Békés Megyei Népújság, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-02 / 52. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek ! N É PÚJSÁG II MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ES 0 MEGYEI TflNÜCS LflPJI 1989. MÁRCIUS 2., CSÜTÖRTÖK Ara: 4,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 52. SZÁM Mai számunkból: Ki ül a székbe? (3. oldal) Száraz lábon átkelni az ingoványon (4. oldal) Imi megbocsátható (4. oldal) Érdekérvényesítés vagy sztrájk Mezőhegyesen (5. oldal) Magánvélemény (5. oldal) Halat, vadat... Szerkezetváltás a Viharsarok Htsz-ben A Gyomaendrődi Vihar­sarok Halászati Termelőszö­vetkezetben a szerkezetvál­tás volt az, ami az elmúlt öt esztendőben megterem­tette az eredményes gazdál­kodás feltételeit. A halásza­ti termelőszövetkezet ered­ménye az elmúlt öt év alatt 166 százalékkal, a bruttó jö­vedelem 90 százalékkal, az egy főre jutó személyi jöve­delem pedig 70 százalékkal növekedett. Látszólag tehát nincs ok a panaszra, azon­ban az állami támogatás és az elvonás között különösen a halászati szövetkezetekben igen kedvezőtlen arány ala­kult ki. Az előrelépést tu­lajdonképpen az tette lehe­tővé, hogy a halfeldolgozás mellett az alaptevékenysé­get más feldolgozó tevé­kenységgel tették nyeresé­gessé. A Viharsarok Halá­szati Tsz 1986 elején álla­podott meg a Tszker ex­porttartalékokat feltáró köz­pontjával egy nyúlvágóhíd létrehozásában. Az elmúlt évben már több mint 2 mil­lió házinyulat vágtak le Gyomaendrődön, s ezzel 6,7 millió dollár árbevételhez segítették hozzá a külkeres­kedelmet. Többek között er­ről is beszélt dr. Csorna An­tal, a halászati tsz elnöke tegnap délután, a szövetke­zet közgyűlésén. Az elmúlt öt évet értékelve elhangzott még, hogy a halászat, ezen belül a természetes vízi és tógazdasági haltermelés gazdasági körülményei az elmúlt évek során fokozato­san romlottak. Az egyre gya­koribb vízszennyezés is to­vább rontotta a gazdálko­dást. A Romániából érkező szennyeződések ellen a ha­lak csak úgy tudnak véde­kezni, ha leúsznak a Tiszá­ba. Ily módon hiába he­lyeznek ki egyre több te- nyészpontvot, nem javulnak a fogási feltételek. — A nvúlváaóhíd kialakí­tása után kezdünk hozzá új­ra a halfeldolgozó kapacitás kiépítéséhez. Megvásároltuk a bikali halfeldolgozó üzem gépeit, megépítettük a hal­füstölőt, s a Törökszent­miklósi Baromfifeldolgozó Vállalattal közösen egy új termékkel, a busából ké­szült halvagdalttal is jelent­keztünk a piacon. A Biogal megrendelésére sikerült elő­állítani nyers halolajat bu­samelléktermékekből. A Pénzügyminisztérium és a MÉM elfogadta eladósodá­sunk csökkentése érdekében benyújtott pályázatunkat, s ez az elkövetkezendő évek­ben is nyereséges gazdálko­dást követel — mondta dr. Csorna Antal. Hogy a tagság is elégedett a szövetkezet eredményei­vel, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy a lejárt meg­bízatású vezetőséget újravá­lasztották, s ily módon a szövetkezet elnöke dr. Cso­rna Antal maradt, aki a szö­vetkezet programjaként töb­bek között a következőket határozta meg: — Szemléletváltozásra van szükségünk. Támogatnunk kell minden olyan politikai elképzelést, amely az önálló szövetkezeti gazdálkodást