Békés Megyei Népújság, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-30 / 75. szám
1989. március 30., csütörtök o II 301-es parcellában Megkezdődött Nagy Imre és társai kihantolása Ünnepi tanácsülés „Várossá érett Battonya!” Fotó: Kovács Erzsébet A Történelmi Igazságtétel Bizottság az alábbi információ nyilvánosságra hozatalára kérte az Országos Sajtószolgálatot. Szerdán délelőtt a Rákos- keresztúri új köztemető 301-es parcellájában kezdetét vette Nagy Imre és mártírtársai: Maiéter Pál. Gimes Miklós. Losonczy Géza és Szilágyi József holttestének — kegyeleti okokból nem nyilvános — kihantolása, a családtagok és a Történelmi Igazságtétel Bizottság képviselőinek, illetőleg dr. Borics Gyula igazságügyi államtitkár jelenlétében. Az igazságügyi kormányzat és az érintett családok Az Orosházi Kossuth Lajos Mezőgazdasági Szakközépiskola honvédelmi lövészklubja tegnap tartotta idei első közgyűlését, melyen részt vett Kéri György vezérőrnagy, a Magyar Honvédelmi Szövetség főtitkára. Az 1978-ban alapított lövészklub elmúlt évi munkájáról Pádár Pál klubtitkár számolt be: — Klubunk a szabadidő hasznos eltöltése mellett lehetőséget nyújt iskolánk tanulóinak a katonai pályákra, valamint a sorkatonai szolgálatra való felkészítésben — mondta. — A klubnak jelenleg 80 tagja van. Rendezvényeink közül a diákság számára a legnépszerűbbek a házi lövészversenyek voltak. Igaz. saját lőterük még nincs a közép- iskolásoknak, de a gyakorlásnál ez sem jelentett akadályt. Tervezik, hogy iskolájuk közelében a „barakk- épület” mögött maguk épíáltal felkért szakértői csoport, amelynek tagjai egyrészt dr. Szabó Árpád, az Igazságügyi Orvosszakértői Intézet vezető főorvosa, dr. Kralovánszky Alán, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze, és dr. Harsányi László, a Pécsi Orvostudományi Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézetének igazgatója, másrészt dr. Csillag József, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem 1-es Számú Belgyógyászati Klinika egyetemi tanársegéde és ár. Nemeskéri János, címzetes egyetemi tanár, antropológus, felkészült az előreláthatóan hosszabb időt jelentő és komoly munkálatokat igénybe vevő feladatra. fenek társadalmi munkában gyakorlóteret. Elméleti foglalkozásokon nemcsak aktuális politikai kérdésekkel foglalkoztak a klubtagok, hanem megismerkedtek a gazdasági szervezetekkel és a katonai pályák legfőbb tudnivalóival is. A beszámoló után a klubtagok kértek szót. Többségük az MHSZ főtitkárához intézte kérdését. A fiatalokat leginkább az érdekelte, hogy várható-e a sorkatonai szolgálat idejének változtatása; a Magyar Néphadsereg létszámának csökkentése; ez utóbbi nem jelentené-e az állam védelmének lazulását? Kéri György — miután minden kérdezőnek személy szerint válaszolt — rövid tájékoztatást adott a szövetség működéséről, munkájáról. A közgyűlés hátralévő részében a tagság meghallgatta az 1989. évi feladattervet, majd a beszámolóval együtt egyhangúan elfogadta azt. Cs. I. (Folytatás az 1. oldalról) csekedhetnek a gázvezetéképítésben, a lakás- és intézményhálózat bővítésében. A tanácselnök elmondta, hogy a lakosság ellátásában még sok tennivalójuk lesz, amelynek során számítanak az ország, a megye, a város vezetőinek és honpolgárainak segítségére. Köszöntötte az ünnepi tanácsülés résztvevőit, Battonya lakóit, a tanácsi testületet, a vendégeket; köztük dr. Mándity Márint, az Elnöki Tanács tagját, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkárát, dr. Lovász Matil- dot, az MSZMP megyei bizottságának titkárát, Púja Frigyest, nyugdíjas külügyminisztert, a körzet ország- gyűlési képviselőjét, Márk Györgyöt, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének főtitkárát, országgyűlési képviselőt, Ros- ka Istvánt, a Magyar Nép- köztársaság varsói nagykő? vetét és dr. Varga Imrét, az Az ünnepi tanácsülésen SZMT titkárát. Felkérte Murányi Miklóst, a megyei tanács elnökét, hogy mondja el ünnepi beszédét. A szónok hangsúlyozta, hogy a várossá nyilvánítást az állami-területi irányítás korszerűsítésével, a járások megszüntetésével összhangban a nagyközségi közös tanács kezdeményezte és e kezdeményezést a megye politikai és állami testületéi támogatták. „Várossá érett Battonya!” — köszöntötte a város jelent formáló polgárait; munkásokat, parasztokat és. értelmiségieket. Mindazokat, akik dolgukat tették és teszik, hogy gyarapodjon a település. Ez az ünnep nemcsak hangos örömet, hanem csendes emlékezést jelent mindazokra, akikre könnyen ragasztották a hős jelzőt, személytelenít- ve a mindenkori embert, aki történelmi időszakban a közösség lámpása volt és a kihívásokra történelmi választ igyekezett adni. „Erre a településre is nagyon jellemző a szociográ- fus megállapítása, ami Me- zőberénnyel kapcsolatban elhangzott: a nemzetiségek békéje, hiszen évszázadok óta együtt élnek itt románok, szerbek és magyarok. Fontos dolog múltunk tisztelete és idézése, eddigi társadalmi, szociális, kulturális és politikai értékeink megőrzése, de eszköz- és módszertárunkat folyamatosan gazdagítva olyan politikai szabadságot kell teremtenünk, amelynek letéteményese az állampolgár, kerete a nemzet, eszköze az állam.” Szólt a települések önkormányzatú fejlődésének lehetőségeiről, a tanácsi önállóság kibontakoztatásáról. „Az önkormányzatiság kiépítése olyan mélységes politikai igény, hogy van esély hozzárendelni a gazdasági alapokat és garanciákat” — mondotta. Battonya város népe is bizonyította településfejlesztő társadalmi munkájában, hogy az értelmes célok soha nem látott energiákat szabadíthatnak fel. A megyei tanács új vezetése a helyi önkormányzatok feltételteremtésének, a társadalom önszerveződésének a híve, amely nem kegy, hanem feltétel, amely nélkül nincs szerves társadalmi fejlődés. Köszöntötte a város lakóit, majd átadta az Elnöki Tanács oklevelét, amely Batto- nyát várossá nyilvánította. Az ünnepi pillanatokat követően felszólalt Rockó Milán tanácstag, az MSZMP városi bizottságának titkára, aki ugyancsak a nemzetiségek egymást nélkülözhetetlenné tevő összefogását méltatta. Púja Frigyes emlékeztetett arra a harcra, amelyet az országgyűlési körzetében levő települések vívtak fejlődésükért, a létükért. Történelmi elégtételnek minősítette Battonya várossá nyilvánítását. Mák Ferenc tanácstag, a végrehajtó bizottság tagja szólt arról, hogy a város fejlődéséért lakossága sok társadalmi munkát és áldozatot vállalt. A gazdasági egységek alapítvány létrehozását kezdeményezték, amelyet városfejlesztési célokra szánnak. A battonyai általános iskolások műsora követte a felnőttek tartalmas gondolatait, majd Takács Dezső tanácselnök búcsúzott a jelenlevőktől. B. Zs. Takács Dezső tanácselnök Hat éve tanácselnök Takács Dezső, akit az iskolai katedráról választottak az elnöki tisztségbe. — Nehéz volt az államigazgatásba szokni — mondja. — Egy év is eltelt, mire úgy éreztem, tisztában vagyok a feladatommal. Mondhatom, érdemes volt dolgoznunk. Boldogan vettem át a várossá nyilvánító okiratot és adtam át településünk ikulcsát a megyei tanácselnöknek, akit ide mindig hazavárunk. Ezen a településen évszázadok óta három nemzetiség él együtt békességben, s így lesz ezután is, remélem. Felelősséget jelent az új státusz, az emberek többet, jobbat igényelnek. Szomorú lett volna, ha Mezö- kovácsháza és Mezőhegyes között mi továbbra is nagyközség maradunk, akkor a polgárok mostani lelkesedése bizonyosan porba omlik. Vannak elégedetlenek, akik lebecsülik az eredményeket, de a többség szívesen dolgozik a fejlődésért. Hogy a történészek kutatásai mit derítenek majd ki; ez a település volt-e az első felszabaduló, vagy sem, az a becsületesen dolgozó battonyaia- kat nem rendíti meg. A múltunkat, a hőseinket mindenféleképpen tiszteljük, a városunk jövőjében pedig önmagunkat is becsülni szeretnénk. Orosházán Közgyűlés a lövészklubban Meszöv-küldöttgyülés: április 13-án Sarkadon Csökkent a kiskereskedelmi forgalom — Több libamáj exportra Nem kapnak elegendő hitelt az áfészek Megyei népfrontértekezlet: június 3-án ülésezett a HNF megyei elnöksége Békés megye áfészei tavaly 13 milliárd 139 millió forint nettó árbevételt értek el — állapították meg a Mészöv elnökségének szerdai ülésén. A kiskereskedelmi forgalmat befolyásolta a reálbérek és az életszínvonal csökkenése, hiszen az elmúlt évben országosan 16,5 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. Élelmiszerekből megfelelő volt a kínálat, de tőkehúsból, tejtermékekből kevesebb fogyott. Ugyanakkor nem kínáltak elegendőt olcsóbb cikkekből, mint a belsőségek, a főtt és a füstölt húsok, az étolaj, a margarin. a gyümölcskonzervek. Ruházati cikkekből is csak a legszükségesebbeket vették meg az emberek. Lényegesen csökkent a forgalom csecsemő- és gyermekruhákból. Irritálta a vásárlókat a ruházati termékek magas ára, olykor gyenge minősége és választéka. Tartós fogyasztási cikkekből kevesebbet adtak el, mint egy évvel korábban. Különösen a híradástechnikai készülékek iránti kereslet mérséklődött, amelyet az ausztriai vásárlások is befolyásoltak. Az áremelkedések leginkább a vendéglátást sújtották. A hagyományos melegkonyhás üzletek nagy része veszteséges. Szó volt a termeltetésről és a felvásárlásról is. A csaknem 50 százalékos fel- vásárlási árbevétel-növekedés a termelési kedv fellendülését jelzi. Az is igaz viszont, hogy meglehetősen nehéz az áruk folyamatos értékesítése. Tavaly legjobban a tolifelvásárlás emelkedett, különösen az orosházi és a kondorosi áfész ért el szép eredményeket. örvendetes, hogy nőtt az igény a libamáj iránt, összességében a felvásárlási és élelmiszer-ipari termékekből 2,3 milliárd forint értékűt adtak el tőkés piacokon. A szövetkezeti közös és leányvállalatok közül a Békésszövker főleg élelmiszereket és vegyes iparcikkeket szerzett be és adott tovább a szövetkezeteknek. A Körösmenti Skála Szövetkezeti Közös Vállalattal együtt 1,3 milliárd forint bevételre tett szert. Orosházán a Hotel Alföld leányvállalatát nehéz helyzetbe hozta az ÁFA. amely a szállodai árakat megnövelte. és kevesebb szovjet turistacsoport kereste fel a várost. Az úiígvósi élelmiszer-feldolgozó leány- vállalat a kevés jövedelmet hozó tartósítóipari tevékenységet megszüntette, ma már olasz exportra gyártanak a húsiparba nélkülözhetetlen belet. Figyelemre méltó, hogy 1988-ban valamennyi áfész teljesítette az állammal szembeni kötelezettségét. A nyereség 32 százaléka, mintegy 100 millió forint maradt a szövetkezeteknél. így az általános forgalmi adón kívül 228 millió forintot fizettek be a költségvetés kasz- szájába. Ezzel kapcsolatban többen kifogásolták a kormány jelenlegi pénzügyi politikáját. amely szűkítette a hitellehetőségeket. Mindez szerintük veszélyezteti az export bővítését, és egyáltalán a szövetkezetek létét. Ezután a szövetkezetpolitikai és oktatási bizottság javaslata alapján elfogadták a különböző ágazatok közötti munkaverseny eredményét. Ezek szerint a megye legjobb bolti kiskereskedelmi ágazata címet a gyulai, valamint a kondorosi áfész nyerte el. Vendéglátásban a gyomaendrődi, illetve a dé- vaványai szövetkezet végzett az első helyen. A termeltetési és a felvásárlási ágazatban a gyulaiak és a vésztőiek, az ipari ágazatban a mezőkovácsháziak bizonyultak a legjobbnak. A takarékszövetkezeti kirendeltségek versenyében első lett a Gádoros, és Vidéke Takarékszövetkezet központi üzlete. Végül egyetértettek abban, hogy a megye fogyasztási szövetkezeteinek küldöttgyűlését április 13-án, Sarkadon a művelődési házban tartják. S. S. A Hazaias Népront megyei elnöksége előtt három téma szerepelt tegnap Békéscsabán, a testület soros ülésén: a Békés megye hátrányos helyzetű társadalmi rétegeinek és csoportjainak vizsgálatára készült javaslat megvitatása, tájékoztató a megye lakosságának 1988- ban végzett társadalmi munkájáról, végül javaslat hangzott el a megyei népront- küldöttértekezlet szervezeti előkészítéséről. „Alapvető gond, hogy jelenleg sem országosan, sem megyénkben nem rendelkezünk olyan tudományosan megalapozott társadalomismerettel. ami egy hatékonyabb területi szociális rendszer kimunkálásához nélkülözhetetlen” — állapítja meg a megye hátrányos helyzetű rétegeinek és csoportjainak tudományos vizsgálatához készített javaslat. Ezzel szoros összefüggésben további kérdések is felmerülnek: a hátrányos helyzetű csoportok kialakulásának folyamata, az újratermelődési mechanizmus, az érintettek területi megoszlása. A javaslathoz dr. Gácsér Magdolna, a megyei családvédelmi tanács tagja fűzött kiegészítést; többek között elmondta, hogy saját szakmájában, a gyermek-ideggon- dozás területén szomorúan tapasztalja, hogy egyre több gyermeket nevelnek olyan családban, ahol a mindennapi megélhetés is nehezen biztosítható. A vizsgálatban — Ferge Zsuzsa szociológus irányításával — az ELTE szociológiai tanszéke is részt vesz. — Pénzszűkös világunkban egyre nagyobb jelentőséggel bír a társadalmi munka — kezdte előterjesztését Bereczki András, a megyei tanács vb tervosztályának vezetője, a második napirendi pont bevezetéseként. Éppen ezért nem lebecsülendő az 1988-as eredmény, ami több mint másfél milliárd forint, 8,5 százalékkal haladva meg az előző évi ösz- szeget. Az egy főre eső 3716 forint értékű társadalmi munkát illetően sem szégyenkezhet Békés a megyék között, hiszen országosan a legjobbak körében helyezkedik el. Ezek az adatok is bizonyítják: a társadalmi munka napjainkban is szervezhető. fejleszthető, érezhetően javítja a lakosság élet- körülményeit. A tavalyi eredmények alapján a legmagasabb értékű társadalmi munkát a városok között Békés, a nagyközségek között Mezőberény, a községek közül pedig Csárdaszállás lakossága végezte. Végezetül Szikszai Ferenc megyei népfronttitkár ismertette a megyei népfrontértekezlet összehívására, megszervezésére és lebonyolítására vonatkozó javaslatot. A tervek szerint a HNF megyei bizottsága június 3-ára hívja össze a megyei népfrontértekezletet, helyszíne a Kulich Gyula Ifjúsági és Űttörőház. Az értekezletre 400 résztvevőt várnak, köztük a városok, a nagyközségek, a községek által választott küldötteket, a HNF megyei bizottságának jelenlegi tagjait, a lakóterületi és képviseleti elv alapján választandó új megyei bizottsági tagokat és a meghívottakat. A népfrontértekezlet nyilvános lesz, ott döntik majd el, hogy csak a küldöttek, vagy valamennyi résztvevő rendelkezzék-e szavazati joggal. A javaslat szerint a jövőben új funkciójú megyei elnökséget kell kialakítani, amelynek jogosítványait a megyei bizottság dolgozza ki. A megválasztandó megyei népfrontbizottságba helyi bizottsági ülésen, vagy népfrontgyűlésen választhatnak tagot, a községekben április 25-ig, a városokban május 5-ig. Ugyancsak május 5-ig képviseleti alapon választhatnak egy-egy tagot a különböző társadalmi, politikai szervek, egyesületek, állam- polgári közösségek, köztük az új politikai tömörülések, baráti körök és egyéb szervezetek.
