Békés Megyei Népújság, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-31 / 76. szám
1989. március 31., péntek o IgHílUWiM flz eladósodás politikájával a jövőt is elzálogosítottuk 11 csodavárásnál többet kell tenni Egy eladósodott ország eladósodott állampolgárai kétségbeesett erőfeszítéseket tesznek a már elért jólét megtartása érdekében. Az eredmény azonban szánalmasnak tűnik. Az ország az ígéret ellenére nemcsak a fejlett országok színvonalát nem közelítette meg, hanem szaporodó (társadalmi feszültségek és romló életkilátások közepette is csak az 1973-as életszínvonalat tudja biztosítani a lakosság többségének. A válságos gazdasági helyzetből való kitörés esélyeiről és a lehetőségeiről kérdezem Petschnig Mária Zita közgazdász-kutatót, a Pénzügykutató iRt. munkatársát. — Sok év sikerpropagandája után az embereket valósággal sokkolják a gazdaság mai állapotáról szóló híradások. Felmerül bennük a kérdés: hol tévesztettünk irányt, milyen okokra vezethető vissza jelenlegi helyzetünk, s a szaporodó vészjelzések ellenére miért csak most teszünk erőfeszítéseket gazdaságunk rendbetételére? — A kérdések összefüggnek. Az a helyzet, ami ma jellemzi gazdaságunkat, -régóta érlelődik. A problémák,- a gondok nem újkele- tűek, csak nemigen lehetett beszélni róluk. A szakmai és politikai vezetés mindig megkapta a szükséges információkat, csak az volít a véleménye, hogy azokkal nem kell az állampolgárokat -terhelni, fölöslegesen- izgatni. Azokat az embereket, -akiknek az életéről, s jövőjéről volt szó, s akik nélkül e jövő nem formálható. Ilyen körülmények között érthető, hogy széles társadalmi rétegek állnak dühödten, peremre szorítottam, avagy megza- varodottan, értetlenül, és teszik fel a kérdést: hol és ki hibázott? Nos, erre a rövid interjú keretében nem áll módomban részletesen válaszolni. Tény az is, hogy a történelmi-gazdaságtörténeti folyamatok értékelését illetően eltérő a szakemberek véleménye. Megítélésem szerint az elfordulás évét 1948 jelentetté, amikor elkezdődött annak a termelési és elosztási rendszernek a kiépítése, amelynek tehertételeitől nyögünk ma is. A sztálinizmus által lejáratott, visszájára fordított, marxistának vallott ideológia fogságba ejtette a gazdaságot, annak egész érdekeltségi és felelősségi rendszerével együtt, s ettől azóta sem tudunk szabadulni. S mivel az eladósodás politikájával, ami a szemétdomb takargatására és továbbéltetésére volt hivatva, a jövőt is elzálogosították, ezért a negatív örökségtől még több korosztály fo-g szenvedni. Nemigen látom azokat az erőfeszítéseket, amelyekre a kérdésében utal. Ma még jobbára csak beszélünk a változások szükségességéről. A cselekvési irány még nem egyértelműt mert még mindig sokan vannak, akik azt hiszik, hogy a rendszer alapjaiban jó, csak jobban, Karambol vagy műszaki hiba esetén HÍVJA az AUTÓKLUB AUTÓMENTŐ SZOLGÁLATÁT, Klubtagoknak 10°/« kedvezmény. Belföldi hitellevélre 20 % kedvezmény. Telefon: 61-928 Éjjel-nappal hívható! okosabban, szakértőkre jobban odafigyelve kell működtetni. Van harminc év előnyünk a Szovjetunióval szemben, hadd ne kelljen már nekünk is hetvenévesen rádöbbennünk arra, hogy itt a megújulás ideje. — A jelenlegi válságos helyzetben a kormányzat rendelkezik-e olyan koncepcióval és eszköztárral, amely úgy tudná biztosítani a fizetőképesség fenntartását és a világgazdaságban végbemenő változásokhoz való alkalmazkodást, hogy eközben a lakosságra nem hárulnának elviselhetetlenül nagy terhek? — Nem létezik olyan csodálatos megoldó képlet, amely a szükséges átépítési folyamatban elhárítaná a lakosság feje felől a felhőket. A számlát ki kell fizetni. S ezt akkor is csak a lakosságnak lehet benyújtani, ha a számla tételeinek eldöntésekor nem kérték ki a véleményét. Nem ezen kell fölháborodni, mert ez tény, hanem azon, hogy miközben már fizetünk a múlt tévedéseiért, a változatlan szerkezetben ugyanúgy újratermelődnek a fizetnivalók. Ez az, ami megengedhetetlen és ezért .már felelős a mai párt- és ' állami vezetés. Felel a ma is elfecsérelt mil- liárdokért, a cselekvést pótló reformlefetyért. — Adósságunk szerkezetének megváltozásával a kilencvenes évek elején jelentősen nő adósságszolgálati kötelezettségünk. Véleménye szerint a rendelkezésünkre álló rövid időszak elegendő-e egy olyan exportoffenzíva beindításához, mely nem eredményezi az ország további elszegényedését? — A megrögzült gazdasági-politikai szerkezetben nincs elegendő idő annak az exportoffenzívának a kialakulására, amely lehetővé teszi az ország fizetésképtelenségének elkerülését. A helyzet azonban ma még nem reménytelen. Csakhogy nem ideológiai, történelmi, személyi sérelmi vitákat kellene folytatni. Erre végképp nincs idő! Robespierre és Danton szerepéről a francia történészek vitatkoznak és nem a kormányzó párt. Nálunk rettenetesen össze vannak a dolgok keveredve, kibogozhatatlanul, Nagy Sán- dor-i megoldás kellene. — A hivatalos megnyilatkozások minden kétséget kizáróan bizonyítják, hogy a kormányzat a piaci és a költségvetési egyensúly megteremtése érdekében tudatosan vállalja az inflációt. Félő azonban, hogy valódi piac híján az infláció a gazdaságot dezorganizálva kezelhetetlenné válik, szeszélyesen átcsoportosítva a jövedelmeket az egyes jövedelemtulajdonosok között. — Ha nem lesz valódi piac, valóban ez várható. Nem tartom kizártnak, hogy az infláció a kilencvenes években háromszámjegyűvé válik. A kétszámjegyű infláció maga a csoda lenne — ha minden úgy marad, mint ma. — A piacgazdaság és a munkanélküliség egymástól elválaszthatatlan fogalmak. Ügy tűnik, a magyar gazdaságnak a munkanélküliség is tartós intézményévé válik, ön szerint a gazdaság szerkezetének megújítása mekkora munkanélküliséget eredményez, s ezt a munka- nélküliséget tudja-e a társadalom tolerálni, a politika kezelni? —Nem hiszem, hogy bárki is meg tudná mondani egy esetleges szerkezetváltás várható hatását a munka- nélküliség terjedelmére. Feltételezések vannak, száz- kétszázezer emberről szólva. Hogy a társadalom mennyire tudja ezt, vagy a még ennél is nagyobb munkanélküliséget tolerálni (hisz az 1974—77 között született nagylétszámú korosztályok még csak ezután lesznek munkaképesek), az majd kiderül. A polgári társadalmaikban számos példa van arra, hogy az uralmon levő pártnak le kell mondania a kormányzásról, mert a mun7 kanéliküliiségi ráta mértéke elviselhetetlen társadalmi feszültséget szül. Ilyesmire eddig nálunk nem volt példa, igaz, a munkanélküliségre sem. — Végezetül engedjen meg egy személyes kérdést. Gyermekei számára milyen jövőt jósol az ezredforduló Magyarországán? — Klári lányom az ezredfordulón talán épp a második unokát szüli nekem, Andris pedig remélhetőleg épp befejezi egyetemi tanulmányait. Mindketten életük legszebb, legtermékenyebb időszakát élik. Élik, ha élhetik. A kérdésre kétféle válaszom van. Mint anya, természetesen azt szeretném — több millió magyar anyával együtt —, hogy gyermekeim kiegyensúlyozott, értelmes emberi életet éljenek. Olyan feltételek között, amelyben képeseik a bennük rejlő tehetség kibontására. A másik válasz a reálisan várható helyzetet mérlegeli. Nagyon leegyszerűsítve három fő irányzat érvényesülhet. Az egyik, ha a társadalom nem tud elszámolni az elmúlt negyven évvel, akkor igen siralmas a jövő. Különösen, mert Európa kettészakadása nemcsak nyilvánvalóvá, de igen fájdalmassá is válik. S nem csak a leszakadt térségben élők számára. (Hisz például nekünk is fáj ma az, ami a román néppel történik.) A másik út a kitörésé. Ez a kitörés azonban szükségképpen azzal a rekonstrukcióval kell hogy induljon, amivel a fejlett világnak nem kell már megbirkóznia. Elmaradásunknak csak a mértéke enyhíthető, s az is igen nagy erőfeszítésekkel. A harmadik lehetőség a poriadás, amikor ugyan következnek kisebb lépések, de ezek épp csak ahhoz lesznek elegendőek, hogy a felszínen maradjunk, s hogy a társadalmi vagyonfelélés, lepusztulás folyamata lassabb legyen. Mindegyik eshetőség a legjobbat feltételezi: azt, hogy a társadalmi béke sem külső, sem belső indítékokból nem bomlik fel. A vágyak és realitások közti szakadékot persze a csoda mindig áthidalhatja, a csodavárásnál azonban többet kellene tenni, Soltész Gábor Értesítjük a megye lakosságát, hogy szövetkezetünk világítástechnikai szalonja április 1-jétől április 15-ig ZÄRVA tart, átalakítás és tatarozás miatt. A csillárszalon április 17-én reggel 9 órakor nyit. Várjuk kedves vevőinket bővített áruválasztékkal. Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezet. Dél-Amerikábál jött A szója-világkonferencia után Argentína fővárosa, Buenos Aires adott otthont március 5—9. között a szója növényvédelmi világkonferenciájának. A tanácskozáson több száz szakember vitatta meg a világ egyik legfontosabb fehérjenövényének növényvédelmi helyzetét, s a résztvevők a gyakorlatban is megismerkedhettek az argentin mezőgazdasággal, azon belül a szójatermesztéssel, amelyben a világ élvonalához tartozik a dél-amerikai ország. Magyarországot az American Cyanamid cég meghívására ketten képviselték a távoli országban. A Nádudvari KITE növényvédelmi szakirányítója, Frommer Lajos és dr. Wábel János, a Békés megyei Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Állomás igazgatóhelyettes főmérnöke. A magyar szakemberek Argentína mellett ellátogattak Brazíliába is, ahol szintén a szójatermesztést tanulmányozták a tíznapos út során. A hazaérkezést követően beszélgettünk dr. Wábel Jánossal. — A négynapos szója-vi- lágkonferencián több világhírű szakember tartott előadást. Ami Argentínát és Brazíliát illeti, jórészt azonos klimatikus viszonyok vannak, mint hazánkban, csupán az évszakok tolódnak el. Ottjártunkkor a szója érése kezdődött, sőt Brazíliában már a betakarítást is láthattuk. — A dél-amerikai országokban mennyiben tér el a szója termesztéstechnológiája a magyarországitól? — Ezekben az országokban műtrágyázás nélkül, vagy kisadagú műtrágyázással termesztik a szóját. A dél-amerikai vörös földön nem ritka, hogy a talajok 7-8 százalék szerves anyagot tartalmaznak. Általában a szójabetegségekkel nincs gond Argentínában és Brazíliában. A rovarkártevők ellen védekeznek széles ha- tásspektrumú növényvédő szerekkel. Nagy figyelmet fordítanak a gyomirtásra, elsősorban a vetés után, kelés előtt használandó szereket alkalmazzák, így a Scepter és Dual kombinációját. Ez a technológia egyébként hazánkban is ismert. Most egy újabb növényvédő szert, a Pivotot vezetik be a dél-amerikai országokban. Ellátogattunk néhány farmra, ahol a szója átlagtermése hektáronként 2-2,5 tonna körüli, de kiugróan magas színvonalú termesztés mellett egyes farmerek elérik a négytonnás termésátlagot. Brazíliában a szójabetakarítást amerikai és svéd gyártmányú kombájnok végezték. Ami a hazai -termesztést illeti, köztudomású, hogy Magyarország a szójater- mesztés északi határán van. Megállapítható, mi csak akkor tudjuk felvenni a versenyt az "említett két országgal, ha páradús körülményeket teremtünk a szójának, ehhez pedig fejleszteni kell az öntözőkapacitást. A két dél-amerikai országban évente 800-1200 milliméter csapadék hull évente. Megnéztünk egy növény- védelmi szolgáltató céget is Argentínában, öt repülőgép van a bázison és vállalják a növényvédő szerek kiszórását, sőt árusítását is. — A távoli országokban szerzett szakmai tapasztalatokat hogyan hasznosítják majd Magyarországon? — Természetesen. mint minden fontos szakmai út után kollégámmal, a KITE szakemberével közösen elkészítjük a