Békés Megyei Népújság, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-29 / 74. szám
Vissi Ferenc tájékoztatója az átalakuló ármechanizmusról IZUd'Jlfitó-----------------------------------1 989. március 29., szerda II megyei tanács vb-üléséröl jelentjük Előreláthatóan már 1990- ben ár- és kartellhivatallá alakul át a jelenlegi Országos Árhivatal, és ehhez legalább 130-140 érvényben lévő jogszabályt kell addig megváltoztatni. Ezt Vissi Ferenc államtitkár, a hivatal elnöke közölte tegnap újságírókkal a Magyar Újságírók Országos Szövetségének székházában rendezett szakosztályi beszélgetésen. Elmondta, hogy előkészítésként már tavaly bevezették a fogyasztási javak 7-8 százalékának körében a gyártók és kereskedők közötti árkonzultációs rendszert. Ilyen árkonzultációkat folytattak legutóbb a februári élelmiszerár-emeléseket megelőzően is, amelyek során például a kon- zervgyártók és a nagykereskedők közötti kompromisszumként sikerült elérni az átlagárak alkalmazáAz ellenőrzések azt mutatják, hogy bizonyos fokú • lazulás mutatkozik a táppénzfegyelem megtartásánál, csekély az előrelépés a táppénzesek vállalati, s a fekvőbetegek otthoni ellenőrzésében. Eredmény a társadalombiztosítás korszerűsítésétől várható majd — ezt állapíthatta meg a megye munkáltatóinál tavaly végzett mintegy 2 ezer ellenőrzés során a Békés Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság ellenőrzési osztálya, melynek munkájáról számolt be tegnap a megyei társadalombiztosítási tanács ülésén Széles Lajos osztály- vezető. A mintegy 900 betegellenőrzés során 11 százalékban találtak szabálytalanságot. sát. A nagykereskedelem ugyanis különböző termelői árakon juthat hozzá a termékekhez, a kiskereskedelmi forgalomban viszont azokat egységesítik. A kar- _ teliszerű megállapodás megakadályozta, hogy a legmagasabb termelői ár érvényesüljön a fogyasztói árakban. Az államtitkár szerint a jelenlegi magyarországi ármechanizmusban a lakossági fogyasztásnak alig 20 százalékát érintik a kifejezetten hatósági árak. (Ide sorolják az energiaárakat, továbbá az új személygépkocsik árát.) Úgynevezett kvázi hatósági árkörbe egyes mezőgazdasági termékek árai tartoznak, ahol a hatósági ár mintegy védőárként érvényesül. Árhatósági kontrollt alkalmaznak a termékek 11-12 százalékánál, amelynek során az egyébként szabad áras termékek áremeléseit előzetesen Az igazgatóság széles körű ellenőrzési feladatokat lát el a munkáltatóknál, a szövetkezeteknél, ahol többek között figyelemmel kísérik a társadalombiztosítással kapcsolatos ügyviteli feladatok ellátását, a társadalombiztosítási járulék és a nyugdíjjárulék alapját, mértékét, összegét, a rendeletek megtartását. Végezhetnek komplex, minden területre kiterjedő ellenőrzést, a kifizetőhely átfogó ellenőrzését. valamint cél- és utóellenőrzést. Figyelemmel kísérik a megye területén működő 405 általános kifizetőhely munkáját. Jónak mondható a nyugdíj-előkészítés, ebben különösen a vállalati jogsegélyszolgálatok nyújtanak segítséget. Tavaly kevés, be kell jelenteni; továbbá szükebb körben árkonzultációkkal alakítják ki az árakat. Vissi Ferenc azt is bejelentette, hogy amennyiben a kormány korábbi támogatási politikájával ígérete szerint szakít, akkor a jelenleg 10-14 százalékra tervezett idei inflációs ütem a következő években sem növekszik. Ugyanakkor tartósan számolni kell azzal, hogy a magyar gazdaságban meglevő mintegy 60-70 milliárd forintnyi, árufedezet nélküli pénztöbblet eleve 8-9 százalékos inflációt jelent. Ugyancsak inflációs hatást rejt magában az erőteljesen szorgalmazott és már kimunkálás alatt levő bérreform. Az infláció egy része egyébként gazdasági indok nélkül, kifejezetten a gazdálkodók és a lakosság inflációs várakozásának hatására alakult ki. mindössze 15 panasz érkezett a kifizetőhelyek intézkedései ellen, s ebből csak 5 volt jogos. Mintegy 3 ezer ügyiratot intéz el évente, átlag 8-10 nap alatt az osztályon dolgozó 32 szakember. akik rendszeresen vesznek részt továbbképzéseken. Az MTT tegnapi ülésén — melyet meglátogatott Miroslav Brucha, a Csehszlovák Társadalombiztosítási Igazgatóság igazgatója, a megyei TIT vendége is — szó esett még az igazgatási csoport munkájáról. Mikó Imre csoportvezető elmondotta, hogy az 1987 januárja óta működő csoport feladata az MTT-hez kerülő ügyek előkészítése, a munkaterv, a orogram összeállítása, az ügyviteli feladatok ellátása. Jogorvoslati, méltányossági ügyek tárgyalásával zárult a megyei társadalombiztosítási tanács tegnapi ülése. G. K. (Folytatás az 1. oldalról) Még a napirendben jelzett témák tárgyalása előtt vitatta meg a testület azt a vbhatározat végrehajtásáról szóló tájékoztató jelentést, amely számot ad az ivóvízminőség-javító program állásáról. Az utóbbi kifejezés használata nem véletlen, hiszen az eredeti tervhez képest nemcsak hogy lelassult, hanem bizonyos területeken le is állt a program megva- .lósítása. A kétségtelen eredmények közé sorolható a medgyesbodzási, az eleki, a kevermesi víztermelő telep, a medgvesbodzás—újkígyós! távvezeték, a kevermesi vízműtelep, a békéscsabai vízműrendszerrel összekötő távvezeték, a vandháti telepen elkészült tárolómedence, a Sarkadig kiépült távvezeték elkészülte és néhány kistérségi vízműrendszer munkáinak elkezdése. Az eredeti tervtől azonban jelentős elmaradás tapasztalható. A beruházás teljes tervezett összege 3,8 milliárd forint volt (1985-ös árakon), s a program 270 ezer ember ellátását hivatott biztosítani. A VI. ötéves tervben 400 millió forintot költöttek e célra. A VII. ötéves tervben 2,1 milliárd forint volt az előirányzat, ebből azonban a múlt év végéig 674 millió forint jutott. Bizonytalan az ez időszakra előirányzott munkákhoz szükséges pénz, és méginkább az 1990-től következő évekre. Veszélyben van több kistérségi vízműrendszer kiépítése, nem megoldott a vízkészlet védelme. Az eddigiek során alig több mint 100 ezer em- ben ivóvizét sikerült javítani, s közben szóbeszédek terjednek az ivóvíz egészséget károsító hatásáról. A végrehajtó bizottság ezért úgy döntött, hogy az érintett szakosztályok __ _ vizsgálják meg a vízminőség és a lakosság egészségi állapota közötti összefüggést. Végül arról határozott a testület, hogy a témának a lehető legnagyobb sajtónyilvánosságot biztosítja, melynek keretében szerkesztőségünk a közeljövőben az érintettek bevonásával fórumot szervez, s minden felmerülő kérdésre választ kap az állampolgár. A megye közrendjének és közbiztonságának alakulásáról szóló jelentés bevezetőben megállapította, hogy a megyében az elmúlt három évben a társadalomra kiemelten veszélyes, vagy sorozat-bűncselekmény tartósan felderítetlen nem maradt. A bűnözés mérsékelten emelkedett, a cselekmények döntő többsége kisebb súlyú vétség. A vizsgált időszakban állam elleni bűncselekményt két alkalommal követtek el. Évente 10-12 esetben fordult elő ellenséges tartalmú szöveg falra írása, illetve 3-4 alkalommal zászlórongálás. Az ügyek vizsgálata során államellenes célzatot nem állapítottak meg. Az elmúlt három évben csökkent az erőszakos, garázda jellegű bűncselekmények száma, ugyanakkor romlott a közlekedési morál, nőtt az ilyen irányú jogsértések, a balesetek aránya és az ittas i árművezetés. Szintén emelkedett a felderített gazdasági bűncselekmények száma, melyek döntő hányada a devizagazdálkodás megsértéséből adódik. Ami a kiváltó okokat illeti: az állampolgári fegyelem lazulása, a mértéktelen alkoholfogyasztás. a társadalmi tulajdon ellenőrzésének hiánya, a mértéktelen költekezés, a kereslet-kínálat összhangjában tapasztalható zavarok. A végrehajtó bizottság elfogadva a jelentést megállapította, hogy korrekt, jó a kapcsolat a rendőrség és a tanácsi szervek között. A testület megvitatta a pénzügyi-gazdasági ellenőrzések tapasztalatait, a bejelentések során pedig tájékoztatót fogadott el a táppénzes helyzet alakulásáról. Ez utóbbi témákra a későbbiekben visszatérünk. S. F. Bombariadók A közrend, közbiztonság helyzetéről folyó vitában szó esett azokról az új kihívásokról, ^amelyekkel napjainkban találja magát szemben a rendőrség. Ezek közül az egyik, s minden bizonnyal a legnagyobb ellenérzést kiváltó, ki bombariadó. A szünetben Älihalik György, megyei rendőr-főkapitánnyal váltottunk erről szót. — Sajnos megyénkben is több bombariadó volt már, jórészt az iskolákban, de postán, sőt iaz Orient ex- presszen is. Szerencsére mind vaklárma volt, s az utóbbi telefonáló ismertté is vált, büntethetőséget kizáró bk miatt azonban az eljárást megszüntettük, kórházi kezelés alatt áll. — Mi a teendő egy-egy bejelentés esetén? — Minden bejelentést komolyan kell venni, hiszen elképzelni is rossz, ha egyszer beigazolódna akár egy diákcsíny révén is a fenyegetés, és Imi nem mozdulnánk rá. Egy-egy ilyen akció során a jelzett objektum kiürítése és teljes körű átvizsgálása a feladatunk. — Van-e ehhez megfeleld technika és elegendő ember? — Többé-kevésbé adott a technika, s annyi embert mozgósítunk, amennyire szükség van. A riadalom mellett természetesen jelentős anyagi kárt js okoznak a felelőtlen bejelentők, akik között sok a gyerek. Talán kellő visszatartó ereje lesz annak, a másutt már ismert intézkedésnek, ihogy a bombariadó miatt kiesett tanítási napot szombaton, netán vasárnap pótolják. A szülői, az iskolai, és a józan közösségi ráhatás lenne az igazi visszatartó erő. Lazult a táppénzfegyelem Gúlában a gesztenyesor Kétegyházáról indulatos és sorozatos telefonhívásokat kaptunk: a község katolikus temetőjéből 25 gyönyörű gesztenyefát kivágtak — mondják. A fasor, amit annak idején még Almássy gróf ültettetett, nemcsak díszítője volt a kis temetőnek, hanem árnyékot adója is. Sok-sok ember jár ki a temetőbe, hogy gondozza, ápolja hozzátartozója, ismerőse sírját. Jólesett a 80-90 éves fák árnyékában megpihenni... És most csupasz a temető, pontosabban vékonyka kis tuját ültettek, helyettesítendő a nagy fákat. A település lakói sehogy sem tudják megemészteni a történteket és attól tartanak, hogy a még meglevő 50 gesztenyefa is hasonló sorsra jut. Rónavölgyi Mihályné, az egyik telefonáló: — A temető mellett lakom. Egyik reggel arra ébredtem, hogy gallyazzák a gesztenyefákat. Erre nem is nagyon figyeltem mindaddig, amíg az egyik férfi stílfűrésszel nem esett neki, és vágta ki a fákat. Nem akartam hinni a szememnek. Mire hazaértem a munkahelyemről 25 fát már ki is vágtak ... Barbárság. Véleményem szerint ezt nem akárki teheti meg, az is biztos ... Regős Ferencnél — Nem akarok senkit sértegetni, azt sem tudom, kinek az ötlete volt a fasor kivágása, de akárkié, hogy finoman fejezzem ki magam, az nem lehet egy komoly ember. Tudja az a szomorú, hogy ezzel nem fejezték be a pusztítást, ki fogják vágni a többit is ... ha valaki sürgősen nem intézkedik. Amikor megtudták Két- egyházán, hogy milyen ügyben járunk a helyszínen, vagy nyolcán álltak körbe. Mondja mindenki a magáét, de szinte egy ember sem tud uralkodni az érzésein. — Ja, ha valakinek a menye' a tanácsnál van? Annak könnyen lehet ilyen dolgokat elintézni... — szólal meg az egyik felpaprikázott asszonyka. Páva Pál plébános urat a parókián kerestük fel: — Nézze, a temető egyházi tulajdon. A fák kivágásában mi döntünk. Mi pedig többszöri egyházgyűlésen határoztuk el, hogy fokozatosan vágjuk ki a közel 100 éves fákat, amik már veszélyeztették az 50-60 ezer forintos sírokat. Mondja, ki fizeti ki a kárt, ha egy fa rádől valamelyikre? Korhadtak voltak, ezért nem kerülhették el sorsukat. — Plébános úr kérem, erről az egyházgyűlésről készült-e emlékeztető, vagy jegyzőkönyv, esetleg feljegyzés? Kellett-e valahonnan engedélyt kérnie a fasor kivágásához? — Nem készült feljegyzés. Természetesen bejelentettem Szegeden, a püspöki hivatalnál és kértem a hozzájárulásukat. Ez még a múlt év október-novemberében volt. — Milyen válasz érkezett? — Nem kaptam választ. Tudja, hogy van, a hallgatás felfogható beleegyezésnek ... — Kik kapták meg a fákat? — Azok, akik kivágták ... — Például a temetőgondnok? — Igen, ő is. HHHHWMHW Intettek attól, hogy Dila Antalt, a temetőgondnokot felkeressem. Mondják, nehezen fékezi indulatait. Megvallom, kissé dobogó szívvel állítottam be hozzá. Csak a feleségét találtam otthon. Miután megtudta, férjét milyen ügyben keresem, készséggel ült a kocsiba, hogy párját megkeressük. Dila Antal a fiával éppen egy kistraktort bütyköl. Kezében egy hatalmas vasdarab. Mondom, mi járatban vagyok. Igen udvariasan kínált hellyel: — Én vagyok a temetőgondnok — amint tudja. — Ilyen minőségemben is megállapítottuk, hogy a fák erősen korhadnak, veszélyesek lehetnek, mert összetörhetik a sírokat. Hogy ezt megelőzzük, már régebben elhatároztuk egyhá^gyűlése- ken, hogy a fákat ki kell vágni. Elmentem a tanácsra a menyemhez, akihez ezek az ügyek tartoznak és kérdeztem tőle, kell-e kérni valahonnan, valakitől engedélyt? Azt mondta, nem. így nekiálltunk és 12-en 22 fát kivágtunk. — Kik kapták meg a gesztenyefákat? — Mi, akik kivágtuk. Egyforma mennyiségben, körülbelül 20-20' mázsa jutott fejenként ... Egyébként ezenkívül még 250 méter orgonasort is ki kellett vágnunk; 30 utánfutóval vittük el a szemetet a temető területéről. A kivágott fák helyére viszont 60 tuját ültettünk . .. MMHMMHWH1 Az 1976. évi II. törv. 29. paragrafus (2) értelmében „az egyes erdők, erdősávok, fasorok és zöldterületek csak jogszabályban meghatározott esetekben és módon csökkenthetők, illetőleg vághatok ki...” Szelakovszky László, a megyei tanács természetvédelmi szakfelügyelője: — Véleményem szerint a plébános úrnak mindenképpen meg kellett volna várnia az engedélyt a felettesétől, hiszen önhatalmúlag kivágni fákat senkinek sem szabad. Egy fasor kipusztítása a tájképben változást idéz elő. Mielőtt a gesztenyefasor kivágásához hozzáfogtak, szakemberrel meg kellett volna nézetni a fák állapotát. — Azt beszélik Kétegyhá- zán, hogy még Almássy gróf ültette ezeket a fákat... — Akkor pláne hiba volt kivágni, hiszen ez azt jelenti, hogy megyei jellegű természeti emléket, értéket semmisítettek meg .. . MVWMHHHHH A húszegynéhány gesztenyetörzs már feldarabolva, gúlában vár sorsára. De talán még lehet remény arra, hogy a kétegyházi katolikus temető 45-50 megmaradt gesztenyefájának megkegyelmezzenek. Így legyen! Béla Vali Rossz idő jár mostanában a hörcsögökre, \mert március közepén megkezdődött a begyűjtésük. A mezőberényi Ple- sovszki János és társai végzik a környék hörcsögmentesítését. Naponta J5-20 kilométert is gyalogolnak, s a kitűzött zászlócskák mentén lerakott csapdákat szedik össze, s többnyire eredménnyel, mert a mohó, nagybendőjű apróságoknak fogytán már a télire bespájzolt eleség, s egyre bátrabban bújnak elő — vesztükre! Ezek az igen szapora, aprócska jószágok meglepően nagy kárt tudnak okozni a vetésben és a későbbiekben is, így az összeszedésük dupla haszon a népgazdaság számára, mert egyrészt nem kártékonykodnak tovább, másrészt a bundácskájukat szárítás és kikészítés után főként nyugaton értékesítik. Képünk Mezőberény határában készült, ahol a pórul járt állatkákat szedik össze Fotó: Veress Erzsi
