Békés Megyei Népújság, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-11 / 60. szám

1989. március 11-, slombat O Gyomaendröd kontra Békéscsaba Önállósuló gyáregység Békés megyei tények könyve Mit tartalmaz, kikhez szól a Népújság almanach ’89? A gyomaendrődi küldöttek bojkottja miatt elmaradt a tegnap 9 órára Békéscsabán a Körös Kazángyártó és Gépipari Vállalat központ­jába összehívott küldöttgyű­lés, amelyen a cég műit évi mérlegét fogadta volna el a 19 békéscsabai és 16 gyo­maendrődi küldött. A Körös Kazángyártó és Gépipari Vállalat Gyomaendrődi 2. Sz. Gyáregységének 170 dol­gozója közül ugyanis — a március 9-én Gyomaendrő- dön megrendezett munkás­gyűlésen — 163-an írták alá az alábbi javaslatot: „A Körös Kazángyártó és Gépipari Vállalat Gyoma­endrődi 2. Számú Gyáregy­ségének kollektívája 1989. március 9-én a gyáregység telephelyén rendezett mun­kásgyűlésen a következő ha­tározati javaslatot fogadta el. A gyáregységi szakszervezet kezdeményezésére összehí­vott munkásgyűlésen 163 fő kinyilvánította egyöntetű akaratát, hogy a gyáregység váljon le és 1989. július 1- j ével mint önálló vállalat működjön tovább. Felkéri a gyáregység je­lenlegi vezetőit, küldött- és bizalmi testületéit, hogy az önállóvá válás érdekében járjon el. A határozati ja­vaslatot juttassa el a válla­lat igazgatója a megyei ta­nács illetékes felügyeleti szervéhez, valamint az or­szággyűlési képviselő részé­A békéscsabai tanítóképző főiskola embléma tervezésé­re hirdetett pályázatot. Er­ről kérdeztük dr. Köteles Lajost, a békéscsabai tagozat helyettes vezetőjét. — Olyan emblématerveket várunk, mely kifejezi a fő­iskola funkcióját, a tájhoz, a néphez kötődést. Fiatal intézmény a miénk, mely most kívánja megteremteni hagyományait. E munka egyik mozzanata lenne ez is. — Kik vehetnek részt e pályázaton? — Bárki, akinek haszno­sítható ötlete, elképzelése van. A minimum 10x10 cen­timéter, vagy ennél nagyobb méretű négyzetben, körben, vagy más formában meg­Növényvédelem A világ legnagyobb növény- védőszcr-gyártó cégei között igen előkelő helyet foglal el a DOW Chemichal. A vegyszerei­ről ismert nemzetközi hírű vál­lalat éves forgalma meghaladja a 13 milliárd dollárt. Ebből több mint 800 milliót tesez ki a nö­vényvédő szer forgalma. Hat vi­lágrészben árulja termékeit a vállalat. Az elmúlt egy évtized­ben jelentős összeget fordítot­tak a növényvédő szer gyártá­sára, s a jövőben 1993-ig több száz millió dollárt költenek a kutatási, fejlesztési célok meg­valósítására — többek között ezt hangsúlyozta a minap Gyulán Sártory Tibor, a DOW Chemi­chal magyarországi kutatásfej­lesztési részlegének vezetője. Az előadó beszámolt a szolnoki fej­lesztőállomáson folytatott kísér­leteik eredményeiről. Hajdú Frigyes, a DOW Chemi­chal magyarországi képviselője filmmel illusztrált előadásában kitért arra, hogy 'az utóbbi években nagy károkat okoz az árvakelésű napraforgó a gabo­nákban. Éppen ezért fejlesztet­ték ki a Lontrelt, amely kivá­lóan alkalmas az árvakelésű napraforgó mellett más, nehe­zen irtható gyomok ellen is. A továbbiakban szólt az idei vár­ható növényvédöszer-ellátás ala­kulásáról. Bemutatta legújabb készítményeiket, amelyek ala­csony toxicitásúak. Dr. Kovács Imre, a Növény- és Talajvédelmi