Békés Megyei Népújság, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-17 / 89. szám

NÉPÚJSÁG 1989. április 17„ hétfő Habilítációs óvoda Várjuk olvasóink kérdéseit Tiszta vizel önthetünk a pohárba! » Mennyi arzént iszunk naponta? Igaz-e, hogy Békés me­gyében rejtélyes megbetegedések történtek? Mit mutat a gyermekek körében végzett vizsgálat? Leállítják-e az ivó- vízminöség-javító beruházást? Honnan került arzén a víz­be? Mit válaszolt a miniszterelnök a megyei vezetők leve­lére? Ilyen és hasonló kérdések — vagy ezekre álhírek formá­jában adott válaszok keringenek a lakosság körében. Mi is az igazság valójában ezek körül? Erre keresünk választ az április 20-án rendezendő kerekasztal-heszélgetés keretében, melyen részt vesznek a megyei tanács, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium, a Kör-Kövizig, valamint a Békés Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat vezetői. A be­szélgetéshez kérdéseket várunk olvasóinktól is, levélben vagy telefonon. Kérjük, hívja hírügyeletünket a 28-623-as telefonon. Ígérjük, nincs tabu téma, mindenre nyílt választ kapunk és adunk! Máris érkeztek olvasói kérdések a témában. Ezek közül néhány: igaz-e, hogy hajhullást, "bőrrákot okoz az arzén? Kik és miért halogatják a több százezer ember egészségét károsító beruházás megvalósítását? Megfelel-e a valóság­nak, hogy az Erdélyi Erchegységből csorog le hozzánk az arzénes víz? Miért nem okozott eddig betegséget, hiszen az artézi kutakban van a legtöbb és évtizedeken át ebből it­tak? Várjuk a további kérdéseket levélben, vagy a (66) 28-623- as telefonon. fl helyszínen voltunk Höröstarcsán Reformműhely-tanácskozás Kecskeméten Az egészségügyi gyermek- otthonok országos tudomá­nyos. tanácskozása, szomba­ton folytatódott Békéscsa­bán, és az előző napi ta­pasztaltakról is volt mit be­szélgetniük a résztvevők­nek. Ellátogattak ugyanis a vendéglátó békéscsabai in­tézménybe, a gyermekott­honba. amelynek igazgató­ja, dr. Bohdaneczky Mária kísérte őket. A tanácskozá­son nagy érdeklődést kivál­tó .előadást tartott a békés­csabai intézetből Tóth Fe- rencné intézeti vezető főnő­vér. Sztankó Lászlóné gaz­dasági igazgató és Rajki Sándorné, valamint Binder- né Balázs Ilona gondozónő. A sok ötletet, gazdag ta­pasztalatokat nyújtó konfe­rencia egyik résztvevője volt Csepregi András gyógy­pedagógus is, aki március eleje óta irányíthatja elmé­letileg és a gyakorlatban is a békéscsabai gyermekott­hon berkeiben működő, költ­ségvetéséből kigazdálkodott habilítációs napközi otthonos óvodát. — Már korábban nyújtot­tunk szaktanácsadói szolgá­latot Békéscsabán a külön­böző neurológiai problémák­kal sújtott gyermekek szü­leinek, de éreztük, hogy ez nem elegendő. A valamilyen ok miatt óvodába fel nem vehető gyermekek szüleivel tartottuk a kapcsolatot, és a huszonvalahánv gyermek kö­zül 11-et most már naponta hordanak hozzánk a szülők. A gyermekotthon helyiségei­ben mi, a gyermekotthon dolgozói : én, egv óvónő és két gondozónő látjuk el ezt a szolgálatot. Szűkös még a helyünk, a felszereltségünk, de minden lehetséges segít­A Gyulatours és az olasz C. O. Túr Lido di Jesolo kö­zösen, magyar napokat ren­dez április 24-én és 25-én Olaszországban, iam.it a je­lenlegi vendéglátók ősszel viszonoznak Gyulán. A két utazási iroda együttesen ku­tatja az üzleti kapcsolatok megteremtésének feltételét, a lehetőségek kihasználását. Az olasz partner tulajdono­sa mind a fürdővárost, mind megyénket jól ismeri, ugyan­is évek óta törzsvendégnek számít Gyulán. A személyes kapcsolatokat szeretnék most majd az üzleti életben kör zös vállalkozásokkal kama­toztatni: a „Magyar