Békés Megyei Népújság, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-02 / 28. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG B MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS II MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. FEBRUÁR 2., CSÜTÖRTÖK Ara: 4,30 forint XUV. ÉVFOLYAM, 28. SZÁM Mai számunkból: H Kék fényben hallottuk (3. oldal) K szeretet díja (4. oldal) Kell az ünnep! (4. oldal) Az ár az úr! (5. oldal) alkotóház a villás útelágazásnál (6. oldal) Nagyobb figyelmet az alföldi megyékre Képviselők az APEH-nél Székházról, fizetésről, ügyintézésről, szolgálatról A megye országgyűlési képviselői meghívást kaptak az Adó- és Pénzügyi Ellen­őrzési Hivatal Békés Me­gye; Igazgatóságától azzal a céllal, hogy tájékozódjanak az APEH munkájáról, a me­gyei feladatokról. A tegnap délelőtti látogatás sofán Orosz Tivadar igazgató és munkatársai fogadták és tá­jékoztatták a képviselőket. Bevezetőben szó esett a megalakulás körülményeiről, a szervezeti felépítésről, a személyi és tárgyi feltéte­lekről. Ennek kapcsán el­hangzott, hogy a most ké­szülő és sok ellenérzést ki­váltó székház nem helyi forrásból épült, a Pénzügy­minisztérium biztosított hoz­zá 115 millió forintot. Sok a szóbeszéd arról is, hogy az itt dolgozók kiemelt fizetést kapnak és prémium jár azért, ha nagy összegű adót hajtanak be. Az átlagkere­set 12 300 forint (bruttóban), prémium pedig egyáltalán nem jár adóbehajtás után — hallottuk. A munka ezzel szemben nem kevés, 60 ezer adóbevallásra, ennek feldol­gozására számítanak, ami rekordmennyiség. Az ügy­intézésben a gyorsaság, az udvariasság az elsődleges, az utóbbira most különösen nagy szükség van. Naponta több tucat érdeklődő keresi fel a szakembereket, segít­séget, tanácsot kérve a sze­mélyi jövedelemadó-bevallás elkészítéséhez. Ehhez tám­pontot nyújt ugyan a köz­érthetően megfogalmazott és díjtalanul rendelkezésre bo­csátott egységcsomag, de még így is gyakran szükség van szóbeli felvilágosításra. Szóltak a gondokról is, ne­vezetesen, hogy az árrend­szer ellenőrzésében, a látha­tatlan jövedelmek feltárásá­ban nem tudták teljesíteni a maguk elé tűzött célt. Az előbbinek kapacitásbeli, az utóbbinak a dolog termé­szetéből adódó oka van. A képviselők elismeréssel szóltak az APEH munkájá­ról, mint mondták, válasz­tóik köréből nem hallottak elmarasztaló megjegyzést. Közvetítették viszont azt, hogy az épülő díszes szék­ház irritálja az embereket, más, fontosabb célokra is elkelt volna az a 115 millió forint. A válaszban elhang­zott, hogy a mai közhangu­latban bizonyára nem kez­dődne el a székház építése, elkészültével viszont a kul­turált ügyintézés feltételei teremtődnek meg. Több kép­viselő felhívta a figyelmet arra, hogy továbbra is te­kintsék szolgálatnak mun­kájukat, egyszerre szolgál­ják az államot és az állam­polgárt. Számos gyakorlati kérdés is felmerült, melyre ,az igazgatóság munkatársai válaszoltak. A képviselők a további­akban az Országgyűlés már­ciusi ülésszakával összefüg­gő kérdésekről tárgyaltak, majd Szikszai Ferenc, a Ha­zafias Népfront megyei tit­kára adott tájékoztatót a megyei tanácselnök-válasz­tást előkészítő jelölésről, melynek kapcsán az ország- gyűlési képviselők is állást foglalnak majd. . s. F. Utóhangok egy tanácsülésről Ha bombát kézbesít a postás, nem bűnös? — Vívódtak a testületi tagok — Rokonszenves, ahogy Gally Mihály kiállt a nyilvánosság elé — Provokatív döntés volt — Kezd elfajulni a vezetüellenesség Amint azt a keddi békéscsabai városi tanácsülés na­pirendje, vitája, hangulata is bizonyítja, napjaink egyik kiemelkedő fontosságú kérdése a közéleti tisztaság, a feddhetetlenség. A téma iránt érdeklődők a Petőfi rá­dió Napközben című műsorának tegnapi adásában rész­leteiben is meghallgathatták a szakemberek vélemé­nyét, álláspontját. Amint elhangzott: a közéleti tiszta­ság átfogó politológiai kérdés, amelynek során megítél­hető, hogyan végzi munkáját egy vezető, és amelyben rendkívül nehéz a szándékot, az eredményt és a maga­tartást elválasztani. Tegnap reggelre jó néhány bejelentést hallhattunk visz- sza szerkesztőségünk üzenet- rögzítőjén a keddi városi tanácsüléssel kapcsolatban, ami arról tanúskodik, hogy olvasóink egy része már az esti híradások után elgon­dolkodott, véleményt alko­tott. A magnószalagon töb­bek között a következők áll­nak: — „Gallyt ismét megvá­lasztották! Ilyen nagy bi­zalmat adtak neki, mikor az egész város arra várt, hogy végre lemondjon. Senki nem akarta megválasztani, csak azok, akik ott voltak, mint tanácsválasztók. Egy ilyen embert nem kívánok a vá­ros élére." — Fel vagyok háborodva, a kedd esti tévét nézve, Gally Mihály nyilatkozatával kap­csolatban. Hosszú évek óta társaival együtt visszaélt a beosztásával. Lehetséges, hogy újra megússzák az igazságszolgáltatást? Üjra ki fogják őket mosdatni? Ez lenne a legnagyobb disznó- ság Békés megyében, ha ez sikerülne! — „Azt szeretném meg­kérdezni: ha egy postás tud­ja, hogy bombát kézbesít ki Az 1985-ben meghatáro­zott hosszú távú terület- és településfejlesztési célok ed­digi megvalósulásával, illet­ve a további feladatokkal foglalkozott tegnapi ülésén az Országgyűlés település- fejlesztési és környezetvé­delmi bizottsága. A vita alapjául az Országos Terv­hivatal tájékoztatója, illetve a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálati jelenté­se szolgált. Mindkét előter­jesztés hangsúlyt helyezett a gazdaságilag elmaradott tér­ségek gondjaira, a felzárkó­zásuk érdekében tett intéz­kedésekre. Elsőként Craveró Róbert, az Országos Tervhivatal el­nökhelyettese ismertette, hogy miért különösen fontos most az elmúlt három év­ben elért eredmények érté­kelése, illetve a feladatok meghatározása. A gazdasági, társadalmi életben bekövet­kezett változások miatt bi­zonyos súlypontokat át kell helyezni, a vitákon elhang­zó vélemények felhasználha­tók a Vili. ötéves terv elő­készítésénél. A tervezőmun­ka 1990 első negyedévére ér el olyan szintre, hogy akkor már az Országgyűlés elé ter­jeszthetik a terület- és te­lepülésfejlesztéssel kapcso­latos, a VIII. ötéves terv­időszakra szóló konkrét el­képzeléseket, kérve a képvi­selőket a prioritások kijelö­lésére. Emlékeztetett rá’ hogy az 1985. évi országgyűlési ha­tározat alapvetően új terü­let- és településfejlesztési politikát hagyott jóvá. Fő a címzettnek, akkor nem bű­nös? A postás idézőjelben van a Gally-féle ügyben." * * * Ezek után kíváncsiak vol­tunk arra, milyen a közvé­lemény hangulata, hogyan oszlik meg az emberek ál­láspontja a Békéscsabai Vá­rosi Tanács elnöke, dr. Gally Mihály bizalmi ügyével kap­csolatban, s mint ahogy az várható volt, a vélemények meglehetősen szélsőségesek. Természetesen korántsem a teljesség igényével kötöttünk csokorba néhányat; megkér­deztünk választópolgárokat, tanácstagot, országgyűlési képviselőt, szakembereket (néhányan névvel, . mások név nélkül nyilatkoztak, ezért most két kivétellel névtelenül közöljük azokat). Szarvas Andrásné ország- gyűlési képviselő meghívott­ként vett részt a keddi ta­nácsülésen. A parázs vita természetesen nem ismeret­len előtte: — Mindenkinek törvényes joga, hogy hangot adjon vé­leményének, és helyes is, ha azt fórum előtt, nyilvánosan teszi. Nélkülözhetetlen ugyanakkor, hogy a kultu­célként fogalmazta meg az arányosabb fejlesztést, a decentralizálást, azt, hogy mérséklődjön a termelőerők, valamint a népesség néhány pontra koncentrálódása. E program erősíteni kívánta a kisebb térségek közötti munkamegosztást, cél volt a foglalkoztatási körülmények javítása, az alapvető infra­strukturális ellátásban meg­levő jelentős különbségek mérséklése. A VII. ötéves terv szerényebb pénzügyi le­hetőségei miatt az ország- gyűlési határozatban megfo­galmazott feladatok végre­hajtása az elmúlt években csak megkezdődhetett. A megvalósítás ütemét a gaz­daság teherbíró képességé­hez kellett igazítani. Ennek ellenére prioritást kaptak a gazdaságilag legelmaradot­tabb területek felzárkóztatá­sát elősegítő intézkedések. A területekben, térségek­ben való gondolkodás szük­ségességéről szólt a vitában Vass Józsefné (Békés me­gye, 15. vk.) is, megjegyez­ve, hogy a nyugati, északi megyék a keleti országrész­szel összehasonlítva jóval előnyösebb helyzetet élvez­nek. Véleménye szerint fő­ként az alföldi megyékre kellene nagyobb figyelmet fordítani. A bizottsági ülés végezté­vel a képviselők megálla­podtak abban, a következő ülésszakon tájékoztatják a Parlamentet a két elkészült jelentésről,- és arról, hogy 1990 elején az Országgyűlés plénuma elé viszik a tele­pülésfejlesztési programot. rávlt hangvétel mindvégig megmaradjon. — Nagyon fontos témát feszegetett a testület; a köz­életi tisztaság szerepét, je­lentőségét ... — Olyan világban élünk, amelyben ez a fogalom az egész társadalomban, makro- és mikrokörnyezetben is egyaránt nélkülözhetetlen. Ami a tanácstagok szavazá­sát illeti: helyeslem, hogy bizalmat adtak dr. Gally Mi­hálynak a büntetőügy oefe- jezéséig. Mindenképpen szükséges lenne mihamarabb pontot tenni az ügy végére, mert senkinek sem használ a hónapokig tartó bizonyta­lanság. Az egyszerűség és gyorsaság érdekében persze a jogalkotás terén van első­sorban tennivaló. Varga János tanácstag, végrehajtó bizottsági tag egyetlen gondolatot ragadott ki a testületi ülés tanulsá­gaiból : — Aki végighallgatta a ta­nácsülést, láthatta, érezhet­te, hogy elég sok tanácstag nem ismerte részleteiben azt az ügyet, ami miatt Gally Mihályt a rendőrségen ki­hallgatták. Ezért időnként elbizonytalanodtak, nem volt lehetőségük, hogy teljessé­gében átéljék, értékeljék a kérdést, hiszen néhány óra alatt rengeteg információ, vélemény, ellenvélemény hangzott el. Érezvén a dön­tés súlyát, a testület tagiai komolyan vívódtak és meg­lehetősen tanácstalanok vol­tak. Ilyen körülmények kö­zött rendkívül nehéz meg­fontoltan dönteni. Vélemé­(Folytatás a 3. oldalon) Mérlegen a gyulai Bubiv és a sarkad! áfész Tanácskozott a megyei munkajogi bizottság A napjainkban végbemenő váltQzások következtében egyre nagyobb figyelem for­dul a munkajogi szaoályok- ra, s azok megtartására. Kü­lönösen felelősségteljes fel­adat hárul a munkaügyi döntőbizottságokra és a szak- szervezeti jogsegélyszolgála­tokra. Tegnap, Békéscsabán a Békés Megyei Munkajogi Bizottság dr. Molnár Margit elnökletével a Bubiv Gyulai Bútorgyárában és a sarkad; áfésznél tevékenykedő mun­kaügyi döntőbizottságok munkáját vitatta meg. A gyulai bútorgyárnak 300 dolgozója van. A múlt évben 182 millió forint termelési értéket állítottak elő. Jelén- tős volt az exportjuk is, mely meghaladta a 41 millió forintot. A tapasztalatok azt igazolják, hogy a vállalat nagy figyelmet fordít a mun­kaügyi viták megelőzésére. Ezt a célt szolgálják az egy­szerű figyelemfelhívások, melyeknek nincs jogi követ­kezménye, de nagymérték­ben hozzájárulnak a mun­kafegyelem erősítéséhez. A munkaügyi döntőbizottság a múlt évben mindössze há­rom ügyet tárgyalt. Felleb­bezésre egy esetben sem ke­rült sor. A viták megelőzé­sére nagy gondot fordí­tanak, s ugyanakkor körül­tekintéssel és megalapozot­tan hozzák meg a döntést. A kereskedelemben némi­leg eltér a helyzet a terme­lővállalathoz képest a mun­kaügyi viták számát tekint­ve. A bolti dolgozók anyagi felelőssége ugyanis közvetle­nebbül jelentkezik. A Sar­kad és Vidéke ÁFÉSZ-nak 413 dolgozója van. A mun­kaügyi döntőbizottság a múlt évben 15 fegyelmi-, 45 kár­térítési üggyel és 42 eset­ben pedig leltárhiánnyal foglalkozott. Az áfész gaz­dálkodását tekintve megyénk hat legjobb szövetkezete kö­zé tartozik. A szúrópróba­szerűen átnézett ügydarabok alapján a megyei munkaügyi bizottság megállapította, hogy akár a tárgyalás kitű­zése a munkaügyi vitákban, majd a tényállás megnyug­tató tisztázása, a döntőbi­zottság határozatai jogsze­rűek és szakmailag is kifo­gástalanok. Az ügyek jelle­ge és döntési nehézségei az ágazatban bekövetkezett vál­tozásokat — új üzemelési módok bevezetése — tükrö­zik. A döntések meghozata­lában legtöbb gond az egy­szerűsített jövedelemérde­keltségi üzletek elszámolásá­ból adódott. Ezekkel kap­csolatban volt a legtöbb fel­lebbezés is. Gyakran szakér­tőt is igénybe kellett venni. Az áfész munkajogi bizott­sága figyelmet szentel a megelőzésre is. A tudomá­sukra hozott ügyeket az áfész gazdasági vezetőivel is megtárgyalják. Javaslataikat a szövetkezet vezető; figye­lembe veszik. A megyei munkajogi bi­zottság a tapasztalatokat összegezve a gyulai bútor­ipari vállalat és a sarkadl áfész munkaügyi döntőbi­zottságainak munkáját elis­merésre méltónak ítélte. Ez­után szóbeli tájékoztatót hallgatott meg a Szellőzőmű­vek sarkadi gyáránál műkö­dő munkaügyi bizottság te­vékenységéről. A tanácsko­zás bejelentésekkel zárult. S. J. Mínusz 50 és plusz 50 Celsius-fok hőmérséklet között is biz­tonságosan üzemelő, a talaj egyenetlenségeihez jól alkal­mazkodó, Szovjetunióban gyártott földmunkagépet próbál­nak ki a Mátraaljai Szénbányák visontai, Thorez-külfejtéses bányaüzemében. A Csebokszári Traktorgyár T—330 típusú földmunkagépe — amely eddig ezerötszáz órát dolgozott már Visontán — jól vizsgázott. A jövőben húsz ilyen 300 és 500 lóerős gépet kívánnak rendszerbe állítani a külfejté- ses bányaüzemben. A T—330-as munka közben vizsgázik a visontai Kelet II. bányában , Fotó: H. Szabó Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents