Békés Megyei Népújság, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-17 / 89. szám
NÉPÚJSÁG 1989. április 17„ hétfő Habilítációs óvoda Várjuk olvasóink kérdéseit Tiszta vizel önthetünk a pohárba! » Mennyi arzént iszunk naponta? Igaz-e, hogy Békés megyében rejtélyes megbetegedések történtek? Mit mutat a gyermekek körében végzett vizsgálat? Leállítják-e az ivó- vízminöség-javító beruházást? Honnan került arzén a vízbe? Mit válaszolt a miniszterelnök a megyei vezetők levelére? Ilyen és hasonló kérdések — vagy ezekre álhírek formájában adott válaszok keringenek a lakosság körében. Mi is az igazság valójában ezek körül? Erre keresünk választ az április 20-án rendezendő kerekasztal-heszélgetés keretében, melyen részt vesznek a megyei tanács, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium, a Kör-Kövizig, valamint a Békés Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat vezetői. A beszélgetéshez kérdéseket várunk olvasóinktól is, levélben vagy telefonon. Kérjük, hívja hírügyeletünket a 28-623-as telefonon. Ígérjük, nincs tabu téma, mindenre nyílt választ kapunk és adunk! Máris érkeztek olvasói kérdések a témában. Ezek közül néhány: igaz-e, hogy hajhullást, "bőrrákot okoz az arzén? Kik és miért halogatják a több százezer ember egészségét károsító beruházás megvalósítását? Megfelel-e a valóságnak, hogy az Erdélyi Erchegységből csorog le hozzánk az arzénes víz? Miért nem okozott eddig betegséget, hiszen az artézi kutakban van a legtöbb és évtizedeken át ebből ittak? Várjuk a további kérdéseket levélben, vagy a (66) 28-623- as telefonon. fl helyszínen voltunk Höröstarcsán Reformműhely-tanácskozás Kecskeméten Az egészségügyi gyermek- otthonok országos tudományos. tanácskozása, szombaton folytatódott Békéscsabán, és az előző napi tapasztaltakról is volt mit beszélgetniük a résztvevőknek. Ellátogattak ugyanis a vendéglátó békéscsabai intézménybe, a gyermekotthonba. amelynek igazgatója, dr. Bohdaneczky Mária kísérte őket. A tanácskozáson nagy érdeklődést kiváltó .előadást tartott a békéscsabai intézetből Tóth Fe- rencné intézeti vezető főnővér. Sztankó Lászlóné gazdasági igazgató és Rajki Sándorné, valamint Binder- né Balázs Ilona gondozónő. A sok ötletet, gazdag tapasztalatokat nyújtó konferencia egyik résztvevője volt Csepregi András gyógypedagógus is, aki március eleje óta irányíthatja elméletileg és a gyakorlatban is a békéscsabai gyermekotthon berkeiben működő, költségvetéséből kigazdálkodott habilítációs napközi otthonos óvodát. — Már korábban nyújtottunk szaktanácsadói szolgálatot Békéscsabán a különböző neurológiai problémákkal sújtott gyermekek szüleinek, de éreztük, hogy ez nem elegendő. A valamilyen ok miatt óvodába fel nem vehető gyermekek szüleivel tartottuk a kapcsolatot, és a huszonvalahánv gyermek közül 11-et most már naponta hordanak hozzánk a szülők. A gyermekotthon helyiségeiben mi, a gyermekotthon dolgozói : én, egv óvónő és két gondozónő látjuk el ezt a szolgálatot. Szűkös még a helyünk, a felszereltségünk, de minden lehetséges segítA Gyulatours és az olasz C. O. Túr Lido di Jesolo közösen, magyar napokat rendez április 24-én és 25-én Olaszországban, iam.it a jelenlegi vendéglátók ősszel viszonoznak Gyulán. A két utazási iroda együttesen kutatja az üzleti kapcsolatok megteremtésének feltételét, a lehetőségek kihasználását. Az olasz partner tulajdonosa mind a fürdővárost, mind megyénket jól ismeri, ugyanis évek óta törzsvendégnek számít Gyulán. A személyes kapcsolatokat szeretnék most majd az üzleti életben kör zös vállalkozásokkal kamatoztatni: a „Magyar est” elnevezésű bemutatkozáson részt vesz az Aranykereszt szakácsa és az étterem vezetője. valamint egy cigány- zenekar. Az első estét az egyik legnagyobb üdülőközpontban, Jesolóban rendezik, a másikat a közeli kisvárosban, Ceggiában tartják, ahol természetesen bemutatkozik a magyar konyha is. Itt az Az. április 17-én életbelépő új román vámszabályzatot ismerteti a Szatmári Hírlap. A lap rámutat: az államtanács új rendelete hatályon kívül helyezi a korábbi rendelkezések egy részét. Az új törvényes rendelkezés értelmében a román állampolgárok turistaként, vámilleték nélkül az utazás időtartamára szükséges ruhaneműiket, más tárgyaikat, valamint gyógyszereiket vihetik ki az országból. Ezenkívül engedélyezett 500 lej értékhatárig más természetű javak kivitele. Vámilletékkel vihetők ki további javak, összesen 500 lej értékben. A külföldi turistákra — ide tartoznak a nem hivatalos céllal beutazó magyar állampolgárok is —, vonatkozó új intézkedésekről is közöl ismertetést a szatmáséget, pl. gyógytornászt is megkapunk az anyaintézménytől. Központi idegrendszeri károsodásban szenvedő, mozgássérült, vagy szellemi fogyatékos, fejlődésben gátolt, visszamaradt kisgyermekekkel foglalkozunk, azért, hogy egyéni törődéssel, szakmai tudással kibontsuk a bennük rejlő képességek maximumát. Célunk, hogy visszakerülhessenek az épek társadalmába, netán (kisegítő) speciális tantervű iskolába, önellátásra, munkára nevelhessék őket a következő lépcsőben. Ezek a szülők egyelőre még nem azért hozták el a gyermeküket, hogy munkát vállalhassanak, hanem azért, mert a fejlődésükhöz, a közösségi létükhöz így több reményt fűznek. A felvétel kritériuma, hogy olyan korúak, vagy állapotúak legyenek a gyerekek, hogy a közösség jeientsen valamit a számukra, és más napos ellátású inétzménybe (bölcsődébe, óvodába) nem vehetők fel. Reggel 7 órától délután fél ötig itt lehetnek. A térítési díj csak az étkezési normát jelenti, kb. 28 forint naponta. Még fel tudunk venni gyermekeket. Jelentkeztünk egy központi pályázatra, s ha pénzt kapunk, ez a hálózat bővíthető lesz. m * * * Elkötelezettség, munkaszeretet, humanitás, azok a tulajdonságok, amelyek a gyermekotthonok dolgozóit jellemzik. Ez a békéscsabai tanácskozás, amely korántsem szívderítő, de létező gondokról szólt, jó hírünket olasz vendégek megkóstolhatják a kolbászos, magyaros hidegtálat, a hortobágyi húsospalacsintát, a tejfölös csirkepaprikást, az egri módra készült tűzdelt kacsát, és a Gundel-palacsintát, utána pedig a leghíresebb magyar italokkal, főként borokkal öblíthetik le torkukat. Az elképzelések szerint az ősszel Gyulán, az Aranykeresztben tartanak hasonló rendezvényt, az „Olasz napok” elnevezéssel. Megtudtuk azt is, hogy a Gyulatours 1985-től vesz részt intenzíven a hazai idegenforgalomban, az iroda szervezésében tavaly 80 ezer vendégéjszakát töltöttek a turisták megyénkben. A Gyulatours szervezésében főleg a szocialista országokba szóló programok a kelendőek. A mostani közös rendezvény nem titkolt szándéka, hogy az olasz csoportok fogadását, az Olaszországba induló csoportok szervezését fellendítsék. ri lap. Ezek szerint a külföldi turisták a saját használatra behozott javakon kívül, csak a konvertibilis valutáért vásárolt javakat vihetik ki Romániából. Személygépkocsik, motorkerékpárok, kerékpárok, autógumik, hűtőszekrények, fagyasztószekrények, mosógépek, varrógépek, tűzhelyek, gáztűzhelyek, gázpalackok, televíziós készülékek, hl-fi- tornyok, rádiómagnetofonok, rádiókészülékek, számítógépek, bútorok, ^yapjúszőnye- gek, konfekcióáruk, szövetek, kötöttáruk, harisnyák, szőrmék