Szolgálat bé­késcsabai intézetének szakem­bere a Békés megyei tapaszta­latokról számolt be a jelenle­vőknek. Cserén Sándor, a Gyo­maendrődi Alkotmány Tsz nö­vényvédő szakmérnöke a több éves búzagyomirtási kísérleteik­ről adott ismertetést, amelyet Lontrellel végeztek. A tanácskozás — amelyet Dé­vai Géza. a Békéscsabai Agro- ker osztályvezető-helyettese ve­zetett — konzultációval zárult. v. 1. igazgatóját, hogy az 1989. március 10-ére összehívott küldöttgyűlést halassza el és a következő küldöttértekez­let időpontját határozza meg. Továbbá kéri, hogy ezen első napirendi pontként a gyáregység önállóvá válá­sának témáját jelölje meg. A munkásgyűlés résztvevői e határozati javaslatot egy­hangúlag elfogadták és alá­írásukkal megerősítették.” A gyáregység küldöttei azért bojkottálták a kül­döttgyűlést, mert csak a gyűlés határozatképtelensé­gével akadályozhatták, hogy a 19 békéscsabai küldött le­szavazhassa a 16 gyomaend­rődi által képviselt önálló­sulási szándékot. Ily módon reggel 9 órakor csak Szujó Zoltán, a gyáregység veze­tője jelent meg Békéscsa­bán, s tájékoztatta a válla­lat igazgatóját. Lapunk mun­katársának délben dr. Mos- kovits Sándor, a vállalat igazgatója elmondta, hogy nem ért egyet a javaslattal, s amennyiben a délután há­rom órára újra összehívott küldöttértekezleten nem je­lennek meg a gyomaendrő- diek, úgy a küldöttgyűlés működőképtelensége miatt a megyei tanácstól kérni fog­ja a vállalat államigazgatási felügyelet alá helyezését. Dr. Moskovits Sándor egyéb­ként hozzátette, hogy a kül­döttgyűlésen kívánta volna tájékoztatni a résztvevőket arról, hogy egy bizottság lét­rehozását javasolja, amely komponált munkákat május 10-ig küldhetik be címünk­re az érdeklődők. A kíván­ság csupán annyi, hogy az emblémát fel lehessen hasz­nálni bármely anyagon. — Milyen terveik vannak a legjobb pályamunkával? — Levélpapírra, jelvény­re, pólókra, sapkákra nyom­va reprezentálja iskolánkat más intézményeknél, más megyéknél... — Kikre számítanak e pá­lyázat meghirdetői? — A pályázatot ismertet­tük hivatásos képzőművé­szek körében. Bízunk benne, hogy a 10, 8, illetve 6 ezer forintos pályadíjak megmoz­gatják fantáziájukat. Emel­lett számítunk lokálpatrio­Már szinte hozzászoktak a vállalatok, szövetkezetek, hogy minden évben új gaz­dasági környezetben kell gazdasági terveiket végre­hajtaniuk. Így volt ez 1988- ban, az Orosházi Kazángyár­tó és Építőipari Szövetkezet esetében is. A közelmúltban tartott mérlegzáró közgyűlé­sen Surányi András elnök az elmúlt évben végzett munkájukról a következő­ket mondta: — Az 1988. évi kiváló eredmények teljesítése úgy volt elérhető, hogy üzeme­ink nemcsak a kitűzött ter­veket teljesítették, hanem még ezen felül is eredmé­nyes termelést folytattak. Ezek segítségével szövetke­zetünk 289 millió forintos árbevételt ért el, melyet ki­egészít még az egyéb tevé­kenységből befolyt közel 9 millió forint. Nyereségünket az 1987. évi 42 millióval szemben 18 millió 300 ezer forintra terveztük. Az egész évi sikeres gazdálkodásunk azonban lehetővé tette a 25 millió 888 ezer forint el­érését. Ez a szint az előző évinek mintegy 60 százalé­ka. Eredményeinket a ko­rábbi évekhez képest lénye­előkészíthetné a gyomaend­rődi gyáregységnek egy új társasági formába — kft. vagy részvénytársaság — való átalakítását, mellyel a 2. számú gyáregység önálló jogi személlyé válna. Szujó Zoltán, a gyoma­endrődi gyáregység vezetője azzal indokolta a dolgozók elhatározását, hogy nem lát­ják biztosítottnak jövőjüket az együttlét esetén, ugyanis egyrészt a gyáregység jóval nagyobb termelési értéket és nyereséget produkál, ám Bé­késcsabához képest messze nem kapja meg az ezzel arányos fejlesztési összege­ket és az anyagi elismerést. Aggódnak emellett azért is, mert az elmúlt öt év során csak a gázkazángyártást fej­lesztették, ám a piac bedu­gulása esetén szélnek lehet­ne ereszteni a dolgozókat, mivel az egész vállalatnak nincsen más terméke. A gyáregység egyébként 1985-ben "már próbálkozott az önállósulással, ám ez ak­kor nem sikerült. Tegnap délután háromra mindössze három küldött érkezett Gvo- maendrődről, s így Szujó Zoltánnal együtt mindössze négyen jelentek meg a vál­lalati központban. Mivel a 35 küldött helyett összesen csak 18-an foglaltak helyet a teremben, így a kéthar­mados többség híján hatá­rozatképtelenség miatt el­maradt a küldöttgyűlés. A vállalat és a gyáregység ve­zetője megegyezett abban, hogy dr. Moskovits Sándor elképzelését munkásgyűlé­sen tárgyalják meg a gyo- maendrődiek, s egy hét múlva, jövő hét pénteken újra összehívják a vállalati küldöttgyűlést. Hornok Ernő tizmusukra is, vonzó lehet a tudat, hogy elképzelésük így, egy emblémán él tovább. — És a hallgatók nem pró­bálkozhatnak? — Dehogynem! Az épüle­ten belül több helyen is fel­hívjuk figyelmüket erre. Már a jó emblémaötleteket is ötezer forinttal honorál­juk. Egyébként az elbírálás­ba is szeretnénk bevonni a hallgatókat. A közvélemény­kutatás mellett képzőművé­szekből. álló zsűri dönt a pályázatok sorsáról. — Mikorra várható az eredményhirdetés? — Május végén válik el, mi kerül borítékjainkra, le­vélpapírjainkra, s hogy mi­lyen emblémával ékesített pólókon képviselik iskolánk színeit mondjuk a sportoló­ink ... — Akkor hát május vé­gén ismét találkozunk ... gesen nagyobb erőfeszítések árán értük el. — Továbbra is komoly ér­dekünk fűződik tőkés ex­portjaink teljesítéséhez. Konvertibilis elszámolás vo­natkozásában 887 millió fo­rintot értünk el, mely meg­haladja az eredetileg kitű­zőiteket. A kedvezőtlen sza­bályzók miatt továbbra sem célunk szocialista kiszállítá­saink növelése. A létszám- és bérgazdál­kodással kapcsolatban Su­rányi András kiemelte, hogy a szövetkezet kialakult gyártási szerkezetében nem cél a létszámnövelés. Az el­múlt évi bérnövelést kettős forrásból merítették. Egy­részt a központilag biztosí­tott 25 százalékból, másrészt a teljesítményekből adódó­an,, lehetővé vált létszám- megtakarításokból. Az idei évre vonatkozó adatok is elhangzottak a beszámoló­ban. Ezek szerint a szövet­kezet vezetősége az 1989. évi alapbérfejlesztés mérté­két átlag 16 százalékban ál­lapítja meg. Az Országos Érdekegyeztető Tanács ja­vaslatától függetlenül a szö­vetkezetben március 1-jétől végrehajtják a béremelést. Cs. I. Mint azt már jeleztük, napokon belül az újságáru­sokhoz kerül a Békés Me­gyei Tanács V. B. Tudomá­nyos-Koordinációs Szakbi­zottságának kiadványa, a BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJ­SÁG ALMANACH ’89. A 600 oldalas munka legin­kább a nagy sikerű Tények könyvéhez hasonlítható, amolyan Békén megyei té­nyek könyvének is nevezhe­tő. Azt már leírtuk, hogy több tízezer adatot, több ezer nevet tartalmaz, de lássuk kicsit részletesebben, mi minden található a 29 fejezetben. Mindenekelőtt két igazodási pontról: az 1987. évvel lezárt adatokat tartalmaz, a szemé­lyi változásokat 1988. április 1-jével bezárólag rögzítettük. Bevezetőben a 35 oldalas eseménynaptár minden je­lentősebb megyei történést tartalmaz, megtűzdelve egy- egy kuriózumnak számító információval. Megtudhat­juk például, hogy az 1987. január 13-án mért mínusz 26 fokhoz hasonló hideget utoljára 40 évvel ezelőtt mértek, a ’87 márciusi mí­nusz 18—20 fokhoz hasonlót még sohasem. Egy-egy fon­tosabb eseményhez mini- kommentárok kapcsolódnak, mint például Darvas József születésének 75. évfordulójá­hoz, vagy Felkai Eszter Já- szai-díjjal való kitüntetésé­hez, Gyulav Endre, a Sze- ged-Csanád Egyházmegye megyéspüspökké kinevezésé­hez, október 6'-ához, az ara­di vértanúk névsora és egyéb információk. Az adatok a megyéről cí­mű fejezet 25 oldalon sorol­ja a gazdaság, a lakáshely­zet, az egészségügy, az ok­tatás. a közművelődés jel­lemzőit. a településekre, a népességre, a kommunális ellátottságra, a fogyasztás­ra. a születésre, a halálo­zásra vonatkozó adatokat. Ismerteti a könyv a megye természetföldrajzi viszo- nvait. a földtani tudnivalók­tól a táiátalakításig. A gazdaságot taglaló rész áttekintést ad az ipar-épí­tőipar, a mezőgazdaság-élel­miszeripar, a közlekedés­hírközlés, a pénzintézetek, a szolgáltatás, a kereskede­lem-vendéglátás, az idegen- forgalom, a vadgazdálkodás, a halászat-horgászat terüle­téről. Tartalmazza vala­mennyi ipari, mezőgazdasá­gi egységet, vezetője nevét, címét, telefon-, illetve te­lexszámát. Megismerjük be­lőle megyénk tájvédelmi körzeteit, a nagy árvizek, természeti katasztrófák ese­Lemondás Dr. Szirtesi Zoltán, az Országos Cigánytanács el­nöke pénteken az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában bejelentette, hogy lemondott elnöki funkciójáról és tagsá­gáról. Továbbra is tevé­kenykedik viszont a Ma­gyarországi Cigányok Kul­turális Szövetségének elnök­ségi tagjaként, valamint a TIT Országos Elnöksége ci­gány ismeretterjesztési és tudományos munkabizottság elnökeként. B KSH közleménye Az elmúlt napokban több állampolgár kapott személy­re szóló kérdőívet, amely­ben a megkérdezett személy rokonainak vallására vonat­kozó kérdések is szerepel­nek. Ezzel kapcsolatban a Központi Statisztikai Hiva­tal közli, hogy ez a felmé­rés nem tartozik a hivata­los statisztikai adatgyűjtési rendszerébe, ezt a Magyar Közvéleménykutató Intézet végzi. A KSH 1945. óta nem gyűjt be felekezeti hovatar­tozásra vonatkozó adatokat. ményeit. Nincs olyan me­gyei vállalat, gazdaság, szö­vetkezet, szervezet, amely ne szerepelne az almanach­ban. A közoktatás, a tudomá­nyos, a művészeti, a színhá­zi élet, a közművelődés, a múzeumi szervezet, a könyv­tári hálózat, valamennyi ese­ményét, intézményét megis­merheti belőle az olvasó. Településenként felsorolja az iskolák, az igazgatók ne­vét. címét. telefonszámát, főbb adatait. A színházi élet­ről szóló fejezet ismerteti a Jókai Színház 