Békés Megyei Népújság, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-13 / 61. szám
1989. március 13., hétfő Nyelvi farsang — űj hagyomány? Február 24-én, pénteken délután vidám társaság töltötte meg a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium ebédlőjét. Az idegen nyelveket tanuló diákok és tanáraik már hetek óta lelkesen készültek kis műsorral erre a „nyelvi farsangra”. A program közös daltanulással kezdődött. Mindenki a „saját” tanult’ nyelvén énekelt. E nagy kavalkádnak egyetlen közös pontja volt a „ding-ding-dong” minden nyelven „ding-ding-dong”. Az osztályok és csoportok bemutatói színes egyveleget alkottak. Az „oroszosok” fakanalas népdalaikkal és kánkánjukkal, az „angolosok” reneszánsz táncukkal, dalaikkal és néha vérfagyasztó jeleneteikkel tartották fogva a közönséget. Egy kicsit talán „angolos” fölény volt tapasztalható, de a humánus bankrabló, a furfangos fogorvos és a szenvedélyes állat- és emberkitömő házinéni történetét azok is élvezhették, akik nem értették minden szavát. Kicsit kár, hogy a nézők 90 százalékát mi, a szereplők tettük ki. Talán azért, mert most első alkalommal rendeztünk ilyen estet. Minden dicséretet megérdemelnek a szervezők is. Ezzel a nagyon hangulatos és sokszínű programmal remélhetőleg sikerült vonzóbbá tenni a nyelvtanulást. S azt hiszem, megérdemli a nyelvi farsang, hogy új hagyomány- nyá váljék a gimnázium öreg falai közt. Békéssy Emese, Békéscsaba Visszhang A „Bezárt a gyulai Erkel” című cikkük késztetett arra, hogy írjak önöknek, mert a cikkben szereplő magyarázat ellenére úgy érzem, hogy ezzel a mozival igazságtalanul bánt, elbánt a Kontúr. A címet is reálisabbnak éreztem volna úgy, hogy „Bezárták a gyulai Erkelt”. (...) A műsorszervezésben látom a mozi bezárásának okát, és lenne egy javaslatom, bár ennek megvalósításához újra meg kellene nyitni az Erkelt a közönség előtt. Az úgynevezett rétegfilmeket játssza a hamarosan filmvetítésre is alkalmas videoterem. Ezek helyett pedig az Erkel vetítsen régi, a közönséget tényleg szórakoztató filmeket, akár filmmúzeumi vetítések keretében is, természetesen a mai jó filmek mellett. Többen látogatnák, mint a mostanában elszaporodott dokumentum- és ún. művészi filmeket, amiből az Erkelnek — talán szándékosan —■ jutott elég.-A mozi nyereségessége vagy veszteségessége a műsorszervezésén múlik. Az Erkel személyzete hiába volt kedves, mosolyért nem fizetnek az emberek. A jó film viszont segíthet, segíthetett volna. Nemes Miklós, Gyula fl mi tanácselnökünk Neve: Berki Imre. Eredeti foglalkozása pedagógus. Hosszú ideig távol dolgozott falunktól, de 1988-ban a község lakossága hazahívta, és megválasztotta tanácselnöknek. Nagyon sok a munkája, mégis szakított időt, hogy nekünk életéről, munkájáról, terveiről beszéljen. — Harminchárom évvel ezelőtt kezdtem tanítani alsó tagozatban. 1957-től 1960- ig tanfelügyelő voltam, és ének-zene tanárként dolgoztam. Két évig mezőgazdasági jellegű továbbképző iskola igazgatójaként tevékenykedtem. 1962-ben Bucsára hívtak igazgatónak. El kell mondanom, hogy mindig az újat, a nehezet szerettem és szeretem a munkában, ezért is vállaltam el a megbízatást. 