Békés Megyei Népújság, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-07 / 56. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! BÉKÉS MEGYEI N É PÚJSÁG II MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LOPJA 1989. MÁRCIUS 7., KEDD Ara: 4,30 forint XUV. ÉVFOLYAM, 56. SZÁM Mai számunkból: Nem volt sztrájk Gvomaendrödön (3. oldal) Csecsemőhalál az anya karjaiban a oidao Fosztóka az óvodában <4. oidan Demokraták <4-5. oidai> 0 közúti közlekedés biztonságáért (5. oldal) Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács hétfői ülésén jóváhagyólag tudomásul vette Németh Miklós beszámolóját szovjetunióbeli látogatá­sáról; Mihail Gorbacsovval és Nyikolaj Rizskovval folyta­tott tárgyalásairól. A kormány a gazdasági társaságokról szóló törvénnyel összhangban javasolta a parlamentnek a Polgári Törvény- könyv módosítását. A Minisztertanács áttekintette az Országgyűlés márciusi plénumára történő felkészülést. A kormány létrehozta a Minisztertanács Világgazdasági Tanácsadó Testületét, és módosította a korábban megalakí­tott tanácsadó testületének összetételét. A kormány elfogadta a belföldi kiküldetési napidíjrend­szer korszerűsítéséről szóló előterjesztést, továbbá mérsékel­te a budapesti és miskolci város környéki közlekedési tarifá­kat. (Kormányszóvivői tájékoztató a 3. oldalon.) Grósz Károly amerikai politikusokkal találkozott Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára hétfőn este a KB székházában fogadta az Amerikai Külkapasolatok Tanácsának küldöttségét. Tájékoztatást adott az MSZMP bel- és külpolitikai törekvéseiről, válaszolt az amerikai politikusok kérdé­seire. A szívélyes hangula­tú, közvetlen beszélgetésen részt vett Mark Palmer, az Egyesült Államok magyaror­szági nagykövete. Milyen szakszervezeteket akar a SZOT? A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa hétfői ülésén felfüggesztette a magyar szakszervezetek jelenleg ér­vényben lévő alapszabályát, hogy megvalósíthassák a szövetségi rendszerre való áttérést. Az új alapokmány kidolgozásáig a decemberi országos tanácskozáson elfo­gadott irányelvek szellemé­ben szerveződik újjá a moz­galom, s működnek tovább a szakszervezetek testületéi. Politikai pártoktól függet­len, a tagság véleménye sze­rint alakított, felelős érdek- képviseletet, érdekvédelmet folytató szakszervezeteket akarunk — hangsúlyozta a felhíváshoz és az irányel­vekhez fűzött szóbeli kiegé­szítőjében Nagy Sándor, a SZOT főtitkára. Kiemelte: a szakszervezetek csak olyan gazdasági, szociális program megvalósításában partnerei az állami szerveknek, amely megfelel a mozgalom törek­véseinek. Irreális követelé­sekkel, felelőtlen, demagóg fellépéssel a szakszervezetek nem kívánják tovább sú­lyosbítani a jelenlegi, amúgy is nehéz gazdasági helyzetet. Ugyanakkor nem fognak megértést tanúsítani a presz­tízsből fakadó, vagy szűkkö­rű érdekek, és homályos po­litikai szempontok iránt. Ezért a szakszervezetek ra­gaszkodnak ahhoz, hogy tel­jes áttekintéssel rendelkez­zenek a megtermelt tiszta jő" vedelem sorsa, elosztása felett. A dokumentumok feletti vitában több SZOT-tag ki­jelentette : véleménye sze­rint a sztrájktörvény és a Munka Törvénykönyvének módosítása jelenlegi formá­jában alkalmatlan arra, hogy az Országgyűlés most tárgyalja. Ezzel kapcsolat­ban Nagy Sándor és