és azokból készült termékek, kristály- és porcelánnemű, zománcedények, evőeszközök. építőanyagok, mezőgazdasági szerszámok, gyógyszerek és más, 1000 lejnél drágább javak kivitele esetén kizárólag konvertibilis valutában fizethető a vámilleték. Jelenleg Köröstarcsán leginkább a községi gázprogram foglalkoztatja a lakosságot. Ezzel kapcsolatban kérdezték olvasóink az elmúlt hétfőn, amikor a helyszínen voltunk Köröstarcsán : — Mezőberényben csak hétezer forintot kellett a gáztársulásba fizetni, Köröstarcsán pedig 12 és fél ezret. Az akkori tanácselnök — 1987 őszén — arra hivatkozott, hogy a tanácsnak nincs pénze a munkák beindítására. A gázprogram végeztével, a kivitelezővel való elszámolás után, a megmaradt pénzt visszaadják a lakosoknak. Erre az összegre számíthatnak-e a köröstarcsaiak? Erről Takács Gábor tanácselnököt kérdeztük : — A munkák végeztével az elszámolást megtartjuk. Ha marad ki pénz. annak a további sorsáról a falugyűlés dönt. Véleményem szerint a bekövetkezett áremelések és az AFA bevezetése nem kelt olyan reményt, hogy ebből a pénzből valamennyi is kimaradna. Az ellátással kapcsolatban két gond is felmerült: — Szombatonként az ABC- be miért csak 9-10 óra között érkezik meg a kenyér? — Péntek délután előszállítást végzünk, ekkor a boltokba kerül a szombatra megrendelt mennyiség 50-60 százaléka, a többit visszük ki reggel 9 óra körül. Eddig senki sem kifogásolta ezt az időpontot, de most ígérem, megpróbálunk már a következő szombaton korábban szállítani — válaszolta Ökrös Gábor, a Békés Megyei Tanács Sütőipari Vállalatának mezőberé- nyi telepvezető-helyettese. — Széchenyi utcán a Me- zőberény és Vidéke ÁFÉSZ vegyesboltjában reggel 9 órakor már nem lehet kenyeret kapni. A panaszt továbbítottuk Vincze Miklósnak, a Mező- berény és Vidéke ÁFÉSZ elnökének : — Nem mondom, hogy nem fordult elő ilyen eset, de ez nem általános. Gondot okoz számunkra, hogy nem lehet pontosan kiszámítani az igényeket. Ha jó az időjárás, kijönnek Békéscsabáról a hétvégi házak tulajdonosai, és itt vásárolnak be. Ez önmagában persze nem baj, csak jóval több kenyérre van szükség, nekünk pedig egy héttel korábban kell leadni a rendelést, és 8—10 százalékos árrés mellett mázsaszámra felelőtlenül nem rendelhetünk. — Köröstarcsáról reggel 7 órára nem lehet Békéscsabára beérni, és mindegyik munkahelynek nincs saját busza. Az első járat csak 6 óra 16 perckor indul, előtte van ugyan egy korábbi 5 óra 21 perckor, amely a mezőberényi vasútállomásig közlekedik, de ez néhány perc különbséggel nem éri el a Békéscsabára induló vonatot — panaszkodott az egyik fiatalasszony. — Eddig Köröstarcsán ilyen igény nem merült fel — válaszolta Öllé Kálmán, a Körös Volán menetrendi főelőadója. — A községi tanáccsal már felvettük a kapcsolatot, kértük, mérjék fel az igényeket. Hogy korábbi járatot indítunk-e, ez a jelentkező utasok számától függ — tájékoztatott- bennünket Öllé Kálmán. Munkatársunkat ketten is felkeresték a következő panasszal: — A Paprévkertben 15 tulajdonos állandóan öntözne a Holt-Körös csatornáiból. A vizet a Kettős-Körösből lehetne biztosítani, de az átemelő szivattyú nem működőképes. A holtág pangó vize kellemetlen bűzt áraszt a környéken, a szivattyú időszakos üzemeltetésével, a víz felfrissítésével ez is megszüntethető lenne. Dr. Pálinkás Lajos, a Kiör-Kövizig műszaki igazgatóhelyettese ezzel kapcsolatban elmondta : — Jelenleg épp a gátrekonstrukciós munkák folynak az átemelő szivattyúnál, és ennek a gátban lévő meghibásodott csövét ki fogjuk cserélni. Másfél hónap múlva már alkalmas lesz a vízszolgáltatásra. Hogy az öntözésért a kerttulajdonosoknak mennyit kell fizetniük, ezt velük a közeljövőben megtartandó egyeztető tárgyaláson fogjuk megbeszélni. — A település közvetlen szomszédságában lévő parkterület — ahogy a helybeliek nevezik: ősliget — sokkal több figyelmet, törődést érdemelne a tanácstól — vetette fel egyik olvasónk. — Való igaz — válaszolta Takács Gábor tanácselnök —-, hogy az utóbbi időben elhanyagoltuk ezt a ligetet. Tavaly májusban kötöttünk együttműködési megállapodást az úttörőkkel a terület rendbehozatalára. • Tavaly május 1-jén meg is történt a tavaszi nagytakarítás, az idén ezt április 22-re tervezik — hallottuk Takács Gábortól. (ml) (Folytatás az 1. oldalról) ség, a kormányzás és a gazdasági tevékenység pedig állandó küzdelmet kell folytasson ilyen körülmények között a túlélésért, az előálló újabb nehézségek legyőzéséért. Csupán józan re- álpolitikával ma már nem lehet kitörni e helyzetből, kényszerűséggé vált a széles körű reform. Alapvetően a nép, a kisember érdekein alapuló demokráciára van szükség Magyarországon — húzta alá Nyers Rezső. Fel kell azonban ismerni, hogy ezt ösz- sze kell kapcsolni a vállalkozó polgárság egyre inkább megjelenő érdekeivel, a szabadfoglalkozású értelmiség által képviselt nagyon fontos általános emberi értékekkel, szellemi törekvésekkel. A következő három-négy év tennivalóiról szólva kiemelte: a piacgazdaság intézményrendszerét kell alapvetően fejleszteni ; kiépítésében aktív szerepet adva a tulajdonosi érdeknek, a tőke hatékony újratermelésének. Véleménye szerint a közösségi tulajdon nagy részét új formában kell. működtetni a jövőben; társa- dalmasítottabb formákat kell kialakítani a korábbi monolitikus és meglehetősen bürokratikus állami tulajdonforma helyett, amelyben az igazgatási tevékenység dominált, s háttérbe szorult a társadalmi tőke hasznosításának szempontja. Széles működési területet szükséges teremteni a magánvállalkozásnak a tulajdonre- formmal. A gazdasági reformműhely résztvevőinek álláspontját tolmácsolva kijelentette: nem lehet állami, központi, kényszerszervezéssel jól megoldani ezt a feladatot. A piacgazdaság fejlesztése során olyan megoldásokat kell találni, amelyek a tőke áramlását biztosítják a tőkehatékonyság elve alapján. Ez a nemzet- gazdaságnak újabb erőforrásit teremthet. A továbbiakban — az államháztartás súlyos nehézséggel járó önfinanszírozását elemezve — szólt az ország szolgáltatási mérlegének jelentős romlásáról. Okaként említette többek között a világútlevél kapkodó bevezetését is, azt, hogy az illetékesek nem számoltak a pénzügyi, áruellátási rendszerünk mai állapotával. Külgazdasági kapcsolatainkban a kétpiacos külkereskedelem-politika stratégiájára kell áttérnünk, megszüntetve a közel négy évtizedes gazdaságpolitikai gyakorlatot, amelyben a magyar nemzetgazdaság egyoldalúan, túlzottan a KGST- együttműködésre épült. A túlerőltetett KGST-beli kapcsolatok mára odavezettek, hogy erős piaci korlát, s kapacitásaink elégtelen kihasználása vált jellemzővé — mutatott rá az előadó, hangsúlyozva, hogy növelni kell a világpiaci exportra, s a hazai piacra való termelést. Ehhez az exportdinamizálás növelésére van szükség, nincs lehetőség az egyik integrációból a másikba való átmenetre. A megoldás az lehet, hogy a KGST-kapcsolatokat piacivá alakítjuk át — ez kétoldalú alapon elsősorban a Szovjetunióval látszik lehetségesnek. A pártszakadással összefüggésben leszögezte: a kibontakozó magyarországi gazdasági és politikai reformokat súlyosan visszahúzná, de rosszább következménye is lehetne. Nem lehet abból kiindulni, hogy a társadalmat reformerekre és antireformerekre metszi ketté a reform — figyelmeztetett. Értékes politikai erők vannak a párton belül, és a társadalomban, amelyek nem ebben a kategóriában gondolkodnak, számukra a reálpolitikai kategóriái jelentik az értéket, hogy javul-e az ország helyzete, helye a világban, a polgári szabadság útján halad-e, s javulnak-e az életkörülmények. Nyers Rezső végezetül rámutatott: most az ország reformképességét kell javítani. A hosszú útkeresés után a reformok megvalósítása van napirenden, amelyek során a következő három-négy évben úgy kell beépíteni a reformokat a társadalom életébe, hogy azok tartósan megalapozódjanak, s fejlődjenek tovább. * * * Ezután korreferátumok hangzottak el. Ezek sorában szót kapott két pártonkívüli is: Lengyel László, közgazdász és Bihari Mihály politológus. A vitában 14-en kértek szót. A többiek viszont az idő rövidsége miatt már nem kaphattak lehetőséget nézeteik elmondására. A felszólalók szinte kivétel nélkül foglalkoztak a Magyar Szó- ' cialista Munkáspárt jövőjével, és a soron következő népképviseleti, tanácsi választásokon való esélyeivel. Nyers Rezső az elhangzottakra reagálva elismerte a kormánynak címzett bírálatok jogosságát, de kifejtette, hogy a fordulat szándéka vezérli a kormányt. Véleménye szerint a szétválás vagy együttmaradás kérdésében az a helyes válasz, hogy a reformerők hódítsák meg programjuknak az MSZMP-tagság zömét. A sürgetően felvetett párt- kongresszussal kapcsolatban úgy vélekedett, hogy ebben dönteni a párttagság illetékes, a reformkörök, s így e tanácskozás résztvevői is természetesen javaslatot tehetnek. A reformerők széttagoltságát — ellentétben néhány felszólalóval — nemcsak bajnak tartja, hanem jónak is, hiszen ez mindenképpen üdvözlendő, ha sokféle területen tevékenykedő, politikai nézetű ember gondolkodik hasonlóan. Véleménye szerint szervezeti összefogás helyett eszmei, mozgalmi összefogásra van szükség. Pozsgay Imre vitazárójában csatlakozott ahhoz az egyöntetű véleményhez, hogy a politikai-gazdasági reform késésben van. Rámutatott, hogy egy esetleges pártkongresszus nem oldaná meg a politikai problémákat, s ki- kényszeríthet egy pártszakadást, amit a mostani tanácskozás résztvevői mindenképpen igyekeztek elkerülni. Ennek az összejövetelnek nem is ez volt a célja, hanem az, hogy a jelenlevők nvílt mozgalmi fórumot találjanak, kipróbálják egymás gondolatait. A mostani tanácskozás a gondolatok párbeszédében ugyan kissé egyoldalúra sikeredett, de fel kell készülni arra, hogy a továbbiakban csak ütközetekben, gyötrelmes polémiákban képzelhető el a reformgondolat kibontakoztatása. Nem szabad félni az ütközésektől, mint ahogy hamis illúzió az is, hogy az MSZMP egyedül meg tudja oldani az ország összes problémáját. A fontos az, hogy a kecskeméti tanácskozással megkezdődött a párbeszéd. Ugyancsak lényeges; egyre nyilvánvalóbban megmutatkozik, ennek a nártnak a tagjai a továbbiakban már nem vállalják azt ' a szerepet, hogy a fel- sőbbséget állandó helyeslésükről biztosítsák. A pártszakadásra visszatérve úgy ítélte meg, hogy semmiféle fejlemény nem várható itt, de kívánatos lenne, ha a reform hívei megtalálnák azokat a gondolatokat, amelyekhez az MSZMP-nek legalább 500—600 ezer tagja csatlakozna. A tanácskozást követően Nyers Rezső és Pozsgay Imre sajtótájékoztatót tartott. amelyen külföldi újságírók is részt vettek. kelti az országban. Bede Zsóka Magyar ízek olasz földön-SZRomán vámszabályok
