Békés Megyei Népújság, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-14 / 62. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. MÁRCIUS 14., KEDD An: 4,30 forint XUV. ÉVFOLYAM, 62. SZÁM Mai számunkból: Mit akar Békés megye párttagsága? (3. oldal) Tehertaxisztori (3. oldal) Levélváltás március 15-e előtt egy nappal « (4. oldal) 1848-as emlékhely Mezőkovácsházán? (5. oldal) Ketyegés a vonaton (6. oldal) Megnyílt az Interparlamentáris konferencia Szűrös Mátyás köszöntötte a tanácskozást Közlemény az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának üléséről A tanácskozás ünnepélyes megnyitóján Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke köszönti a résztvevőket Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke nyitotta meg tegnap délelőtt a Budapest Kongresszusi Központban a 81. Interparlamentáris konferenciát. Csaknem száz ország mintegy félezer törvényhozója, számos nemzetközi szervezet képviselője és a parlamenti kapcsolatok több száz szakértője a hét végéig folytat megbeszéléseket hazánk fővárosában számos nemzetközi fontosságú kérdésről, az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának meghívására. A hétfői ünnepi ülést Barcs Sándor, az IPU magyar tagozatának elnöke nyitotta meg, egyebek között emlékeztetve arra, hogy Magyarország törvényhozása már a kezdettől fogva, egy évszázada vesz részt az Interparlamentáris Unió munkájában. Az Országgyűlés és az IPU magyar csoportja nevében Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke köszöntötte a tanácskozást. Bizton állíthatjuk, hogy gyorsan változó világunkban az 1989-es esztendő az Interparlamentáris Unió éve is — hangoztatta. aláhúzva Magyarország méltán büszke arra. hogy születése pillanatától részese volt az Unióban megtestesülő összefogás korszakokat átívelő nagy vállalkozásának. Köszönetét mondott a tagparlamenteknek, hogy a centenáriumi év tavaszi eseményének színhelyéül hazánk fővárosát választották. A napirenden szereplő kérdésekről szólva az Ország- gvűlés elnöke kiemelte: azok a világ súlyos sorskérdéseit érintik. — A feltorlódó gondok mennyisége és milyensége ma még nem jelezhető megbízhatóan előre. Egy azonban bizonyos: minden eddiginél nagyobb szükség lesz a következő évtizedekben az állam társadalmi konfliktusmegelőző és -kezelő képességére, az országok együttműködésére és összefogására. Ehhez hozzájárulni mindannyiunk közös feladata és kötelessége — hangoztatta. — Nem mulaszthatom el felhívni a figyelmüket arra, hogy korunk változásai szükségszerűen más megvilágításba helyezik az emberi jogok és a szabadságjogok kérdéseit is, amelyek az eddigieknél sokkalta nagyobb szerephez jutnak valamennyi társadalomban. Az emberi jogok tömeges megsértését a civilizált világ elítéli, s nemcsak az államok, de a különböző hivatalos és nem kormányzati nemzetközi szervezetek is fellépnek a jogsértések megszüntetése érdekében. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy az emberi nem alapvető egységéből következő kölcsönös szolidaritás egyetemes kötelezettséggé váljék, és kifejezésre is jusson, bármelyik embert vagy csoportot érjen jogsértés. Valljuk, hogy mindez érvényes a nemzeti kisebbségeket sújtó, sokszor létüket megnyomorító, sőt alapjában veszélyeztető megkülönböztetések esetén is. A kisebbségek egyéni és kollektív jogai védelmének ügye ma is időszerű Európában, de a világ más részein is — mondotta, utalva arra, hogy a magyar kisebbség alkotja Európa legnépesebb etnikai közösségét az anyaország határain kívül. Bízom benne, hogy az Interparlamentáris Unió 81. konferenciája kellő figyelemmel és alapossággal megvizsgálja e kérdéskört, és állásfoglalásával is elősegíti, hogy megszűnjön a nemzetiségeket és etnikai kisebbségeket érő megkülönböztetés és elnyomás, hogy jogaik megfelelően érvényesüljenek. Magyarország Európa szívében fekszik. Kelet- és Nyugat-Európa találkozik nálunk, s nem csupán földrajzi értelemben. Valóságunk arra indít bennünket, hogy törekvéseink középpontjába a legszélesebb értelemben vett együttműködést, a nyíltságot és a barátságot, az enyhülést, a nemzetközi megértést és a békét állítsuk. Ha itt-tartóz- kodásuk tapasztalatai megerősítik ezt Önökben, akkor úgy vélem, mint házigazdák helyesen szolgáltuk népünket és egyben a nemzetközi (Folytatás a 3. oldalon) Küldöttgyűlésekről jelentjük Mezőkovácsháza, áfész A Mezőkovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ több mint 12 ezres tagságát a közelmúltban 170 megjelent küldött képviselte a művelődési ház nagytermében tartott küldöttgyűlésen. Az 1988-as év értékeléséről és az ez évi feladatokról Csóti János, a szövetkezet elnöke mondott tájékoztatót. Az árbevétel mérsékelten, mintegy 4,7 százalékkal nőtt, A célul tűzött 56 milliós terv helyett 60 millió forint lett az eredmény. Jelentősen nőtt a felvásárláson belül a tol.l- forgalom, az alaptevékenységen kívüli tevékenység forgalma és megduplázódott a nagykereskedelem árbevétele. A felvásárlásban 368 millió forint a teljesítés. A legnagyobb részt a kisállatfeldolgozó képviseli, a tervhez képest 20 százalékos növekedésével. A múlt évben kedvező piaci helyzet alakult ki, így tőkés exportra 46 százalékkal többet tudtak értékesíteni. A költségek alakulása nagymértékben nehezíti a szövetkezet gazdálkodását. A banki költségek mintegy 28, a bér- és közterhek 25 millió forinttal növekedtek. Költségnövekedést jelent a kisebb egységek veszteségessége is. A szövetkezet készlete, vagyona és hitelállománya nőtt. Mindez negatívan hatott a nyereség alakulására. Az árpolitikában érvényesülő új szabályozók és a már említett okok a dolgozóktól feszített munkát követeltek. Ennek ellenére az eredmények kedvezőek. Az exporttevékenység dinamikusan fejlődött, a nem rubelelszámolású közvetlen export meghaladta az 570 milliót, amely 11,6 millió dollárnak felel meg. A beszámolási időszakban 41 millió forintot költöttek népgazdasági beruházásra és 2.1 milliót üzemgazdaságira. Fenntartásra, korszerűsítésre 19,4 mililió forintot fordítottak. A szövetkezet bér- és létszámgazdálkodása tervszerű volt. Az állományi létszám 1255, az átlagkereset 80 ezer 866 forint. Az 1989-es évet is az exportérdekeltségi szemlélet határozza meg. a dolgozók és a lakosság érdekeinek figyelembevételével. Meghatároztak 10-11 százalékos béremelést, valamint a megkezdett beruházások befejezését és a' fenntartási munkák ellátását. A küldöttgyűlés záró napirendként a határozatok elfogadása után a megüresedett elnökhelyetSzarvas, Plastolus A szarvasi ipari szövetkezetek közül elsőként a Plas- •tolus Műanyagipari és Játékkészítő Szövetkezetben került sor a minap az 1988- as évet záró és 1989-es tervtárgyaló közgyűlésre. Ezen a közgyűlésen nem csupán az egvesztendei munkáról kellett számot adnia a vezetőségnek, hanem az elmúlt öt év eredményeiről, illetve gazdálkodásáról is. Brachna Mihály, a Plastolus elnöke a 414 fős kollektíva elé nyugodtan állhatott, mivel elnökségének elmúlt öt éve alatt minden évben nyereséget realizált a szövetkezet. A megalapozott és jó gazdálkodást bizonyítja az 1988-ban elért csaknem 26 millió forintos nyereség, amely jelentősen meghaladta a tervezettet. A 203 millió forintos árbevétel 12.3 százalékkal volt nagyobb az 1987. évinél. A termelési érték 11,7 százalékkal haladta meg az előző évit. így az egy főre jutó termelési érték 461 ezer forintról 536 ezer forintra emelkedett. tesi funkcióba Szívós Lajost választotta meg. H. M. ami egyértelműen bizonyítja a termelékenységnek és a gazdálkodás hatékonyságának az átlagot meghaladó növekedését. Ez tette lehetővé, hogy a dolgozók átlagbére megközelítse az évi 93 ezer forintot. A szövetkezet által gyártott műanyagáruk és játékok keresettek a piacon, s az Artex Külkereskedelmi Vállalaton keresztül jelentős mennyiségű játékot sikerült értékesíteni a szocialista országokban is. Mindezt a szervezés tökéletesítése, a jól felkészült vezetőgárda és a magasabb követelményeket megértő kollektíva munkája tette lehetővé. Az eredmények alapján nem meglepő tehát, hogy a vezetőség nyíltan nézhetett a dolgozó tagság szemébe a választás alkalmával is. A Plastolus tagsága egyhangúlag választotta titkos szavazással újra elnökévé Brachna Mihályt, s elnök- helyettessé Hódsági Ferencet. Pilishegyi József Hétfőn Cyenes Andrásnak, a KEB elnökének vezetésével ülést tartott az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága. A testület az Időszerű politikai kérdések című napirendjének keretében — amelynek előadója Somogyi Imre, a KEB titkára volt — foglalkozott a politikai, a társadalmi életben bekövetkezett változásokkal és az így kialakult helyzetből adódó feladatainak meghatározásával. Egyetértését fejezte ki a Központi Bizottság nyilvánosságra hozott programjával, támogatja azt és arra törekszik, hogy annak megvalósítását a maga sajátos eszközeivel elősegítse. Az MSZMP akkor képes céljait megvalósítani, ha tetterős és cselekvőképes, okul a múlt torzult gyakorlatából, a hibákból, biztosítja a párt kritikai önkontrollját és igényli tevékenységének társadalmi ellenőrzését. Az elhatározott célok elérésének nélkülözhetetlen feltétele, hogy a pártban erősítsük az összefogást, a szolidaritást, az egységet és az önként vállalt tudatos fegyelmet. Az útkeresés természetszerűleg egymástól eltérő véleményekkel, újszerű gondolatokkal, vitákkal jár. Ezeknek alapján jöhet létre a közös elhatározás és akarat. A párt politikai, szellemi erejének feltétele a pártdemokrácia fejlesztése, a párttagok jogainak demokratikus garantálása. Ez nemcsak az egységes, a közös akarat megteremtésének nélkülözhetetlen alapja, hanem .egyben biztosítéka a hibás határozatok és döntések elkerülésének. Az MSZMP mint szellemi, politikai erő nyitott, nemcsak a párt belső kérdéseinek megvitatására és a szükséges változtatásokra, hanem a konstruktív, haladó erőkkel való párbeszédre bármilyen társadalmi és politikai kérdésben. Ugyanakkor a kibontakozó politikai küzdelmekben nem helyesli azokat a törekvéseket, amelyek a destabilizáció következményeivel járhatnak, mivel rend, fegyelem nélkül nem lehet a reformfolyamatok kibontakozását elősegíteni. A Központi Ellenőrző Bizottság egyetért a KB 1989. február 10—11-ei ülésén kialakított állásponttal, az egypárt- rendszer működésének kritikai minősítésével, a többpártrendszer gyakorlati megvalósításával. Ez jelentősen meghaladja mind az országos-pártértekezlet, mind a korábbi központi bizottsági ülések állásfoglalásait, ezért a párttagságot felkészületlenül érte. A Központi Ellenőrző Bizottság a legfontosabb időszerű követelménynek a párt politikai cselekvési egységének megteremtését tartja. A KB 1989. március 7-ei ülésén elfogadott program — amelyet a párttagság hónapok óta sürgetett —, a testület szerint alapja lehet a közös cselekvésnek. Ehhez az szükséges, hogy a párttagság megismerje, megértse és elfogadja a. Központi Bizottság álláspontját. A KEB elemi normának tekinti a közélet tisztaságát. Elítéli a hatalommal való visszaélés, a korrupció minden formáját és felkéri a pártszerveket és -szervezeteket, hogy beosztásra való tekintet nélkül minden ismertté váló ügyben járjanak el és azt a nyilvánossággal ismertessék. A Központi Ellenőrző Bizottság úgy ítéli meg, hogy az MSZMP megújulásához elengedhetetlen olyan kérdésekkel, mint például a pártdemokrácia, az alulról építkezés, a platformszabadság, az áramlatok értelmezése stb. foglalkozni kell, és a testület a továbbiakban is foglalkozni kíván. A testület Somogyi Imrének, a KEB titkárának előterjesztése nyomán elhatározta, hogy március-április hónapban a fővárosban és a megyékben véleménycserét, konzultációt kezdeményez a párttagsággal abból a célból, hogy tájékozódjék a párttagság véleményéről, javaslatairól a párt belső életét illetően. A bekövetkezett változások a párt működését, szervezeti rendjét jelentősen befolyásolják. Az új körülmények óhatatlanul hatással vannak és lesznek a pártfegyelem, a pártfegyelmi munka hagyományosan kidolgozott elveire, eddig követett gyakorlatára. A KEB ezért szükségesnek tartja a vélemények és javaslatok gondos számbavételét és hasznosítását. Az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága a pártban betöltött szerepének megfelelően, s annak tudatában, hogy felelős a párt politikájáért, azon dolgozik, hogy előmozdítsa a párt politikai egységének és cselekvőképességének erősítését. Ezért azt kéri, hogy a párt szervezetei, tagjai támogassák, képviseljék a párt programját, dolgozzanak annak megvalósításáért. Ez érdeke a pártnak, a népnek, a hazáját szerető minden magyar állampolgárnak. (MTI) Kezdődik a cukorrépa vetése A mezőgazdasági üzemek a hét közepén hozzálátnak a cukorrépa vetéséhez. Mintegy 110-115 ezer hektáron termelik ezt a fontos növényt az idén; hozzávetőleg akkora területen, mint amennyiről tavaly betakarították. Az üzemek azért nem növelik a vetésterületet, mert a korábban gazdaságosan termelt répa jövedelmezősége jelentősen romlott. A gazdaságok egy részénél a felére esett vissza a hektáronkénti tiszta jövedelem, mivel a növény termeléséhez szükséges kálium műtrágya ára 60 százalékkal emelkedett. A Cukoripari Közös Vállalatnál elmondották: a tag7 vállalatok összesen mintegy 700 betakarítógépéből évente 35-40-et kénytelenek selejtezni, ugyanakkor az idén legfeljebb tíz újat tudnak vásárolni. A többnyire külföldi berendezésekhez azonban nem is az importlehetőség, hanem a forintfedezet hiányzik, mivel a gazdaságoknak igen kevés a pénzük. a hitel pedig tovább drágítaná a termelést.
