Békés Megyei Népújság, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-10 / 35. szám

1989. február 10., péntek o Weöres Sándor temetése Gyászolók sokasága kísér­te utolsó útjára csütörtökön a Farkasréti temetőben a 75 esztendős korában elhunyt Weöres Sándort. A katolikus egyházi szer­tartást követően a ravatal­nál elsőként Esterházy Pé­ter író búcsúzott a költőtől. A gazdag életműről szólva elmondta1 csak a magyar emberek ismerhetik meg, egészében Weöres Sándor költői nagyságát, mert tel­jességükben csak magyar nyelven fogadhatók be ver­sei. Határ Győző író beszédé­ben arról a költői tehetség­ről szólt, amely csak nagy ritkán adatik meg. Puskin nyomán vallotta, hogy a köl­tészet üzenete nem lehet más, mint maga a költészet, így a politika viharzónájá­ban is képes volt függet­lenségét bármely politikai befolyástól megőrizni. Ezt a politikai független­séget, költői szabadságot említette meg Czibere Ti­bor művelődési miniszter is, a költő emléke előtt tiszte­legve. Weöres Sándor költő­fejedelem volt — mondotta —, a fejedelmi magatartás azonban távol állott tőle. Sokkal inkább polgár volt, a szó legnemesebb értelmé­ben. Századunk egyik leg­jelentősebb lírai életművét értékelve megállapította, hogy az tökéletes kifejezője a közös és az egyéni lét harmonikus egységének. Szombaton: nyilvános pártértekezlet Orosházán Orosházán a város és környéke kommunistáinak kül­döttei pártértekezletre ülnek össze február 11-én, szom­baton . reggel 8 órai kezdettel a pártszékházban. Amint azt a héten már hírül adtuk, a városi pártbizottság el­ső titkári funkciójára előzetesen három jelöltet állít a küldöttek javaslatai alapján a jelölést előkészítő bizott­ság: Demeter Sándort, a városi pártbizottság titkárát, dr. Körmendi Jánost, a városi pártbizottság titkárát és Sinkó Józsefet, a megyei pártbizottság politikai mun­katársát. A két titkári funkció betöltésére négy jelöltet javasol a bizottság. Az orosházi városi pártértekezlet nyilvános az érdek­lődők számára. Tanácsülés Tótkomlóson Mire telik az idén? Az egészségügyi ellátás, az oktatás (iskolák, óvodák) és a szociális gondoskodás nem szenvedhet hiányt a pénzte­lenség ellenére sem. Leg­alább az eddigi színvonalat tartani kell, esetleg a fej­lesztések rovására is — ez az álláspontja Tótkomlós Nagyközség Tanácsának. A testület február 9-én, teg­nap délután Juhász Pál ta­nácselnök vezetésével meg­tartott rendes ülésén tár­gyalt az idei költségvetésé­ről, amelyet pontosan 59 millió 744 ezer forint bevé­tellel és ugyanennyi kiadás­sal elfogadott a testület. A fő bevételi források kö­zött szerepelnek a különböző adók és illetékek, a műkö­dési bevételek, a lakossági településfejlesztési hozzájá­rulás és az állami támoga­tás. A kiadások zömét a Postarablás történt csütörtö­kön délelőtt a Heves megyei Szajla községben. Ismeretlen tettesek zöld színű 1200-as La­da személygépkocsival — mint kiderült: lopott autóval — ér­keztek a községbe, és a postán a hivatal vezetőjét fegyverrel kényszerítették az ott őrzött pénz átadására. Ezután Bükk­működési-fenntartási költsé­gek alkotják, amelyhez még hozzájön az ÁFA. Fejleszté­sekre, szintén az ÁFA-vai együtt, az előzetes elképze­lések szerint mintegy 4 mil­lió 350 ezer forint juthat, ebből készülhet el a Dózsa György utcában a kövesút, ebből kell törleszteni a ko­rábbi fejlesztésekre — ta­nácsi lakásépítés, napközis konyha, reumatológia — fel­vett hiteleket és kamatokat — mindez az idén csaknem 2 millió forintot tesz ki. A fiatalok lakástámogatásá­ra tavaly 200 ezer forintot tudott nyújtani a tanács, s az idén azért ennél többet, mintegy 640 ezer forintot kí­ván e célra fordítani. A nagyközségi tanács költ­ségvetésében kiemelten sze­repel a szociálpolitika; ilyen célokra mintegy 3 millió 370 szék irányába menekültek az elrabolt 86 ezer forinttal, majd az autót hátrahagyva ismeret­len helyre távoztak. Az eddigi adatok alapján a fegyveres rablást két 17—18 év körült személy követte el. Egyikük vékony testalkatú, barna hajú, szilvakék dzsekit és sötétkere­tes szemüveget viselt. Kezé­ezer forintot terveznek. Ezen belül a legtöbb, 1 mil­lió 349 ezer forint a rend­szeres szociális segélyre elő­irányzott összeg, de szere­pel ebben rendszeres neve­lési segély, rendkívüli szo­ciális segély éppúgy, mint körzeti házi gondozási szol­gálat és az idősek klubja. A tanácsülés másik fő té­mája volt tegnap a nagy­községi MHSZ honvédelmi klub tevékenysége, amelyről Lóczi János klubtitkár adott számot. A testület elisme­réssel nyugtázta a klub munkáját. Ezen az ülésen hagyta jó­vá a nagyközségi tanács ez évi munkatervét. Eszerint az idén még három alkalom­mal tartanak rendes ülést: június végén, szeptember végén és december második felében. Napirendre kerül többek között az áfész ke­reskedelmi tevékenysége, a lakosság áruellátása, a te­lepülés rendezési tervének módosítása, a közrend és közbiztonság. T. I. ben pisztoly volt. A másik sze­mély erősebb testalkatú. fe­jén szökés-vöröses parókával, a kezében duplacsövű rövidített vadászfegyver volt. A rendőrség kéri azokat, akik a bűncselekmény elkövetésével és az elkövető személyekkel kapcsolatosan bármilyen fel­világosítást adni tudnak, sze­mélyesen, vagy telefonon a He­ves megyei Rendőr-főkapitány­ságon, illetőleg bármely rend* őri szervnél jelentkezzenek. Gondok az állami gazdaságokban . Az állami gazdaságoknál még nem működik kellő ha­tékonysággal a vállalatirá­nyítás önkormányzati rend­szere — állapították meg az Állami Gazdaságok Orszá­gos Egyesülésének csütörtö­ki igazgatósági ülésén. Elmondták: három évvel ezelőtt vezették be az álla­mi gazdaságokban az ön- kormányzat új rendszerét. Az egyesülés 131 tagvállala­ta közül 96-nál vállalati ta­nács, a többinél küldöttgyű­lés, illetve közgyűlés a leg­főbb irányító testület. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az új veze­tési formák csak részben váltak be, mivel a testületek működési feltételeit megha­tározó jogszabályok egy ré­szének felülvizsgálata, illet­ve módosítása elmaradt. Még ma is számos olyan jogszabály van érvényben, amely a korábbi államigaz­gatási irányítási rendszerhez kapcsolódva jelenleg korlá­tozza, esetenként lehetetlen­né teszi a testületek, sőt az általuk megválasztott gazda­sági vezetők döntését. A vitában többen is kifo­gásolták, hogy legalább 20 olyan munkakör van az ál­lami gazdaságokban, ame­lyet kötelező betölteniük, függetlenül attól, szükség van-e rá. Szervezeti és mű­ködési, munkavédelmi, újí­tási, selejtezési és más sza­bályzatokat kell kidolgozni­uk. Fegyveres postarablás Zárszámadó közgyűlésekről jelentjük (Folytatás az 1. oldalról) özvegy Molnár Györgyné féltve őrzött fekete táskájá­ba csúsztatja a könyvet. — Szerencsés dolog, ha az em­ber jól gazdálkodó szövet­kezet nyugdíjasa — mondja. — Járandóságomat a tsz 2200 forintról 3500 forintra kiegészítette. Higgyék el, na­gyon örülök. Igaz, 58 éves koromig sokat kellett dol­goznom, hogy élvezhessem a nyugdíjat. A háztáji kukori­cát is hazahozzák. Nem kell intéznem semmit. Vistik M. szerelő jó han­gulatát már nemcsak az ün­nepnek és az eredménynek köszönheti. — Jól zárt a szö­vetkezet. Lenne a boríték­ban is sok pénz — mondja, miközben nyelve meg-meg- botlik, csakhogy az a fránya adó, akár a felét is elviheti. — Engem csak nagyapó­nak szólítanak a szövetke­zetben — mondja Borgula András nyugdíjas. — Még ma is figyelemmel kísérem a tsz sorsát. A munkahelyi kisgyűlésekre is elmentem. Nem tudtam volna otthon maradni. Kovács Péter tsz-elnök az ünnepélyes közgyűlésen a Dózsa Tsz történetének leg­jobb eredményéről számol­hatott be. Az 1988-as év mérleg szerinti nyeresége 70,8 millió forint, 1,22 mil­liárd forint az árbevétel, a szövetkezet termelési értéke 748 millió forint. A jó ered­mény, a rekord árbevétel azonban azt is jelenti, hogy a tavalyi 79 millió forint befizetéssel szemben ez év­ben 128 millió forint kerül a Dózsa Tsz-ből az állami költségvetésbe. — A tagság és a vezetés kitartó munkája, az önálló érdekeltségi rendszer beve­zetése, a szigorú költséggaz­dálkodás, és a szerkezetvál­tással egybekötött, össze­hangolt fejlesztések eredmé­nye, az idei év sikere — mondotta többek között hoz­zászólásában a szövetkezet elnöke. A jövőt illetően az elnök új tervekről, egy iz­raeli—osztrák—magyar ve­gyes vállalat létrehozásáról, önálló exportjog megszerzé­séről szólt. Ünnepi beszédé­nek végén elmondta: — Bár­milyen alternatív vélemé­nyek hangzanak is el, s arkáhány új szervezet jön létre, nekünk meg kell be­csülnünk a szövetkezet negyven évét és meg kell tennünk mindent azért, hogy a jövő évben 90 millió fo­rintos nyereségtervünket tel­jesítsük. R. G. A Műszertechnika Kisszövetkezet megvette a csődbe ment budapesti székhelyű Elektronikai Vállalatot, amely főként eredménykijelzőket állított elő. A szövetkezet a gyárvásár­lással tovább bővíti kapacitását. Idén már 3 milliárd fo­rintra növeli termelését, exportját pedig megduplázza. Erre annál is inkább megvan a reménye, mert olyan cégekkel folytat tárgyalásokat, mint az amerikai Bechtel és az I Occidental Petroleum. Képünkön: nyomtatott áramköri la­pok fúrása számítógép segítségével MTI-fotó: Balaton József Ülést tartott a Minisztertanács 11 kormányszóvivő tájékoztatója A Minisztertanács ülését követő hagyományos tájé­koztatón Marosán György szóvivő az újságíróknak el­mondta: a kormány meg­hallgatta az Országos Terv­hivatal elnökének jelentését az 1988. évi népgazdasági terv végrehajtásáról. A tá­jékoztatást tudomásul véve úgy ítélte meg, hogy a nép­gazdasági terv legfontosabb célja, a külgazdasági egyen­súly alakulására vonatkozó 1988. évi terv megvalósult. Kedvező, hogy ezt a kon­vertibilis viszonylatú export dinamikus növekedésével si­került elérni. A kormány tárgyalt a köz­vélemény által nagy érdek­lődéssel kísért, 1995-re ter­vezett Budapest—Bécs Vi­lágkiállítás előkészítéséről is. A Minisztertanács ülésén hangsúlyozták, hogy hazánk a tervezett osztrák—magyar együttműködés keretében vállalni tudja a kiállítás megrendezését. Ugyanakkor szükségesnek tartja, hogy egymástól független szakér­tői csoportok elvégezzék a rendezvénnyel összefüggő gazdaságossági számításokat, s a végleges döntést ezek ismeretében kell meghozni. A testület tudomásul vette a magánkereskedelemről szó­ló törvényerejű rendelet mó­dosítására vonatkozó javas­latot. Ennek egyik fontos vo­nása, hogy a kistermelői és kereskedői tevékenység kö­zelebb kerülhet egymáshoz. A szabálysértések újrasza­bályozásának elveit tartal­mazó előterjesztésről Maro­sán György kifejtette: a ja­vaslat következetes az egy­ségesítésre törekvésben, és haladó felfogást képvisel az elzárás büntetés eltörlése, valamint a büntetőjogi és szabálysértési tényállások világos elhatárolása tekinte­tében. A Magyar Rádió munka­társa az 1956 értékelésével, Nagy Imre szerepével kap­csolatos dokumentumok iránt érdeklődött. A szóvivő tájékoztatásából kitűnt : az ügyben illetékes Igazságügyi Minisztérium hosszabb idő óta intenzív kutatást végez és rendszerezi az iratokat. A befejezéséhez közeledő mun­káról Kulcsár Kálmán mi­niszter egyértelmű, korrekt és kielégítő felvilágosítást ad majd. A Magyar Távirati Iroda munkatársa — utalva arra, hogy a különböző új társa­dalmi szervezetek esetenként megkérdőjelezik a mezőgaz­dasági nagyüzemek jövőjét — megkérdezte: a kormány tagjai milyennek ítélik meg e gazdaságok kilátásait. Tu­dakozódott arról is: van-e valós alapja az útlevélilleték árának emelésével kapcsola­tos híresztelésnek. Az utóbbi kérdésre vála­szolva a szóvivő elmondta: e híresztelésnek semmiféle alapja nincs, tehát rémhír­nek tekinthető. A nagyüze­mek helyzetével összefüggés­ben kifejtette: ezeknek a jö­vőben is meghatározó sze­repük lesz a mezőgazdaság­ban. A nagyüzemek hozzájá­rulnak a piac stabilizálásá­hoz, és jelentős segítséget nyújtanak a háztáji gazda­ságoknak, integrálják azok tevékenységét. Ahhoz, hogy a jelenleginél hatékonyab­ban tudjanak működni, le­hetővé kell tenni más tí­pusú szövetkezetté, más gaz­dasági szervezetté való át­alakulásukat. Korszerűsíte­ni szükséges a tagok anya­gi és tulajdonosi érdekeltsé­gét, a bérmunkásszemléletet vállalkozói, tulajdonosi tu­dattá kell átformálni. Felforrósodott társadalmi légkörben élünk, a legkü­lönfélébb nézetek látnak napvilágot, hat-e ez, és ho­gyan a kormányra — kér­dezte a Népszabadság mun­katársa. Magyarország a gyors át­alakulás, a forrongás álla­potában van — válaszolta a szóvivő. A gazdaság bizo­nyos területein éles ellent­mondások és válságjelensé­gek halmozódtak fel. A re­álbérek csökkenése miatt egyre szélesebb társadalmi rétegek jutnak el tűrőképes­ségük határához. Ebben a helyzetben a kormány szá­mára alapvetően fontos, hogy bzitos hátországa le­gyen, tehát egységes, ugyan­akkor a reformok iránt el­kötelezett kormánypárt áll­jon mögötte. A kormány tisztában van azzal, hogy programját csak társadalmi gazdasági' és belpolitikai közmegegyezés birtokában tudja végrehajtani. E köz- megegyezés létrehozását azonban megnehezítik az el­mérgesedett, történelmi gyö­kerű problémák, amelyek erős érzelmi hatást kivált­va szembeállítják a társa­dalom különböző rétegeit. A kormány rendezni kíván­ja ezeket az ügyeket, kö­vetkezetesen kíván előre­haladni a megkezdett úton. Alapvető társadalmi érdek fűződik a politikai stabili­tás megőrzéséhez is. A kor­mánynak ebben a munká­jában döntő segítséget nyújt­hat egy olyan párt, amely cselekedeteiben egységes, re­formpolitikájában követke­zetes, s amely nem a körül­mények kényszerének hatá­sára cselekszik, hanem elé­be megy a történelmi kihí­vásoknak. Ehhez a célhoz fog közelebb vinni a Köz­ponti Bizottság február 10-i és 20-i ülése — vélekedett Marosán György . A Magyar Hírlap munka­társának kérdéseire vála­szolva a szóvivő közölte: a forint leértékelése ma nem időszerű. A társadalmi szervezeteknek a most el­fogadott rendelet értelmé­ben lehetőségük lesz arra, hogy ha vállalkozói tevé­kenységet is folytatnak, az ebből származó bevételeiket — amennyiben alaptevé­kenységükre fordítják — az adóalapból leírhassák. A szabálysértési eljárás el­veinek változtatásával kap­csolatos kérdésre (Képes Hét) felelve a szóvivő hang­súlyozta: a szabálysértések közül átminősítenek olyan súlyú intézkedéseket, ame­lyek voltaképpen a büntető­jog körébe tartoznak, és ezekben az ügyekben már bíróság fog ítéletet hozni. Azt is a bíróságok ellenőrzé­se alá kívánják helyezni, amikor a pénzbírság elzárás­ra való átváltásáról van szó. A kormány törekvése az, hogy megfeleljen a Polgári és Politikai jogok Nemzet­közi Egyezségokmányából fakadó követelményeknek. A Bécs—Budapest Világ- kiállítás megrendezésével kapcsolatos kérdésre (Mai Nap) válaszolva Marosán György elmondta: ha az or­szág vállalja, hogy önmagát felülmúlva fog dolgozni, ak­kor egy ilyen világkiállítás megrendezése, az ebben való részvétel a magyar gazda­ság számára semmivel sem pótolható húzóerőt jelent. Ha viszont részt veszünk ebben a vállalkozásban, de nem va­gyunk képesek a teljesítmé­nyünket növelni, az minden bizonnyal gazdasági össze­omláshoz vezethet. Az or­szággyűlésre, és egyáltalán a magyar társadalomra tarto­zik az, hogy eldöntse, vállal­ja-e ezt a kockázatot. A Népszava munkatársa a társadalmi szervezetek gaz­dálkodásának szabályozásá­ról kért bővebb tájékozta­tást. A kormányszóvivő vá­laszában kijelentette: a Pénzügyminisztérium rende­leté mindenekelőtt azt az alapelvet tekinti fontosnak, hogy a társadalmi szerveze­teknél a pénz felhasználását és ennek ellenőrzését minél egyszerűbb szabályok hatá­rozzák meg, másrészt pedig azt, hogy minél kevesebb le­gyen a közvetlen felsőbb szintű előírás.

Next

/
Thumbnails
Contents