est” el­nevezésű bemutatkozáson részt vesz az Aranykereszt szakácsa és az étterem ve­zetője. valamint egy cigány- zenekar. Az első estét az egyik leg­nagyobb üdülőközpontban, Jesolóban rendezik, a mási­kat a közeli kisvárosban, Ceggiában tartják, ahol ter­mészetesen bemutatkozik a magyar konyha is. Itt az Az. április 17-én életbelé­pő új román vámszabályza­tot ismerteti a Szatmári Hír­lap. A lap rámutat: az ál­lamtanács új rendelete ha­tályon kívül helyezi a ko­rábbi rendelkezések egy ré­szét. Az új törvényes rendelke­zés értelmében a román ál­lampolgárok turistaként, vámilleték nélkül az utazás időtartamára szükséges ru­haneműiket, más tárgyaikat, valamint gyógyszereiket vi­hetik ki az országból. Ezen­kívül engedélyezett 500 lej értékhatárig más természetű javak kivitele. Vámilleték­kel vihetők ki további ja­vak, összesen 500 lej érték­ben. A külföldi turistákra — ide tartoznak a nem hivata­los céllal beutazó magyar állampolgárok is —, vonat­kozó új intézkedésekről is közöl ismertetést a szatmá­séget, pl. gyógytornászt is megkapunk az anyaintéz­ménytől. Központi idegrendszeri ká­rosodásban szenvedő, moz­gássérült, vagy szellemi fo­gyatékos, fejlődésben gátolt, visszamaradt kisgyermekek­kel foglalkozunk, azért, hogy egyéni törődéssel, szakmai tudással kibontsuk a bennük rejlő képességek maximu­mát. Célunk, hogy visszake­rülhessenek az épek társa­dalmába, netán (kisegítő) speciális tantervű iskolába, önellátásra, munkára nevel­hessék őket a következő lép­csőben. Ezek a szülők egye­lőre még nem azért hozták el a gyermeküket, hogy mun­kát vállalhassanak, hanem azért, mert a fejlődésükhöz, a közösségi létükhöz így több reményt fűznek. A fel­vétel kritériuma, hogy olyan korúak, vagy állapotúak le­gyenek a gyerekek, hogy a közösség jeientsen valamit a számukra, és más napos el­látású inétzménybe (bölcső­débe, óvodába) nem vehetők fel. Reggel 7 órától délután fél ötig itt lehetnek. A téríté­si díj csak az étkezési nor­mát jelenti, kb. 28 forint na­ponta. Még fel tudunk venni gyermekeket. Jelentkeztünk egy központi pályázatra, s ha pénzt kapunk, ez a háló­zat bővíthető lesz. m * * * Elkötelezettség, munkasze­retet, humanitás, azok a tu­lajdonságok, amelyek a gyermekotthonok dolgozóit jellemzik. Ez a békéscsabai tanácskozás, amely koránt­sem szívderítő, de létező gondokról szólt, jó hírünket olasz vendégek megkóstol­hatják a kolbászos, magya­ros hidegtálat, a hortobágyi húsospalacsintát, a tejfölös csirkepaprikást, az egri mód­ra készült tűzdelt kacsát, és a Gundel-palacsintát, utána pedig a leghíresebb magyar italokkal, főként borokkal öblíthetik le torkukat. Az elképzelések szerint az ősszel Gyulán, az Aranyke­resztben tartanak hasonló rendezvényt, az „Olasz na­pok” elnevezéssel. Megtud­tuk azt is, hogy a Gyula­tours 1985-től vesz részt in­tenzíven a hazai idegenfor­galomban, az iroda szerve­zésében tavaly 80 ezer ven­dégéjszakát töltöttek a tu­risták megyénkben. A Gyu­latours szervezésében főleg a szocialista országokba szó­ló programok a kelendőek. A mostani közös rendezvény nem titkolt szándéka, hogy az olasz csoportok fogadását, az Olaszországba induló cso­portok szervezését fellendít­sék. ri lap. Ezek szerint a kül­földi turisták a saját hasz­nálatra behozott javakon kívül, csak a konvertibilis valutáért vásárolt javakat vihetik ki Romániából. Sze­mélygépkocsik, motorkerék­párok, kerékpárok, autógu­mik, hűtőszekrények, fa­gyasztószekrények, mosógé­pek, varrógépek, tűzhelyek, gáztűzhelyek, gázpalackok, televíziós készülékek, hl-fi- tornyok, rádiómagnetofonok, rádiókészülékek, számítógé­pek, bútorok, ^yapjúszőnye- gek, konfekcióáruk, szöve­tek, kötöttáruk, harisnyák, szőrmék és azokból készült termékek, kristály- és por­celánnemű, zománcedények, evőeszközök. építőanyagok, mezőgazdasági szerszámok, gyógyszerek és más, 1000 lejnél drágább javak kivite­le esetén kizárólag konverti­bilis valutában fizethető a vámilleték. Jelenleg Köröstarcsán leg­inkább a községi gázprog­ram foglalkoztatja a lakos­ságot. Ezzel kapcsolatban kérdezték olvasóink az el­múlt hétfőn, amikor a hely­színen voltunk Köröstar­csán : — Mezőberényben csak hétezer forintot kellett a gáztársulásba fizetni, Körös­tarcsán pedig 12 és fél ez­ret. Az akkori tanácselnök — 1987 őszén — arra hivat­kozott, hogy a tanácsnak nincs pénze a munkák be­indítására. A gázprogram végeztével, a kivitelezővel való elszámolás után, a megmaradt pénzt visszaad­ják a lakosoknak. Erre az összegre számíthatnak-e a köröstarcsaiak? Erről Takács Gábor ta­nácselnököt kérdeztük : — A munkák végeztével az elszámolást megtartjuk. Ha marad ki pénz. annak a további sorsáról a falugyű­lés dönt. Véleményem sze­rint a bekövetkezett áreme­lések és az AFA bevezetése nem kelt olyan reményt, hogy ebből a pénzből vala­mennyi is kimaradna. Az ellátással kapcsolatban két gond is felmerült: — Szombatonként az ABC- be miért csak 9-10 óra kö­zött érkezik meg a kenyér? — Péntek délután előszál­lítást végzünk, ekkor a bol­tokba kerül a szombatra megrendelt mennyiség 50-60 százaléka, a többit visszük ki reggel 9 óra körül. Ed­dig senki sem kifogásolta ezt az időpontot, de most ígérem, megpróbálunk már a következő szombaton ko­rábban szállítani — vála­szolta Ökrös Gábor, a Bé­kés Megyei Tanács Sütőipa­ri Vállalatának mezőberé- nyi telepvezető-helyettese. — Széchenyi utcán a Me- zőberény és Vidéke ÁFÉSZ vegyesboltjában reggel 9 órakor már nem lehet ke­nyeret kapni. A panaszt továbbítottuk Vincze Miklósnak, a Mező- berény és Vidéke ÁFÉSZ elnökének : — Nem mondom, hogy nem fordult elő ilyen eset, de ez nem általános. Gon­dot okoz számunkra, hogy nem lehet pontosan kiszá­mítani az igényeket. Ha jó az időjárás, kijönnek Bé­késcsabáról a hétvégi házak tulajdonosai, és itt vásárol­nak be. Ez önmagában per­sze nem baj, csak jóval több kenyérre van szükség, nekünk pedig egy héttel ko­rábban kell leadni a rende­lést, és 8—10 százalékos ár­rés mellett mázsaszámra fe­lelőtlenül nem rendelhe­tünk. — Köröstarcsáról reggel 7 órára nem lehet Békéscsa­bára beérni, és mindegyik munkahelynek nincs saját busza. Az első járat csak 6 óra 16 perckor indul, előt­te van ugyan egy korábbi 5 óra 21 perckor, amely a mezőberényi vasútállomá­sig közlekedik, de ez né­hány perc különbséggel nem éri el a Békéscsabára indu­ló vonatot — panaszkodott az egyik fiatalasszony. — Eddig Köröstarcsán ilyen igény nem merült fel — válaszolta Öllé Kálmán, a Körös Volán menetrendi főelőadója. — A községi ta­náccsal már felvettük a kapcsolatot, kértük, mérjék fel az igényeket. Hogy ko­rábbi járatot indítunk-e, ez a jelentkező utasok számától függ — tájékoztatott- ben­nünket Öllé Kálmán. Munkatársunkat ketten is felkeresték a következő pa­nasszal: — A Paprévkertben 15 tu­lajdonos állandóan öntözne a Holt-Körös csatornáiból. A vizet a Kettős-Körösből le­hetne biztosítani, de az át­emelő szivattyú nem műkö­dőképes. A holtág pangó vi­ze kellemetlen bűzt áraszt a környéken, a szivattyú időszakos üzemeltetésével, a víz felfrissítésével ez is megszüntethető lenne. Dr. Pálinkás Lajos, a Kiör-Kövizig műszaki igaz­gatóhelyettese ezzel kapcso­latban elmondta : — Jelenleg épp a gátre­konstrukciós munkák foly­nak az átemelő szivattyúnál, és ennek a gátban lévő meghibásodott csövét ki fogjuk cserélni. Másfél hó­nap múlva már alkalmas lesz a vízszolgáltatásra. Hogy az öntözésért a kert­tulajdonosoknak mennyit kell fizetniük, ezt velük a közeljövőben megtartandó egyeztető tárgyaláson fogjuk megbeszélni. — A település közvetlen szomszédságában lévő park­terület — ahogy a helybeli­ek nevezik: ősliget — sok­kal több figyelmet, törődést érdemelne a tanácstól — vetette fel egyik olvasónk. — Való igaz — válaszolta Takács Gábor tanácselnök —-, hogy az utóbbi időben elhanyagoltuk ezt a ligetet. Tavaly májusban kötöttünk együttműködési megállapo­dást az úttörőkkel a terület rendbehozatalára. • Tavaly május 1-jén meg is történt a tavaszi nagytakarítás, az idén ezt április 22-re terve­zik — hallottuk Takács Gá­bortól. (ml) (Folytatás az 1. oldalról) ség, a kormányzás és a gaz­dasági tevékenység pedig állandó küzdelmet kell foly­tasson ilyen körülmények között a túlélésért, az elő­álló újabb nehézségek le­győzéséért. Csupán józan re- álpolitikával ma már nem lehet kitörni e helyzetből, kényszerűséggé vált a szé­les körű reform. Alapvetően a nép, a kis­ember érdekein alapuló de­mokráciára van szükség Ma­gyarországon — húzta alá Nyers Rezső. Fel kell azon­ban ismerni, hogy ezt ösz- sze kell kapcsolni a vállal­kozó polgárság egyre inkább megjelenő érdekeivel, a sza­badfoglalkozású értelmiség által képviselt nagyon fon­tos általános emberi érté­kekkel, szellemi törekvések­kel. A következő három-négy év tennivalóiról szólva ki­emelte: a piacgazdaság in­tézményrendszerét kell alap­vetően fejleszteni ; kiépíté­sében aktív szerepet adva a tulajdonosi érdeknek, a tőke hatékony újratermelé­sének. Véleménye szerint a közösségi tulajdon nagy ré­szét új formában kell. mű­ködtetni a jövőben; társa- dalmasítottabb formákat kell kialakítani a korábbi monolitikus és meglehetősen bürokratikus állami tulaj­donforma helyett, amelyben az igazgatási tevékenység dominált, s háttérbe szorult a társadalmi tőke hasznosí­tásának szempontja. Széles működési területet szüksé­ges teremteni a magánvál­lalkozásnak a tulajdonre- formmal. A gazdasági re­formműhely résztvevőinek álláspontját tolmácsolva ki­jelentette: nem lehet álla­mi, központi, kényszerszer­vezéssel jól megoldani ezt a feladatot. A piacgazdaság fejlesztése során olyan meg­oldásokat kell találni, ame­lyek a tőke áramlását biz­tosítják a tőkehatékonyság elve alapján. Ez a nemzet- gazdaságnak újabb erőfor­rásit teremthet. A továbbiakban — az ál­lamháztartás súlyos nehéz­séggel járó önfinanszírozá­sát elemezve — szólt az or­szág szolgáltatási mérlegé­nek jelentős romlásáról. Okaként említette többek között a világútlevél kapko­dó bevezetését is, azt, hogy az illetékesek nem számol­tak a pénzügyi, áruellátási rendszerünk mai állapotá­val. Külgazdasági kapcsola­tainkban a kétpiacos külke­reskedelem-politika straté­giájára kell áttérnünk, megszüntetve a közel négy évtizedes gazdaságpolitikai gyakorlatot, amelyben a ma­gyar nemzetgazdaság egyol­dalúan, túlzottan a KGST- együttműködésre épült. A túlerőltetett KGST-beli kap­csolatok mára odavezettek, hogy erős piaci korlát, s ka­pacitásaink elégtelen ki­használása vált jellemzővé — mutatott rá az előadó, hangsúlyozva, hogy növelni kell a világpiaci exportra, s a hazai piacra való ter­melést. Ehhez az exportdi­namizálás növelésére van szükség, nincs lehetőség az egyik integrációból a má­sikba való átmenetre. A megoldás az lehet, hogy a KGST-kapcsolatokat piacivá alakítjuk át — ez kétoldalú alapon elsősorban a Szov­jetunióval látszik lehetsé­gesnek. A pártszakadással össze­függésben leszögezte: a ki­bontakozó magyarországi gazdasági és politikai re­formokat súlyosan vissza­húzná, de rosszább követ­kezménye is lehetne. Nem lehet abból kiindulni, hogy a társadalmat reformerekre és antireformerekre metszi ketté a reform — figyelmez­tetett. Értékes politikai erők vannak a párton belül, és a társadalomban, amelyek nem ebben a kategóriában gondolkodnak, számukra a reálpolitikai kategóriái je­lentik az értéket, hogy ja­vul-e az ország helyzete, he­lye a világban, a polgári szabadság útján halad-e, s javulnak-e az életkörülmé­nyek. Nyers Rezső végezetül rá­mutatott: most az ország re­formképességét kell javítani. A hosszú útkeresés után a reformok megvalósítása van napirenden, amelyek során a következő három-négy év­ben úgy kell beépíteni a re­formokat a társadalom éle­tébe, hogy azok tartósan megalapozódjanak, s fejlőd­jenek tovább. * * * Ezután korreferátumok hangzottak el. Ezek sorában szót kapott két pártonkívüli is: Len­gyel László, közgazdász és Bihari Mihály politológus. A vitában 14-en kértek szót. A többiek viszont az idő rövidsége miatt már nem kaphattak lehetőséget néze­teik elmondására. A felszó­lalók szinte kivétel nélkül foglalkoztak a Magyar Szó- ' cialista Munkáspárt jövőjé­vel, és a soron következő népképviseleti, tanácsi vá­lasztásokon való esélyeivel. Nyers Rezső az elhangzot­takra reagálva elismerte a kormánynak címzett bírála­tok jogosságát, de kifejtette, hogy a fordulat szándéka vezérli a kormányt. Véle­ménye szerint a szétválás vagy együttmaradás kérdé­sében az a helyes válasz, hogy a reformerők hódítsák meg programjuknak az MSZMP-tagság zömét. A sürgetően felvetett párt- kongresszussal kapcsolatban úgy vélekedett, hogy ebben dönteni a párttagság illeté­kes, a reformkörök, s így e tanácskozás résztvevői is természetesen javaslatot te­hetnek. A reformerők szét­tagoltságát — ellentétben néhány felszólalóval — nem­csak bajnak tartja, hanem jónak is, hiszen ez minden­képpen üdvözlendő, ha sok­féle területen tevékenykedő, politikai nézetű ember gon­dolkodik hasonlóan. Véle­ménye szerint szervezeti összefogás helyett eszmei, mozgalmi összefogásra van szükség. Pozsgay Imre vitazárójá­ban csatlakozott ahhoz az egyöntetű véleményhez, hogy a politikai-gazdasági reform késésben van. Rámutatott, hogy egy esetleges pártkong­resszus nem oldaná meg a politikai problémákat, s ki- kényszeríthet egy pártszaka­dást, amit a mostani tanács­kozás résztvevői minden­képpen igyekeztek elkerülni. Ennek az összejövetelnek nem is ez volt a célja, ha­nem az, hogy a jelenlevők nvílt mozgalmi fórumot ta­láljanak, kipróbálják egy­más gondolatait. A mostani tanácskozás a gondolatok párbeszédében ugyan kissé egyoldalúra sikeredett, de fel kell készülni arra, hogy a továbbiakban csak ütkö­zetekben, gyötrelmes polé­miákban képzelhető el a reformgondolat kibontakoz­tatása. Nem szabad félni az ütközésektől, mint ahogy hamis illúzió az is, hogy az MSZMP egyedül meg tudja oldani az ország összes problémáját. A fontos az, hogy a kecskeméti tanács­kozással megkezdődött a párbeszéd. Ugyancsak lénye­ges; egyre nyilvánvalóbban megmutatkozik, ennek a nártnak a tagjai a továb­biakban már nem vállalják azt ' a szerepet, hogy a fel- sőbbséget állandó helyeslé­sükről biztosítsák. A párt­szakadásra visszatérve úgy ítélte meg, hogy semmiféle fejlemény nem várható itt, de kívánatos lenne, ha a re­form hívei megtalálnák azo­kat a gondolatokat, ame­lyekhez az MSZMP-nek legalább 500—600 ezer tag­ja csatlakozna. A tanácskozást követően Nyers Rezső és Pozsgay Imre sajtótájékoztatót tar­tott. amelyen külföldi új­ságírók is részt vettek. kelti az országban. Bede Zsóka Magyar ízek olasz földön-SZ­Román vámszabályok

Next

/
Thumbnails
Contents