Békés Megyei Népújság, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-18 / 66. szám

1989. március 18., szombat KNíHMTd Terry Anderson négy éve túsz Menekültügyi Konvenció Bejelentés a magyar csatlakozásról Magyarország csatlakozott az ENSZ 1951-ben elfoga­dott Menekültügyi Konven­ciójához és az azt kiegészítő 1967-es, a menekültek státu­sát szabályozó jegyzőkönyv- höz — jelentette be pénte­ken Genfben az ENSZ Me­nekültügyi Főbiztosságának szóvivője. A szóvivőt idézve az AFP francia hírügynökség jelen­ti, hogy Magyarország kép­viselői március 14-én nyúj­tották át a világszervezet fő­titkárának a ratifikációs ok­mányokat. Ezzel Magyaror­szág 106. tagországként, a kelet-európai országok kö­zül pedig elsőként csatlako­zott a konvencióhoz. Az AFP jelentése kiemeli, hogy a csatlakozást január végén kezdeményezte a Ma­gyarországon tartózkodó kül­földiek — a hírügynökség szóhasználata szerint a ro­mániai menekültek—ügyei­nek intézésére alakult tárca­közi bizottság. ötödik évét kezdte meg li­banoni fogságában Terry Anderson amerikai újságíró. Az AP hírügynökség szeren­csétlen sorsú közel-keleti irodavezetőjéről csütörtökön az amerikai szenátus ülése is megemlékezett. A testület egyúttal határo­zatot fogadott el, amely sza­badságot követel valameny­A Bush-kormány Shirley Temple-t, a harmincas évek gyermekfilmsztárját készül ki­nevezni prágai nagykövetnek — jelentette pénteken a The Wa­shington Post. A 60 éves egyko­nyi libatonl túsznak. Az egyhangúlag elfogadott do­kumentum elítéli a túszsze­dés minden formáját, bármi legyen is az elkövetők célja, és hasonló jellegű elítélő ál­lásfoglalásra szólítja fel a világ más országait is. Je­lenleg 9 amerikai és 14 más nemzetiségű túsz raboskodik Libanonban. ri színésznő a konzervatívok régi támogatója. Már Nixon és Ford elnöksége alatt kapott diplomáciai megbízatásokat, ám éppen színészkollégája, Reagan alatt nem. Shirley Temple Prágába? v dPTYMEHTN , . Az WCpMKTbi írja Mi az igazság? Hogyan halt meg Sztálin felesége? Az olvasók érdeklődnek Sztálin második feleségéről, Na- gyezsda Szergejeva Allilujeváról. Egyes publikációkban ar­ról írnak, hogy Sztálin nem vett részt felesége temetésén, mások állítják, hogy jelen volt. Mi az igazság? Ezekre a kérdésekre A. Kolesznyik, a történelemtudomány kandidá­tusa válaszol. A családi hagyomány úgy tartja, hogy Joszif Dzsugás- vili 1903-ban megmentette a kétéves Nagya Allilujevát, aki Bakuban a rakparton játszadozva beleesett a ten­gerbe. 14 év múlva találkozott a fiatal gimnazista lány és a 37 éves forradalmár, aki ak­kor tért vissza Petrográdba Szibériából. Nagyezsda Alli- lujeva rövid ideig dolgozott V. 1. Lenin titkárságán, volt a Déli Fronton. Sztálin és Allilujeva há­zassága nem volt boldog. À házastársak sokat veszeked­tek. Nagyezsda Szergejevna többször otthagyta férjét és magával vitte a gyerekeket is. Halála előtt nem sokkal arról beszélt, hogy az ipari akadémia befejezése után elutazik rokonaihoz. Allilujeva ismerte férje ügyeit. Vajon mire jött rá Sztálinnal kapcsolatban? Mit tudhatott, amitől elviselhe­tetlen lett számára az élet? Választ ezekre a kérdésekre bizonyára sdhasem kapunk. 1932. november 7-ről no­vember 8-ra virradó éjszaka Nagyezsda Szergejevna Alli­lujeva meghalt. Halálával kapcsolatban három változat is született. Az első, hogy főbe lőtte ma­gát. A második, hogy Sztá­lin lőtte le. A harmadik, hogy férje parancsára lőtték le. De a két utóbbit okmá­nyok hiányában nem lehet bizonyítani. Nyikita Hruscsov, aki együtt tanult Nagyezsda Al- lilujevával és jól ismerte őt, halálával kapcsolatban me­sélte: „...Mélyen tiszteltem Nagyezsda Allilujevát. Any­agira más volt, mint Sztá­lin ... Nágya öngyilkos lett, ti­tokzatos körülmények kö­zött halt meg. Bárhogyan halt meg, halálának oka Sztálinnal kapcsolatos .. Nem véletlenül merült fel a kérdés, hogy Sztálin részt vett-e feleségének a temeté­sén. Több publikációban ál­lítják, hogy ott volt. 1932. november 10-én Allilujeva temetésén látták a koporsót kísérő Sztálint. Egyesek nemcsak látták, hanem a közelében voltak. Nagyon sápadt volt, írják, arcán a himlőhelyeket palástoló smink volt... És mit ír erről Sz. Allilu­jeva (Sztálin lánya — A szerk.) „Húsz levél a barát­hoz" című visszaemlékezé­seiben? „Az első napokban lesújtotta az eset (Sztálint — A szerk.). Azt mondta, nem akar tovább élni... Féltünk egyedül hagyni apánkat, olyan állapotban volt. Időnként dühöngött. Ez azzal magyarázható, hogy édesanyánk levelet hagyott számára. Bizonyára éjszaka írta. Magát a levelet sohasem lát­tam, azt valószínűleg azon­nal megsemmisítette, de hogy volt levél, állítják, akik látták. Az szörnyű volt. Tele volt szemrehányások­kal és vádakkal. Nem egy­szerű magánlevél volt. Részben politikai tartalmú. Apánk elolvasva bizonyára azt gondolta, hogy édes­anyánk a látszat kedvéért volt mellette, valójában az akkori idők ellenzékeivel tartott. Ez rettenetesen meg­rendítette és elszomorította. Amikor a ravatalozóban el­jött az ideje, hogy elkö­szönjön tőle, egy percre a koporsó mellé lépett, majd megfordult, és elment. A te­metésen nem vett részt. A barátok, rokonok te­mették el, a koporsója mö­gött keresztapja, Avel Eni- kidze nagybátyánk haladt. Apánk sokáig nem nyerte vissza lelki egyensúlyát. Egyetlenegyszer sem láto­gatta> meg a sírját a novo- gyevicsi temetőben. Ügy érezte, anyánk ellenségként távozott.” Kit vélhettek Sztálinnak a temetésen? A fotókat tanul­mányozva, és a Sztálin csa­ládtagjai elbeszéléséből ar­ra a következtetésre jutunk, hogy az A. Szvanyidze (Sztálin első feleségének testvére) lehetett. Ha Sztá­lin ment volna a koporsó után, aligha láthatta volna bárki, sőt, nem közelíthették volna meg. A „nép vezére” nagyon félt a merényiéttől, és úgy szervezte meg vé­delmét. hogy idegenek közül senki sem közelíthette meg. Trockij: a hadügyi népbiztos Négy év vérben és vasban 13. A közeljövőben jelenik meg Kun Miklós Lev Trockij életéről, munkásságáról szóló könyve, melyből — első­ként az országban — részleteket közlünk. Az eseményeket Lev Trockij kemény és határozott fel­lépése mozdította ki a holtpontról. Szkljanszkijjal és Mura- lovval együtt számba vette a rendelkezésre álló megbíz­ható csapatokat; elhúzódó utcai harcokkal s még a légi­erők bevetésével is számolt. Andrej Szergejev, a hadügyi népbiztosság kollégiumának tagja így emlékezik erre; „Hét órakor vadul dörömböltek az ajtómon. A baloldali eszerek lázadtak fel ellenünk. A Hodinka mezőről a Rogozsszkij városkapuhoz kell átcsoportosítani a légierőket. Oda vonul­nak ugyanis a felkelők. Rohanok oda Gorskov elvtárssal, azután meg a városba megyek igazolványt kérni, végül Trockij és Muralov elvtárstól kaptam instrukciókat. A vá­ros olyan volt, mint a katonai tábor. A sétányokon ágyúk meredtek, a tereken meg az utcasarkokon géppuskákat, gyalogosokat, járőröket lehetett látni. Muralov ingre levet­kőzve adta ki a parancsokat." De ami a legfontosabb : Troc­kij utasítására július 6-án éjszaka Moszkva környéki bá­zisairól teljes fegyverzettel a fővárosba érkezett a lett had­osztály két ezrede és néhány kisebb alakulata. A közhiedelem szerint az egész hadosztály bevonult a városba. Ez azonban már csak azért sem igaz, mert annak egy része már napok óta a volgai fronton harcolt a cseh­szlovák légionáriusok ellen. Ioakim Vacetis, a hadosztály parancsnoka néhány tisztjével együtt nyitott kocsin a had­ügyi népbiztosság épületéhez hajtatott, és azonnal bebocsá­tást nyert Trockijhoz. Az éppen nála tanácskozó bolsevik vezetők örültek is, gyanakodtak is. Vacetis a cári hadsereg ezredese volt, párton kívüli szakember, akiről nem lehetett tudni, miként foglal állást a zavaros helyzetben, amikor a bolsevikok iménti elvbarátaikkal, a baloldali eszerekkel is szembekerültek. Trockij azonban úgy döntött, Vacetisre bízza a lázadás leverését, ám a biztonság kedvéért négy teljhatalmú komisszárt állított mellé: a volt hadügyi nép­biztos Nyikolaj Podvojszkijt, a moszkvai hadkerület ko­misszárját. Nyikolaj Muralovot, a régi illegális lett párttag Kari Danyisevszkit és Karl Petersont, a lett hadosztály komisszárját. Ráadásul Trockij helyettesével, Szkljanszkijjal is ellen­őriztette a lett hadosztály vezetőjének minden hadmozdu­latát, és még ő is gyakran rátelefonált a komisszárokra ér­deklődvén, hogyan mennek a dolgok. Miközben Vecetis elszántan a katonáihoz sietett, hogy mi­nél gyorsabban, nagyobb utcai harcok nélkül elfojtsa a lá­zadást,, a Kreml udvarán egy másik megbízható alakulat is felsorakozott, amely mellé nem kellett komisszárokat rendelni. Felállítására Lenin adott utasítást; a közel 150 fős csapat -később „a magyar internacionalista egység" né­ven szerepelt a történetírásban. Valóban, a Kun Béla pa­rancsnokságával alig néhány óra alatt létrehozott alakulat csak felerészben állt a magyar agitátorképző tanfolyamnak a Kremlben élő hallgatóiból és más Moszkvában dolgozó magyarokból. Kun Béla alakulatához tartozott ezen a két napon, július 6-án és 7-én az ukrán kommunista párt első kongresszusának valamennyi küldötte, köztük Zatonszkij, Szovjet-Ukrajna kormányának első elnöke és Jan Gemar- nyik, a Vörös Hadsereg majdani politikai csoportfőnöke. A Kremlből kivonuló csapat, amelyhez időközben egy lett géppuskás szakasz is csatlakozott, útközben egy felderítő feladatot végrehajtó páncélautóval találkozott, amelyben ép­pen a szovjet kongresszus egyik küldötte, Mihail Frunze ült. Az internacionalista egység végül bevette a Központi Távírda épületét, a stratégiai fontosságú postahivatalt, majd a Pokrovszkij kaszárnyákhoz vonult, amelyeket addigra már körülvettek Vacetis egységei. Itt egy őrbódéban, tábo­ri telefonan érte utol Kun Bélát Lenin üzenete: most rög­tön tudják meg. él-e még Dzerzsinszkij? Ezt a történetet az „orális történelem” részeként, az ukrán pártkongresszus eeykori küldötte. Sznyegov mesélte el nekem Moszkvában. 70 esztendővel a történtek után. Július 7-én késő délutánra a lázadás utoílsó fészkeit is felszámolták. A nagy lövöldözések ellenére alig volt em­beráldozat. A Bljumkin pisztolylövésével elindított folvamat azonban — és erre bizony kevesen gondolnak az eszerláza- dás történetírói közül — alighanem egyszer s mindenkorra véget vetett az orosz többpártrendszer rövid, békétlen tör­ténetének. Július 8-án a lett lövészek és a magvar internacionalisták a Jakov Szverdlov és Nyikolaj Buharin által összeállított listák alápián összeszedték a városból azokat a baloldali eszer vezetőket, akik a letartóztatás pillanatában a Nagv Színház épületén kívül tartózkodtak. Amennyiben valakiről kiderült, hogy nem vett részt a lázadásban és nyilatkoza­tot tett a bolsevik hatalom mellett, rögtön el is engedték. Ha küldött volt, továbbra is részt vehetett a szovjetkong­resszus ülésein, amely 9-én megritkult padsorok előtt Lev Trockij beszédével folytatta munkáját. A szónok, jellegze­tesen sarkító stílusában, ellenforradalmi lázadásnak nevez­te az eszer felkelést. Komoly megtorlásokat helyezett kilá­tásba arra az esetre, ha az eszerek megpróbálják megismé­telni akciójukat. (Folytatjuk) Kun Miklós 650 MUNKAŐR A VAX, A VILÁG LEGNAGYOBB KERÉKPÁRJÁT barkácsolta össze a Frankfurt Kolpinban élő Dieter Senft ka­rosszérialakatos. A jármű hosz- sza 625 centiméter, a nyereg 280 centiméter magasságban van, ezért különleges, a repülőgé­peknél a beszállásra használa­tos szerkezetekre emlékeztető lépcsőit lehet csak fölpattanni a nem mindennapi járgányra. A szerkezet önsúlya kereken 200 kiló, nem csekély erő szüksé­ges tehát elindításához — na meg ügyesség az ingatag alkot- „ mány egyensúlyban tartásához. Mindez azonban nemcsak az építőnek sikerült: Olaf Ludwig, a szöuli olimpián országúti ke­rékpározásban egyéni aranyér­met szerzett sportoló megnyer- gelte a túlméretezett drótsza­marat, amelynek elkészítéséhez 60 méter 26 mm átmérőjű acél­csövet használtak fel. Senft, aki a tavaly megépített mini -há- romkereküvel (83 cm hosszú, 47 cm széles, illetve magas), már bekerült a Guinness-könyv- be, most olyan szárnyas ke­rékpáron töri a fejét, amely­nek segítségével az ember a levegőbe emelkedhet. közepes mélységű és a mély al­vás —, jól megkülönböztethe­tők egymástól, nyugat-berlini orvosok szkizofrén, depressziós és pszichoszomatikus betegek éjszakai agyáramainak elemzé­séből azt állapították meg. hogy alvásmintáik az idoskorúakéra hasonlítanak. így — bár a vizs­gált betegek mind 49 évesnél fiatalabbak voltak — a mély és az álomlátásos alvásuk épp­oly rövid volt, mint a legtöbb hetven felüli emberé, s az el- álmosodás és a szendergés sza­kaszai — akárcsak az idösko- rúaké — már nem olvadtak egymásba. Ezek a tünetek azt valószínűsítik, hogy ők fiatal koruk ellenére nem alszanak, igazán nyugodtan. HIGANNYAL SZENNYEZŐDÖTT AZ AMAZONAS VIZE 1980 és 1987 között több mint 1800 tonna került a folyóba ebből a rendkívül mérgező anyagból, amely el­sősorban az idegszöveteket támadja meg. Az érintett te­rületen lakók hajszálait ve­gyi elemzésnek vetették alá. s megállapították, hogy az Egészségügyi Világszervezet által engedélyezett mennyi­ség 14-szeresét tartalmazza. A higanyt az aranyásók jut­tatják a vízbe. akik ezt munkájukhoz használják. A példátlan méretű brazíliai aranyláz vagy 5()0 ezer aranyásót csábított az Ama­zonas vidékére. NEMZETKÖZI KLUB LÉTESÜLT AZ USA-BAN Tagja lehet bárki, aki a Kospas-Sarsat műholdas rendszernek köszönheti megmenekülését. Az 1982 óta működő szovjet—ameri­kai rendszer segítségével eddig mintegy 1000 szeren­csétlenül járt pilótát és ten­gerészt sikerült megmente­ni. A tragédia színhelyéről kibocsátott vészjeleket a szatellit azonnal valamelyik földi állomásnak továbbít­ja, amely mentőket küld a bajbajutottak megsegítésé­re. ALVAS Míg az egészséges emberek alvási szakaszai — az elálmoso- dás, szendergés, a könnyű, a NŐTT A REPU LŐ­SZEREN ESETLENSÉG EK Áldozatainak szama A polgári repíilöforgalnjn tör­ténetében a tavalyi évet tartják a legkritikusabbnak, mert a repiilötámadások ekkor követel­ték a legtöbb áldozatot. A Flight International eimii lap adatai szerint szabotázsok, rab­lások, valamint katonai akciók miatt, melyeknek célpontjai a repülőgépek voltak, összesen 578 ember lelte halálát. A leg­többen a július 3-ai iráni Erba» nevű gép és a december 21-el PanAm . tulajdonában lévő Boeing—747-es gép robbanása­kor vesztették életüket, bomba- robbanás következtében. A ter­roristák számára ez „sikeres” volt, állapította meg a lap. Az említetteken kívül 633 ember vesztette életét, 15 repiilöszeren- csétlenségben, tavalyelőtt vi­szont 34I-en. A lap rámutat ar­ra. hogy ugyanakkor növekszik a világ repülöforgalma és sta­tisztikailag nézve növekszik a biztonságuk is.

Next

/
Thumbnails
Contents