Békés Megyei Népújság, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-13 / 37. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek ! N É PÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS II MEGYEI TflNÜCS LAPJA 1989. FEBRUÁR 13., HÉTFŐ Ára: 4,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 37. SZÁM Mai számunkból: Grósz Károly interjúja (2. oldal) Fodorné Birgés Katalin felszólalása a KB-iilésen (3. oldal) Egy klub, amely természetvédő (5. oldal) Ördögi kör (6. oldal) Szigetváriék nagy tervei (8. oldal) Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. február 10—11-ei üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1989. február 10—11-én kibővített ülést tartott, amelyen a testület tagjain kívül t— tanácskozási joggal — részt vettek: [a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a megyei, a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság titkárai és a KB osztályvezetői, valamint az Országgyűlés elnöke. A Központi Bizottság Grósz Károly főtitkár előterjesztésében 1— 1988. december 15-ei határozatának megfelelően — időszerű politikai kérdéseket vitatott meg. Az előterjesztés vitájában 47-en vettek részt, és 7-en írásban fogalmazták meg véleményüket. A Központi Bizottság állásfoglalás-tervezetet fogadott el, amelyet vitára bocsát. I. A Központi Bizottság sürgető feladatnak tartja, hogy az MSZMP kezdeményezően lépjen fel a gazdasági-politikai és erkölcsi válság felszámolásáért. A megújulás alapfeltétele: a gazdaság törvényszerűségeit, a modern világgazdaság követelményeit érvényesítő, teljesítményelvű, vegyes tulajdonú, a fő ágazatokban a közösségi, állami tulajdon meghatározó szerepét fenntartó gazdasági rendszer kialakítása. Ennek érdekében nélkülözhetetlen a piaci viszonyok következetes fejlesztése. A gazdasági átalakítás és stabilizáció elkerülhetetlen hátrányos mellékhatásait vállalni kell. Hasonló folyamatok ez idáig sehol sem vezettek eredményre átmeneti feszültségek, olykor súlyos áldozatok nélkül. A Központi Bizottság ugyanakkor elengedhetetlennek tartja, hogy a gazdasági átalakítás járjon együtt a szociálpolitika átfogó reformjával. Az új szociálpolitika vegye figyelembe a társadalmi igazságosság, a közösségi szolidaritás, az önsegélyezés elvét. Mindent tegyen meg az esélykülönbségek mérséklésére. Fordítson különös figyelmet a fiatalság helyzetére, valamint a nehéz körülmények között élő rétegek biztonságának megteremtésére. A demokrácia széles körű kibontakoztatása érdekében, a népszuverenitás és a jog- államiság elvéből kiindulva a Központi Bizottságnak eltökélt szándéka, hogy folytatódjék a politikai intézményrendszer mélyreható reformja. Meggyőződése, hogy a politikai rendszer pluralizálása — az adott hazai helyzetben — a többpártrendszer keretei között valósítható meg. Ezzel, a történelmi tapasztalatok alapján, jobb biztosíték teremthető a kormányzati munka kontrolljára és a hatalommal való visszaélés lehetősége ellen. Mivel a társadalom nincs felkészülve a többpártrendszerre épülő politikai hatalom azonnali megvalósítására, ezért fennáll a veszélye a folyamatok destabilizálódásának, ellenőrizhetetlenné válásának. Ez az országért felelősséget érző egyetlen erőnek sem érdeke. Ezért fokozatos, folyamatos átmenetre, a politikai átalakulás kiszámítható keretek között tartására van szükség. Egyaránt veszélyes a változások kierőszakolt felgyorsítása vagy mesterséges akadályozása. A társadalom szétzilálódását csak valamennyi politikai tényező kölcsönös felelősségével, mértéktartásával lehet megelőzni. A többpártrendszerhez számos illúzió is tapad, mindenekelőtt a gazdasági, társadalmi problémák megoldását illetően. Alapvető jelentőségű: a politikai reform nem helyettesítheti, de ne is akadályozza a gazdasági feladatok megoldását, az ehhez szükséges erőteljes kormányzati és vállalati munkát. A politikai átalakításnak társulnia kell a gazdaság átfogó reformjával, hogy kedvező hatásaik felerősödjenek. A Központi Bizottság mindezen célok és feladatok valóra váltása érdekében megegyezésre és együttműködésre kész minden felelős politikai tényezővel. Ebben a folyamatban a párt meghatározó szerepre törekszik, ezt politikai