Békés Megyei Népújság, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-10 / 59. szám
1989. március 10., péntek o Igazi szövetkezést! Vajon a tulajdon szabadsága, a szövetkezéshez való jog deklarálása az alkotmánytervezetben mennyire változtathatja meg a jelenlegi szövetkezeti struktúra ma már vitathatatlanul lemerevedett rendszerét — kérdeztük dr. Eleki Jánost, a TOT főtitkárát, a mezőkovácsházi választókörzet képviselőjét. — A tulajdon feletti szabad rendelkezési jog, a szövetkezet valódi szövetkezetté deklarálása (mely továbbra már nem lesz szabad területe az állami beavatkozásnak, illetve a drasztikus jövedelemelvonásnak) mindenképpen új lehetőséget ad a mozgalom megújulására. Hiszen új és egységes szövetkezeti törvény esetén már megteremthető a szövetkezési forma nagyfokú önállósága, a tagság rendelkezési joga, saját tulajdona felett. S akkor a valós szövetkezésre alapozva egy belső vállalkozás, de akár egy farmer típusú termelés is jelentheti a fejlődés jövőjét, hiszen a farmergazdaságokra épülő fejlett nyugat-európai országokban is a szolgáltató jellegű szövetkezés védernyője alatt termelnek a parasztok. Tehát szövetkezéseik bonyolítják az értékesítést, feldolgozást és egyéb különböző szolgáltatásokat. Ügy gondolom, nekünk is a termelők ilyen jellegű szövetkezését kellene kiépítenünk. Bár vallom, hogy az új alkotmány és egyáltalán a mezőgazdaságot érintő bármilyen új törvény csak akkor válthat ki valódi pezsgést, megújulást az ágazatban, ha a jelenlegi árrendszer megváltozik, s helyreállítjuk az értékarányokat. Mert félő, ha továbbra sem lesz reális jövedelem- tartalma a mezőgazdasági tevékenységnek, ha erről a területről érdemesebb lesz továbbra is tőkét kivonni, mint befektetni, akkor a legnagyobb szabadságfok mellett sem lesz potenciális vállalkozó a termelésre. (Folytatás a 2. oldalról) mondta befejezésül, ígéretet téve, hogy a vitában elhangzottakat gondosan elemezni fogják, s felhasználják a jogalkotó munkában. A vita lezárását és Kulcsár Kálmán válaszát követően a soros elnök ismertette a határozati javaslatot: „Az Országgyűlés Magyarország alkotmányának szabályozási elveit az előterjesztésnek megfelelően hagyja jóvá. Hatalmazza fel a Minisztertanácsot, hogy a szabályozási elvek, valamint az Országgyűlés vitájában elhangzott javaslatok alapján — különös figyelemmel az állampolgárok, a különböző társadalmi s-zervezetek és csoportok véleményére — készítse el az alkotmány szövegtervezetét. A szövegtervezetet az Országgyűlés alkotmány-előkészítő bizottságának egyetértését követően bocsássa társadalmi vitára”. Az Országgyűlés a határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta. Ezzel befejeződött a csütörtöki ülés; a testület pénteken folytatja munkáját. Pozsgay Imre sajtóbeszélgetése Még javában tartott az alkotmány szabályozási koncepciója, feletti vita, amikor Pozsgay Imre államminiszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tágja, a Parlamentben találkozott külföldi újságírókkal, egyben eleget téve számos in- terjúkérésnek is. Pozsgay Imre bevezető nyilatkozatában emlékeztetett arra, hogy legutóbb ugyancsak az Országgyűlés idején, tavaly novemberben találkozott a külföldi újságírókkal, s akkor éppen az úgynevezett demokrácia- csomagtervet terjesztette a parlament elé. Elmondta, hogy azóta e csomagot felbontották” és már az egyes részletkérdéseit vitatják meg a képviselők, illetve alkotják meg az ezzel kapcsolatos törvényeket. A jelenlegi alkotmány- vitáról érdeklődőknek válaszolva kijelentette: nem elsősorban az újfajta szabadság kodifikációjának lehetősége foglalkoztatja — bár ezt is fontosnak ítéli —, mert nézete szerint nem az az igazi kérdés, hogy az alkotmány milyen garanciákat tartalmaz, hanem , az: az alaptörvény betartásának milyenek lesznek a garanciái. A köztársasági elnök funkciójával összefüggésben megemlítette, hogy elképzelése szerint e tisztség a hatalmi ágak megosztásának rendszerébe tartozik, nem csupán az állami protokoll megtestesítője lenne, hanem meghatározott pontokban összehangolná a különböző ágakat. A pártok vele tárgyalnák meg a miniszterelnök személyére vonatkozó javaslataikat, és a köztársasági elnök mutatná be a Parlamentnek a kormányfőt, ő lenne a hadsereg főparancsnoka, tehát nem súlytalan személyiség lenne a hatalom gyakorlásában. Megkerülve a választ viszont arra a kérdésre, hogy vállalná-e a köztársasági elnök tisztét, mondván: „nálunk egyelőre rejtegetni kell a szándékokat, hogy azok érvényesülj enek”. Az államminiszter sok kérdést kapott a többpártrendszerrel, a kiépüléséig tartó átmeneti időszakkal kapcsolatban. Ezzel összefüggésben leszögezte: a többpárti berendezkedés híve, ugyanis az eddigi politikai gyakorlat tapasztalatai szerint az egypártrendszer körülményei között nem lehetett létrehozni az egyensúlyt Magyarországom A társadalmi közmegegyezés fontossága mellett szólt, de kijelentette, hogy ezt nem az MSZMP hatalmának átmentésé érdekében szorgalmazza, hanem aziért: ne jöjjön létre hazánkban olyan vákuum, amelyben kormányozhatat- lanná válik az ország. Az átmenet legnagyobb nehézségeként az elmúlt 40 év társadalmi, lélektani struktúráját nevezte meg, hozzátéve azt is, hogy az MSZMP 35 éve szakadatlanul küzd, a sztálinista struktúra meghaladásáért. Érintette azt a témakört is, hogy az MSZMP és annak vezetői kialakíthatnak ugyan valamiféle követelményt a többpártrendszer funkcionálására nézve, de elképzeléseik érvényre juttatására a politikaiakon kívül más eszközük nem lesz. Az államminiszter beszámolt arról is, hogy a kormány foglalkozik az új pártok infrastruktúrája kialakításának kérdéseivel, szám- baveszik : a párttörvény életbelépése után a költség- vetésből milyen normák szerint — kiváltságok nélkül — részesülhessenek a politikai pártok. Pozsgay Imre természetesen sok, a kedvezőtlen gazdasági helyzettel, a munkanélküliség veszélyével, s a bős-nagymarosi vízlépcső építésével kapcsolatos kérdést is megválaszolt. Ez utóbbiról szólva kijelentette: azok a közé a kormánytagok közé tartozik, akik e tárgykörben a népszavazás lehetőségét szorgalmazzák. A munkanélküliséggel ösz- szefüggésben kijelentette, nézete szerint az nem lesz nagymértékű, bár a korábbi helyzethez képest jelentős számban veszíthetik el munkahelyüket a dolgozók. Egy jó átképzési rendszerrel ugyanakkor levezethető- nek ítélte az ezekkel járó feszültségeket. A nagy veszedelmet szerinte a magasan kvalifikált pályakezdő fiatalok munkanélkül maradása jelentené, hiszen így akkor ők külföldön keresnének. s minden bizonnyal találnának is munkáit. Pozsgay Imre az MTI kérdésére válaszolva elmondta: március 15-ét Győrben fogja ünnepelni, a nagygyűlés részvevőjeként. Ebben a városban megállapodásra jutott valamennyi politikai szervezet az ünnepi szónok személyét, s a demonstráción megjelenő nemzeti szimbólumokat illetően is. A parlamenti tudósításokat készítették: Gál Edit, László Erzsébet, Rákóczi Gabriella. Ma folytatódik a három napra tervezett ülésszak Hankó Mihály felszólalása Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Társaim! Ma, amikor új alkotmányunk ' szabályozási elveit tárgyaljuk, mindenkiben a kérdések sokasága merül fel, hiszen az elmúlt 40 év, különösen az elmúlt évek felgyorsult eseményei bebizonyították, hogy társadalmigazdasági életünket új alapokra kell helyezni, amihez új alkotmány megalkotása is szükséges. Az a változás, amely az elmúlt negyven év alatt végbement, a társadalom egyes rétegeit különböző formában érintette. Ennek tudható be, hogy az új alkotmány elkészítését széles körű társadalmi érdeklődés kíséri. Egyetértés van abban, hogy új szervezeti felépítésű alkotmányra van szükség, amely számot vet a XX. század végének társadalmi-gazdasági realitásaival, s a társadalmi tudományok legújabb eredményeit felhasználva, új elméleti alapokon álló, korszerű, s egységes logikai rendszerbe illeszkedő szabályozást nyújt. Helyeselni lehet, hogy az előkészítő munka során megvizsgáltuk a múlt gyakorlatát, a különböző országok alkotmányaiban alkalmazott formációkat. Felhívnám azonban az alkotmányt szerkesztő bizottság figyelmét, hogy az új alkotmányunkban elsősorban nemzeti sajátosságaink, nemzeti hagyományaink tükröződjenek. Ne essünk még egyszer abba a hibába, mint az előző alkotmányunk megalkotása során. Egyetértek azzal, hogy a megfogalmazott új alkotmányt az egész társadalom megvitassa, és végleges szöveggel az Országgyűlés terjessze népszavazásra. A magam részéről kiemelem a lakosság felkészítését, széles körű. sokoldalú tájékoztatását, hogy felkészülten, felelősségteljesen tudjon szavazni az új alkotmányra. Fontosnak tartom a sokoldalú, pozitív és negatív hatásokat bemutató tájékoztatást, mert hajlamosak vagyunk az egyoldalú, a csak kedvező képet nyújtó tájékoztatásra. Az új alkotmány bemutatása során derüljön ki, mi, honnan származik, az milyen formában, milyen mértékben felel meg a magyar sajátosságoknak, s milyen hatásai lesznek a következő években. Az alkotmány egyik fejezete — fontos, de nem elsődleges — az ország nemzeti jelképeivel foglalkozó rész. Az alkotmány-előkészítő bizottság mellett működő címer ad hoc bizottság tájékoztatása volt a legaktívabb. Azonban sajnálatos lenne, ha a nemzeti jelképek feletti vita elsődlegességet élvezne az alkotmány többi fejezetével szemben. Elhangzott az a vélemény, hogy címer vonatkozásában ne legyünk kicsinyesek. Ezzel én is egyetértek. Kevésnek tartom azonban a címerváltás következményeinek bemutatását. Számba vették már, hogy ma Magyarországon hányféle és mi minden címerhordozó, és a címerváltás mennyivel fogja terhelni a népgazdaságot és az egyes embert. Ennek ismeretében biztos mindenki nagyvonalúbb lesz. Ezért javaslom — az alkotmány szövegezésével egyidejű -kimunkálását a címer anyagi vonatának, és az a vitatásra kerülő alkotmány mellékletét képezze. A javasolt címerváltózatok közül a Kossuth-címer elfogadását javaslom, a választókerületemben elhangzott vélemények alapján. A Kossuth-címer jobban fémjelzi a jelen körülményeket, közelebb áll az emberekhez, a nemzet pozitív - -hagyományaihoz. Az alkotmány szabályozási elvei javasolják a legfőbb állami számvevőszék és területi szerveinek létrehozását, amelynek fő feladata lenne a költségvetés végrehajtásának és az állami vagyon hasznosításának ellenőrzése, valamint a kormány gazdaságpolitikai tevékenységének parlamenti ellenőrzésében való közreműködés. Időszerű a kérdés felvetése és többoldalú megvilágítása. Annál is -inkább, mert az ellenőrzés korszerűsítésére és teljes reformjára van szükség. A jelen ellenőrzési -rendszer a kor követelményeinek nem felel meg. Nem fogja át a gazdaság minden szintjét, nem zárja ki egyes kormányzati szervek önellenőrzését. Az utóbbi időben a népi ellenőrzésen belül is megindult az új út keresése, de mivel tevékenysége korlátok közé szorított, az új -igényeket nem tudja teljesíteni. Helyzete bizonytalanná vált. Békés megyében már most több népi ellenőrzési bizottság irányítása nem biztosított, és eltávoznak a gazdasági szakértők -is. A kérdés - mielőbbi megoldást igényel, ezért csatlakozom Polgárdi József -képviselőtárs előterjesztéséhez, amelyben a számvevőszék mielőbbi létrehozását javasolja. Az előterjesztés elfogadását indítványozom, a kialakult bizonytalan helyzet mielőbbi megszüntetése érdekében. Köszönöm a figyelmet. Felkészülés — segítséggel Az utóbbi hónaitokban bizony egyre nehezebb és sorsdöntő kérdésekben kell dönteni a honatyáknak. Különösen nem könnyű egy történelmi jelentőségű, új alkotmánytervezetről véleményt alkotni. Főleg egy agrárszakembernek lehet nehéz dönteni. Milyen segítséget kapott képviselői munkája során az alkotmánytervezettel kapcsolatban? — kérdeztük Hankó Mihály békéscsabai képviselőt. — Egyrészt a tanácsok, másrészt a jogtudó szakemberek segítségét próbáltam kamatoztatni. Készségesen segítettek, bár az utóbbi időben valóban nem könnyű a helyzetünk. Választókörzetemben egyre élénkebb az érdeklődés az Országgyűlés munkája iránt, bár ez azt is jelenti, hogy sokkal szorosabban működhetünk együtt a tervanyagok vitáiban. Én mindenekelőtt úgy látom, ahhoz, hogy valóban széles körű és eredményes társadalmi vita bontakozhasson ki az alkotmány- tervezetről, a lakosságot mielőbb célszerű lenne a vitára érdemlegesen felkészíteni. Egyszerű, közérthető magyarázattal ellátni az alkotmánytervezetet mindenképpen sürgető feladat. Hiányolom, hogy az egyes fejezetek nincsenek konkrétan megfogalmazva, sok benne az általánosság. Jó lenne, ha az egyes részek nemcsak az előnyöket, a pozitívumokat taglalnák, hanem esetleges negatív kihatásokat is. Szavaznak a képviselők