1969-ben hazahívtak. Itt is volt munka, újdonság bőven. Megindult a gimnáziumi oktatás — igen magas szinten működött, az iskolával együtt. Aztán jött az új rendelet: megszűnt a gimnáziumi oktatás. Ezzel nem értettem egyet, s lemondtam az igazgatói címről. Két évig beosztott nevelőként tanítottam a földrajzot és a testnevelést. Ezzel a munkával nem voltam megelégedve, úgy éreztem, többre vagyok képes. Tanultam ; megszereztem a pedagógiai-pszichológiai diplomát. Elköltöztünk Szolnok megyébe. Ott meg kellett előbb, építtetni az új iskolát, melynek igazgatója voltam. Űjabb állomás: Mezőtúr. Itt négy évig voltam iskola- igazgató. Úgy érzem, hogy eddigi munkahelyeimen eredményesen dolgoztam. Jól is éreztem magam mindenütt, de falum hívó szavára örömmel jöttem, és tavaly nyár óta tanácselnökként dolgozom idehaza. Nagyon sok tervem van. Először is: mindig a legfontosabb az ifjúság. Az ő gondjukon kell elsősorban segíteni. Meg kell teremteni a szórakozási és sportolási lehetőségeiket. A kultúrház töltse be szerepét. Szeretném elérni, hogy ismét legyen a községben középiskolai oktatás. Kevesebb lenne az ingázó gyéréig. A község arculatán is sok változtatnivaló van. A parkot rendbe kell tenni, az utcákban járdát kell építeni. Szükség lenne új bölcsődére, óvodára és egy körzeti orvosi rendelőre. Szóval van tennivaló elég. Abban bízom, hogy a falu mellettem van, és segítséget kapok terveink megvalósításához. Bízom abban is, hogy lesz elég erőm, erőnk a megyei vezetéssel együtt, .a falu javát szolgáló létesítmények megépítéséhez. — Kedves Imre bácsi! Mi jelenleg hetedik osztályosok vagyunk. Reméljük, hogy mindaz, amit most hallottunk. megvalósul és mi is kivehetjük részünket a tennivalókból. További munkájához erőt, egészséget és sok sikert kívánunk. Földes! Zsuzsanna, Kis Magdolna, Hornok Margit, Körösladány Válasz a Volántól egy „örökzöld” témában A Békés Megyei Népújság 1989. január 31-i számában cikk jelent meg a szakszervezetek megyei tanácsa 1989. január 13-i ülésén elhangzottakból, mely több tömegközlekedési témát is érintett. A probléma kivizsgálásakor személyesen kerestük meg az SZMT illetékeseit, amikor is pontosítot- tuk a felvetéseket. Ennek alapján jogosnak találtuk, s 1989. február 13-tól meg is valósítottuk az Elekről Gyulára érkező csuklós autóbusz továbbközlekedtetését Békéscsabára 7.30-kor, s így a kapacitásbővítés mellett a menetrend betartható is lett. A reggeli járatok zsúfoltságának csökkentése érdekében már eddig is közlekedtettünk rásegítő járatot 6.55- ös gyulai indítással iskolai előadások napján, mely azonban csak részben tudta a zsúfoltságot enyhíteni, mivel éppen azok a diákok nem vették igénybe, akik részére be lett állítva. A Gyuláról 6.30-kor induló járat tehermentesítésére is sort kerítünk új járat indításával. A cikkben jelzett „munkaidőhöz való igazodás” a konkrét felvetésekben egy esetre, a 16.30-as békéscsabai munkavégzésekre állt fenn, itt a Gyulára induló járatoknál kérték a 16.40- es indulást. A kérésnek megfelelően február 13- tól munkanapokon 16.30 és 16.35 helyett 16.35-kor és 16.40- kor indulnak a járatok; a kórházi megállóhelyet a 16.35-kor induló járat érinti. Fölmerült a gyulai járatoknak a Szabadság téren való közlekedtetése. Ez esetben egyrészt tudomásul kell venni a Békéscsabai Városi Tanács döntését a máris túlzsúfolt Szabadság tér tehermentesítésével kapcsolatban, másrészt a fölmerülő többlet idő, illetve km-távolság a jelenlegi járatsűrűség fenntartását nem teszi lehetővé. Megemlítem, hogy a Gyulára, illetve onnan ide közlekedő utaspk körében végzett kérdőíves felmérés adatai alapján az utasok döntő többsége egyetértett a jelenlegi útvonal és megállóhelyek fenntartásával, így nem is tervezünk további változtatást e téren. A zsúfoltság csökkentésére a lehetőségünktől függően ezután is teszünk erőfeszítéseket, mind a helyi, mind a helyközi közlekedés terén. Ugyanakkor felelősséget érzünk a kulturáltabb, pontosabb utazási körülmények folyamatos alakításáért. így például február 27-től kezdődően új járatpárt állítottunk be Gyuláról Békéscsabára 13.25- kor, illetve vissza 14.00-kor, az iskolai előadások napján. A megoldás keresésekor látni lehet, hogy a viteldíjak emelése nem ad fedezetet az eszközállomány korszerűsítésére, illetve bővítésére, döntő többségük a kormány- támogatás csökkenésével függ össze. Ebben a helyzetben rövid időn belül látványos javulást ígérni az eszközállományban, illetve a zsúfoltság csökkentésében felelőtlenség lenne. Az észrevételeket ezúton is köszönjük. Héjjas B.la személyszállítási és idegenforgalmi ö. ov. Körös Volán, Békéscsaba Egy szál virágot Kossuthnak A magyarok tudatában (itt most nemcsak a zsugorított magyar hazában, hanem a Föld bármely csücskében élő magyarokra gondolok) az 1848-as forradalom, s annak minden emléke rendkívül elevenen él és a szabadság eszméjének szimbóluma. Március 15-ének piros betűs ünnepi rangra emelése, ettől az évtől kezdve, ugyancsak ezt igazolja. Vitathatatlan, hogy ez a határozat az egész magyar társadalom helyeslésével találkozott. Szomorú, hogy több millió magyar csak lélekben fog ünnepelni, azt is nagy titokban! Nem könnyű megérteni, hogy a világnak nem is olyan távoli részén ellenséges érzületek nyilvánulnak meg e történelmi nap és a vele kapcsolatos emlékek iránt. Köztudott, milyen fogvicsorgatva tűrik (egyelőre) az aradi vértanúk emlékművének virágba borulását minden év márciusában. Mi mindent megtesznek azért, hogy minél kevesebben juthassanak október 6-án az emlékmű közelébe. Az arcátlan ellenkezés, úgy hiszem, még többeket késztet a megemlékezésre, aktívan! A 48-as emlékek közül, külföldön talán az egyik legszebb a nagyszalontai Kos- suth-szobor, melynek eléggé mozgalmas múltja és jelene van. Volt már a talapzatáról levéve és lefektetve az Aranyemlékmúzeum raktárában, a királyi Romániában. Majd új idők jöttek, s a szobor visszakerült a helyére. Azóta hányán törték, s toriig a fejüket, hogy mi módon lehetne feltűnés nélkül újra eltüntetni. Hangoztak el olyan vélemények is, amelyek szerint minden gond megoldódna, sőt még valami haszna is lenne, ha beolvasztanák. Többen csak úgy tudják eltűrni, hogy köpnek egyet, ha történetesen ott vezet el az útjuk. Lélekemelő látvány! Egyes fórumokon azt is latolgatják, hogy valamilyen középület, például művelődési ház építése a szobor helyén (minden környékbeli faluban épült már, csak Szalon- tán nem) alkalom lenne az eltüntetésre. A szobor még áll. Ifjak és öregek egyaránt szívesen látogatják, s ügyelnek rá, hogy gyom ne csúfítsa a szobrot övező kör alakú virágágyat. Szorgoskodnak ott időnként a helyi gazdálkodási vállalat kertészei is, akiknek az „elfajzott” piros és fehér virágokat nyíló virágtöveket kell „kigyomlálniok” a zöld növényzet közül. Tűrhetetlen színhatás!!! Nagy volt a sürgés-forgás 1988. március 15-én is. A hivatalos