eszközökkel kívánja érvényesíteni. Mindazokkal szemben, akik az ország destabilizálására, nemzetközi érdekeinek veszélyeztetésére, a békés átalakítás zavartalanságának akadályozására, a társadalom nyugalmának megbontására törekszenek, éles politikai harcot folytat. A Központi Bizottság történelmi felelősségének tudatában vallja és vállalja, hogy az átalakítás csakis a társadalmi feltételeinknek megfelelő fokozatossággal és sorrendben, a kiegyensúlyozott és következetes haladás eredményeként valósítható meg. Meggyőződése, hogy ez felel meg a magyar nép érdekeinek. Rend és nyugalom nélkül nincs értékteremtő munka, márpedig az ország másként nem boldogul. A Központi Bizottság az 1988. májusi pártértekezleten elfogadott irányelvek jegyében és az ott kialakult; munkastílusnak megfelelően felkéri a pártszerveket, a pártalapszervezeteket, a párttagságot, hogy a nyilvánosságra kerülő állásfoglalás tervezetét vitassák meg. A párttagságnak a javasolt vita révén is fel kell készülnie az előttünk álló tennivalókra. Abban a tudatban cselekedhetünk, hogy történelmi feladat megvalósításának részesei vagyunk. A demokratikus szocializmus új hazai modelljének megteremtésével népünk boldogulását, s egyben a nemzetközi progressziót segítjük. A múltunkkal való őszinte szembenézés, történelmi eredményeink, de illúzióink és tévedéseink alapos elemzése is ezt szolgálja. A Központi Bizottság megismerkedett azzal a tanulmánnyal, amely az általa kiküldött bizottság keretében az elmúlt évtizedek történelmi útjának vizsgálatáról készülj. Egészében elismerően nyugtázta, hogy az már jelenlegi formájában is nagyobbrészt árnyalt, tudományos igényű áttekintést nyújt közelmúltunkról. A Központi Bizottság helyesli a tanulmány vitára bocsátását, hangsúlyozza a további alapos tényfeltáró és kutatómunka folytatásának fontosságát. E munka részeként szükségesnek tartja az 1956-os nemzeti tragédia további tényeken és nemzetközi dokumentumokon is alapuló, a bonyolult ellentmondásokat tükröző és az eddigieknél árnyaltabb értékelését. A Központi Bizottság a vitában megerősítette: 1956- ban a vezetés megújulásképtelensége vezetett politikai robbanáshoz. Valóságos felkelés, népfelkelés tört ki, melyben szerepet játszottak a demokratikus szocializmus erői, de a kezdetektől fogva elkülönít- hetetlenül jelen voltak a restaurációra törekvő erők, deklasszálódott és lumpen elemek, s október végétől felerősödtek az ellenforradalmi cselekmények. A testület elsietettnek ítéli, hogy Pozsgay Imre a történelmi albizottság vizsgálatának eddigi eredményét a Központi Bizottság vitáját megelőzően hozta nyilvánosságra. Sajnálatosnak tartja, hogy a nyilatkozata kapcsán történt leegyszerűsítés félreértésekre adott okot. A Központi Bizottság ugyanakkor bizalmáról biztosította Pozsgay Imre elvtársat. Az elmúlt napokban a Központi Bizottsághoz, a főtitkárhoz és a különböző pártszervekhez számos kollektív és egyéni véleményt kifejező levél érkezett, amelyek szenvedélyes vitákat tükröztek és igen sok, tanulmányozásra, hasznosításra méltó véleményt, észrevételt tartalmaztak. A Központi Bizottság ezeket köszönettel veszi, és kéri, hogy a bennük foglaltakat a történelmi albizottság mérlegelje és hasznosítsa. A testület változatlanul igényli, hogy az 1988. június 23-ai ülésen létrehozott munkabizottság — amelynek feladata a társadalom és a gazdaság három évtizedes fejlődésének átfogó tudományos, politikai elemzése, valamint a párt programnyilatkozatának felülvizsgálata — gyorsított ütemű, de körültekintő, alapos munkát végezzen. Szükséges, hogy a Központi Bizottság megismerkedjen más albizottságok tanulmányaival, és ezek is kapjanak nyilvánosságot. III. A Központi Bizottság megbízta a Politikai Bizottságot egy akcióprogram elkészítésével: „Mit akar a Magyar Szocialista Munkáspárt?" címmel, amelyet a testület márciusi ülésén megtárgyal. • A Központi Bizottság a főtitkár vezetésével bizottságot hozott létre azzal a feladattal, hogy tekintse át a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság munkastílusát, munkamódszerét, s tapasztalatairól tegyen jelentést. A Központi Bizottság munkacsoportot bízott meg a különböző politikai, társadalmi