Békés Megyei Népújság, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-08 / 57. szám
NÉPÚJSÁG „Tevékenységéért a párttagság előtt felelős” Munkamódszereiről tárgyalt a békéscsabai városi pártbizottság Reformkor alakult Az MSZMP Békéscsabai Városi Bizottsága Zsilinszki András titkár vezetésével március 7-én, tegnap délután ülést tartott. A testület a következő napirendeket vitatta meg: javaslat a városi párt- bizottság munkastílusának, munkamódszerének változtatására, a nyilvánosság továbbfejlesztésével összefüggő feladataira; javaslat a városi pártbizottság hatásköri feladatainak módosítására; tájékoztató a munkahelyi és lakóterületi pártéletről szóló, pártvitára kiadott dokumentumok városi tapasztalatairól, javaslat a helyi feladatokra; s végül: különféle bejelentések. Az első, és a legnagyobb vitát kiváltó téma a testület munkastílusának, munkamódszereinek módosítására vonatkozó javaslat volt, amelyet Kutas Gyula, a városi pártbizottság első titkára terjesztett elő, az e feladatra korábban alakult ideiglenes munkabizottság nevében. Az előterjesztés, amelyet a vitában elhangzottakkal módosítva, illetve kiegészítve elfogadott a testület, öt fejezetben foglalja össze a feladatokat. Elsőként a városi pártbizottság hatáskörét, ügyrendjét, teendőit szabja meg: „A városi pártbizottság a város és a városkörnyék párttagságának akaratából és bizalmából megválasztott párttestület, mely a két pártértekezlet között jogosult a pártte- vékenvség összefogására, koordinálására, irányítására: felelős a párt rendeltetésszerű. demokratikus működéséért. Tevékenységéért a párttagság előtt felelős, melyről köteles folyamatosan és nyíltan tájékoztatást adni, a városi pártértekezleten évente beszámolni.” Ezután szó esik sok egvéb között arról, hogy a pártbizottsági ülésekre kerülő témákat a testület által megbízott ideiglenes bizottságok készítik elő. hogy döntésüket nvílt szavazással, a többségi elv alapián hozzák, hogv az ülések kivételes esetektől eltekintve nyilvánosak. Tartalmazza a dokumentum a testületek tagjainak, tisztségviselőinek jogait és kötelességeit, a testület és az alapszervezet közötti munkakapcsolat formáit. módszereit, a lakóterületi pártmunka javítását, meghatározza a pártapparátus feladatait, s végül a tájékoztatásról, pártnyilvánosságról szólva úgy foglal állást, hogy „a pártbizottság munkája során a legszélesebb nyilvánosságra épít, mint alapelvre”. A hozzászólásokban Iva- nics Katalin arról tájékoztatta a testületet, hogy hétfőn este 34 taggal megalakult a Reformkor, melynek alapító nyilatkozatát felolvasta. E nyilatkozatot lapunk holnapi számában adjuk közre. A Reformkor működését- a városi pártbizottság testületé támogatólag tudomásul vette. Visszatérve az első napirend feletti vitára, a legtöbb hozzászóló a lakóterületi pártmunkával foglalkozott. A mai körülmények között — hangsúlyozták — mind sürgetőbb kialakítani a színvonalas, erőteljes lakóterületi párt- munkát. A testület ezután, kisebb vitát követőén, elfogadta a pártbizottság hatásköri feladatainak módosítására vonatkozó javaslatot, majd dr. Szemenyei Sándor titkár szóban arról tájékoztatta a testületet, hogy a munkahelyi és a lakóterületi pártéletről szóló dokumentumok pártvitája hasznos volt, ám kevés konkrét javaslat született. Létre kell hozni olyan fórumokat, amelyek a lakóterületen politizáló párttagoknak is színteret biztosítanak a vitákra, megbeszélésekre. Szólt arról is, hogy a pártházak a közélet központjai legyenek. Végül a tisztségviselők: Kutas Gyula, Zsilinszki András és dr. Szemenyei Sándor beszámoltak a testületnek az előző pártbizottsági ülés óta végzett munkájukról. Dr. Szemenyei Sándor elmondta, hogy Békéscsabán március 15-én közös ünnepség lesz — az erről szóló hírt részletesen is közzétesszük lapunk mai számában, egy másik oldalon. A városi pártbizottság felhívja Békéscsaba és a környék kommunistáit arra, hogy méltóképpen ünnepeljék ezt a jeles napot. A néhány órávai, korábban elfogadott munkastílus jegyében a városi pártbizottság következő ülését március 28- án. 16 órai kezdettel tartja, és az ülést nem tisztségviselő, hanem a testület egyik tagja vezeti majd. Csökkent az ország energiafelhasználása Az ország energiafelhasználása tavaly az előző évihez viszonyítva 1,4 százalékkal csökkent, ami mintegy 470 ezer torma olajjal egyenértékű megtakarítást eredményezett. Egyebek között erről tájékoztatta kedden az energiagazdálkodási propagandabizottságot Wiegand Győző, az Állami Energetikai és Ener- giabiztonság-technikai Felügyelet igazgatója, a testület titkára. Az utóbbi tíz évben tavaly fordult elő először, hogy miközben a termelő- ágazatok energiafogyasztása stagnált, vagy mérséklődött, a lakosság felhasználása sem emelkedett, hanem 1,3 százalékkal csökkent. A szokásos évi mintegy 3 százalékosnál jóval mérsékeltebb ütemben, mindössze 0,4 százalékkal növekedett a fogyasztás villamos energiából. Az összenergia-fogyasztás csökkenésével elért megtakarítás nagyobb része az előző évinél melegebb időjárásnak köszönhető, kevesebb energiát kellett fűtésre fordítani. A termelő ágazatok is csökkentették az egységnyi termék előállításához szükséges energiaigényt. Így miközben a termelés 1,7 százalékkal emelkedett, ugyanakkor összességében 1,5 százalékkal kevesebb volt az energiafelhasználás. Az energiagazdálkodás szem- -pontjából viszont előnytelen, hogy nem a kevésbé energiaigényes feldolgozó- ipar termelése, hanem elsősorban a viszonylag sok energiát használó alapanyag-termelő iparé emelkedett. Az ülésen szóba ^került az is, hogy elkészült az ország távlati energiakoncepciójának tervezete, amelyet széles körű szakmai vitára bocsát és a szükséges kiegészítéseket követően az év közepén a kormány elé terjeszt az Ipari Minisztérium. 1989. március 8., szerda Közlemény az MSZMP Központi Bizottsága 1989. március 7-ei üléséről (Folytatás az 1. oldalról) Megelégedéssel állapította meg, hogy a megvitatott nemzetközi kérdésekben a felek között elvi nézetazonosság alakult ki. Pártunk támogatja a Szovjetunió építő jellegű javaslatait a kelet és a nyugat közötti bizalom megerősítésére, nagy horderejű kezdeményezéseit a fegyveres erők és a fegyverzet csökkentésére, a haderők nemzeti határok mögé történő visszavonására. Megerősítette, hogy hazánk a jövőben is tevékenyen kíván részt vállalni földrészünk leszerelési problémáinak megoldásában. A zavartalan magyar— osztrák viszony elmélyítését jól szolgálta Németh Miklós munkatalálkozója Franz Vranitzky osztrák kancellárral. A Központi Bizottság fontosnak tartotta a tervezett Budapest—Bécs Világ- kiállítás előkészületeinek hatékony összehangolását. A Nyugat-Európához fűződő kapcsolataink fejlesztésének jelentős eseménye volt a magyar Országgyűlés küldöttségének első látogatása az Európa Parlamentnél. A magyar—japán politikai és gazdasági kapcsolatok további szélesítését jól szolgálták Straub F. Brúnónak, az Elnöki Tanács elnökének Japánból folytatott megbeszélései. A Központi Bizottság egyetértőén vette tudomásul, hogy hazánk és a Koreai Köztársaság között diplomáciai kapcsolat létesült. Ez, a tényleges helyzetet tükröző lépés elősegítheti távol-keleti kapcsolataink fejlesztését, és egyúttal hozzájárulhat a Koreai-félszigeten kialakult feszültség enyhítéséhez is. III. A Központi Bizottság március 15-e megünnepléséről felhívást fogadott el, amelyet nyilvánosságra hoz. IV. A Központi Bizottság Szűrös Mátyás elvtársat javasolja a párt jelöltjeként az Országgyűlés elnökéül megválasztani, ugyanakkor, amennyiben igény van rá, elfogadja több jelölt állítását is. Szóvivői tájékoztató Még tartott a Központi Bizottság ülése, amikor Major László; a párt szóvivője megnyitotta a tanácskozást követő hagyományos nemzetközi sajtótájékoztatót. Bejelentette, hogy a szóvivői értekezlet idején Grósz Károly főtitkár az MSZMP Politikai Főiskoláján a párttag országgyűlési képviselőket informálja a KB üléséről. Közölte azt is, hogy a testület jóváhagyta az MSZMP jelöltjeként Szűrös Mátyást az Országgyűlés elnöki posztjára. A jelölést a Hazafias Népfront jelölőbizottságához eljuttatják. Az MSZMP-nek az a véleménye, hogy ha az Országgyűlésen további jelölteket állítanak, akkor a párt azzal egyetért, de leszögezte: az MSZMP-nek egy jelöltje van, Szűrös Mátyás, a párt parlamenti és külügyi