Békés Megyei Népújság, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-10 / 59. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG a MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS II MEGYEI TflNÚCS LflPJB 1989. MÁRCIUS 10.. FENTEK Ara: 4,30 forint XUV. ÉVFOLYAM, 59. SZÁM Mai számunkból: Hankó Mihály felszólalása (3. oldal) Emlékmű a vértanúknak (4. oldal) Tűzkár Szabadkígyóson (4. oldal) Jövő heti rádió- és tv-műsor (5—6. oldal) Teremtornákról jelentjük (8. oldal) Folytatja munkáját az Országgyűlés Az új alkotmány szabályozási koncepciójának meg­vitatásával folytatta munkáját az Országgyűlés csütörtök reggel 9 órakor. Az ülésszak második napján elsőként Németh Miklós, a kormány elnöke kért szót. Németh Miklós beszéde — Az új alkotmány sza­bályozási elveinek ország- gyűlési vitája — úgy gon­dolom, nem túlzás, ha azt mondom — igazán —, törté­nelmi esemény. Ez a vita az alkotmányozás kezdete és egyben jelentős állomása. A vitában részt vesznek a „ha­gyományos” társadalmi szer­vezetek, az egyházak, az al­ternatív szervezetek és más politikai szerveződések is. Ez .továbbra is szükséges, mert az alkotmány olyan súlyú okmány, hogy ahhoz min­den véleményképes társadal­mi erő egyetértését meg kell szereznünk — szögezte le elöljáróban a miniszterel­nök. A szocializmus modellvál­tása tehát elkerülhetetlen. Fogalmazzunk egyértelmű­en: a bürokratikus, túlcent­ralizált, államszocialista tár­sadalomépítés, a pártállam modellje zsákutcába jutott; fejlődésképtelennek, a mo­dernizáció fékezőjének bi­zonyult. Nyilvánvaló, hogy ennek korrrekciója önmagá­ban kevés; csak törékeny, .történelmileg múlandó ered­ményei lehetnek, és a visz­II miniszterelnök nyilatkozata lapunknak Az új alkotmány deklarálta liberálisabb nemzetgaz­daság, s az ehhez kapcsolódó új gazdálkodási törvény­keretek életbe lépése után vajon mennyiben növeked­nek esélyeink a népgazdaság stabilitására, s lassú fejlő­désére? — kérdeztük Németh Miklóst, a Miniszterta­nács elnökét a késő délutáni szünetben. — Ha dolgaink a tervezet szerint alakulnak, helyze­tünk valóban javulhat évről évre. Jelenleg azonban a lényeg, hogy kimozduljunk a holtpontról. S ez csak apró lépésekkel, szívós, kitartó munkával lehetséges. Mindenekelőtt struktúraváltást kell végre elkezdeni, s következetesen megvalósítani. Éppen ezért két-három évig életszínvonal-növekedésről szó sem lehet. Az úgy­nevezett szociális védőháló megteremtésére is csak úgy van lehetőségünk, ha a jelenlegi forrásokat ésszerűbben átcsoportosítjuk. Erre megvan a reális lehetőségünk, s mielőbb lépnünk kell, még akkor is, ha ez esetleg so­kakban ellenérzést vált ki. De meggyőződésem, hogy nincs más választásunk. Szociálpolitikánk ugyanis ma nem igazán szelektív, olyan emberek is élvezik a ked­vezményeket, akik valójában nem a rászorulók közé tartoznak. Természetesen mindenekelőtt termelünk kell, értéket előállítani, s majd utána lehet beszélni arról, hogy miként osszuk fel a javakat. demokratikus elvek alapján nyugvó politikai rendszer egyben működőképes IS le­gyen. Hogy ez hogyan működ­het egyáltalán, vagy a lehe­tő legjobban, azt nem lehet általános érvénnyel megha­szarendeződés Demokles kardja állandóan ott lebeg a reformerők feje felett. De a modell kudarcából nem a kapitalizmus restau­rációjának szükségessége kö­vetkezik, hanem az, hogy új politikai korszakot kell nyit­ni. Vissza kell térnünk a szocializmus eredeti alapér- Jtékeihez: a fejlődő, megúju­lás^ kész és képes kreatív személyiséghez és a valósá­gosan működő önkormányzó szervezetekhez; s meg kell valósítanunk a hatalomgya­korlás társadalmi ellenőrzé­sét! A lényeg az, hogy a de­mokratikus elvek szervesen összekapcsolják a szocialista eszméktől vezérelt hatalmat és a társadalmat, és, hogy a tározni. De valamilyen for­mában meg kell próbálni. Most a társadalom politikai eröcsoportjainak többsége — múltbeli tapasztalatai, a je­len törekvései és jövőképe alapján — a többpártrend­szerben látja a demokrácia garanciáját. Teremtsük hát meg ennek feltételeit, de fe­lelősen és elhivatottan ! És ne legyünk se különösen büszkék, se szégyenlősek amiatt, hogy saját utunkat járjuk. Erőnket most nem kell magyarázkodásra vagy védekezésre fordítani ; mert nem vitatja már senki, hogy mindenkinek joga van a sa­ját út megválasztásához. Koncentráljuk tehát ener­giánkat arra, hogy ezt az utat kiépítsük és járhatóvá tegyük És hatástalanítsuk, ne pedig felrobbantsuk az útmenti, múltból itt maradt „időzített bombákat”! Sokan kérdezik ; tényleg a% új alkotmány megalkotá­sa, valóban a jogi garan­ciák megteremtése most a legfőbb feladat e hazában, amikor a gazdaság beteg, az életszínvonal csökken, a nép egészségi állapota rom­lik, az oktatás, a művelő­dés, a kultúra pedig leérté­kelődik?! Ennek ellenére az én válaszom határozott igen ! Mert tapasztalhattuk: jogi garanciák nélkül nincs de­mokrácia, demokrácia nél­kül nincs alkotmányosság, s alkotmányos jogrend nélkül nincs biztos alapja a gazda­sági fejlődésnek. S ha a gaz­daság nem fejlődik, nincs alapja, forrása a társadalom anyagi, szellemi, kulturális és erkölcsi felemelkedésé­nek. Ügy kell haladnunk a re­formok útján, hogy a hata­lom és társadalom viszo­nyában ne bénító szemben­állás, hanem az együttmű­ködés legyen meghatározó. Ne feledkezzünk el róla: az ezeréves magyar történe­lemben mindig csak akkor volt eredményes a gazda­ság- és társadalomépítés, amikor a reformok útját jártuk, 'amikor a reformokat erős, a társadalom támoga­tását élvező kormányzat ve­zérelte. , Egyetértésre kellene jut­nunk az emberarcú, közös­ség- és környezetbarát, ugyanakkor a társadalmi jó­létet hatékony gazdasággal megalapozó szocialista tár­sadalom szükségességében; egy ilyen társadalmat építő, a modellváltást dinamizáló demokrácia kiépítésében; nemzeti érdekeink érvénya- sítésében, az emberiség eg etemes érdekeinek vé­delmében, az egyenrangú és szuverén államok világot át­fogó kapcsolatrendszerében; történelmi múltunk, ezeréves államiságunk és az egyete­mes magyarság iránt érzett felelősségünk vállalásában; egy olyan politikai rend­szer kialakításában, amely megszüntet minden egyed­uralmat, a hatalomgyakorlás minden kizárólagos formá­ját. Tisztelt Képviselők! A; pártok és a különböző politikai szerveződések kö­zötti párbeszéd, vita, a po­litikai harcok közegében a kormány kötelessége a kor­mányzati alapfunkciók ren­dezett működtetése központi szinten és a közigazgatás különböző szintjein is. A kormány feladatának tekinti az alkotmányozási fo­lyamat nyugodt, kiegyensú­lyozott feltételeinek biztosí­tását. Ha a politikai pártok jelszóversenye uralja a po­litikai közéletet, akkor az alkotmányozási folyamat könnyen vakvágányra kerül­het. Ez könnyen bekövet­kezhet, ha a többpártrend­szer művi úton jön létre és . a hatalmi pozíciókat a nép háta mögött osztják el, nem pedig fokozatosan, hitelesen, a tényleges érdekérvényesí­tési törekvések bázisán épül az ki! Bízom abban, hogy Or­szággyűlésünk, társadal­munk, országos és helyi szervezeteink, politikusaink és közembereink a társadal­mi viták és politikai küzdel­mek során összeadják gara­saikból azt a politikai tő­két, amiből ez a jegy meg­váltható lesz! A Központi Bizottság és a Minisztertanács nevében ezeknek a gondolatoknak a jegyében támogatom a Ma­gyarország alkotmányának szabályozási elveire vonat­kozó javaslatot — mondot­ta végezetül a kormány el­nöke. (Folytatás a 2. oldalon) ■ r] Eredményesen szerepeltek Budapesten A Gyulai 3. Sz. Általános Iskola az elmúlt év októbe­rében az NDK Kulturális és Tájékoztató Központtól le­velet kapott, amely felhívásit tartalmazott : „Találkozás barátainkkal !” címmel. A vetélkedőt a magyarországi német nemzetiségi és nem­zetiségi nyelvoktató általá­nos és középiskoláknak hir­dették meg az NDK megala­kulásának 40. évfordulója tiszteletére. Bár az Iskola nyelvtanár­hiánnyal küzd évek óta, de a gyermekek vállalkozóked­ve és a szülők segítő támo­gatása arra késztetett ben­nünket, hogy benevezzünk a nem kis feladatot jelentő versenybe. Dr. Csanálosi Ár- pádné tanárő egy zenés, táncos irodalmi programot állított össze, melyben ere­deti néptáncot, gyermekjáté­kot adtunk elő. bemutattuk német levelező partnerein­ket. Meséltünk az NDK-ban átélt kedves élményeinkről, képet adtunk irodalmi isme­reteinkről, a nagy német költőóriások — Goethe, Schiller és Heine — életé­nek, munkájának egy-egy momentumát élménvszerűen villantottuk fel a műsorban. A gyermekek óriási izga­lommal és várakozással te­kintettek az elődöntő elé, melyre nagy szorgalommal. lelkesedéssel és sok-sok öt­lettel készültek fel. Február 15-én a -7 résztvevő csoport körül az elődöntőn II. he­lyezést értünk el. A zsűri el­ismerő véleménye műsorunk további csiszolására ösztön­zött bennünket, és ennek eredményeként március 4-én az országos döntőn átvehet­tük a zsűrielnöktől a III. he­lyezést jelentő oklevelet és az ezzel járó ajándékokat. Igen jó kezdeményezésnek tartjuk az NDK-központ ál­tal meghirdetett vetélkedőt, mert a tudásuk bővítésére, elmélyítésére ösztönzi tanít­ványainkat, jó hatással van a többi, nyeivet tanuló tár­saikra is. Az NDK-kultúr- centrum vezetőinek kérésé­re májusban nálunk is sor kerül annak a vándorkiál­lításnak megnyitására is, melyen a benevezett gyer­mekek által az NDK-ról ké­szített mappákat tekinthetik meg az érdeklődők. Erre is­kolánkból 5 tanuló küldött be saját élményeiből összeál­lított albumot. Ezt a vándor- kiállítást az ország 3 iskolá­jában szervezik, s büszkék vagyunk arra, hogy ezek kö­zül egy a mi intézményünk, a Gyulai 3. Sz. Általános Is­kola. Az Intézmény idegen nyelvi munkaközössége Szeghalmi ÍG Negyvenmilliós beruházás A Szeghalmi Állami Gaz­daságban már 1986-ban alap­vető célként tűzték ki az élő­munka hatékonyságának nö­velését, az eszközkihaszná­lást és a minőség javítását, valamint a költségekkel való takarékos gazdálkodást. Ügy vélték, hogy ha ezeket, a kü- • lönösebb beruházást nem igénylő, ám a gazdálkodást és az eredményt javító tö­rekvéseket megvalósítják, úgy a stabilan közepes haté­konyságú nagyüzemek közé kerülhetnek. Ennek az elképzelésnek a jegyében tavaly már radiká­lisan csökkentették — az 1987-es évihez képest — 59 dolgozóval — a létszámot, nagyobb hangsúlyt fordítot­tak a növénytermelésre, amely abban is megmutat­kozott, hogy a gazdaság fennállásának történetében tavaly a második legna­gyobb átlagtermést takarí­tották be — 5,8 tonnát — bú­zából. A már ismert aszályos időszak a kukoricát sújtotta a legjobban. Biztos, hogy az 5,4 tonna átlagtermés nem kerül a dicsőségtáblára. Vi­szont újra a sikernövények közé küzdötte fel magát a napraforgó, amely csaknem 3 tonnás átlagterméssel há­lálta meg a gondoskodást. A másik főágazat az állat- tenyésztés, habár szerényebb eredményekkel büszkélked­het, mégis sikeresen zárta az évet. A tejelő tehenészet több mint hatezer literes tej­termeléssel azt ígéri, hogy ez a mennyiség a jó tenyésztési munkának köszönhetően to­vább emelkedik. Megkezd­ték Károlyderékban a 828 férőhelyes tehenészeti telep rekonstrukcióját, s ebben egy új fejőház építését. A több évre tervezett beruhá­zás értéke megközelíti a 40 millió forintot. És ami a lé­nyeg: az alapvető célokat megvalósítva, nyereségter­vüket megháromszorozták; 16,5 millió forintot sikerült elérni. Ennek köszönhetően, egyebek mellett, az egy dol­gozóra jutó bér majdnem 2000 forinttal nőtt a tavalyi­hoz képest, és ami így már megközelíti a 96 ezer forin­tot. Mindezekről, valamint az ez évi célkitűzésekről is sok szó esett tegnap* csütörtö­kön, a Szeghalmi Állami Gazdaság vállalati tanács­ülésén, Bogdándi Győző igazgató előterjesztésében. Béla Ottó Hz MSZMP és a MN0T találkozója A Magyar Nők Országos Tanácsa a magyar társada­lom progressziójához tarto­zik — jelentette ki Fejti György, az MSZMP delegá­tusának vezetője csütörtö­kön az MSZMP és a MNOT képviselőinek találkozóján aZ MSZMP KB székházában. Az összejövetelen mindkét delegátus tagjai hangsúlyoz­ták, hogy a helyhatósági és országgyűlési választásokon is rendkívül fontos a nők szerepe, s megnyerésük könnyebb, ha önálló nőprog­ramot vázolnak számukra. Ebben ki kellene térni a munka, a hivatás és az anya­ság, valamint az állami szo­ciálpolitika őket érintő min­den fontos kérdésére.

Next

/
Thumbnails
Contents