szervezetekkel való két- és többoldalú tárgyalások előkészítésére. A tanácskozáson, a megtárgyalt témakörökben nagyszámú javaslat hangzott el, melyekre a testület a következő ülésein visszatér. A Központi Bizottság nyilvánosságra hozza Grósz Ká- j roly előadói beszédét, a j pártvitára bocsátott állás- » foglalásának tervezetét, valamint az Üj Márciusi Front ; felhívására adott válaszát, i Az alapszervezeti tájékoztató ismerteti a testület vitá- i ját. (MTI) II pártmunka alfája és ómegája az ember B megújulás elkerülhetetlen — állapította meg az orosházi pártértekezlet A pártértekezlet megkezdi munkáját: várakozásteli figyelem „A pártértekezlet összehívása párttagságunk döntő többségének egyetértésével találkozott” — mondotta Demeter Sándor, a városi pártbizottság titkára az orosházi és a környékbeli kommunisták február 11-i, szombati pártértekezletén, mint a tanácskozás délelőtti levezető elnöke. A 133 alapszervezet négyezernél több párttagját 170 küldött képviselte (jelen volt 164). A feladat: megvitatni 'a városi párt- bizottság beszámolóját, az országos pártértekezlet állásfoglalásából adódó helyi feladatok tervét, valamint a szóbeli kiegészítést, melyet dr. Körmendi János, megbízott első titkár terjesztett az értekezlet elé. A tanácskozás munkájában részt vett dr. Lányi György, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese és Nagy Jenő, a megyei pártbizottság titkára is. A városszerte megnyilvánuló érdeklődésre jellemző, hogy az értekezletet a pártszékház második és harmadik emeletén, zárt tévéláncon, számos érdeklődő kísérte figyelemmel, egészen a késő éjszakai órákig. „Az MSZMP 1988. májusi pártértekezlete korszakos jelentőségű állásfoglalást alakított ki a társadalmi, gazdasági, politikai reformfolyamatok tartalmáról, konkrét irányairól" — állapítja meg bevezetőjében a városi pártbizottság beszámolója, majd a helyi feladatokat elemzi „a kialakult új politikai helyzetben", kiemelve, hogy a pártértekezlet összehívását többek között az is indokolta, hogy „a párttagság és az itt élő lakosság bizalmának megnyerése” alapvető kérdés a társadalmi, gazdasági megújulás folyamatában. A következőkben arra mutat rá a beszámoló, hogy „a párt vezető szerepéről alkotott vélemény a városban és a községekben jelentős változásokon ment keresztül. Kedvezőtlenül befolyásolták ezt az országos események: az ideológiai élet zavarai, az állami és pártvezetés által elkövetett hibák, a romló élet- színvonal, a megoldatlan szociálpolitika, az egyes állami és pártfunkcióban levő vezetők etikátlan magatartása, helyben pedig az üveggyár pártbizottságában kialakult viták, az, hogy a városi testületek és az alsóbb pártszervek, alapszervezetek törekvése, véleménye több kérdésben eltért egymástól, és a közös nevezőre jutás csak néhány esetben sikerült." A pártbizottság tevékenységéről szólva kiemeli e beszámoló: „...a régi szervezeti beidegződések, s területi munka egészében ellentmondásokat, problémákat hoztak felszínre”........a pártbizottságra kevés lényegi döntés jutott, az évi négyöt ülésen ez formálissá vált, mert a konkrét politikai kérdéseket a végrehajtó bizottság megoldotta”. Ezt követően: „Az elmúlt évek tanulsága az; hogy a pártéletet, a testületi munkát meg kell újítani, új formákkal kell gazdagítani a rugalmasság, operativitás, naprakészség érdekében. Ezt szolgálja a párttagság és a pártbizottság javaslata, az a kezdeményezés, hogy a jövőben egytestületes .pártbizottság működjön városunkban is". A beszámoló ezután áttekintette és értékelte a városi pártbizottság szerepét a helyi politika alakításában, az együttműködés különböző területein és formáiban, majd a párt és a gazdaság kérdéskörét tárta fel, kiemelve a tényt, hogy a megye második legiparosodot- tabb városa Orosháza. Az írásos beszámolóhoz csatolt feladattervben kiemelt figyelmet tartanak fontosnak a település- és várospolitika legkülönbözőbb kérdéseire, a helyi és üzemi pártszervek önállóságának messzemenő biztosítására, a nyilvánosság és a nyitottság teljesebb megvalósítására, a már létrejött, vagy a jövőben szerveződő alternatív szervezetekkel való párbeszéd kialakítására. (Folytatás a 4. oldalon)