világkonferenciáról és a farmlátogatásokról a szakmai jelentésünket. Ebben, ahogy már korábban említettem is, elsősorban a már több éve tartó aszály miatt az öntözés fontosságára hívjuk fel a figyelmet. Ismeretes, hogy tavaly igen nagy volt a szárazság Békés megyében, s ennek tulajdonítható, hogy mindössze 1,41,5 tonna hektár lett az átlagtermés. A korábbi években már sikerült elérni a 2 tonnás hozamot is. Az ország szója-vetésterületének egyharmada Békés megyében van, így nem lehet közömbös az, hogy "a nagyüzemekben milyen terméseredmények születnek. Természetesen a növényvédelemben is előrelépésre van szükség, s ehhez nyújtott nekünk ismeretanyagot, gyakorlati tapasztalatot a délamerikai országokban látott technológia. — A szakmai konferencián és a farmlátogatásokon túl, gondolom jutott idő városnézésre, ismerkedésre. Kérem, szóljon röviden ezekről az élményekről. — Megállapítható, hogy az argentin emberek a legeurópaibb dél-amerikaiak. Ezt értem a megjelenésre, öltözködésre, építkezésre. Most büszkék arra,’ hogy náluk demokrácia van. polgári kormány irányítja az országot. Mind Brazíliában, mind Argentínában nagy a kultusza a labdarúgásnak. Rio de Janeiróban a Copacabánán szinte éjjel-nappal rúgják a labdát a gyerekek. A brazilokról megállapítható, hogy egy könnyed, bohém népség. Rendkívül fiatal az ország lakossága, mintegy 70 százaléka húsz év alatti. Maradandó élményt jelentett a három ország — Brazília, Argentína, Paraguay — határán levő Iguazu-vízesés megtekintése. Csodálatos volt látni, ahogyan több kilométer szélességben zúdul alá a víz. Kulturális programon is részt vettünk, Brazíliában sambashowt, Argentínában tangóműsort néztünk meg. (verasztó) Belső ellenőrzés foghíjakkal Néhány évvel ezelőtt a községek oktatási intézményeinek önálló gazdasági szervéhez, a Gameszhez nagy remények fűződtek. Azóta ezeket a reményeket alaposan megtépázta az idő, illetve az egyre kevesebb pénz. Ez alól a nagyszénási Gamesz sem kivétel. Az intézmények fejlesztésére és az épületek felújítására egyre kevesebb a lehetőség. A feladatokat fontosságuknak megfelelően sorrendezik. A helyi tanács, fnint felügyeleti szerv, szükség esetén támogatást nyújt, hogy zökkenőmentes legyen a gazdálkodás. A közelmúltban tartott felügyeleti vizsgálat szerint a Gamesz a múlt évben a költségvetési terv szerint gazdálkodott. A különböző térítési díjakat helyesen állapították meg. A vizsgalat kij terjedt a napközi konyhára is, ahol az időszakoktól függően havonta átlagban 10 ezer adagot főznek. Itt már olyan hibák is előfordultak, amelyek nem a legmegnyugtatóbb következtetésekre adnak alkalmat. A kiadási bizonylatokat az élelmiszereknél utólag át javították. Több esetben a javításra azért került sor, mert az összesítéseknél kiderült, több élelmiszert adtak ki, mint amennyi a raktáron volt, ami enyhén szólva pontatlan mérésnek vagy más hanyagságnak volt tulajdonítható. A belső ellenőrzés sem a Gamesznél, sem a napköziskonyhánál nem mondható hatékonynak. Ez részben abból adódott, hogy nem minden esetben készítettek feljegyzést, s az ellenőrzés sem volt eléggé átfogó, általában egy-egv témakörre tedjedt ' ki. A bölcsődénél végzett ellenőrzés foglalkozott az étkezők nyilvántartásával, s a kereseti igazolások alapján megállapított térítési díjakkal. Eltérést csupán a göngvölegleltárnál észlelt a felügyeleti vizsgálat. Végeredményben apróbb hibákról van szó. Az éremnek van azonban egv másik oldala is. különösen a napközi konyhánál. A befizetett díjakhoz képest az adagok eltérőek, hol a diákok javára. hol viszont a rovására. Márpedig a pontatlanságot nem lehet vállveregetéssel elintézni. Sem az élelmiszer- boltokban, sem az éttermekben, sem a napközikben. S. J. Tavaszi napsütésben a legelőn. Kép az Orosházi Üj Élet Termelőszövetkezet méneséből Fotó: Veress Erzsi
