Békés Megyei Népújság, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-04 / 54. szám

Riportvázlat képekkel Battonyáról VCÖRÖSTÁJ------------------------------­B emutatjuk új városainkat I. EXKLUZÍV 1989. március 4., szombat intézményeken kívül — a 11,5 kilométeres csatornahá­lózattal a napi 800 köbméter teljesítményű biológiai szennyvíztisztító-műve ; 1987-ben társulat alakult a már meglevő vízműtelep és -hálózat rekonstrukciója ér­dekében, és így új vezeté­keket építettek, növelték a vízbázist, a tárolókapacitást, tehát a település vízellátása — az üzembe helyezés után — az ezredforduló utáni évekig megfelel az igények­nek ... — s most már szusszanni is kellene! Szusszanni, hiszen valóban hosszadalmas, „száraz” a fel­sorolás, de ami a számok mögött van, az a battonyai- ak életének minőségét jel­lemzi. A települést járva pedig szembeötlenek a pa­tinás műemlékek, az egykori Korona szálló, s közelében az új, emeletes házak, no meg a régebbi és újabb köz­téri szobrok. Mint a tanács­elnöktől tudom, 176 telep­szerű és 250 magánerős la­kás épült az elmúlt évek­ben. Lám, ismét adatok kerül­nek papírra; talán jobb len­ne például a könyvtárról ír­ni. Akkor viszont jellemez­ni kell e közművelődési in­tézmény iránti érdeklődést is, azt, hogy 1500 beiratko­zott olvasójuk van, akiknek több mint a fele 14 éven aluli. Szakács István könyv­tárigazgató elmondta még: mai arculatát hajdanvolt mezővárosi korában nyerte el Battonya, amely most lé­nyegében visszaszerezte a városi rangot. Szakács Ist­ván szerint manapság egy­részt meg kellene tanulnia a településnek a szűkös pén­zekkel önállóan és jól gaz­dálkodnia, másrészt pedig akár város, akár község Bat­tonya. az itt élők a környe­zetük és önmaguk iránt egy­aránt legyenek igényeseb­bek. A könyvtárból, persze, jó lenne átmenni a művelődési központban, az SOS gyer­mekfaluba, a Mikes Kele­menről elnevezett gimná­ziumba és szakközépiskolá­ba, ahol 340-en tanulnak, megnézni a sporttelepet és a sportcsarnokot, s van itt fürdő, nemrégen épült az egészségház és a gyógyszer- tár. S nem hagyható ki a ri­portból az, hogy a városköz­pont az idén egy OTP-szék- házzal gyarapodik, a strand új termálmedencével bővül, üzemelni kezd a már álló, 500 köbméteres víztorony, és megépül 2660 méter járda. A tanács elnöke szerint az élelmiszerek és iparcik­kek választéka egyelőre még nem városi színvonalú. Be is nyit az újságíró a vas­műszaki és bútorboltba, aminek forgalmát — némi támpontul — mégis kényte­len ideírni: ez havi 2,8-3 millió forint. Soós Béla üz­letvezető-helyettes viszont — mint. tanácstag is — azért elégedetlen, mert az orvosi rendelőben a hétvégeken nincs ügyelet. Akad tehát tennivaló — ez sem maradhat ki a ri­portból — a következő idő­szakban a sakktáblaszerűen épült utcák formálta Batto- nyán azért, hogy a város a szó szoros értelmében város legyen. Tervezik is a továb­bi út- és szennyvízcsatorna- építéseket, egy korszerű iparcikk-áruház létrehozá­sát, s azt, hogy az egykori Korona Szálló ismét az le­gyen, ami volt. No. és nem maradhat ki a sorból: egy újabb, 16 tantermes iskolá­ra is igen nagy - szükség van ... ... És lehetne folytatni a riportvázlatot, de mire az újságíró igazából láttatni tudná írásával az új várost, Battonyát, s annak hangu­latát is érzékeltethetné, már el is fogyott a sorai számára megadatott