kezdeményezi. Előtérbe kell állítani a tagi érdekeket, a termelésfejlesztést, s az eh­hez kapcsolódó eredmény- növekedést nem a dicsősé­gért kell végezni, hanem azért, hogy megnyugtató alapot adjon a tagság sze­mélyes boldogulásához. Az elképzelések között el­hangzott még, hogy a szö­vetkezet egy vadfeldolgozó üzem felépítését tervezi, me­lyet akár vegyesvállalati formában kívánnának üze­meltetni. A közgyűlésen meghívott vendégként részt vett töb­bek között dr. Dobrai Lajos MÉM-főtanácsos, Győrffy Károly, a tsz-szövetség tit­kára, valamint Klaukó Má­tyás. a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályá­nak vezetője. h. E. Hogyan lehel kijutni a történelmi zsákutcából? ülést tartott a gazdaságpolitikai albizottság Pozsgay Imrének, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának vezetésével tegnap ülést tartott az MSZMP KB által 1988-ban életre hívott, társadalom- és gazdaság- politikai albizottság, a gaz­daság elmúlt négy évtizedes fejlődését elemző munkabi­zottság. Célja és feladata, hogy átfogó módon, tudo­mányos igényességgel érté­kelje múltunkat, jelen hely­zetünket, tegyen javaslato­kat a megújulás lehetőségei­re. (A történelmi albizott­ság tanulmánya — mint is­meretes — már elkészült és a Társadalmi Szemle külön» számában nyilvánosságra ke­rült.) Az ülésen a. gazdaságpoli­tikai albizottság összefoglaló értékelését Csáki Csaba, a KB tagja, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rektora terjesztette elő. A gazdasági helyzet- elemzés egyebek között fog­lalkozik a magyarországi gazdasági rendszer válságá­val. a kiútkereséssel: felvá­zolja a gyorsított iparosítás­ból következő károkat, elem­zi a világgazdasági változá­sokra adott jó és rossz vá­laszok következményeit, szól a gazdasági és a politikai válság szoros kapcsolatáról, továbbá a szocializmus ide­ológiai zavarairól. Hogyan lehet kijutni a történelmi zsákutcából? A tanulmány ezzel kapcsolatban új gaz­dasági modellt vázol fel. amelynek a legfontosabb elemei a vegyes tulajdonra épülő piacgazdaság, s az eh­hez kapcsolódó szociális vé­dőháló. a gazdaság demok­ratizálása és az új külgaz­dasági orientáció. Az anyag nagy figyelmet szentel a mo­dernizáció és a felzárkózás kérdéskörének, s kitér a tu­lajdonreform szükségességé­re, továbbá a valóban ver­senyképes vállalati, vállal­kozási modell kialakítására és a szociálpolitikai össze­függésekre. Pozsgay Imre mindezek­kel kapcsolatban hangsú­lyozta: múltunkat nem meg­tagadva és a társadalmi ki­egyezés lehetőségeit is min­denkor megkeresve és meg­találva kell készülni a jö­vőre. A mértéktartó, az el­fogulatlan és a sokoldalú elemzés a záloga annak, hogy megőrizhessük a nem­zet egységét, alkotóképessé­gét és a holnapba vetett bi­zalmát. A tanulmány vitájában felszólaltak az albizottság jelen levő tagjai : Berecz Frigyes, Dudla József, Kö­veskúti Lajos, a Központi Bizottság tagjai, valamint Radies Katalin, a Társadal­mi Szemle főszerkesztője. Kritikai megjegyzéseiket, javaslataikat a meghívott szakemberek egészítették ki, köztük Ábel István, Bőd Pé­ter Ákos, Bokros Lajos, Chi- kán Attila, Dobák Miklós, Draviczky Tamás. Gedeon Péter, Hámori Balázs és Szabó Katalin. A hozzászó­lók hangsúlyozták, hogy a tanulmány értékes doku­mentum, jól szolgálja az MSZMP programnyilatkoza­tának megalapozását. Alá­húzták azt a véleménvüket. hogy a mai nemzedéknek olyan plurális társadalmat, gazdaságot és politikát kell kialakítania. létrehoznia, amely felzárkózik a modern európai fejlődés vonalához. Az albizottság munkájáról a Központi Bizottságot a március 7-i ülésen tájékoz­tatják. A tanulmány rövi­desen megjelenik a Társa­dalmi Szemle különszámá- ban. Németh Miklós a Szovjetunióba utazik Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnöke az SZKP KB és a Szovjetunió Miniszter­tanácsa meghívására ma, március 2-án hivatalos munkalá- togatásra a Szovjetunióba utazik. Hámori Csaba látogatása megyénkben Tegnap Békéscsabára láto­gatott Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, s találkozott a megye kommunista ország- gyűlési képviselőivel. A me­gyei pártbizottság székházá­ban megtartott eszmecseré­re meghívták a pártonkívü- li képviselőket is. Hámori Csaba szót Váltott a képvi­selőkkel arról, hogy az Or­szággyűlés megüresedett el­nöki székének betöltésére különböző testületek tesznek javaslatot. Az MSZMP je­löltje Szűrös Mátyás, s mint a tanácskozáson kiderült, a Békés megyei országgyűlési képviselők egyetértenek e javaslattal. A honatyák Szű­rös Mátyást köztiszteletben álló személyiségként alkal­masnak érzik a várhatóan fölerősödő politikai harcok miatt megnövekedett fele­lősséget követelő tisztség be­töltésére. Hámori Csaba és a képviselőcsoport a továb­biakban egyéb időszerű pártpolitikai kérdésekről, il­letve az Országgyűlés soron következő ülésének előkészí­tő munkájáról folytatott esz­mecserét. Szekeres megadta a „kegyelemdöfést” Bravúr a Hungária körúton Bcs. Előre Spartacus—MTK-VM 3-2 (0—0) NB I-es labdarúgó-mérkőzés, Budapest, Hungária kőrút, 3000 né­ző. V.: Molnár L. (Szilágyi S., Márton S.). BÉKÉSCSABA: Gulyás — Szenti, Mracskó, Bánti, Fabulya — Belvon (Gruborovics 73. p.), Csató, Csanálosi, Kanál — Oroszkl (Horváth L. 86. p.), Szekeres. Edző: Csank János. MTK-VM : Gáspár — Farkas, Híres, Lőrincz, Szalal — Horváth Cs. (Talapa 46. p.), Szelbert, Katzenbach — Kékesi, Balog, Pölős- kei (Vadász 46. p.). Edző: Verebes József. Gólszerző: Szelbert (65. p.), Lőrincz (68. p.). Csató (72. p.), Katzenbach, öngól (79. p.), Szekeres (91. p.). Sárga lap: Bánfi (22. p.), Fabulya (66. p.). Körkép H határ és háttere Továbbra sincs igazán ki­emelkedő formában a lista­vezető MTK-VM. A mérkő­zés nagy részében ezúttal is csak görcsösen erőlködött, nem nyújtott bajnokaspi­ránshoz méltó teljesítményt. A fővárosiak tulajdonkép­pen csak öt percig remekel­tek. azonban úgy tűnt, eny- nyi is elég a biztos győze­lemhez, mert három perc alatt kétszer is bevették fej­jel a sokat bizonytalankodó Gulyás kapuját. Már-már összeroppant a Békéscsaba, s ekkor a szurkolók többsé­ge kiütéses hazai győzelmet várt, de a „rövidzárlat” nem tartott sokáig. A második félidőre az erősen feljavult Szekeres vezérletével sorba vezették veszélyes ellentá­madásaikat a vendégek. A gyors csabai szélső, akit Far­kas szinte egyáltalán nem tudott tartani, előbb két gól előkészítéséből vette ki a ré­szét, majd közvetlenül a le­fújás előtt, amikor már min­denki a 11-eseket várta, ki­használta a meggondolatlan Gáspár ordító hibáját — 30 méterre kifutott kapujából, s elveszítette a labdát —, és 14 méterről a hálóba pörgette a labdát. Az utolsó percekben a hazaiak mindent egy lap­ra föltéve támadtak, a kö­zéphátvéd Híres is elhagyta posztját, s előretört, csatár­ként próbált ügyeskedni. Ez (Folytatás a 8. oldalon) a A mezőgazdaság mostaná­ban az érdeklődés homlok­terébe került. Nyomasztó gondjai a széles közvéle­mény elé kerültek az elmúltt hónapiokban, s kiváltképpen a közelmúlt napiokban, ami­kor is megvitatta a piárt ag­rárpolitikai tézistervezetét az MSZMP Közpionti Bizottsá­ga, majd néhány nap múlva sor került a fővárosban a tsz-ek rendkívüli konferen­ciájára. Erről, továbbá egy február 27-től érvényes bankintézkedésről: az eddi­gieken felül juttatott úgyne­vezett zöldhitel folyósításá­ról, s természetesen a kora tavaszi munkákról kérdeztük a hét elején három Békés megyei mezőgazdasági nagy­üzem elnökét. , Békéscsabai Magyar— Szovjet Barátság Tsz, Bollal Pál elnök: — Ami a tsz-konferenciát illeti, éppen ma érkezett meg a TOT-közlöny, még nem tudtam végigolvasni, de be­lelapoztam, no és természe­tesen a sajtót is figyelem­mel kísérte az ember. Van­nak olyan állásfoglalások, amik előremutatnak, de vé­leményem szerint ez a szer­vezet, a mostani építmény nehezen fog megbirkózni ezekkel a feladatokkal. Az új felismerésekhez, új felada­tokhoz új felállású szerve­zet, s ahhoz új emberek kel­lenek. Most a tetteken a sor. Ha a szövetkezetek kemé­nyen a sarkukra állnak, ak­kor szerintem remélhető elő- relépiés. Majd a gyakorlat bizonyítja, hogy mit is ért ez a tanácskozás. — Ezek után: mi újság a határban? — Az úgynevezett kora tavaszi munkákat a mi ta­pasztalataink szerint a téli fagyokon célszerű elvégezni, legalábbis a munka javát; a talajok lezárásét, az őszi ve­tések fejtrágyázását, a ta­vasziak alá a műtrágya ki­juttatását. Aki megvárja a kitavaszodást, rosszabbul jár­hat. megtapossák az átázott földet. Zömében tehát túl vagyunk a szóhanforgó mun­kákon. — Központi intézkedés alapján négy kereskedelmi bank hétfőtől az eddigieken felül is folyósít úgynevezett zöldhitelt, tavaszi munkák­hoz, vásárlásokhoz. Önök is igényelnek ilyen segítséget? — Mi is kérni fogunk, de a bank még nem nyilatko­zott, milyen mértékben tud hitelt adni. Mi a külkeres­kedelmi bánkkal vagyunk kapcsolatban, ők 100 millió forintot kaptak, s s ezt bi­zony sokfelé kell elosztani. Nyárig legalább 9 millió fo­rintot szeretnénk műtrágyá­ra, vetőmagra, alkatrészre üzemanyagra igénybe venni. Eddig nem vettünk fel hí­(Folytatás a 3. oldalon) Dobozi hél a BÉKÉS MEGYEI BH20Sa-ban Megélénkült a határ... Fotó: Kovács Erzsébet Dobozon hosszú ideig csak a helyi termelőszövetkezet nyújtott munkalehetőséget. Érthetően örültek hát a hely­béli-asszonyok, leányok, amikor — húsz esztendővel ez­előtt — a Budapesti Harisnyagyár gyujai egységének telepét létrehozták a községben. Ingadozó létszám, gyér kereseti lehetőségek miatt sokszor küzdött gondokkal az üzem. Hogyan, milyen körülmények között dolgoznak ma a telepen? Erről beszél munkás, műszak- és telepve­zető lapunk 5. oldalán.

Next

/
Thumbnails
Contents