Békés Megyei Népújság, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-28 / 73. szám

1989. március 28., kedd Szovjet választások Borisz Jelcint nagy többséggel képviselővé választották I Jelcin a szavazatok 89 százalékát kapta Moszkvában, a városházán hétfőn délután sajtóértekez­leten adtak tájékoztatást a vasárnapi választások első fővárosi eredményeiről. A legnagyobb érdeklődés­sel várt kérdésre — képvi­selő lesz-e Borisz Jelcin, — igenlő a válasz. A sok vitát kiváltó politikus, az Állami Építési Bizottság miniszteri rangú első elnökhelyettese, aki a mandátum megszerzé­sével a törvények értelmé­ben megválik a miniszteri széktől, a szavazatok 89,44 százalékával aratott elsöprő győzelmet. A főváros 26 területi vá­lasztási körzetéből 15-ben hoztak döntést a választások már az első menetben. Kép­viselő lett egyebek között Oleg Bogomolov akadémi­kus, a Szovjet Tudományos Akadémia Szocialista Világ- rendszer Gazdasági Intéze­tének igazgatója, is. Nyolc körzetben két héten belül meg kell ismételni a szava­zást. Erről olyan esetekben rendelkezik a választási tör­vény, ha a körzetben mind­két jelölt indult, s egyik sem szerzett abszolút több­séget. (A törvény értelmé­ben az tekinthető megvá­lasztottnak, aki a szavaza­toknak több mint a felét megszerzi.) Üjra szavaznak például a jelöltállításban or­szágos rekordot elért Gaga- rin-kerületben. mert itt a 12 jelölt egyike sem aratott győzelmet. A politikai pluralizmus problémáját a pártok szá­ma önmagában még nem oldja meg — jelentette ki Mihail Gorbacsov. A szov­jet vezetőt újságírók serege várta a szavazóhelyiség előtt vasárnap, s Gorbacsov sza­vazatának leadása után készséggel felelt a rázúduló kérdésekre. Egy kérdés kapcsán han­goztatta, hogy a politikai pluralizmusra vonatkozó ál­láspontját már korábban is kifejtette, de megismételte, hogy a szocialista társada­lom megújításának, az em­berek eltérő érdekei kifeje­zésének és harmóniájának kulcsát a'demokráciában és a nyilvánosságban látja. Gorbacsov, a szavazás tit­kosságára hivatkozva nem árulta el az őt faggatóknak, hogy Jelcinre vagy pedig a ZIL autógyár igazgatójára, Brakovra voksolt-e. Borisz Jelcin szerint saját földcsuszamlásszerű válasz­tási győzelme is annak bi­zonyítéka, hogy minél gyor­sabban meg kell valósítani a Gorbacsov nevével fémjel­zett szovjetunióbeli átalakí­tási programot. A volt moszkvai pártveze­tő a Reuter brit hírügynök­ségnek adott hétfői interjú­jában kifejtette: véleménye szerint a választási végered­mény segíthet megszabadul­ni attól a hagyománytól, amely szerint mindenről, ami a Szovjetunióban tör­ténik. rózsaszínű képet kell festeni — a politikus sza­vai szerint „legfőbb ideje nevén nevezni a gyereket”. Borisz Jelcin nem volt haj­landó jóslatokba bocsátkoz­ni saját politikai jövőjéről, visszautasította viszont a rivális Jevgenyij Brakov tá­borából érkező vádakat, amelyek szerint népszerűsé­ge „olcsó hírverésnek" kö­szönhető. Közölte: ezt sér­tőnek tartja a moszkvaiak’ rá szavazó csaknem 90 szá­zalékára nézve is. Hozzá­tette. hogy ő soha nem tett semmiféle rosszindulatú megjegyzést Brakovra és csa­patára. Programjáról elmondta: képviselőként is az élelmi­szerellátás ’javításáért, a katonai űrkiadások „lefara­gásáért, valamint a korrup­ció