió forintot. Ugyancsak tegnap nyújtot­ták át a szocialista munka- versenyben eredményesen tevékenykedő kollektíváknak az elismerést. Többen kap­ták meg a Kiváló Szövetke­zeti Munkáért kitüntetést, s a vezetőségi dicséretet. A pénteki ünnepségen átadták a kiváló osztály és kiváló üzem címet a legjobbaknak. v. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents