Békés Megyei Népújság, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-20 / 67. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA 1989. MÁRCIUS 20., HÉTFŐ Ara: 4,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 67. SZÁM Mai számunkból: Vasárnap az adéfelügyeleten (3. oldal) Szerkesszen velünk! (4. oldal) Városfúrum Békéscsabán (4. oldal) Szűkösen, de azért jól megvannak (5. oldal) A Meseház vendégei (8. oldal) Az egygúlns vezetés sem jelentett előnyt a oldal) Megyei KISZ-gyűlés Békéscsabán A Kommunista Ifjúsági Szövetség megújítása elkerülhetetlenné vált Százharmincnégy megválasztott küldöttből 110 aláírta a jelenléti ivet, így az eredetileg tervezett időpontban, március 18-án, reggel 9 órakor Békéscsabán a KISZ oktatási központjában megkezdődött a Kommunista Ifjúsági Szövetség megyei küldöttértekezlete. A Himnusz eléneklése után a delegáltakat, a meghívott vendégeket és az érdeklődőket Avramucz Mihály, a -megyei KISZ-bizottság tagja, az első nap levezető elnöke köszöntötte. Gyorsan megszavazta mindenki, hogy a megyei KISZ-bizottság, valamint a pénzügyi ellenőrző bizottság beszámolóját közösen tárgyalják meg. Jött a javaslat a tisztségviselőkre, amikor Madarasi László fölvetette: a megyei küldöttgyűlés egynapos legyen, nem kellenek szekciók sem. (A többség mind a két napot szükségesnek tartotta.) A megyei KISZ-bizottság írásos beszámolójához Sza-v bó Béla első titkár tett szóbeli kiegészítést. Többek között elmondta: —i Három éve annak, hogy megyénk KlSZ-tagsá- ga számba vette elért eredményeit és meghatározta a feladatokat. Visszaesett jelentősen gazdaságunk teljesítőképessége, mind nehezebb a megélhetés, és ez passzívvá tesz bennünket, nem tudunk tervezni. Látjuk, hogy a fejlett országokhoz képest elmaradottságunk nőtt, a végleges leszakadás réme fenyeget. A „peresztrojka és a glasznoszty” szellemi hatása, a változtatás kényszere és a változni akarás igénye jelölte ki az utat, amelyen most tesszük meg az első lépéseket. — Ügy gondolom, hogy bármennj'ire nehéznek érezzük a helyzetünket, vannak jelei az elmozdulásnak. Bármennyire kritikus ma az MSZMP politikáját illető vélemények sokasága, látjuk, hogy az országos pártértekezleten meghirdetett fordulatot, a reformot és a megújulást nem csak hangzatos jelszónak szánták. Korosztályunk és tagságunk jelentős része azonban még nem érzi elég tempósnak a változást, és ennek a véleményének hangot ad. — Törekvéseink ellenére bátortalanságunk is megmutatkozott, és ebben — különösen igaz ez az utóbbi Időszakra — csak saját magunkat hibáztathatjuk. Nem tudtuk felszámolni a KISZ működésének bürokratikus elemeit, programjaink egyszerűen nem vették figyelembe az életkori sajátosságokat, egyre kevésbé jelentett vonzerőt a hagyományos politizálás. A spontán kezdeményezéseket elnyomta az irányítás túlsúlya, és csak szólamként létezett a demokratikus öntevékenység elve. Az alulról jövő kezdeményezések nem találtak táptalajra a szervezeten belül. Mindezekből nyilvánvaló: a KISZ gyökeres megújítása elkerülhetetlen. Szabó Béla ezután a párt és a KISZ viszonyáról beszélt: — A KISZ KB és a párt vezető testületé között megállapodás jött létre, hogy az együttműködésünk a jövőben a stratégiai szövetség elvei szerint alakuljon. Az országos KISZ-értekezlet az egyik legfontosabbnak a szervezet működési rendjének átalakítását tartotta. Olyan reformot, amire eddig még nem volt példa! Szűnjön meg a felülről irányítás elve! Ha sikerül az elindított folyamatokat véghez vinni, az a szervezet fennmaradását jelentheti, a kudarc pedig a KlSZ-mozga- lom hanyatlását. A megyei KISZ-bizottság javasolja a küldötteknek, hogy kezdjünk hozzá a programalkotáshoz és az új együttműködési rend kialakításához. A küldöttgyűlést követően az alapszervezetek vitassák meg a tervezeteke* és a KISZ-kongresszus után a KISZ májusi megyei küldöttértekezletén már a program és az együttműködési szabályzat végleges tartalmáról dönthetünk. Értelemszerűen ekkor a megfelelő tisztségviselőket is meg kell választanunk. Az emelvényre ezután Szatmári János, a PEB elnöke lépett. Arról beszélt, hogy a gazdálkodás már akkor is politikai kérdés volt, amikor a KISZ még monopolhelyzetben érezhette magát. Ma kétszeresen az, mert a jelenlegi helyzetben a rendelkezésre álló pénz okos elköltése, felhasználása növelheti a KISZ befolyását, másfelől mindenféle pénzügyi visszaélésre élesen reagál a közvélemény. A hozzászólások folyamát Duma Zsolt indította el: a megyei diáktanácsról ezt mondta: „Az öszetételről, munkájáról, eredményéről, mi semmit sem tudunk. Ügy tűnik, mintha egy felettünk álló ellenőrizhetetlen testület lenne.” Harmathy László javasolta: „Nyissuk meg a szarvasi KlSZ-üdülő strandját a fiatalok előtt, KlSZ-igazol- vány felmutatásával bárki bemehessen.” Megkérdezte, melyek voltak azok az esetek, amikor a megyei párt- bizottság akadályozta a KISZ önálló véleményalkotását. Kása Róbert következett, és rendkívül figyelemre méltó hozzászólást tett a hitről; arról beszélt, hogy mit jelent a jövőbe vetett hit a mai tizenéveseknek, és mit jelenthet, ha nincsenek igazodásra alkalmas támpontok. Kérdései így szóltak: „Milyen alapokról induljon az ifjúság? Miben higgyünk? A családban, amely gyakran már az ismert okok miatt nem család? A lakásban, amely ma nem feltétel, hanem életcél? Vagy a tanulásban? De hát tudással sem érhető el egy (viszonylag boldog és kiegyensúlyozott élet...” A mandátumvizsgáló bizottság tájékoztatóját dr. Gulyás-Szabó Andrea ismertette. Pólyák János: Az ifjúság szerepe felértékelődött, az alakuló pártokban és az MSZMP-ben is. Még egyszer nem fordulhat elő, hogy az apparátus diktatúrát alakít ki, hogy a helyi kiskirályok hatalmaskodnak az emberek fölött. Áchim Mihály javasolta: a KISZ megyei küldöttértekezlet kérje a megyei párt- bizottságtól, hogy 20 KISZ- es fiatal szavazati jogú küldöttként részt vehessen a megyei pártértekezleten (a javaslatot elfogadták). A megyei tanácstól ez évre kapott 6 millió forintos lakás- építési támogatás keretösz- szegét módosítsák 10 millió forintra. Végül kijelentette: „Csak egy közös megyei szövetség keretébei} képzelhető el problémáink orvoslása, egy olyan szövetségben, amely tiszteletben tartja a tagszervezetek önállóságát, alulról irányított munkáltatói jogokkal bír, kompetens gazdálkodási kérdésekben, és a megyei döntéshozó pontokon érdemben képviseli a tagokat.” (Folytatás a 3. oldalon) Színjátszóink szép fesztiválja bemutatójától. Kétségkívül az utóbbi, a vasárnap megtartott volt az egységesebb, a magasabb színvonalú. Sajnos, sem hely, sem mód nincsen most arra, hogy e gyors tudósításban (néhány perccel lapzártunk előtt ért véget a kétnapi program!), bővebb értékelést adjunk. A Bácskai Mihály, a szentesi művészeti gimnázium igazgatója vezette, váltott tagú zsűri elnökének értékelése is megérné azt, hogy közreadjuk, hiszen a szokásosnál nagyobb érdeklődés arra enged következtetni, hogy ismét megnőtt az érdeklődés az amatőr színjátszás, a közösségi játékforma iránt — legalábbis az általános iskolások körében. Átélt és már-már a professzionizmus értékrendjével mérhető színvonalú produkciót éppúgy láthatott a közönség, mint - alig kiérleltet: de hát ez az amatöriz- mus; ettől mozgékony, ettől lehet továbbépíthető. Egy bizonyos: élmény volt mindazok számára ez a két —, talán hosszúnak tűnő — nap, akik végigülték az előadásokat. Ezek technikai rendezése legalább — s ez ebben a műfajban nagy ezó! — kiemelkedő volt. A megyei színjátszó fesztivál értékelésére még visz- szatérünk. N. L. Huszonhét amatőrszínpadi bemutatót nézett végig szombaton és vasárnap a felkért zsűri és az elsősorban a játszókból alkalmilag összeállt közönség Békéscsabán, a „Tégla” Közösségi Ház nagytermében a hagyományos megyei szemlén. Az idén a rendezők igen méltányolandó módon úgy döntöttek, hogy a felnőtt- és diákszínjátszást elválasztják a gyermekek csoportjainak Az orosházi „Thália Vadvirága” elnevezésű gimnazistaszínpad Tamási Áron: Enekesmadár című költői játékával mutatkozott be a fesztiválon Fotó: Veress Erzsi A hétvége sportja: • Fájú vereség a Kórház utcában... • Szarvasi sikervasárnap: 12 pontos knsárgvőzelem a Soproniak ellen, a labdarúgók Nyíregyházán 11-esekkel 2 pontot „nyertek” • Idegenben győzött a Mezöhegyesi SE • Rangadót nyert a Gyomaendrőd Sarkadon (Beszámolónk a 7—8. oldalon) Kétségtelen, hogy a 7—14. helyért lejátszandó NB I-es női kosárlabda-mérkőzések közül a legnagyobb figyelem ezúttal a Szarvas—Sopron összecsapást kísérte, hiszen az előbbi csapat az A 'Csoport hetedikjeként egy vesztett ponttal kezdte a rájátszást, míg a Sopron a B csoport legjobbjaként veretlenül. Nos, a két együttes ádáz csatát vívott tegnap délelőtt Békéscsabán, a sportcsarnokban, hol az egyik vezetett, hol a másik. Végül a két lengyel játékossal megerősített soproni csapatnak fejet kellett hajtania a főiskolások előtt. Nem ment ez könnyen, de a csupaszív hazaiak — főleg a finisben nyújtott teljesítményükkel — még ennyivel Is jobbak voltak, vagyis 12 ponttal legyőzték ellenfelüket (Szarvas—Sopron 88:76). Felvételünkön a Körös-partiak egyik legjobbja, a 24 pontos Tarczy dob kosárra a lengyel Zagorska mellől. A háttérben Bozsérné (fehér mezben) és a soproni Kovács Fotó: veress Erzsi