titkára. Mivel a KB-ülés utolsó napirendi pontjának is Be- recz János volt az előadója, aki az első napirend előter- jesztőjeként személyesen kívánta az újságírókat témájáról tájékoztatni, a szóvivő formabontásként a nemzetközi kérdésekről szóló beszámolóról adott áttekintést. Szólt arról, hogy Szűrös Mátyás több mint egyórás előadásában 1984-től napjainkig vázolta fel a magyar külpolitika törekvéseit. Az MSZMP nemzetközi tevékenységét elemezve bejelentette: széles körű pártközi találkozó szervezésén mun- kálkodiR, s több mint 20 párttal már fel is vette a kapcsolatot. Az előkészítés célja, hogy a nyár elején Budapesten létrejöjjön egy kerekasztal-konferencia, amelyen kötetlen formában, dokumentumok elfogadása nélkül vitassák meg az európai sorskérdéseket, a földrész államainak, népeinek egymáshoz való viszonyát. E szimpóziumon az új Európa- filozófia megfogalmazását tervezik. A nemzetközi témához kapcsolódó újságírói kérdések következtek ezután. A magyar—román viszony alakulását firtató kérdésre Major László elmondta: az össz-európai folyamatokról szólva Szűrös Mátyás kifejtette, hogy egységes egészként kell értelmezni az emberi jogokat, nem lehet szelektíven kiválasztani azt, amelyik egy-egy országnak tetszik. A Központi Bizottság megelégedéssel vette tudomásul, hogy a humanitás szellemében oldódott meg a szófiai magyar nagykövetségre menekült magyar nemzetiségű román állampolgárok ügye. A testület köszönetét fejezte ki a közreműködő bolgár és osztrák szerveknek, valamint a Nemzetközi Vörös- keresztnek. A konzultatív találkozó részletei iránt érdeklődő kérdés kapcsán a szóvivő leszögezte: az MSZMP továbbra is szolidaritást vállal a Palesztinái Felszabadítási Szervezettel, s nem lát antagonisztikus ellentétet abban, hogy kapcsolatot tartunk Izraellel és a PFSZ- szel, a közel-keleti válság e két szereplőjével. Itt is a magyar külpolitika realitás- érzéke jelenik meg, s remény van arra, hogy szerény eszközeivel Magyarország is hozzá tud járulni egyfajta békés megoldáshoz. — Nem mindenről azonos véleményt képvisel Magyar- ország és Csehszlovákia, mert eltérő a két ország szocialista fejlődésének útja, s bizonyos kérdések megoldásán is másként gondolkodnak — hangzott a Grósz Károly és Milos Jakes találkozójának értékeléséről adott válasz. A csehszlovák pártvezetés azonban nagy figyelemmel követi a magyar folyamatokat; érdekeltek abban, hogy a déli szomszéd 6tabil ország legyen. Az MSZMP február ,10—11-i ülését nagy jelentőségűnek, tartalmasnak és kiegyensúlyozottnak ítélték. A szóvivő hozzátette: mi is érdekeltek vagyunk a csehszlovákiai stabilitásban — ez a kölcsönös érdek fejeződött ki a tárgyalásokon. A vitában felvetődött az a kérdés is, hogy milyen párt legyen az MSZMP? Egyetértés alakult ki abban, hogy egyesült párt, reformpárt és politikai programpárt legyen, amely a demokratikus szocializmus megteremtését deklarálva a jogállamiság, a többpártrendszer, a demokratikus -közélet kialakítását, a gazdasági megújulást és a nemzeti összefogást támogatja. A Központi Bizottság ülésén úgy döntöttek, hogy a következő ülésen foglalkoznak a sajtószabadságról szóló törvénytervezettel, a párt sajtópolitikájával. Kérdésekre válaszolva Be- recz János kiemelte: ameny- nyiben az Országgyűlés megalkotja a párttörvényt, a választójogi törvény milyenségére, a választókerületek kijelölésére már nem egyedül az MSZMP tesz, tehet javaslatot. Ezért elképzelhető, hogy a területi elvhez kötődő, illetve a listás választás kombinációjára kerül sor 1990-ben, az országgyűlési képviselők választásakor. A hatalommegosztás alkotmányos garanciái elsősorban az alkotmányban fektethetők le, de a választójogi törvény és a párttörvény is módot ad majd arra, hogy az Ország- gyűlésben megjelenjen az ellenzék, és a különböző politikai szervezetek megegyezéses alapon vegyenek részt a hatalom gyakorlásában. Történélmi tény, hogy az MSZMP egyesült párt. Ideológiáját -az újjászerveződött szociáldemokrata pártnak kell kialakítania, és majd elválik. hogy ez mekkora támogatást élvez a tömegek részéről. A mostani új helyzetben realitásként keli számolni azzal, hogy az’ MSZMP taglétszáma tovább fog csökkenni — mutatott rá a Központi Bizottság titkára. A további kérdésekre válaszolva hangsúlyozta: kétségtelen, hogy sérélmék érték azokat az állampolgárokat, akik a korábbi években március 15-én tüntetéssel adtak hangot elégedetlenségüknek. 1987-ben és ’88-ban azonban már nem ismétlődtek meg a rendőri intézkedések. s ez tettekkel kifejezett önkritika is volt. Az MSZMP mostani felhívásában a március 15-e megünneplése kapcsán az együttműködést, s az ebben kifejezett közös munkálkodást szorgalmazza. Hogy hányán léptek át a Magyar Szociáldemokrata Pártba az MSZMP-ből, azt nem tartjuk nyilván — mondotta Berecz János. Egy újabb kérdésre felelve hozzátette: az 1956 átértékelésével kapcsolatban kialakult vita nyomán háromezren hagyták el az MSZMP-t, de nem mindegyik kilépés függ össze a forradalom megítélésével 'kapcsolatban felhozott új szempontokkal. A Központi Bizottság titkára elképzelhetőnék tartja, hogy az úgynevezett fundamentalisták létrehoznak egy baloldali pártot, ez azonban szerinte az MSZMP erősítését szolgálja majd. Kitért arra is, hogy a vitában több javaslat is elhangzott országos pártértekezlet, illetve országos munkakongresszus összehívására. Ezeket az indítványokat a Központi Bizottság nem utasította el, de nem is szavazott róluk. Erről a kérdésről júniusig, a Központi Bizottság kibővített üléséig még van idő dönteni. Végezetül leszögezte, a KB március végén is összeül, és minden bizonnyal áprilisban és májusban is tanácskozik, mert az elkövetkező időben igen sok tennivalója akad. Az MSZMP KB felhívása a párt tagjaihoz és alapszervezeteihez március 15-e megünneplésére Az 1848—49-es forradalom és szabadságharc a magyar nemzet polgárosodásának, öntudatra ébredésének dicső állomása, nemzeti önérzetének fontos forrása, a szabadságért és haladásért vívott küzdelem jelképe. Ekkor váltak Magyarországon elfogadottá azok a politikai eszmék és célok, amelyek teljes megvalósítása még a ma nemzedékének is küzdelmes feladatot jelent. Az Ország- gyűlésnek felelős kormány, az arányos közteherviselés, a szabad sajtó, s az ezekből fakadó előre alapozott nemzeti függetlenség nélkül nem valósulhat meg a valódi népképviselet és demokrácia; a nemzet megújulása és önbecsülése sem teljesedhet ki. Meggyőződésünk, hogy március 15-e a magyarság számára a nemzeti összetartozás, egymásrautaltság és összefogás jelképe. Így megünneplésének is azzá kell válnia! Tegyük jóvá az elmúlt években az ünnephez való viszonyunkban is elkövetett hibákat; elutasítjuk az ünnep kisajátítását, az ünneplés korlátozását. Nemzetünk óhaja teljesül most, amikor március 15-én hivatalos állami ünnep teszi lehetővé a társadalom egészének a méltó megemlékezést. Az országban sok helyütt a közös ünneplés melleit döntöttek a különböző politikai erők. A Központi Bizottság üdvözli az így megvalósuló összefogást és felelős, aktív, a más nézeteket is türelemmel fogadó részvételre kéri a párt tagjait. Ma még törekvéseink ellenére sincs mód mindenütt a közös ünneplésre. Sajnáljuk, de tiszteletben tartjuk mindenkinek azt a jogát, hogy önállóan emlékezzen meg nagy nemzeti ünnepünkről. Fontosnak tartjuk, hogy ez az ünnep a közös jövőért felelősséget érző társadalmi erők összefogását, a nemzeti együvé tartozást fejezze ki, és ne a viták, a nézetkülönbségek, a konfrontáció napja legyen. Ezért csatlakozunk a Hazafias Népfront február 18-án közzétett kiáltványához, amelyben az együtt ünneplésre, s az ebben kifejezett közös cselekvésre szólítja fel a magyar nemzetet. Ezért hívjuk, várjuk az MSZMP és a KISZ tagjait, a demokratikus szocializmus ügye mellett elkötelezett honfitársainkat, a családokat, munkahelyi és iskolai közösségeket, a budapestieket és a környékbelieket március 15-én 11 órára a Nemzeti Múzeum elé. Tisztelettel meghívunk minden magyarországi politikai és társadalmi szervezetet a Hazafias Népfront által szervezett ünnepi nagygyűlésre, amelynek szónoka Nyers Rezső államminiszter lesz. Fejezzük ki nagygyűlésünkön is: nem akarunk sem megtorpanni, sem visszafordulni a demokratikus, szocialista, független nemzeti jogállam megteremtésének útján! Budapest, 1989. március 7..