1954—1988 közötti bemutatóit, a Gyulai Várszínházban előadott da­rabokat. A pártéletről szóló fejezet az MSZMP XIII. kongresz- szusának előkészületeiről, a párttagságra, az alapszerve­zetekre vonatkozó adatokig mindent tartalmaz, felsorol­ja a pártbizottság tagjait, is­merteti a testület működé­sét. A tanácsokról szóló fe­jezet leírja a megye köz- igazgatási beosztását, a helyi tanácsok címét, telefon-, il­letve telexszámát, a tiszt­ségviselők nevét, a megyei és helyi tanácstagok névso­rát, vagyis több ezer nevet. Ugyancsak részletes a tár­Csütörtökön Sarkadon, tegnap, pénteken Gyulán tartott vezetőségválasztással egybekötött részközgyűlést a Gyulai Népművészeti és Há­ziipari Szövetkezet. Az el­nöki beszámoló a szövetke­zeti gazdálkodásról szólva legfontosabb eredménynek tekintette, hogy az egyre romló közgazdasági körül­mények ellenére is sikerült talpon maradni. A kitűzött termelési és értékesítési ter­vüket, bár megközelítően teljesítették, ennek ellenére a nyereség elmaradt a várt­tól. Különböző okok miatt kedvezőtlenül alakult a kö­tőrészleg munkája. Míg az exportjuk nőtt, a belföldi értékesítés több mint felére csökkent. Jó néhány éve si­kerágazatuk, a rongyszövő részleg, ahol az elmúlt év­ben is nőtt a termelés, ked­vezően alakult a tőkés ex­sadalmi- és tömegszerveze­tek ismertetése, az egyházak és felekezetek életéről szóló rész. Megtudható például, hány istentiszteleti hely ta­lálható a megyében, ki az adventista vagy a metodis­ta egyház vezetője. Rendkívül gazdag a me­gye sportjával foglalkozó rész. amely csaknem 100 ol­dalt ölel fel. A krónika ’87 havi bontásban tartalmazza a legjelentősebb sportesemé­nyeket, rendezvényeket, a címlista valamennyi megyei sportegyesület nevét, címét ismerteti. Megtudhatjuk, hány szavazattal lett 1977- ben Az év sportolója Pász­tor József: szerepelnek ben­ne 1975—76-tól az NB I-es labdarúgó-mérkőzések ered­ményei, valamennyi kiemelt sportág legjelentősebb ese­ményei. Az eddigiekből bizonyára kiderül, hogy mindenki megtalálhatja a maga szá­mára érdekes részt a na­pokon belül piacra kerülő könyvben, amelynek ára mindössze 100 forint. Úgyis mondhatnánk, 100 forintért csaknem 50 ezer adat. Ke­resse a Népújság Almanach ’89-et a postahivatalokban, a hírlapárusoknál. port. Szállítottak amerikai, olasz, osztrák, svéd üzletek­be is az itt készült termé­kekből. Valamelyest emel­kedett a torontáli részleg termelése és értékesítése. A varrórészleg is jelentősen növelte exportját. Az 54,3 milliós árbevétel alig több mint 1 százalék­kal maradt el a tervezettől, ezért sem teljesülhetett a 3 millió forintos nyereség, bár a 2,1 millió ilyen körülmé­nyek között dicséretes. így lehetett majdnem 20 száza­lékos bérnövelést végrehaj­tani. Nemcsak a tagok, de a szövetkezet vagyona is nőtt, majdnem 7,5 millió forint­tal. Mindkét részközgyűlé­sen sor került vezetőség- és elnökválasztásra. A tagok bizalmát és elégedettségét je­lenti, hogy Sarkadon és Gyu­lán is egyhangúlag válasz­tották újjá a „régi” elnö­köt, Vígh Imrét. Béla Ottó re. Egyben felkéri a vállalat Emblémapályázat a főiskolán Mi kerül a hallgatók pólójára? Mérlegzáró közgyűlés Orosházán Elnökválasztás Sarkadon és Gyulán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents