Békés Megyei Népújság, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-17 / 89. szám
X989. április 17.. hétfő Tsz — vegyes vállalat? Csak a földből nehéz megélni Illatozik az orgona, elnyílott a tulipán, virágba borultak a fák, kizöldült a határ. Ez az idei április, legalábbis. ami az első felét illeti, nem mutatkozik veszélyesnek. Kitartó napsütésben, szinte nyári melegben részesít bennünket a természet. Öröm a földeken, a szépen induló vetések közt járni, de vajon meddig? Remél hetünk-e egy iobb esztendőt a magyar mezőgazdaságnak, vagy a biztató kezdetnek böjtje lészen? * * * — Ha Szent György napján (április 24.) elbújik a búzában a fácán, igen jó termésre számíthatunk — idézi a régi paraszti tapasztalatokon alapuló mondást Villányi Attila, a Gyomaendrődi Béke Tsz főagronómusa, majd hozzáfűzi: — A mondat első fele mindenképpen igaz az idei esztendőre, a másik már nem biztos. A gabonára talán igen, de csupán akkor, ha legalább a minimálisan szükséges csapadék meglesz. A megyének az a része, amelyen a Béke Tsz földje is található, közismerten a gyengébb adottságú területek közé tartozik. A kötött, réti agyagos talajokat nehezebb megmunkálni. Most azonban, ahogy a szakembertől hallottuk, olyan e földek megmunkálása, akár a löszháton. A vegetáció jó három héttel előbbre jár, mint szokott ilyentájt. A Békében egy-két héten belül végeznek a vetéssel, minden mag — amit oda szántak — földbe kerül. Általában előrevannak a munkákkal — s ez a legtöbb mezőgazdasági üzemre jellemző —, a búza szépen nő, a tőállomány 80 százalékban jó, 20 százalékban közepesnek minősíthető. — Csak a csapadék hiányzik — állapítja meg a főag- ronómus —, mégpedig nem is kevés, úgy 370-380 milliméter. Éppen annyi nedvesség van a talajban, mindösz- sze 20-30 cm mélységig, hogy kikéi a mag. Ennél lejjebb mintegy 3 méter mélységig, ahol megjelenik a talajvíz, kőszáraz a talaj. Az öntöző- berendezés viszont kevés, illetve a meglévőket fs nehezen tudjuk üzembe helyezni, mivel a javításukhoz szükséges alkatrészeket képtelenség beszerezni. így vagyunk most a csehszlovák gyártmányú Sigma öntözőberendezéssel. Mindent elkövetünk, hogy öntözhessünk, ez azonban a legjobb esetben is csak területünk töredékén oldhatja meg a gondokat. Az eső pótolhatatlan. * * * Sorsukat azonban ők sem bízhatják csupán a véletlenre. illetve az időjárásra. Annál is inkább, mivel szanált tsz lévén vállalták, hogy három esztendő leforgása alatt 15 millió forintnyi nyereséget termelnek.' Az első évben, tavaly, sikerült ennek harmadát teljesíteni. Jó lenne legalább ugyanennyit az idén is asztalra tenni, mert ha az ígéretüket nem tudják teljesíteni, a kapott kedvezményeket — 70 millió forintos adósság elengedése, hitelek prolongálása — felülbírálják. A tsz vezetői anyagi és erkölcsi felelősséggel tartoznak a cél teljesítéséért. — Mivel a földeket megváltoztatni nem tudjuk — magyarázza Villányi Attila —, változtatjuk a vetésszerkezetet. A vízigényes növényeket elhagytuk, búza, árpa, repce, mustár, cirok, napraforgó terem főként földjeinken. Az állattenyésztést _ is felfuttattuk olyan szintre, ahonnan most már, jelentősebb beruházás nélkül, nem léphetünk tovább. Mintegy 80 millió forintos árbevétel mellett stabilizálódott az ágazat. Presze, ez még mind kevés. Igyekszünk az időjárástól független területek termelését és hozamát növelni. Az ipari tevékenység, a melléküzemágak megújulásához jó kereteket kínál a társasági törvény. Üj szervezeti formákkal, új partnerekkel és természetesen új, jövedelmezőbb termékekkel lehet stabilizálódni. A faüzem a tagsággal folytatott hosszú viták után végül is profilt váltott: a hullámzó piacú raklapgyártást bútor- gyártás váltotta fel. Az átalakítás az idén kezdődött, előrehaladott tárgyalásokat folytatnak egy nyugatnémet céggel, amely részére bútorelemeket gyártanának. Az első szállítmány e napokban hagyja el az üzemüket. A külföldi partner 200 ezer márka értékben gépekkel segíti a termelést, a tsz áruval fizetne. Nem kizárt vegyes vállalat létrehozása sem erre a profilra. Ha minden jól megy az idén már megháromszorozódna a faüzem árbevétele, s ezzel arányosan nyeresége is. * * * A tagság egy része ugyan bizalmatlanjai szemléli a gyakorinál? tűnő átalakításokat, azonban olyan időket élünk, hogy vállalkozni, s kockáztatni kell. Ez érvényes a tsz földjén talált, feltárt s „termőre ámított” meleg vizű kút hasznosítására is. Az igen jó, percenként 1500-2000 liter, 92 fokos vizet adó kút fűtésre, fóliázásra, baromfinevelésre alkalmas leginkább. Erről is folynak tárgyalások, s itt sem elképzelhetetlen bizonyos vegyes vállalat létrehozása. Azonban az ezzel kapcsolatos nagyszabású tervekről — kiforratlanság miatt — még nem kívánnak . nyilatkozni a tsz vezetői. A gumiüzem az az ágazat, ahol nem szükséges terméket váltani. Az itt gyártott védőkesztyűknek, gumitömítéseknek, úszósapkáknak stb. nagy keletje van, azonban gond itt is akad. Árvitáik vannak a nagy Taurusszal. Itt pillanatnyilag célszerűbbnek tűnik valamilyen szervezeti formában magánvállalkozókkal együttműködni, s talán hamarosan sikerül is megtalálni az alkalmas formát, hiszen a megfelelő partner már megvan. A Béke tehát több területen is aktivizálja magát... — Mást nem tehetünk — állapítja meg a főagronómus —, ha kockázattal is, de valami kibontakozást el kell érnünk. Boldoguljanak az itt élő emberek is, ne legyünk olyan földhözragadtak sem a termelésben, sem a gazdálkodásban. Hát végül is: mindenki a saját szerencséjének a kovácsa! Szatmári Ilona Ebben a búzában már elbújhat a fácán Szenvedő alany: a beteg és a gyógyszerész Hiányzó alapanyagok, gyógyszerek, csomagolóanyagok; kiszolgáltatott gyárak, átalakuló gyógyszerellátás Január 9-e nem piros betűs ünnep a gyógyszerészeknek. Ugyanis ekkor lépett életbe az a rendelkezés, amely a gyógyszerek árát megemelte, kiadásukat bonyolultabbá tette, s a patikai dolgozók hétköznapjait azóta is keseríti. A betegek vagy megértették, vagy nem; miért menynyit kell fizetniük, milyen szociális támogatást kérhetnek. Egy biztos: a gyógyszerekre szükségük volt, van és lesz. Egyesek szitkozódással fogadták a számlát, volt, aki beletörődéssel és nem kevesen akadtak olyanok, akik bizony nem tudták kifizetni. A jövő hónaptól ismét változik a rendszer, s arról is hallottam már híreket, hogy júliustól újabb változások várhatók. Hétfőn vált köztudottá, hogy az illetékesek a gyógyszerellátás területén kialakult feszültségeken enyhíteni próbálnak. Arról is olvashattunk, hogy a gyógyszertári központokhoz eljuttatott javaslat tartalmazza a megoldás lehetőségeit. Időközben azonban megtudtuk, hogy a gyógyszertár-vállalati igazgatókat és főgyógyszerészeket csak április 18-án tájékoztatják a tudnivalókról egy országos értekezleten. Megkerestük a megyei gyógyszertári vállalat főgyógyszerészét, Gallainé dr. Dévity Katalint, hogy a gyógyszerellátás jelenlegi helyzetéről és a hiányzó gyógyszerekről beszéljen: — Az orvosnak és a gyógyszerésznek egyformán szakmai és etikai kötelessége biztosítani, hogy a jó diagnózis felállítása és a helyes gyógyszeres terápia mellett a beteg hozzá is jusson a gyógyításához szükséges gyógyszerhez — kezdi a tájékoztatót a főgyógyszerésznő. — Néhány általános adatot szükségesnek tartok ismertetni. Magyarországon naponta hatszázezer beteg keresi fel a gyógyszertárakat és naponta 3,5-4 millióan szednek rendszeresen vagy rendszertelenül, de folyamatosan gyógyszert. 2500-3000 féle gyógyszert forgalmazunk. Mintegy 750 a hazai törzskönyvezett gyógyszer, kb. 500 a külföldről importált. A gyógyszerkönyvi alapanyagok száma is' megközelíti az 500-at és a Fo-no-ban, azaz készítményként szereplők és ezek kombinációi is ilyen számú- ak. Az egyedi igényekre rendelt magisztrális gyógyszerek száma 5-700. Ez a mennyiség nem túlságosan nagy, de közöttük gyakorlatilag megtalálható minden hatástani csoport képviselője. Ezekkel a gyógyszerekkel kell az orvosoknak gyógyítani és ezek ellátását, valamint a velük kapcsolatos szükséges információt kell a gyógyszerészeknek biztosítani. A megfelelő gyógyszer- ellátáshoz nélkülözhetetlen a jó orvos-gyógyszerész-beteg kapcsolat. Az orvosokat rendszeresen tájékoztatjuk A Békéscsabai Kötöttárugyár FELVÉTELRE KERES „NoveI”-hálózati programozót és rendszerszervezőt. Jelentkezni: BÉKÖT, BÉKÉSCSABA, Tanácsköztársaság u. 73. (66) 27-966/135-ös mellék. A KÖRÖSMENTI ÁFÉSZ FELAJÁNLJA MEGVÉTELRE 1 db T 174 2 rakodógépét, 1 db Nysa 522 M mikrobuszát, 1 db IFA W 50 fixes tehergépkocsiját. Érdeklődni lehet: Vésztő, Kossuth u. 76. sz. alatt. A RUTEX TEXTILRUHÁZATI IPARI SZÖVETKEZET, BÉKÉSCSABA, AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVÉTELRE KERES: BÉRSZÁMFEJTŐT. « Érdeklődni : Békéscsaba, Csorvási út 15. Tel.: 28-844. az esetleges hiánycikkekről és a rendelhető új készítményekről. — Jelenleg melyek ezek a hiánycikkek? » — Az utóbbi hónapokban csökkent a számuk, kb. 6— 10 féle gyógyszer okozhat hiányt az egészségügyi ellátásban. A gyógyszerek egy része helyettesíthető egymással. Fontos, hogy az orvos és gyógyszerész egyeztetett tanácsa alapján a beteg saját gyógyulása érdekében fogadja el a helyettesítő gyógyszert. Például a Rigedal tabletta helyett a Nitrosorbltot, a Sorbonitot javasolják, a Conferon helyett a Tardif eront. Hiányzik a 20 grammos Prednisolon kenőcs, a B—1 vitamin injekció, a Sumetrolim. a Ludiomil drazsé 10 mg és 25 mg-os, a Voltaren drazsé, a Depressan tabletta. Áprilisban, májusban ismét lesz Polivitaplex 8, Erigon szirup, Septosyl szemkenőcs. Radipon tabletta, és kisebb mennyiségben Cotazym forte. Csomagolóanyag-hiány miatt nincs Tetran szemkenőcs, Tetran-Hydrocortison kenőcs és néhány más készítmény. Valószínű, alap- anyaghiány akadályozza a folyamatos ellátást a Stero- genol oldatból, a Maripen tablettából, a Semicillin kapszulából, — Kinek a feladata a gyógyszerekről való gondoskodás? — A hazai gyárakból, a tőkés és szocialista importból a nagykereskedelembe, a Gyógyérthez érkezik a gyógyszer, ök juttatják az intézeti gyógyszertárakba és a gyógyszertári központokba, ahonnan a patikákba kerülnek a gyógyszerek. A hiánynak és az akadozó ellátásnak több oka lehet. A szocialista import nem teljeskörűen, illetve nem egyenletesen teljesíti rendeléseinket (pl. Corinfar). A tőkés import gyógyszer- készítmények beszerzésére korlátozott devizakeret áll rendelkezésre. A külkereskedelem kevés pénzből, olcsón akar vásárolni — ezért sok a minőségi kifogás. A hazai gyártás gondjait a gyárak szakaszos termelése jelenti. Negyed évvel előbb kell leadni a Gyógyértnél a megrendeléseket, és az új készítmények esetében nem lehet előre tudni, mennyire lesz népszerű a gyógyszer. Hiánycikket eredményez az alapanyaghiány. A gyárak kiszolgáltatottak a háttériparnak. pl. a csomagolóanyagok esetében. A folyamatos gyógyszerellátásért országosan félévi tartalék- készletet kell biztosítani, s a huzamosabb ideig hiánycikknek számító készítmények esetében ez nem lehetséges. Amikor hiánycikk érkezik a központunkba, gondos elosztást követően minden gyógyszertárba szállítunk, indokolt esetben soron- kívül is. A hiánygazdálkodás az oka, hogy pl. hiába rendelünk 75 millió forintért gyógyszert, csak 45 millióért tudnak küldeni. — Mi a véleményük a gyakorló gyógyszerészeknek az év elején bevezetett változásokról és várhatóakról? — A január 9-i változások nyomán számos jogos vagy jogtalan kritika kereszttüzébe a betegekkel közvetlen kapcsolatban álló gyógyszerészek kerültek. Rengeteg gondot okoz az adminisztráció, a megváltozott, egymástól nagyon eltérő árak, a számlázások. elszámolások. Ez a rendszer megsokszorozta a vényekkel kapcsolatos munkát. Az árakban olyan szélsőségek ta- pa-sztalhatqjc, amelyek bizonytalanságot ébreszthetnek az orvosban és a betegben egyaránt. Éppen a korszerű gyógyszerek ára nagyon magas. A betegek sok esetben nem tudják kiváltani a rendelt gyógyszert, és ezért az orvost, a gyógyszerészt hibáztatják. Az alap- gondolatot megértettük, hogy az alacsony gyógyszerárak megszüntetésével a pazarlásnak akar véget vetni az egészségügyi kormányzat. Véleményem szerint a lakosság egészségügyi kultúráját. a gvógyszerszedési szokásokat kellene megfelelő irányba fejleszteni. A gyógyszerellátási és árrendszer változásával párhuzamosan megváltozott a gyógyszertárak gazdasági rendszere is. A betegbiztosítás feladatát átvette az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság, ők szervezik meg a betegek számára rendelt gyógyszerek finanszírozását is. — Tudunk valami biztatót mondani a betegeknek? — A változásokról ezen a héten tudunk meg bővebbet. Egyelőre csak azt mondhatjuk. amiről az újságban is olvastunk, hogy szándék szerint csökkentik a lakosság gyógyszerki adási terheit, bővítik az ingyen kapható medicinák körét, és egyszerűsítik a gyógyszertári munkát. Bede Zsóka Ha én vállalkozó lennék, csak tollal üzletelnék. Keresnék egy „tollas” munkahelyet, járnám a városokat, a falvakat és tollért kiáltanék. A megkopasztott libák és kacsák gágogása, sápítása közepette csörgetném a forintokat. Mert dagad ám a tolifelvásárlók zsebe cudarul. A megbízó vállalat, szövetkezet kiköti: ennyit adok egy kilogramm tollért, ezzel az ügy be van fejezve. Csak az marad homályban, hogy a felvásárló mennyiben egyezik meg mondjuk Rozi nénivel Kunágo- tán. Nyilván nem fizet rá a boltra, a kü- lönbözetet szemrebbenés nélkül bekaszí- rozza. A tollügyekben jártas rendőrtiszt szkeptikusan megjegyzi, hogy a toliban hihetetlenül nagy pénz van, az emberek nem is sejtik, hogy mennyi. Milliók. Ugyanakkor a szakmához kevesen értenek. Mármint a munkaadók közül. így a felvásárlók könnyen lubickolhatnak a pihék között, kedvük szerint keverhetik a tollat, amelyet aztán minőségileg senki nem tud megbízhatóan ellenőrizni. A látványos meggazdagodásnak még számtalan lehetősége, van. Bevált trükk, hogy feldolgozzák a tollat, leveszik belőle a pelyhet és kü- lön-külön eladják, hiszen a pehely jóval drágább. Manipulálnak a súllyal, á~ minőséggel. Nem véletlen aztán, hogy vannak, akik liba- és kacsalábon forgó palotákban laknak, luxusautón járnak. Gyorsan „tollasodnak” a tollasok! Kezembe került egy megyei jelentés, amely nem titkos ugyan, de némiképp anonim. Mégis továbbadom; mert tanulságos. Tehát az egyik áfész költségátalá- nyos formában működtette a tollfelvásár- Iást. A megkötött szerződés alapján a felvásárló az árrésből 15 százalékot kapott, munkabérként pedig 20 százalék ütötte a markát. De ne beszéljünk rébuszokban. Végül is a szövetkezet munkabér és költségátalány címén több mint 2 millió forintot fizetett ki. Ebből a vezető 1 millió 800 ezret markolt fel, míg a hét alkalmazott összesen 388 (?) ezret. Számolni tudni kell, mondhatná valaki. A revizorok le is írták az aggályaikat a költségátalány kiszámításáról, a különféle szabálytalanságokról, a normán felüli hiányról. Osz- szefoglalójukban kifejtették: a tolifelvásárlás jó üzletnek bizonyult, duzzasztja az áfész nyereségét. És a felvásárló is alaposan mcgtollasodott, méghozzá többnyire tisztázatlan körülmények között. Magamba roskadva ülök és találgatom: vajon melyik áfészről van szó, a 16 közül. Ki lehet a felvásárló? Jó lenne beszélgetni vele. A tollaszsákokról, a pely- hekről és természetesen a sárfoltokról. Az érdekképviseleten belül működő ellenőrzési és gazdasági osztály azonban csak szolgáltat. Feltárja a hibákat, levonja a következtetéseket, a többi már az adott szövetkezet dolga. Talán sohasem kerül nyilvánosságra, hogy mi lett a nóta vége. Van-e felelős, vagy továbbra is forog a palota? Komolyan gondolja-e valaki, hogy meg kellene szüntetni az úgynevezett gyűjtőrendszert és a felvásárlást csak a telephelyeken, szigorúan bizonylatolva bonyolítsák le. Azon is érdemes clgondolkozni: év végén jó lenne a raktárakat kiüríteni, hogy tiszta lappal indulhasson az ágazat. Persze, a kiskapu így is adott. Év közben is óriási károkat okozhatnak a csalók. Talán a folyamatos és kemény ellenőrzés, a. naprakész könyvelés enyhíthetné a manipulálok étvágyát. Mert ez az étvágy meglehetősen nagy. Falja a pénzünket, marja az igazságérzetünket. Vajon meddig? Seres Sándor y