szervek jól érezték, hogy a forradalom 140. évfordulóján sok szabadságot vágyó magyar keresi fel a szobrot, ezért március 14-e estétől 16-a reggelig megszakítás nélkül egyenruhás és civil rendőrök gyűrűje vette körül a * Kossuth-szobrot. A tájékozatlan halandó azt hihette, hogy a szobrot akarják a ron- gálóktól megvédeni! Meg sem lehetett közelíteni még üres kézzel sem, nemhogy virággal. A rendőrök „válogatott” szavakkal tanácsolták el a közeledőket, kilátásba helyeztek egy jó verést is a csodálko- zóknak. Kivételt csak a külföldiek képeztek (németek, magyarországiak, lengyelek). Ha külföldi jelzésű személyautók álltak meg a közeli parkolóban, az egyenruhás alakok távolabb húzódtak, csupán a civil rendőrök lézengtek továbbra is a közelben. Türelmesen megvárták, amíg a virágokat elhelyezték a szobor talapzatán, majd amikor a „vendégek” eltávoztak, a virágokat a szemétládákba tömték. Szemfüles rendőrök azt is észrevették, hogy a látogatók némelyike a közeli virágárusoktól vásárol csokrokat. Perceken belül lecsaptak a virágárusokra és a standokat kiürítették. Virágot sem lehetett tehát vásárolni, mivel az állami virágüzletben még cserepes virágot sem árultak azon a napon. Nem tudom szavakkal ecsetelni azt az érzést, amit sokadmagammal átéltem e látvány hatására. A tisztelt olvasóból nincs szándékom- • ban véleményt kicsikarni, de engedtessék meg nekem egy ajánlat! Most, 1989. március 15-e munkaszüneti nap lesz, ezért aki csak teheti, üljön kocsiba, vagy a Szalontára tartó vonatra és tegyen egy szál virágot a karját esküre emelő Kossuth apánk szobrához. Néhány percet álldogáljon is a letett virágszál mellett, hogy legalább addig a pár percig 1848. március 15. emlékére pompázzék ott a szabadság, az együttérzés virága. Árva István Olvasói kérdésekre válaszolva Városfórum Békéscsabán gyűjtő edény Jaminában 10 darab van kihelyezve. A szemétszállítás kiterjesztésével még 50 darab kihelyezését tervezzük, melyet csak több év alatt tudunk megvalósítani. A Magyar Televízió Szegedi Stúdiója február 13-án egyórás műsort közvetített Békéscsabáról, ahol a város vezetői válaszoltak az írásban előre beküldött és a telefonon a helyszínen feltett kérdésekre. Az idő rövidnek bizonyult, a kérdés viszont sok volt. Ígéretünkhöz híven közöljük azokra a fennmaradó kérdésekre a válaszokat, amelyeket a Békéscsabai Városi Tanács rendelkezésünkre bocsátott. A válaszokat az illetékes szak- igazgatási szervek vezetői adták meg a kérdezőknek. Miután igen terjedelmes a kérdések és válaszok sora, ezért azokat részletekben, folytatásos formában közöljük. — A XIII. pártkongresz- szus elfogadta azt az irányelvet, hogy az elmaradott térségeket minden vonatkozásban fejleszteni kell. Ennek a hatását hogyan érzi a város? — A város az elmúlt 5 évben az eredetileg tervezett fejlesztési pénzeszközeit sem kapta meg. A VI. ötéves terv utolsó 2 és a VII. ötéves terv első 3 évében mintegy 700 millió forinttal kevesebb jutott fejlesztésre a tervekben előirányzotthoz képest. — Mikor lesz Békéscsabán az összes megyei intézmény (bíróság, levéltár, kórház)? — Az Országgyűlés 1986- ban elfogadott terület- és településfejlesztési koncepciójában a térségi szemlélet került előtérbe. Ennek helyi hatása az, hogy Békés megyében a felsőfokú ellátási funkciót a Közép-Békés térségében elhelyezkedő városok (elsősorban Békéscsaba, Gyula, Békés) együttesen látják el. Ezek alapján kérdésére a válasz: a meglevő intézmények hosszú távon abban a városban maradnak, ahol jelenleg is vannak. — A vezetékes ivóvíz tisztítása 1995-ig nem lesz befejezve. Mikor fogunk ezek után arzénmentes vizet inni? — A dél-alföldi települések egészséges ivóvízellátásának programja a veszélyeztetettség mértékétől függően rangsorolja a megoldandó feladatokat. A megvalósítást két ütemben írja elő. Első ütemben a 0,1 mg/1 As-tartalom alatti koncentrációt, míg a második ütemben a szabványos ivóvízminőséget kell biztosítani. Békéscsaba város vonatkozásában az első ütemben meghatározott 0,1 mgŰ alatti érték 1985 decemberétől az év legnagyobb részében biztosítható. A teljes program tervezett befejezési határideje 1995, de a jelenlegi pénzügyi lehetőségek az ütemezett megvalósítást nem teszik lehetővé, így a teljes program megvalósításának végső határideje is bizonytalan. — Mi várható a Hunyadi tér sorsával kapcsolatban? — A most készülő rendezési terv a térnek városias, zárt formát körvonalaz, és belső lakossági intimebb birtokbavételt tervez. — A Lencsési-lakótelepen az utak tisztítása télen nem megoldott. — A Lencsési-lakótelep belső útjain hóelthkarítást nem végeztetünk. Főleg anyagi meggondolásból, de környezetvédelmi okokból is az út sózását csak autóbuszjáratos és nagy forgalmú utakon végeztetjük. Természetesen nagy hó esetén to- lólaoozásra minden úton sor kerül. — Szemetes a város. Jaminában csak két helyen van szeméttároló. — A jaminai városrészben is, mint a többi területen a burkolt utak mentén kiskukás szemétszállítást végez a városgazdálkodási vállalat, vagy a bekapcsolás jelenleg folyamatban van. Nagy konténeres szemét— Mikor lesz Sky-, Super Channel-vételi lehetőség Jaminában? — A kereskedelemben kapható parabolaantennák a város bármely körzetében lehetővé teszik a műholdas adások vételét. Egyéni szervezésű társulás formájában már 150-200 lakásra gazdaságosan kiépíthető a hálózat. — Mire költi a ta,nács a pénzét? Vizet, gázt, utat, járdát a lakosság épít. Mire fordítja pénzét a tanács? Lesz-e Jaminának szenny- víz-elvezető csatornája a közeljövőben? — Kérdésére választ kaphat a nyílt tanácsüléseken, vagy a Csabai Hírmondóban. Az V. kerületi szennyvízcsatorna-építés előkészítés alatt áll. Az építésre beérkezett árajánlatok olyan magasak, hogy a csatornázás beindítására kevés remény van. — Az Élővíz-csatorna és környéke nagyon elhanyagolt, mikor várható a helyzet javulása? — Az Élővíz-csatorna partrendezésére tanulmányterv készült, de a belterületi szakasz rendezése több mint 30 millió forintot igényelne, melyre fedezet nem áll rendelkezésre. Igényként az ez évi tervben is szerepeltettük (3 000 000 forinttal), de más fontos feladatok miatt nem lehetett beütemezni. — A Szarvasi úti híd lábánál volt egy kis erdő, amit megszüntettek, mikor telepítik újra? — A Szarvasi úti deltában levő 'kiserdő a felszínvíz elvezetésének hiánya miatt pusztult ki több mint tíz évvel ezelőtt. -Két év óta lenne lehetőség a vízelvezetés megoldására, mivel elkészült a befogadó, ún. Csabai csatorna. A befogadóig azonban több millió forintot igénylő csatornaépítésre lenne szükség, melynek megvalósítása a tanács távlati elképzeléseiben szerepel, de egyelőre anyagi okok miatt nem kerülhet sor a beruházásra. (Folytatjuk)