felszámolásáért fog küz­deni. Arra a kérdésre, hogy győzelme nem hozza-e ne­héz helyzetbe Mihail Gor- bacsovot a vezetés konzer­vatív tagjaival szemben, a moszkvai képviselő csak annyit válaszolt: ő mindig is a pártfőtitkár oldalán állt. Elmondta, hogy személyes kapcsolata Gorbacsovval nem szakadt meg, de kettő­jük jelenlegi viszonyát „hi­vatalosnak” minősítette. Irockij: a hadügyi népbiztos Négy év vérben és vasban 18. A közeljövőben jelenik meg Kun Miklós Lev Trockij életéről, munkásságáról szóló könyve, melyből — első­ként az országban — részleteket közlünk. Szvijazsszkba érkezvén Lev Trockij rövid levélben fej­tette ki Leninnek, Szkljanszkijnak és Muralovnak, hogy a kazányi katasztrófát mindenekelőtt az utánpótlás fogyaté­kosságai idézték elő. 1930-ban átfogóbb elemzéssel egészí­tette ki ezt a képet: „A Szvijazsszk mellett állomásozó had­sereg Szimbirszk és Kazany alól visszavonult, illetve min­denfelől segítségül érkezett csapatokból állt. Minden egy­ség a maga életét élte. Közös jellemzőjük mindössze a visszavonulásra való hajlam volt. Túlontúl nagynak bizo­nyult az ellenség szervezeti és tapasztalati fölénye. Néhány fehér század teljes állománya tisztekből állt, és ezek cso­dákat műveltek. A bizakodó hangulatban érkező friss vörös csapatokat szinte azonnyomban magával sodorta a vissza­vonulás tehetetlenségi ereje. A parasztok között szárnyra kapott a hír, hogy a szovjeteknek befellegzett. A papok és a kereskedők újból előmerészkedtek. A forradalmi érzésű falusiak elrejtőztek. Minden szétmorzsolódott, sehol nem volt semmi kapaszkodó. A helyzet menthetetlennek lát­szott.” „A háború”, írta az imént idézett Életem című művében Trockij röviddel később, „első ízben bontakozott ki előt­tem ilyen közvetlen közelben. Kis háború volt ez. A mi erőinkből legfeljebb 25-30 ezer ember harcolt. A nagy há­ború azonban ettől a kicsitől csupán méreteiben különbö­zött. A háború működő modelljének lettünk a szemtanúi. Éppen ezért éreztük olyan közvetlenül minden egyes rezdü­lésében és váratlan fordulatában. A kis háború nagy iskolá­nak bizonyult.” Lev Trockij egy héttel Kazányba érkezése után megle­pően szakszerű levelekben számolt be Leninnek a hadi hely­zetről. A gyorsan magára találó Vacetisszel, Tuhacseszkijjel és Slavennel ellentámadásra készítették fel a vöröskatoná­kat és nem sokára egyik sikert a másik után érték el. Eb­ben nyilván része volt a végre megérkező friss erőknek, közöttük a kizárólag bolsevikokból álló elit alakulatoknak — Grigorij Zinovjev például a pétervári szovjetek tagjai­nak és pártmunkásainak negyedét a Keleti Frontra küldte. Szerepet játszott a szamarai kormánycsapatok leverésében a vörös folyami flotilla és légierő, valamint a vörösök olda­lán harcoló képzett tisztek mind nagyobb száma. S persze számított a hadügyek irányítójának közvetlen jelentése, ke­mény fellépése és fáradhatatlan munkája. Ez önmagában természetes, a fronton azonban nem tett mindenkire kedvező benyomást. Közéjük tartozik. a nem­rég elhunyt Arnost Kollman, a cseh nemzetiségű hadifo­golyból szovjet pártfunkcionáriussá lett matematikus és fi­lozófus, aki később, jóval azután, hogy Berija börtönéből kiszabadult, közel 90 évesen politikai menedékjogot kért Svédországban, s onnan visszaküldte párttagkönyvét a Szov­jetunióba. Kollman életében háromszor találkozott Trockij- jal, utoljára akkor, amikor a moszkvai pártellenőrző bi­zottság elnökségében harciasán megszavazta kizárását a pártból. Második találkozásukat Kollman így írja le: „Troc­kij megérkezett a frontra, nagygyűlésre hívott össze ben­nünket és beszédet mondott. Francia típusú kitűnő szónok volt — azt követelte, hogy bármi áron, bármibe is kerül, tartsuk meg Liszki vasútállomást. Megígérte, azonnal küld utánpótlást és muníciót. Ezután a Forradalmi Katonai Ta­nács tagjaival folytatott beszélgetésben csupán megismételte ugyanezt. Amikor hangot adtam kételyeimnek, csak az első találkozásunkon megismert ordibálás volt a válasz. A be­szélgetés után Trockij, nem maradt ott, hanem különvona- tán elutazott Voronyezsbe ... Nagyon nagy veszteségeink vol­tak, melyeket el lehetett volna kerülni, ha nincs a hatalom­ittas Trockij hiábavaló önkényeskedése.” Nehéz megítélni, mennyire áll közel ez az értékelés az igazsághoz. A „bármi áron” kifejezés aligha több. mint ci­vilből lett hadvezér neofita buzgósága a katonai termino­lógia használatában; Lenin levelezése noha sok ezer kilo­méter távolságból írt, szintén tele van hasonló fordulatok­kal. Trockij kissé fellengzős hadvezéri szónoklatai valóban csodát tettek, és megfordították egv-egy fontos ütközet sor­sát. Egy ilyen esetet örtökített meg Adolf Joffe lánya, Na- gyezsda, aki a könyv olvasói számára papírra vetett em­lékezéseiben írta: '„1919-ben történt, hogy egy belorusz kis­városban a fehérek már a "közeibe értek, olyan közel, hogy egy-egy tisztjük levelet tudott váltani a helyi gimnázium­ban tanuló kedvesével. Biztosnak látszott, hogy a vörösök feladják a várost. Az állomáson éppen nagygyűlést tartot­tak, befutott Trockij vonata, s Trockij a szerelvény mellett szónokolni kezdett. Az asszony, akitől ezt hallottam, ennyi idő mújtán már nem emlékezett rá, mit mondott, jól emlé­kezett viszont a hangulatra, 'amely Trockij beszéde után mindenkin úrrá lett. Már nem féltek a fehérektől, elhitték, hogy csak erőfeszítés kérdése és meg tudták védeni a vá­rost. Nem is esett el...” Trockij már 1905-ben tapasztalta, 1917-ben pedig gyakran látta, milyen mozgósító erőt jelent egy hatásos szónoklat. Tisztában volt vele, hogy a munkásmozgalom évtizedeken át illegális találkozókra vagy külföldi manzárdszobákra, ká­véházi asztalok mellett kényszerített vezetői közül volta­képpen csak Leninnek és Zinovjevnek és főleg neki adatott meg a magával ragadó szónoklat képessége. Hadvezérként tudatosan felhasználta ezt és az ügy szempontjából hiba is lett volna, ha nem teszi. A polgárháborús időkben egyedül lehetséges módon’ járt el, akkor is, amikor a békeidőkben elfogadhatatlan kegyetlenséggel -büntette a fegyelmezetlen­séget, sőt a kishitűséget. Ebben Lenin feltétlenül egyetértett vele. A hadügyi népbiztosnak természetesen személyes példá­val kellett elöljárói. A kazányi harcok legnehezebb óráiban tanúsított, túlzás nélkül haláltmegvető bátorságáról több kortársa is írt, így a Pravdában közölt tudósításában a kis létszámú magyar csapat élén Kazány alá érkezett Szamuely Tibor és az e fronton felderítést végző Larisza Rejszner. Az írónő szuggesztív novellája helyett azonban