Békés Megyei Népújság, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-19 / 91. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPIA 1989. ÁPRILIS 19., SZERDA Ara: 4,30 forint XLTV, ÉVFOLYAM, 91. SZÁM Mai számunkból: • A mííKödötőKe-import (3. oldal) ...és félni kezdünk a magányosságtól (4. oldal) Beszélgetés egy főiskola jövőjéről (4. oldal) Nesze neked korszerű táplálkozás! (5. oldal) Polgári védelem (5. oldal) Kiállítás a vízlépcsőért (6. oldal) Hétvégi labdajáték-eredmények (8. oldal) Nagyobb teret a monetáris politikának Kollarik István pénzügyminiszter-helyettes megyénkben K megyei tanács vb-üléséről jelentjük Lakásépítési program fiataloknak — Megemelt hitelkeret —1,5 milliárd forintos társadalmi munka — Békés, Mezőberény, Csárdaszállás az élen — Elérhető közelségben a belföldi légi forgalom Békés Megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága — Murányi Miklós megyei tanácselnök vezetésével — tegnap ülést tartott. A napirend a következő volt: — vb-határozat végrehajtásáról szóló jelentés keretében a megyei tanács vb és a JKISZ lakásépítési programjának 1989. évi feladatai; a költségvetési üzemek működésének tapasztalatai — a lakosság 1988-ban végzett társadalmi lmunkája, ennek szerepe az infrastruktúra fejlesztésében-y bejelentések. A végrehajtó bizottság legutóbb a múlt év októberében tárgyalt a KISZ lakásépítési programjának megvalósításáról. Ez elsősorban az érvényes lakásigényléssel nem rendelkező fiatal házasok gondján kíván segíteni; azokon, akiknek annyi készpénz-megtakarításuk sincs, hogy potenciális lakásigénylők legyenek. A múlt évi kísérleti szervezés tapasztalatai alapján erre az évre pályázatot írnak ki a helyi tanácsok részére az ifjúsági lakásépítési programban való részvételre. A megyei tanács idei költségvetése erre a célra 3 millió forint tanácsi kiegészítő hitelkeretet különített el, a végrehajtó bizottság azonban javasolta, hogy az erre a célra fordítandó összeget 4 millió forinttal emelje meg. így 7 milliós hitelkeret és 3 millió forintos támogatás áll rendelkezésre. A pénzügyi fedezet mintegy 100 család külön támogatására ad lehetőséget. A lakásépítő programban való részvételre minden helyi tanács pályázhat és nemcsak telepszerű, többszintes lakásépítéssel. Az akcióban minden fiatal részt vehet, aki önálló lakással nem rendelkezik és más formában nem tud lakáshoz jutni. A pályázatokat a helyi tanácsoknak ez év május 15-ig kell megküldeniük a megyei tanács igazgatási osztályának. A költségvetési üzemek működésének tapasztalataival foglalkozó jelentés megállapította, hogy a megyében levő 21 üzem gazdálkodása javult összteljesítményük 715 millió forint volt, eredményük 54,5 millió. Elsősorban kommunális és közhasznú munkákat végeztek el. Ezekre a jövőben is szükség lesz, ezért olyan szervezeti formának kell felváltania a költségvetési üzemeket, amely megfelel a helyi tanácsi érdekeknek és az eddigi tevékenységnek. Tavaly a megyében 1 milliárd 544 millió forint értékű településfejlesztő társadalmi munkát számoltak el a tanácsok — állapította meg az ezt összegző előterjesztés. Az 1987. évinél 121 millió forinttal több az így végzett munka értéke. Ugyanakkor a megye 31 településén csökkent az egy főre jutó társadalmi munka értéke. A legtöbbet a kommunális ágazatban tettek, 91 kilométer útalap, 192 kilométer hosszúságú gázvezeték, 35 kilométer járda, 23 kilométer vízvezeték, 10 kilométer szennyvízcsatorna, 22 kilométer villanyhálózat és 58 ezer négyzetméter park készült a lakosság közreműködésével, hozzájárulásával. A városok kategóriájában Békés lett az első — jutalma 350 ezer forint —, a nagyközségek kategóriájában Mezőberény az első, Újkígyós a második, 150, illetve 100 ezer forint jutalommal, a községek kategóriájában Csárdaszállás, Bélmegyer, Pusztaföldvár a sorrend. A jutalom összege: az első helyezetté 100 ezer, a másodiké 60, a harmadiké 40 ezer forint. Településfejlesztő társadalmi munkáért kitüntetést 12 személy kap. (A helyezettekről, díjazottakról a későbbiekben részletesen írunk.) A bejelentések sorában többek között szó volt a belföldi légiforgalom újraindításáról, melynek lehetőségeit a múlt évben a Közlekedéstudományi Intézet megvizsgálta. A jelentés az ország 6 városában, köztük Békéscsabán javasolta első lépésben a belföldi, majd a nemzetközi forgalom beindítását. Az első ütem megvalósításához 10 millió forint szükséges, s ezzel még ez évben alkalmassá lehetne tenni a békéscsabai repülőteret 20—40 személyes, kétmotoros gépek fogadására. 100 millió forint kellene a nemzetközi légiforgalom feltételeinek megteremtéséhez. Ez utóbbinak különösen akkor lenne jelentősége, ha a tervezett világkiállítás megvalósulna, mert így fellendülhetne a turizmus e vidéken. Az anyagi források előteremtéséről a megyei tanács soron következő ülésén lesz szó. S. F. A Szervezési, Vezetési Tudományos Társaság megyei szervezete tegnap Békéscsabán tisztújító küldöttgyűlést tartott. A jelölőbizottság javaslatára elnöknek dr. Sü- meghy Csabát, társelnöknek dr. Takács Lőrincet és Gyulavári Pált, titkárnak Kincses Lászlót, megyei szervező titkárnak pedig Kovács Ferencet választották meg. Az összejövetelen Kolla- rik István pénzügyminiszter-helyettes előadást tartott aktuális gazdaságpolitikai kérdésekről. Egyebek között elmondta: a jelenlegi ideológiai és morális válság mellett meghatározó a gazdaság helyzete. A társadalmunkat csak akkor tudjuk demokratizálni, ha ismerjük a gazdaság teljesítőképességét. A gazdaságot nem zilálhatjuk szét, nem tehetjük még jobban tönkre. A dilemma változatlanul előttünk áll, hogy egyidejűleg kell megőrizni fizetőképességünket, megtartani az egyensúlyt, s eközben a gazdaságot egy teljesen új pályára kell állítanunk. Olyan szerkezeti váltásra van szükség, amelyet a ’70-es évek második felében a tőkés országok megvalósítottak. A „fekélyes” részeket egyszerűen ki kell operálni, és ezek helyett új típusú, a foVita az agrárpolitikáról Agrárpolitikai programjaikról, elképzeléseikről tájékoztatták az újságírókat a Magyar Újságírók Országos Szövetsége agrárpolitikai szakosztályának keddi rendezvényén, a hazai pártok és szervezetek képviselői. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Néppárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szabad Demokraták Szövetsége megjelent képviselői a földtulajdon kérdéseiről, az üzemi formációkról, a termelők politikai és szakmai érdekvédelméről, valamint a falu és a vidék jövőjét érintő kérdésekről fejtették ki véleményüket. A Kisgazdapárt és a Szociáldemokrata Párt, a meghívás ellenére nem küldte el képviselőjét. Az MSZMP képviselője . hangsúlyozta: a jelenlegi j nagyüzemi szervezet az el- I múlt négy évtizedben olyan j teljesítményt produkált, i amelynek alapján nemzetkö- j zi összehasonlításban is elő- ; kelő helyre került a magvar mezőgazdaság. A kérdés, hogy a továbbiakban miként sikerül megújítani a gazdaságok munkáját. Az egyik részt vevő párt j képviselője szerint a jelen- I légi pártok, szervezetek és szövetségek egyetértenek j abban, hogy a földrende- ' zésben a legnagyobb szere- ’ pet a helyi lakosság kapja. Nem szabad olyan törvényt hozni, amely eltekint a parasztság igényeinek figyelembevételétől. lyamatos változás igényével működő termelőegységek létrehozására kell törekednünk. Azaz csak teljesen új gazdaságfilozófiával léphetünk előre. Az eladósodást sem folytathatjuk tovább. A világ nem hajlandó finanszírozni egy ilyen folyamatot. •Ha a külső egyensúlyt fenn akarjuk tartani, akkor ez a belföldi felhasználás rovására megy. De nincs más választásunk. A miniszterhelyettes részletesen beszélt a piac által működtetett gazdaságról, ennek előnyeiről és a költség- vetési, illetve a pénzügyi politika kapcsolatáról. A költségvetés átcsoportosítási szerepe ma is óriási, a monetáris politikának a jelenleginél lényegesen nagyobb szerepet kell kapnia. A kérdés persze az, hogy vissza tud-e vonulni a költségvetés. Ha a kiadásokat, támogatásokat ugyanis csökkentjük, akkor ez érdekeket sért... Kollarik István a folytatásban arról beszélt, hogy a vállalati terhek — a sokszor hangoztatott vélemények ellenére — ’87-ben és ’88-ban mérséklődtek, és ez a tendencia idén is tart. Tavaly például 62 százalékos volt a centralizáció, de a különböző termelőegységek 10-15 milliárd forintot A Parlamentben kedden ülést tartott az Országgyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottsága. A testület elsőként az atomenergiáról szóló, 1980- ban alkotott törvény alkalmazásáról tanácskozott, majd az ófalui hulladéktároló kérdését vitatta meg. Ezután a földtörvény módosításáról tanácskozott a bizottság. Mindenekelőtt Raisz Gusztáv mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes szólt arról, hogy az agrárpolitika megújításának egyik kulcskérdése a földtörvény módosítása. Legfontosabb a tulajdoni és a földhasznosítási korlátozások oldása, a piaci feltételek megteremtése. Tallóssy Frigyes (Budapest) kifejtette: csak akkor lenne tisztességes a földtörvény, ha visszajuttatná a földet azoknak, akik annak idején bevitték a termelőszövetkezetekbe. Mint mondotta, ez nem 'azt jelenti, hogy a föld régi tulajdonosai, illetve azok örökösei kivigyék a földet a közösből, de feltétlenül indokolt, hogy a szövetkezetek tisztességes haszonbért fizessenek a föld használatáért. Vassné Nyéki Ilona (Pest m.) is csatlakozott képviselőtársához, mondván, hogy ez a kérdés a magyar parasztság fájó gondja. Szerinte lehetővé kellene tenni, ha a paraszt nem találja meg számítását a szövetkezetben, kapja vissza a földjét. A képviselőnő nevetségesnek és tisztességtelennek nevezte azt az' árat, amit földmegváltás címén a szövetkezetek fizetnek a tulajdonosnak. Ez az összeg messze elmarad a forgalmi értéktől. Vassné Nyéki Ilotúlfizetés címén még visszaigényelnek. Az 1988-as mérlegadatokból kiderül; a mezőgazdasági üzemek még soha nem zártak ilyen jó évet, nyereségük a legmerészebb várakozásokat is meghaladta! Végül a következő hangzott el : az előttünk álló időszakban kemény döntések várhatóak. Az antiinflációs politika lényege a „szűk pénzellátás”, tehát csak az kapjon pénzt, aki azt haszonnal forgatja. Az idén elkezdődött folyamatok kedvezőtlen képet mutatnak. A fizetési, valamint a költség- vetési mérlegünk nem a kívánt irányba mozdult el, és ez elmondható a termelésre is. A holtpontról nem tudtunk kimozdulni. A következményeket csak a 10 millió magyar állampolgár viselheti, azaz nem lehet választani, hogy ki cipelje a terheket... A jelenlegi helyzet nem jó, és szigorító intézkedésekről sem kellemes dönteni. De ennél már csak egy rosszabb lenne, ha az illetékes vezetők kívülről néznék, hogyan sodródik az ország a szakadék felé. Ha népszerűtlenek is, bizonyos szigorítások elkerülhetetlenek lesznek — fejezte be előadását a miniszterhelyet*es' — Lovász — na azt is kérte, hogy töröljék el a húszszázalékos földvédelmi járulékot, ugyanis ez feleslegesen drágítja a közhasználatú épületek, illetve lakóházak építésére felhasznált telkek árát. Utolsó napirendi pontként a hazai vízbázisok védelmét beszélte meg a testület. Varga Miklós környezetvédelmi és vízgazdálkodási államtitkár elmondta, hogy az utóbbi tíz évben már a felszín alatti vizeink elszennyeződésével is számolni kell. Programot dolgoztak ki vízbázisaink védelmére, illetve tisztítására. A munka már elindult, s az eredményei kezdenek mutatkozni. A vitában legnagyobb súllyal a Hévízi-tó ügye szerepelt, bár ez csak közvetve érinti a hazai vízbázis kérdését. Az- óllamtitkár elmondta, hogy április 20-án tárgyalja a kormány az Ipari Minisztérium és a KVM közös előterjesztésében ezt a kérdést. A KVM a bányászat fokozott vízkiemelése miatt veszélyeztetettnek tartja a tó állapotát, és kiáll amellett, hogy ezt az egyedülálló természeti értéket mindenképpen meg kell védeni. Az államtitkár azt is kifejtette, hogy a helyi ivóvízellátás oly csekély vizet igényel, hogy az nem zavarja a tó vizének természetes visszapótlását. Szóba került még a vízdíj is. Varga Miklós elmondta, hogy hamarosan sor kerül a vízdíjak változtatására; arra törekednek, hogy a fővárosi és a vidéki díjak közelítsenek egymáshoz, ez természetesen azt jelenti, hogy a vízdíj emelésének mértéke a fővárosban nagyobb lesz. A Hajdú Megyei Állami Építőipari Vállalat szakemberei új, paneles tetőfedő rendszert alakítottak ki, amelynek darabjai a házgyár hagyományos technológiájával «lőállíthatók. Az egybeöntött, cserépborítást utánzó tetőfedő elem magába foglalja a tartószerkezetet, valamint » hő- és vízszigetelő réteget Is t Fotó: Oláh Tibor Hamarosan változik a vízdíj