hely. Vitaszek Zoltán Pillanatfelvétel a Népek barátsága iskolai és közművelődési könyvtárból Apróságok a Hősök terén levő parkban Három torony a sok közül. Előtérben a római katolikus templom, átellenben pedig a tanácsháza épülete Hangulatos környezetben fahíd vezet a Szárazéren át az állami nevelőotthonhoz, s a mel­lette 1987-ben épült, 16 tanulócsoportos iskolához Jelentős összegeket költöttek Battonyán az egészségügyi el­látás fejlesztésére is Városkép — a Petőfi lakótelep egy részével. A háttérben a szerb templom Gál Edit felvételei Többek között azt, hogy jó lenne Battonyán egy olyan jól felszerelt bölcsőde, ami eleve annak épült, s nem pedig régi villanytelepből alakították át, mint a mos­tani épületüket, ahová az anyukák munkába menet naponta 31 fiúcskát és lány­kát hoznak. Nagy szükség van bölcső­dére és óvodákra, hiszen 1975 óta 700 új ipari mun­kahelyet létesítettek a több nemzetiséglakta Battonyán, s a tsz-ek ipari mellék­üzemágaiban ez idő alatt to­vábbi 300-an tudtak elhe­lyezkedni. Talán érdemes lenne bemutatni a korábbi MOM-üzemet, ami két éve a Ganz Árammérőgyár Batto- nyai Gyáregysége nevet vi­seli, s ahol' 230-an dolgoz­nak — jórészük nő —, és nekik köszönhetően évi 100 ezer boylerkapcsoló készül itt. De hát kevés a hely mindezeknek a részletezésé­re. S akkor még szóba se kerülnének azok a változá­sok, amelyek a helybeliek életkörülményeit javították. Viszont száraz tudósítássá válna a riport csupán az új létesítmények tárgyszerű fel­sorolásával is. Le kellene ír­ni, hogy az úgynevezett inf­rastruktúra fejlesztésére a VI. ötéves tervben a tanács 113 millió forintot költött. Bő tíz év alatt 45 kilométer gázvezeték épült, összesen 1100 háztartásban élő örö­mére; a 66 kilométeres bel­területi úthálózat 44 száza­léka szilárd burkolatú; ed­dig 240 lakást „kötöttek rá” — az ipartelepeken és más Nincs könnyű helyzetben az újságíró, ha Battonyát be akarja mutatni — márpedig most ez a dolga. Fényképes faluriportot kellene kikere- kítenie, ám ha mindent pa­pírra próbál vetni, amit ott- jártakor látott s hallott, bi­zony az adott terjedelem nagyon kevésnek bizonyul­na, ha viszont néhány rész­letet villantana fel a tele­pülés múltjáról, jelenéről, netán jövőjéről, akkor mon­dandója teljessége kerülne veszélybe. Mindössze egy újságcikk­be olykor egyetlen ember sorsát is nehéz belesűríteni, s Battonyán ma 7 és fél ez­ren laknak. S faluriport? Ugyan! Immár városlakók népesítik be e régóta hét­tornyának nevezett helyet, ahol a tornyok száma állí­tólag már ennél több, de a lélekszám sajnos, évtizede­ken át csökkent. Harminc éve még mintegy 13 ezren voltak, csaknem kétszer any- nyian, mint jelenleg. Ám Takács Dezső tanács­elnök és munkatársai tájé­koztatásából azt is tudom, hogy ennek az évtizednek a közepétől mintha fordult volna a> kocka: ha kevéssel is, de többen vannak, mint egy vagy két esztendővel ez­előtt. A központban levő parkban éppen gyerekek csivitelnek, szaladgálnak, játszanak, édesanyjuk gon­doskodását tanúsító jólöltö- zöttséggel, meleg ruhács­káikban. Megszólaltathatná riport­jában az újságíró például & picikre ügyelő Balogh Erzsé­betet, a bölcsőde vezetőhe­lyettesét és a vele levő Er­délyi Jánosné gondozónőt. Mert mit is mondtak azon a tavaszias télvégi délelőttön? Sokan találtak munkalehetőséget az árammérőgyárban

Next

/
Thumbnails
Contents