idézzük fel Szer- gej Guszev kissé frázisos-nehézkes emlékezéseit. „Trockij elvtárs megérkezése döntő fordulatot hozott a dolgok addigi állásába. Szvijazsszk isten háta mögötti állomására Trockij elvtárs vonatán megérkezett a rendíthetetlen győzniaikairás, a kezdeményezőkészség, a hadsereg minden tevékenységén gyakorolt nyomás. Mind a számtalan ezred hátországi után­pótlás-szállítmányaitól zsúfolt állomáson, ahol a politikai osztály és a hadtáp székelt, mind a hadsereg megközelítő­leg tizenöt versztányira előretolt alakulataiban már az első napokban megérezték, hogy gyökeres változás ment végbe. Ez mindenekelőtt a fegyelemben mutatkozott meg. Trockij elvtárs kemény módszerei a partizán-ósdi és a fegve'me/ét- lenség e periódusában a legcélszerűbbek és legszükségeseb­bek voltak. Rábeszéléssel semmit sem tudott volna elérni, ideje sem volt az ilyesmire. Es a Szvijazsiszkban [öltött hu­szonöt nap'ala-tt hatalmas munkát végeztünk, amely harc­képessé tette és felkészítette Kazány bevételére az 5. had­sereg csüggedt és szétzü-llött alakulatait.” (Folytatjuk) Kun Miklós I «era nEH3EH< ©US FOGYÁSSAL A SZÍVIZOM MEGVASTAGODÁSA ELLEN A szívizom megvastagodá- sa (a szívhipertófia) — fő­képp a bal kamráé, gyakori következménye a súlyos szö­vődményes magas vérnyo­másnak. Az olyan magas vérnyomásban szenvedőket, akiknek szívhipertófiájuk is van, kétszer gyakrabban éri hirtelen szívhalál, mint azo­kat a magas vérnyomásos betegeket, akiknek szívizma nem vastagodott meg. Az utóbbi évek vizsgálatai ki­mutatták, hogy a magas vérnyomást csökkentő gyógy­szerekkel és fogyással a szívhipertófia is enyhíthető. Ausztráliai orvosok ultra­hangos vizsgálóeljárással be­bizonyították, hogy a súly- csökkenés a szívizom meg- vastagodását is visszafejlesz­ti. Olyan súlytöbbletben szenvedő vérnyomásosok, akiket napi 1000 kaíóriás diétára fogtak, 21 héten be­lül 8 kilót fogytak, s eköz­ben szívük bal kamrájának tömege mintegy 20 százalék­kal csökkent. ÉPÍTKEZÉS Moszkvában ez év folya­mán 59 000 lakrészt adnak át. ezek közül minden ötö­dik háromszobás lakás. Ugyanakkor 62 óvodát, 36 iskolát, 20 egészségügyi in­tézmény épületét, csaknem 240 áruházat építenek még. sősorban a gyógyszerészeti laboratóriumokban lesz használható a késleltetett hatású gyógyszerek és tab­letták készítésénél, de a ve­gyészeiben a tisztítószerek gyártásánál is alkalmazha­tó, a mezőgazdaságban, a környezetvédelemben is hasznát vehetik. AKADÉMIKUS Peter Ustinov ismert brit filmszínész és író nemrég lett a párizsi szépművészeti akadémia tagja. A párizsi akadémia filmművészeti és irodalmi tevékenysége elis­meréseként avatta akadé­mikussá Ustinovot. Hagyo­mány szerint, az új akadé­mikus székfoglaló beszédét elődjének szenteli. Ustinov Orson Wellesről tartott ér­tekezést. TÖRVÉNY ÁLTAL VÉDVE Antonio Pace, a pizzaké­szítők olasz társaságának al- elnöke a parlamenthez for­dult a nápolyi pizza törvé­nyes védelme érdekében. A Margherita néven ismert ná­polyi pizza — a nápolyi piz­zakészítők szerint — az egyetlen eredeti, a többi imitáció. A legenda szerint a Pizza Margheritát 1888. íúnius 11-én találta fel bi­zonyos Raffaele Esposito. A hagyományos kenyértésztán kívül Esposito pizzájába te­héntúrót. paradicsomlevet, és aromás zöldségeket tett. Az olasz nemzeti színekben pompázó pizzát elvitte a ki­rályi palotába és Margheri- tának. I. Umberto király fe­leségének ajándékozta. Mi­vel a királynénak nagyon ízlet Esposito pizzája, okle­véllel jutalmazta a nápolyi konyhamestert. Vincenzo Brandi, a nápolyi pizzaké­szítők korelnöke, aki egyéb­ként Esposito leszármazott­ja. ma is boltja falán tartja a százegy éves diplomát. ELKÖLTÖZÖTT A L’HUMANITÉ A L’Humanité hétfői számát új szerkesztőségben állították elő. A Francia Kommunista Párt központi lapja a hétvégén át­költözött új, hipermodern szék­házába, a Párizs északi vörös övezete közepén lévő Saint- Denis-be. Az „Huma” több mint 32 év után költözött el a Faubou*g Poissonnière ulcai házból, ahol a növekvő költségek miatt nem tudta megoldani korszerűsítését sem. Az új szerkesztőség Saint Denis közepén, a francia kirá­lyok ősi temetkezési helyének, a román stílusú bazilikának a közelében épült fel. Ugyanaz az Osear Niemeyer. a világhírű brazil énítész tervezte, aki az FKP székházát is a párizsi Co- lonei Fabien téren. Az új szék­házban a Huma munkatársai már a legfejlettebb technikával felszerelve készitik el anyagai­kat. A nvomást is Saint-Denis- ben végzik. CELLULÓZ Eredeti eljárást dolgoztak ki a lódzi lengyel kutatók a cellulózhulladék alapú mik­rokristályos cellulóz előállí­tására. Két sajátos tulajdon­sága van az új terméknek: szívóképesség és fizikai-ké­miai kötések képzése. A mikrokristályos cellulóz el­KIKELTEK AZ ÜRCSIBEK Pénteken kibújtak a kiscsibék azokból a tojásokból, amelyek a Discovery űrrepülőgépen meg­járták a kozmoszt. A március 13-án felbocsátott Discovery fedélzetén, egy kü­lönleges keltetőben, 32 tyúkto­jás ötnapos űrutazást tett, 79-szer kerülte meg a Földet. A John Dellinger nevű, Ken­tucky illetőségű egyetemi hall­gató által kigondolt kísérlet­nek az a célja, hogy megvizs­gálják. miként fejlődnek az embriók az űrbéli viszonyok között. A kozmoszt megjárt to­jások felét a visszatérés után felnyitották és vizsgálják, hogy miként fejlődtek az embriók iz­mai, szövetei és belső szervei, s miben különböznek a Földön maradt, ugyancsak keltetőben lévő, tojásoktól. A másik ti­zenhat tojásból kikeltették a kiscsibéket és egészen tyúkko­rukig figyelemmel kísérik fej­lődésüket. A szakemberek szerint a kí­sérlet hasznos információkat szolgáltathat ahhoz, hogy mi­ként fejlődhet majd egyszer az emberi embfió a súlytalanság körülményei között. Másrészt, kialakítható, hogy az űrhajósok a rendkívül hosszú űrutazáso­kon miként tudnának csirkét nevelni és így javítani táplál­kozásukat. A kísérletet eredetileg annak a Challenger űrhajónak sze­mélyzete végezte volna, amely 1986-ban szerencsétlenül járt. „Illemtanórák” háziállatoknak, München, NSZK: új „nebu­lókat” írat be gazdájuk Walter Simbcck <j) speciális tanfo­lyamára, ahol a kedvenc háziállatok elsajátíthatják a gaz­dik vágyai diktálta „illemkódex” viselkedési szabályait. A 39 éves Simbéck 20 éven át tanított be kutyákat, macská­kat, madarakat és más altatókat televíziós és filmszercplés- re, mielőtt megnyitotta magániskoláját a spanyol etikettet még kevéssé ismeró szőrös és tollas tanítványoknak. Később talán még táneórákra is lenne igény ...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents