Békés Megyei Népújság, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-01 / 51. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS H MEGYEI THNACS LAPJA 1989. MÁRCIUS 1.. SZERDA Ara: 4,30 forint XUV. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM Mai számunkból: Négy év vérben és vasban (2. oldal) Menedzseriskola Békéscsabán (4. oldal) Sorkatona volt - sorkatona lesz > (4. oldal) Bombariadó az Orient expresszen (5. oldal) „Jöjj el, napfény!” (8. oldal) Független a bundaügytől (8. oldal) Április 29-én megyei pártértekezlet A viták és a levél tapasztalatai — Személyes információk a taggyűlésekről — A résztvevők 83 százaléka igennel voksolt — Elfogadták a pártértekezlet napirendjét — Személyi kérdésekben is döntött tegnap a megyei pártbizottság Az MSZMP Békés Megyei Bizottsága — Kiss Sándor megyei titkár elnökletével — tegnap ülést tartott. A testület elsőként meghallgatta Szabó Miklós első titkár tájékoztatóját az MSZMP Központi Bizottsága februári üléseiről, majd a megyei pártbizottság múlt év december 19-i döntése alapján lefolytatott alapszervezeti vitákról, azok tapasztalatairól szóló tájékoztatót vitatta meg. A különfélék között a megyei pártbizottság státusz - és bérgazdálkodásának elveire vonatkozó javaslatok, valamint személyi kérdések szerepeltek. Az ülésen részt vett Domonkos László, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese. Ülést tartott a Politikai Bizottság Február 28-án, kedden ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága. A testület március 7-ére összehívta a Központi Bizottság ülését. A Politikai Bizottság megvitatta az MSZMP cselekvési programjának tervezetét. Megállapította, hogy hazánk történelmi fordulóponthoz érkezett. A felemelkedés és a válságból való kitörés érdekében társadalmunkban megegyezésen alapuló új nemzeti összefogásra van szükség. Az MSZMP az emberi lét kiteljesedését, az esélyek egyenlőségét, a nemzet gazdagodását kívánja elérni. A Politikai Bizottság a tervezetben javasolja, hogy az MSZMP a szabadság, az igazságosság, a szolidaritás értékeit képviselő programpártként készüljön a soron következő választásokra. A párt, jellegének megfelelően, jövőjét a reformkommunista és az erősödő szociáldemokrata szellemiség ötvözése határozza meg. Célja a demokratikus szocializmus megvalósítása. A testület úgy döntött, hogy a programtervezetet a Központi Bizottság soron következő ülése elé terjeszti. A Politikai Bizottság megtárgyalta a Magyar Néphadsereg helyzetéről és hosszú távú fejlesztésének feladatairól szóló jelentést. A főbb elvi-politikai kérdésekben állást foglalt, és javasolja a Központi Bizottságnak, hogy 1989 második felében tűzze napirendjére a párt honvédelmi politikáját. A testület előtt szerepelt a határőrség helyzetéről és a határőrizet hosszú távú feladatairól készített előterjesztés is. Megállapította, hogy a határőrség személyi állománya felelősségteljes, eredményes munkát végez. A Politikai Bizottság hazánk államhatárának megbízható őrizetét, a határ- forgalom gyors, kultúrált és biztonságos ellenőrzését a jövőben is kiemelt fontosságúnak tartja. Kezdeményezi, hogy a kormány tekintse át a határőrség munkájának korszerűsítésével, a változó politikai, társadalmi feltételekhez igazodó határőrizet kialakításával összefüggő feladatokat. A Politikai Bizottság meghallgatta és jóváhagyta Grósz Károly tájékoztatását a február 15-ei prágai munikalátoga- tásáról. Megállapította, hogy az MSZMP főtitkárának Milos Jakessel, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkárával folytatott megbeszélése hozzájárult a pártjaink közötti bizalom erősítéséhez, egymás helyzetének pontosabb megismeréséhez. Eredményesen segítette elő a politikai és a gazdasági együttműködés új lehetőségeinek feltárását. A testület ugyancsak jóváhagyólag tudomásul vette az MSZMP főtitkárának tájékoztatását Sztipe Suvarral, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége KB Elnöksége elnökével február 27-én tartott határ menti baráti munkatalálkozóról. A tárgyalás megmutatta, hogy az MSZMP és a JKSZ következetesen folytatja a megkezdett reformokat, kölcsönös az érdeklődés egymás tapasztalatai iránt. A Politikai Bizottság megelégedéssel szólt arról, hogy mindkét testvérpárt vezetőivel konstruktív szellemben vitattuk meg az országainkban élő nemzetiségiek helyzetét. Készséget tapasztaltunk a korszerű nemzetiségi politika továbbfejlesztésére, a Csehszlovákiában és Jugoszláviában élő magyarok nemzetiségi arculata megőrzésének és kulturális fejlődésének elősegítésére. A Politikai Bizottság — egyebek között — hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben döntött, illetve foglalt állást. Javult a táppénzes helyzet Mint ismert, a megyei pártbizottság 1988. december 19-i ülésén úgy határozott, hogy a megyei pártértekezlet összehívása ügyében kérjék ki a párttagság véleményét, s egyben tájékoztatják a legutóbbi megyei pártértekezlet óta végzett munkáTisztelt Pártbizottság! Kedves Elvtársnők, Elv- társak! Pártbizottságunk az 1988- as májusi pártértekezletet követően július 7-én, az országban az elsők között fogalmazta meg saját tennivalóit és hozzákezdett azok megvalósításához. Ez nem jelentett teljes fordulatot az 1985-ös, a megyei pártértekezleten kifejezésre juttatott szándékokhoz viszonyítva. Mindannyian jól ismerjük, hogy az akkor meghatározott feladataink és azok következetes képviselete az országos szerveknél segített bennünket ahhoz, hogy a megye lemaradottságát eíis- ”mertetve kedvezőbb fejlesztési lehetőségeket kapjunk erre az ötéves tervidőszakra (három másik megyével együtt), mint a többi megyék. Sok, ma is meglevő feladat már akkor is ismert volt, a megyei pártbizottság tervszerűen vállalta az azok megvalósítására irányuló küzdelmet. A májusi pártértekezlet utáni helyzet azonban sokban más volt és lett a korábbiakhoz képest, így a feladatok kimunkálása ismételten felvetődött, azaz, felül kellett vizsgálnunk, ki kellett egészítenünk az 1985- ben meghatározottakat. A gyors, a határozott cselekvésen volt a hangsúly, az elhatározások formai megközelítése ekkor még fel sem merült, nem jött szóba a megyei pártértekezlet ösz- szehívásának a kérdése. ról. Ez a pártalapszerveze- tekhez intézett levél formájában megtörtént, melyet januárban és februárban taggyűléseken vitattak meg. Ennek tapasztalatairól tartott tájékoztatót Szabó Miklós. Sajnos, a pártbizottság határozatainak megismerésére, megismertetésére nem fordítottunk kellő figyelmet, a beindult és egyre dinamikusabb munkában is elsősorban a párt belső életével kapcsolatos feladatokra összpontosítottunk. Eközben országosan felerősödött egy olyan vélemény, amely — nem egészen szerencsés módon — a korszerű magatartást, a reform gondolatának elfogadottságát a pártértekezleten mérte. így a mi pártbizottságunk is, minden előzetes és helyes igyekezete ellenére egyre kedvezőtlenebb helyzetbe került — és felvetődött több alkalommal is a megyei pártértekezlet gondolata. A testület, amely a folyó munkát maga jól ismerte, érthetően határozott úgy. hogy nem tartja szükségesnek a pártértekezlet összehívását. Tehette ezt annál is inkább, mert munkájáról az őszi hónapokban mind szélesebb és alaposabb nyilvánossággal' tudomást szerezhettek mind a párttagok, mind a lakosság. A fokozatosan változó, romló közhangulat, néhány pártalapszervezet, majd pártértekezlet határozatilag megfogalmazott kérésére, a megyei pártbizottság december 19-i ülésén arról döntött, hogy forduljunk a megye párttagságához. A felhatalmazás úgy szólt — 43 fő támogatásával —, hogy ne csak arról kérdezzük meg a megye párttagságát, kell-e pártértekezlet vagy nem, hanem arról is, hogyan vélekedik a megyei pártbizottság munkájáról, az 1985-ös párt- étrekezlet óta eltelt időszakról, a fejlettebb területekhez történő felzárkózásról, a pártbizottság és a párttagság viszonyáról. Jelenthetem, hogy a munkát elvégeztük, és nagyon gazdag, sokrétű tapasztalatról adhatunk számot. A vélemények teljes mélységű számba vétele úgy gondolom, nem a mai ülésünk feladata, hanem az összehívandó megyei pártértekezleté. A vita csomópontjairól azonban már most is feltétlenül érdemes szólni. Mit is üzen tehát nekünk a megye párttagsága a jelenlegi politikai helyzetről, a párt állapotáról, hogyan vélekedik a mi munkánkról és milyen fő szempontokat jelölt meg a cselekvés irányaként? A tagság üzenetében a legjellemzőbb elem a kritika, esetenként a szélsőséges elmarasztalás, szinte minden kérdésben, másrészt volt véleménye közös dolgainkról, és kedvezően fogadta, hogy erre támaszkodva akarjuk munkánkat végezni a jövőben. A „levél” fogadtatása is szélsőségekkel terhelten kritikus volt, magán hordozta azokat a társadalmi állapotokat, azt a közhangulatot, amely erre az időre kialakult. így, bár a „levél” a megye előtt álló feladatokra, közvetlen környezetünk elemzésére igyekezett a párttagság figyeimét fordítani, mégis jelentős teret kapott az országos helyzet megítélése, a társadalom egészének problémái. A vita párbeszéd volt. A megyei pártbizottság beszélgetése, véleménycseréje a párttagsággal. A taggyűlések látogatására felkért megyei testületi tagok, az aktívák és az apparátus 455 taggyűlésén történő részvételre vállalkoztak, ebből az apparátus 213 taggyűlésen vett részt, így a taggyűlések közel feléről személyes információnk van. Válaszolhattunk a felvetődő kérdésekre, érvelhettünk tetteink mellett, szembekerülhettünk gyengeségeinkkel. Ez utóbbiak közül néhány- nyal most is feltétlenül foglalkozni kell: talán a legfontosabb, hogy a,megyei párt- bizottság utóbbi üléseinek nyilvánossága ellenére sem eléggé ismert az általunk végzett munka, így a megye társadalmi-politikai közéletéről csupán néhány, a szenzáció erejével rendelkező hír, leginkább negatív jelenségek, mint például a bundaügy, ismert és számon tartott. Jellemzője a beszélgetésnek, hogy a résztvevők nem tudtak kellően konkrétan megyeiek lenni, a különböző irányítási szintek feladatai összemosódtak, sok általánossággal terheltek. A maguk területén meglévő feladatok számba vételekor, azok megoldási lehetőségeit máshol, leginkább magasabb szinteken keresik, s a felelősséget is ott próbálják tetten érni. Tapasztalható általános vezetőellenesség, ugyanakkor a saját, helyi vezetőiket leginkább jónak tartják, akik nem tehetnek a helyi gondokról. Ebből táplálkozik a különböző szintű vezetéssel szembeni elmarasztalás, vádaskodás, így a megyei szintű vezetés általában való bírálata is. Személyhez kötött bírálatot viszonylag kevés helyen mondtak. Inkább az volt a jellemző, hogy személyesen nem ismerik eléggé a megyei szintű vezetőket. Szinte mirtöenütt megfogalmazódott az az igény, hogy gyakrabban találkozhassanak velünk. Azt is meg kell jegyezni, hogy gyakran csak a tisztségviselőket értik a vezetők alatt. Ez egyben olyan kritikát is jelent számunkra, hogy a testületi tagsággal járó képviseletek során egyénileg nagyobb aktivitással és meggyőzéssel kell a testületet mindannyiunknak képviselnie. A megyei pártbizottság azon szándékát, hogy a különböző szintű pártszervekkel és szervezetekkel kapcsolatát, együttműködését szorosabbá tegye, minden helyen nagy egyetértéssel fogadták. Kifejezésre jutott, hogy az alapszervezetek, bár igénylik az önállóságot maguk is, még nem tudnak kellően élni vele, a jelenlegi önállóságot magukrahagyott- ságként élik át. Ebből adódik számunkra olyan feladat, hogy miközben magunk is gyakoroljuk az önálló, saját lábon való járást, eközben segítenünk kell a pártalap- szervezeteket az önállóvá válás folyamatában. A megye helyzetének, fejlődési dinamikájának megítélése széles körű vitát váltott ki. Azt senki nem vonta kétségbe, hogy a közölt tények igazak, mégis sokan úgy vélték, hogy egyoldalúan kedvező képet adtunk a folyamatról. Mi magunk sem számoltunk kellően annak következménvével, hogy egy levél lehetőségei pusztán terjedelmi okokból sem nyújtanak kellő lehetőséget egy teljes kép kialakításához. Sokan a néhány példaértékű tényt úgy fogták fel, mint valamennyi (Folytatás a 3. oldalon) Tegnap, kedden Békéscsabán ülésezett a Békés Megyei Társadalombiztosítási Tanács. Elsőként Bjelik Jánosné, a megyei társadalombiztosítási igazgatóság gazdasági igazgatóhelyettese tartott tájékoztatót a társadalombiztosítás finanszírozási rendszerének korszerűsítéséről, a központi költségvetésről történő leválasztásáról. Ezután a segélyezési és a kivételes nyugdíjmegállapítási szakbizottság tevékenységéről számoltak be a bizottságok vezetői. Végül a megye táppénzes helyzetének alakulásáról beszélt dr. Varga Imre, az MTT elnöke. (Ezt a témát tárgyalja március 27-én a megyei tanács végrehajtó bizottsága.) A megyei táppénzes helyzet alakulásában az elmúlt években jelentős javulás tapasztalható. Ebben fontos szerepet játszik az egészségügyi szervek folyamatos' megelőző munkája, valamint a körültekintő ellenőrző tevékenység. Az elmúlt évben, így az összes táppénzre jogosultaknak csupán 5,1 százaléka volt táppénzen, s ezzel az adattal országosan a legjobb helyre került Békés megye. G. K. Dobozi hét a BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG-ban Szanazugot két esztendeje nyilvánították üdülőhellyé. Előtte két évtizeden át fáradoztak az illetékesek azon: valóban kellemesen, kényelemtől, tisztaságtól övezve pihenjenek az ide látogatók. Mára sikerült elérni, hogy a kereslet és a kínálat nagyjából egyensúlyba kerüljön, ám elégedettségről szó sincs. A helyiek most is azon gondolkodnak, milyen módon tehetnék még vonzóbbá az üdülőt. Az idén a kulturált szórakozás mind teljesebb feltételeit igyekeznek megteremteni, s egy kempingtábor létrehozásán is gondolkodnak. A témát munkatársunk kissé nosztalgikus hangulatban tárja olvasóink elé lapunk 5. oldalán. Szabó Miklós tájékoztatója