Békés Megyei Népújság, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-04 / 54. szám
Riportvázlat képekkel Battonyáról VCÖRÖSTÁJ------------------------------B emutatjuk új városainkat I. EXKLUZÍV 1989. március 4., szombat intézményeken kívül — a 11,5 kilométeres csatornahálózattal a napi 800 köbméter teljesítményű biológiai szennyvíztisztító-műve ; 1987-ben társulat alakult a már meglevő vízműtelep és -hálózat rekonstrukciója érdekében, és így új vezetékeket építettek, növelték a vízbázist, a tárolókapacitást, tehát a település vízellátása — az üzembe helyezés után — az ezredforduló utáni évekig megfelel az igényeknek ... — s most már szusszanni is kellene! Szusszanni, hiszen valóban hosszadalmas, „száraz” a felsorolás, de ami a számok mögött van, az a battonyai- ak életének minőségét jellemzi. A települést járva pedig szembeötlenek a patinás műemlékek, az egykori Korona szálló, s közelében az új, emeletes házak, no meg a régebbi és újabb köztéri szobrok. Mint a tanácselnöktől tudom, 176 telepszerű és 250 magánerős lakás épült az elmúlt években. Lám, ismét adatok kerülnek papírra; talán jobb lenne például a könyvtárról írni. Akkor viszont jellemezni kell e közművelődési intézmény iránti érdeklődést is, azt, hogy 1500 beiratkozott olvasójuk van, akiknek több mint a fele 14 éven aluli. Szakács István könyvtárigazgató elmondta még: mai arculatát hajdanvolt mezővárosi korában nyerte el Battonya, amely most lényegében visszaszerezte a városi rangot. Szakács István szerint manapság egyrészt meg kellene tanulnia a településnek a szűkös pénzekkel önállóan és jól gazdálkodnia, másrészt pedig akár város, akár község Battonya. az itt élők a környezetük és önmaguk iránt egyaránt legyenek igényesebbek. A könyvtárból, persze, jó lenne átmenni a művelődési központban, az SOS gyermekfaluba, a Mikes Kelemenről elnevezett gimnáziumba és szakközépiskolába, ahol 340-en tanulnak, megnézni a sporttelepet és a sportcsarnokot, s van itt fürdő, nemrégen épült az egészségház és a gyógyszer- tár. S nem hagyható ki a riportból az, hogy a városközpont az idén egy OTP-szék- házzal gyarapodik, a strand új termálmedencével bővül, üzemelni kezd a már álló, 500 köbméteres víztorony, és megépül 2660 méter járda. A tanács elnöke szerint az élelmiszerek és iparcikkek választéka egyelőre még nem városi színvonalú. Be is nyit az újságíró a vasműszaki és bútorboltba, aminek forgalmát — némi támpontul — mégis kénytelen ideírni: ez havi 2,8-3 millió forint. Soós Béla üzletvezető-helyettes viszont — mint. tanácstag is — azért elégedetlen, mert az orvosi rendelőben a hétvégeken nincs ügyelet. Akad tehát tennivaló — ez sem maradhat ki a riportból — a következő időszakban a sakktáblaszerűen épült utcák formálta Batto- nyán azért, hogy a város a szó szoros értelmében város legyen. Tervezik is a további út- és szennyvízcsatorna- építéseket, egy korszerű iparcikk-áruház létrehozását, s azt, hogy az egykori Korona Szálló ismét az legyen, ami volt. No. és nem maradhat ki a sorból: egy újabb, 16 tantermes iskolára is igen nagy - szükség van ... ... És lehetne folytatni a riportvázlatot, de mire az újságíró igazából láttatni tudná írásával az új várost, Battonyát, s annak hangulatát is érzékeltethetné, már el is fogyott a sorai számára megadatott hely. Vitaszek Zoltán Pillanatfelvétel a Népek barátsága iskolai és közművelődési könyvtárból Apróságok a Hősök terén levő parkban Három torony a sok közül. Előtérben a római katolikus templom, átellenben pedig a tanácsháza épülete Hangulatos környezetben fahíd vezet a Szárazéren át az állami nevelőotthonhoz, s a mellette 1987-ben épült, 16 tanulócsoportos iskolához Jelentős összegeket költöttek Battonyán az egészségügyi ellátás fejlesztésére is Városkép — a Petőfi lakótelep egy részével. A háttérben a szerb templom Gál Edit felvételei Többek között azt, hogy jó lenne Battonyán egy olyan jól felszerelt bölcsőde, ami eleve annak épült, s nem pedig régi villanytelepből alakították át, mint a mostani épületüket, ahová az anyukák munkába menet naponta 31 fiúcskát és lánykát hoznak. Nagy szükség van bölcsődére és óvodákra, hiszen 1975 óta 700 új ipari munkahelyet létesítettek a több nemzetiséglakta Battonyán, s a tsz-ek ipari melléküzemágaiban ez idő alatt további 300-an tudtak elhelyezkedni. Talán érdemes lenne bemutatni a korábbi MOM-üzemet, ami két éve a Ganz Árammérőgyár Batto- nyai Gyáregysége nevet viseli, s ahol' 230-an dolgoznak — jórészük nő —, és nekik köszönhetően évi 100 ezer boylerkapcsoló készül itt. De hát kevés a hely mindezeknek a részletezésére. S akkor még szóba se kerülnének azok a változások, amelyek a helybeliek életkörülményeit javították. Viszont száraz tudósítássá válna a riport csupán az új létesítmények tárgyszerű felsorolásával is. Le kellene írni, hogy az úgynevezett infrastruktúra fejlesztésére a VI. ötéves tervben a tanács 113 millió forintot költött. Bő tíz év alatt 45 kilométer gázvezeték épült, összesen 1100 háztartásban élő örömére; a 66 kilométeres belterületi úthálózat 44 százaléka szilárd burkolatú; eddig 240 lakást „kötöttek rá” — az ipartelepeken és más Nincs könnyű helyzetben az újságíró, ha Battonyát be akarja mutatni — márpedig most ez a dolga. Fényképes faluriportot kellene kikere- kítenie, ám ha mindent papírra próbál vetni, amit ott- jártakor látott s hallott, bizony az adott terjedelem nagyon kevésnek bizonyulna, ha viszont néhány részletet villantana fel a település múltjáról, jelenéről, netán jövőjéről, akkor mondandója teljessége kerülne veszélybe. Mindössze egy újságcikkbe olykor egyetlen ember sorsát is nehéz belesűríteni, s Battonyán ma 7 és fél ezren laknak. S faluriport? Ugyan! Immár városlakók népesítik be e régóta héttornyának nevezett helyet, ahol a tornyok száma állítólag már ennél több, de a lélekszám sajnos, évtizedeken át csökkent. Harminc éve még mintegy 13 ezren voltak, csaknem kétszer any- nyian, mint jelenleg. Ám Takács Dezső tanácselnök és munkatársai tájékoztatásából azt is tudom, hogy ennek az évtizednek a közepétől mintha fordult volna a> kocka: ha kevéssel is, de többen vannak, mint egy vagy két esztendővel ezelőtt. A központban levő parkban éppen gyerekek csivitelnek, szaladgálnak, játszanak, édesanyjuk gondoskodását tanúsító jólöltö- zöttséggel, meleg ruhácskáikban. Megszólaltathatná riportjában az újságíró például & picikre ügyelő Balogh Erzsébetet, a bölcsőde vezetőhelyettesét és a vele levő Erdélyi Jánosné gondozónőt. Mert mit is mondtak azon a tavaszias télvégi délelőttön? Sokan találtak munkalehetőséget az árammérőgyárban