Békés Megyei Népújság, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-20 / 67. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA 1989. MÁRCIUS 20., HÉTFŐ Ara: 4,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 67. SZÁM Mai számunkból: Vasárnap az adéfelügyeleten (3. oldal) Szerkesszen velünk! (4. oldal) Városfúrum Békéscsabán (4. oldal) Szűkösen, de azért jól megvannak (5. oldal) A Meseház vendégei (8. oldal) Az egygúlns vezetés sem jelentett előnyt a oldal) Megyei KISZ-gyűlés Békéscsabán A Kommunista Ifjúsági Szövetség megújítása elkerülhetetlenné vált Százharmincnégy megválasztott kül­döttből 110 aláírta a jelenléti ivet, így az eredetileg tervezett időpontban, március 18-án, reggel 9 órakor Békéscsabán a KISZ oktatási központjában megkezdődött a Kommunista Ifjúsági Szövetség megyei küldöttértekezlete. A Himnusz eléneklése után a delegáltakat, a meghívott vendé­geket és az érdeklődőket Avramucz Mi­hály, a -megyei KISZ-bizottság tagja, az első nap levezető elnöke köszöntötte. Gyorsan megszavazta mindenki, hogy a megyei KISZ-bizottság, valamint a pénz­ügyi ellenőrző bizottság beszámolóját kö­zösen tárgyalják meg. Jött a javaslat a tisztségviselőkre, amikor Madarasi László fölvetette: a megyei küldöttgyűlés egyna­pos legyen, nem kellenek szekciók sem. (A többség mind a két napot szükséges­nek tartotta.) A megyei KISZ-bizottság írásos beszámolójához Sza-v bó Béla első titkár tett szó­beli kiegészítést. Többek kö­zött elmondta: —i Három éve annak, hogy megyénk KlSZ-tagsá- ga számba vette elért ered­ményeit és meghatározta a feladatokat. Visszaesett je­lentősen gazdaságunk telje­sítőképessége, mind nehe­zebb a megélhetés, és ez passzívvá tesz bennünket, nem tudunk tervezni. Lát­juk, hogy a fejlett orszá­gokhoz képest elmaradottsá­gunk nőtt, a végleges lesza­kadás réme fenyeget. A „pe­resztrojka és a glasznoszty” szellemi hatása, a változta­tás kényszere és a változni akarás igénye jelölte ki az utat, amelyen most tesszük meg az első lépéseket. — Ügy gondolom, hogy bármennj'ire nehéznek érez­zük a helyzetünket, vannak jelei az elmozdulásnak. Bár­mennyire kritikus ma az MSZMP politikáját illető vélemények sokasága, lát­juk, hogy az országos párt­értekezleten meghirdetett fordulatot, a reformot és a megújulást nem csak hang­zatos jelszónak szánták. Korosztályunk és tagságunk jelentős része azonban még nem érzi elég tempósnak a változást, és ennek a véle­ményének hangot ad. — Törekvéseink ellenére bátortalanságunk is megmu­tatkozott, és ebben — külö­nösen igaz ez az utóbbi Idő­szakra — csak saját magun­kat hibáztathatjuk. Nem tudtuk felszámolni a KISZ működésének bürokratikus elemeit, programjaink egy­szerűen nem vették figye­lembe az életkori sajátossá­gokat, egyre kevésbé jelen­tett vonzerőt a hagyomá­nyos politizálás. A spontán kezdeményezéseket elnyom­ta az irányítás túlsúlya, és csak szólamként létezett a demokratikus öntevékenység elve. Az alulról jövő kezde­ményezések nem találtak táptalajra a szervezeten be­lül. Mindezekből nyilván­való: a KISZ gyökeres meg­újítása elkerülhetetlen. Szabó Béla ezután a párt és a KISZ viszonyáról be­szélt: — A KISZ KB és a párt vezető testületé között meg­állapodás jött létre, hogy az együttműködésünk a jövő­ben a stratégiai szövetség elvei szerint alakuljon. Az országos KISZ-értekezlet az egyik legfontosabbnak a szervezet működési rendjé­nek átalakítását tartotta. Olyan reformot, amire eddig még nem volt példa! Szűn­jön meg a felülről irányítás elve! Ha sikerül az elindí­tott folyamatokat véghez vinni, az a szervezet fenn­maradását jelentheti, a ku­darc pedig a KlSZ-mozga- lom hanyatlását. A megyei KISZ-bizottság javasolja a küldötteknek, hogy kezdjünk hozzá a programalkotáshoz és az új együttműködési rend kiala­kításához. A küldöttgyűlést követően az alapszervezetek vitassák meg a tervezeteke* és a KISZ-kongresszus után a KISZ májusi megyei kül­döttértekezletén már a prog­ram és az együttműködési szabályzat végleges tartal­máról dönthetünk. Értelem­szerűen ekkor a megfelelő tisztségviselőket is meg kell választanunk. Az emelvényre ezután Szatmári János, a PEB el­nöke lépett. Arról beszélt, hogy a gazdálkodás már ak­kor is politikai kérdés volt, amikor a KISZ még mono­polhelyzetben érezhette ma­gát. Ma kétszeresen az, mert a jelenlegi helyzetben a ren­delkezésre álló pénz okos elköltése, felhasználása nö­velheti a KISZ befolyását, másfelől mindenféle pénz­ügyi visszaélésre élesen rea­gál a közvélemény. A hozzászólások folyamát Duma Zsolt indította el: a megyei diáktanácsról ezt mondta: „Az öszetételről, munkájáról, eredményéről, mi semmit sem tudunk. Ügy tűnik, mintha egy felettünk álló ellenőrizhetetlen testü­let lenne.” Harmathy László javasol­ta: „Nyissuk meg a szarvasi KlSZ-üdülő strandját a fia­talok előtt, KlSZ-igazol- vány felmutatásával bárki bemehessen.” Megkérdezte, melyek voltak azok az ese­tek, amikor a megyei párt- bizottság akadályozta a KISZ önálló véleményalko­tását. Kása Róbert következett, és rendkívül figyelemre méltó hozzászólást tett a hitről; arról beszélt, hogy mit jelent a jövőbe vetett hit a mai tizenéveseknek, és mit jelenthet, ha nincsenek igazodásra alkalmas tám­pontok. Kérdései így szól­tak: „Milyen alapokról in­duljon az ifjúság? Miben higgyünk? A családban, amely gyakran már az is­mert okok miatt nem csa­lád? A lakásban, amely ma nem feltétel, hanem életcél? Vagy a tanulásban? De hát tudással sem érhető el egy (viszonylag boldog és ki­egyensúlyozott élet...” A mandátumvizsgáló bi­zottság tájékoztatóját dr. Gulyás-Szabó Andrea is­mertette. Pólyák János: Az ifjúság szerepe felértékelődött, az alakuló pártokban és az MSZMP-ben is. Még egy­szer nem fordulhat elő, hogy az apparátus diktatú­rát alakít ki, hogy a helyi kiskirályok hatalmaskodnak az emberek fölött. Áchim Mihály javasolta: a KISZ megyei küldöttérte­kezlet kérje a megyei párt- bizottságtól, hogy 20 KISZ- es fiatal szavazati jogú kül­döttként részt vehessen a megyei pártértekezleten (a javaslatot elfogadták). A megyei tanácstól ez évre ka­pott 6 millió forintos lakás- építési támogatás keretösz- szegét módosítsák 10 millió forintra. Végül kijelentette: „Csak egy közös megyei szö­vetség keretébei} képzelhető el problémáink orvoslása, egy olyan szövetségben, amely tiszteletben tartja a tagszervezetek önállóságát, alulról irányított munkálta­tói jogokkal bír, kompetens gazdálkodási kérdésekben, és a megyei döntéshozó pon­tokon érdemben képviseli a tagokat.” (Folytatás a 3. oldalon) Színjátszóink szép fesztiválja bemutatójától. Kétségkívül az utóbbi, a vasárnap meg­tartott volt az egységesebb, a magasabb színvonalú. Saj­nos, sem hely, sem mód nin­csen most arra, hogy e gyors tudósításban (néhány perccel lapzártunk előtt ért véget a kétnapi program!), bővebb értékelést adjunk. A Bácskai Mihály, a szen­tesi művészeti gimnázium igazgatója vezette, vál­tott tagú zsűri elnökének értékelése is megérné azt, hogy közreadjuk, hiszen a szokásosnál nagyobb érdek­lődés arra enged következtet­ni, hogy ismét megnőtt az érdeklődés az amatőr szín­játszás, a közösségi játék­forma iránt — legalábbis az általános iskolások köré­ben. Átélt és már-már a pro­fesszionizmus értékrendjé­vel mérhető színvonalú pro­dukciót éppúgy láthatott a közönség, mint - alig kiérlel­tet: de hát ez az amatöriz- mus; ettől mozgékony, ettől lehet továbbépíthető. Egy bizonyos: élmény volt mind­azok számára ez a két —, talán hosszúnak tűnő — nap, akik végigülték az elő­adásokat. Ezek technikai rendezése legalább — s ez ebben a műfajban nagy ezó! — kiemelkedő volt. A megyei színjátszó fesz­tivál értékelésére még visz- szatérünk. N. L. Huszonhét amatőrszínpa­di bemutatót nézett végig szombaton és vasárnap a felkért zsűri és az elsősor­ban a játszókból alkalmilag összeállt közönség Békés­csabán, a „Tégla” Közössé­gi Ház nagytermében a ha­gyományos megyei szemlén. Az idén a rendezők igen méltányolandó módon úgy döntöttek, hogy a felnőtt- és diákszínjátszást elválasztják a gyermekek csoportjainak Az orosházi „Thália Vadvirága” elnevezésű gimnazista­színpad Tamási Áron: Enekesmadár című költői játékával mutatkozott be a fesztiválon Fotó: Veress Erzsi A hétvége sportja: • Fájú vereség a Kórház utcában... • Szarvasi sikervasárnap: 12 pontos knsárgvőzelem a Soproniak ellen, a labdarúgók Nyíregyházán 11-esekkel 2 pontot „nyertek” • Idegenben győzött a Mezöhegyesi SE • Rangadót nyert a Gyomaendrőd Sarkadon (Beszámolónk a 7—8. oldalon) Kétségtelen, hogy a 7—14. helyért lejátszandó NB I-es női kosárlabda-mérkőzések közül a legnagyobb figyelem ezúttal a Szarvas—Sopron összecsapást kísérte, hiszen az előbbi csapat az A 'Csoport hetedikjeként egy vesztett ponttal kezd­te a rájátszást, míg a Sopron a B csoport legjobbjaként ve­retlenül. Nos, a két együttes ádáz csatát vívott tegnap dél­előtt Békéscsabán, a sportcsarnokban, hol az egyik vezetett, hol a másik. Végül a két lengyel játékossal megerősített soproni csapatnak fejet kellett hajtania a főiskolások előtt. Nem ment ez könnyen, de a csupaszív hazaiak — főleg a finisben nyújtott teljesítményükkel — még ennyivel Is jobbak voltak, vagyis 12 ponttal legyőzték ellenfelüket (Szarvas—Sopron 88:76). Felvételünkön a Körös-partiak egyik legjobbja, a 24 pontos Tarczy dob kosárra a lengyel Zagorska mellől. A háttérben Bozsérné (fehér mezben) és a soproni Kovács Fotó: veress Erzsi

Next

/
Thumbnails
Contents