Kósáné Kovács Magda, a SZOT tit­kára kifejtette; bár a szak­szervezetek nem önálló tör­vényként kezdeményezték a sztrájk jogi szabályozását, ők ezúttal mégis azon a vé­leményen vannak, hogy a szaktanács bizonyos feltéte­lekkel támogassa a sztrájk­törvény megalkotását. A szakszervezetek csak abban az esetben tartják elfogad­hatónak a sztrájktörvényt, ha az biztosítja a szolidari­tási sztrájk lehetőségét, s azt, hogy munkabeszünteté­seket a dolgozók is kezde­ményezhessenek. A szak- szervezetek feltételei között szerepel : jogszerű sztrájk esetén a törvény ne zárja ki azt a lehetőséget, hogy ha a szakszervezet megállapo­dik a munkáltatóval, akkor a munkabeszüntetés idejére is lehessen bért kifizetni. A Független Szakszerve­zetek Demokratikus Ligájá­nak a tanácskozásra meghí­vott képviselője kifogásolta, hogy a sztrájktörvény bizo­nyos esetekben az egyezte­tési eljárást a Munka Tör­vénykönyve hatáskörébe utalja, annak előírását be­tartva viszont az egyeztetés­ből kimaradnának a füg­getlen szakszervezetek. A Munka Törvénykönyve sze­rint ugyanis, ha egy mun­kahelyen több szakszervezet működik, és közöttük nem jön létre egyetértés vala­milyen kérdésben, akkor a munkáltatónak a nagyobb taglétszámú szakszervezettel kell egyeztetnie. Nagy Sán­dor ezzel kapcsolatban kije­lentette; ezt a megkülön­böztetést a SZOT nem kér­te, s így azt sem kifogásol­ja, ha ez a kitétel kimarad a módosított Munka Tör­vénykönyvéből. Ezt követően a tanács tá­jékoztatót hallgatott meg időszerű gazdasági és szo­ciálpolitikai kérdésekről, valamint a SZOT apparátu­sának átalakításáról és a szakszervezetek megyei ta­nácsainak létszámcsökken­tési intézkedéseiről. Sándor László, a SZOT titkára arról szólt, hogy a tagság bizal­ma a hivatalos gazdaságpo­litika iránt megrendült, s a gazdaságirányítók jövőre vo­natkozó elképzelései sok te­kintetben elfogadhatatlanok a szakszervezetek számára. Csikós Pál, a SZOT titkára arról tájékoztatta a résztve­vőket, hogy a kormány és a szakszervezetek vezetőinek legközelebbi, előreláthatóan még e hónapban megtartan­dó megbeszélésén a szak- szervezetek újabb kompen­zációs igénnyel fordulnak a kormányhoz. Mivel az árak a kormány és a SZOT ko­rábbi megállapodásához ké­pest nagyobb mértékben nőttek, ezért egyebek között a nyugdíjak és a családi pót­lék további növelésére tesz­nek majd javaslatot, s igé­nyelni fogják olyan csomag­terv kidolgozását és megva­lósítását, amivel a legin­kább rászorulók gondjain enyhíthetnek. A szakszerve­zetek újabb javaslatainak megvalósítása összességében mintegy 5 milliárd forintot igényelne, s ebből 4,5-5 mil­lió ember részesülhetne va­lamilyen formában. A tanács hatáskörébe tar­tozó személyi kérdésekről is döntött. Egyebek között — nyugállományba vonulása miatt — felmentette beosz­tásából Búza Mártont, a Szakszervezetek Elméleti Kutatóintézetének igazgató­ját. Helyette, az igazgatói posztra, Gidai Erzsébetet, az MSZMP Társadalomtudomá­nyi Intézetének osztályveze­tőjét nevezte ki. Bálint At­tilának, a Magyar Rádió szerkesztőjének személyében új szóvivője lett a SZOT- nak. Kongresszusra készül a Hazafias Népfront A soron következő IX. kongresszusra való előkészü­let jegyében kibővített ülést tartott a HNF Országos Ta­nácsa hétfőn a Parlament­ben. A testület elfogadta Kál­lai Gyula lemondását elnö­ki tisztéről, s egyúttal dön­tött arról, hogy egyelőre nem jelöl új elnököt. Sze­mélyéről az előrehozott kongresszus határoz majd. Az ülés kezdetén ezenkívül még egy személyi kérdésben foglaltak állást a testület tagjai : Keresztes Szilárd, hajdúdorogi görögkatolikus megyéspüspököt megválasz­tották az országos tanács tagjává. Huszár István, a HNF OT főtitkára a népfrontmozgalom megújulásának lehetőségeit taglaló Mit akar a Hazafias Népfront? című programter­vezethez fűzött szóbeli ki­egészítést, amelyben utalt arra, hogy a jelenlegi poli­tikai változás sokkal gyor­sabb, mint az akár csak né­hány hónappal ezelőtt is előrelátható volt, így a nép­front múlt év végi állásfog­lalásai több ponton túlhala­dottak. Nem véletlen tehát, ha a népfrontmozgalom — megélénkülő belső élete el­lenére — bizonyos tekintet­ben késésben van. A vitát követően — az ülés végén az elnöklő Már­ton János szavazatképtelen­séget állapított meg, ezért a napirenden kereplő meg­újulási programtervezetről nem dönthetett a testület. Az ülésen elhangzó véle­mények figyelembevételével, az érdemi javaslatokkal élő felszólalók bevonásával a dokumentumot ismét átdol­gozzák s a március vége, áp­rilis közepe között összehí­vandó OT-ülés elé terjesz­tik. miami közszolgáltató televízió Magyarországnak 1848. március igaz hangulatát idézik A Magyar Televízió helyzetéről, terveiről és az idei év eddigi tapasztalatairól tartott sajtótájékoztatót teg­nap, hétfő délután Bereczky Gyula, a Magyar Televízió elnöke Budapesten, a Szabadság téri székházban. Se­gítőtársaiként ismertették a televízió 1-es és 2-es csa­tornájának szakmai, politikai, nézettségi tapasztalatait és terveit a két csatorna vezetői, Wisinger István és Horvát János. Bereczky Gyula szólt azok­ról a komoly elképzelések­ről, amelyek segítségével a televízió élethűen szeretné felidézni 1848. március 15-e hangulatát. Március 12-én este, 21 óra 15 perckor kez­dődik az ünnepi program, amely 90 perces dokumen­tumműsor lesz és a Márciu­si Front címet viseli. Meg­szólaltatja a front vezetőit, programjukról és időszerű mondanivalójukról. Március 13-án a vidéki stúdiók ad­nak hírt a megyékben zajló eseményekről, majd 14-én 19 órától láthatjuk az 1-es programban a magyar—len­gyel kooprodukcióban készü­lő Bem című dokumentum­filmet. A 2-es programon 21 óra 30 perckor az 1848-as emlékhelyekről Ráday Mi­hály összeállításában sugá­roznak műsort. Március 15- én Radnóti Miklós versével, rookikoncenttel indul a program, majd 20 óra 10 perctől A költő visszatér cí­mű rockoperát láthatjuk Pe­tőfit idézően. A televízió ve­zetői tudományos felméré­sek eredményeként értékel­hették, hogy az utóbbi idő­ben lényegesen megnőtt az érdeklődés a politikai mű­sorok és filmek iránt. Március 15-e eseményei­ről szólva megtudtuk, hogy az alternatív szervezetek képviselői 24 órával szándé­kaik megvalósítása előtt nyújtanak át petíciót a tele­vízió vezetőinek, így erről előzetesen semmit sem tud­nak. A televízió elnöke arról tájékoztatta az újságírókat, hogy a Pénzügyminisztérium szakembereitől ő kért elem­ző vizsgálatot az intézmény gazdálkodásáról, hogy így a jövőben ésszerűsíteni tudja a szervezettséget. A televí­zióban dolgozók létszámát 300 fővel csökkentették, de így is nagy szükség lenne az épület korszerűsítésére (37 helyen dolgoznak a fővá­rosban). Az év végén üzem­be helyeznek két új stúdiót, s ezekkel jelentősen bővül­nek a technikai lehetősé­gek. A televízióban dolgozók politikai hangulata jó, a bővülő politikai, lehetőségek között élmény és kockáza­tos vállalkozás a műsorok szerkesztése, mert a szer­kesztőriporterek, televíziós személyiségek felelőssége óriási az ország politikai hangulatának alakításában. Jó hír a gyerekeknek; az esti mese visszatér az 1-es csatorna műsorára, a fel­nőttek pedig bizonyosan szí­vesen veszik, hogy a szer­kesztők a jövőben jobban összehangolják a két csa­tornán az azonos típusú mű­sorok adását. Rendkívül megnőtt az érdeklődés 'a színházi közvetítések iránt, jó a sportműsorok fogadta­tása és főként az értelmiség körében népszerű a merész hangvételű, késő éjszakai Napzárta. A sajtótájékoztató kérdé­seire válaszolva megtudtuk az elnöktől, hogy nagyon fontosnak tartják a doku­mentumfilmek készítését. Horvát János, a 2-es műsor vezetője azokról a szándé­kokról szólt, amelyek sze­rint a magyar nép televí­ziója állami, közszolgáltató feladatokat szeretne ellátni. Nehéz és változatos korszak következik fejlődésükben, az alakuló pártok világában. A televízió vidéki stúdiói egy­re több műsort és egyre rendszeresebben sugároznak csúcsidőben. A megyei lap­szemlék közvetítése is hoz­zájárult ahhoz, hogy a me­gyék sajátjuknak érezzék a körzeti stúdiókat. Az elnök hangsúlyozta, hogy a jövő­ben is kerülik a politikai gitt és az anarchia bármi­lyen jellegű elterjedését az intézményben. Bede Zsóka Négy hónap alatt elkészült Uj Agroker-áruház Békéscsabán Rekordgyorsasággal, mind­össze ~ négy hónap alatt ké­szült el a Békéscsabai Ag- roker Vállalat új, korszerű, Agrokombi raktáráruháza Békéscsabán. A tegnapi, hétfői megnyitón Molnár Lajos igazgató hangsúlyozta: régi vágya valósult meg a vállalatnak. Az Agroker ja­vítani kívánja a megye nagy- és kisüzemi mezőgaz­daságának műtrágya-, nö­vényvédőszer-, vetőmag- és kisgépelilóitását. A mintegy 5 ezer négy­zetméter alapterületű rak­táráruházban ezer négyzet- méter a fedett eladótér és raktár. Százötven-száznyolc­van gépkocsi parkolását te­szi lehetővé a közeljövőben elkészülő parkoló. Az épüle­tet és környékét mintegy 15 millió forint bekerülési költ­séggel létesítette a vállalat. Az áruház átlagraktárkész­lete 15 millió forintra tehe­tő. Éves tervük mintegy 160-170 millió forintos for­galom lebonyolítása. Nagy gondot fordítanak az alkat­rész- és műszakicikk-kész- letek árusítására. Mivel nincs jelentős szállítási tá­volság, így mérsékelt árakat alkalmaz a Békéscsabai Ag­roker Vállalat az újonnan megnyílt áruházban. Az áruház kivitelezője a Dobozi Nagyközségi Tanács Költségvetési Üzeme volt, akik határidőre adták át a létesítményt. Az épület lét­rehozásában több Békés megyei cég segített az el­múlt hónapok során. Az ő munkájukat is megköszönte megnyitójában az Agroker igazgatója. Az ünnepélyes átadást követően a vendégek a me­gye és a város párt- és ál­lami vezetői, a társ mező- gazdasági nagyüzemek és kereskedelmi vállalatok kép­viselői megtekintették a raktáráruházát, majd a nagyközönség vette birtokba a korszerű létesítményt. ▼. I. Már a nyitás után több százan keresték fel a békéscsabai Agrokombi Áruházat Fotó: Fazekas Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents