Békés Megyei Népújság, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-10 / 35. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek ! N É PÜJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. FEBRUÁR 10., PÉNTEK Ara: 4,30 foriní XLIV. ÉVFOLYAM, 35. SZÁM Mai számunkból: A kormányszóvivő tájékoztatója (3. oldal) Mire telik az idén? Tanácsülés Tótkomlóson (3. oldal) Burgonyarothadás Somogybán (4. oldal) Heti rádió- és tv-müsor (5—6. oldal) Kire és mire számít az edző? (8. oldal) Illést tartott a Minisztertanács Ma kezdi meg tanácskozását az MSZMP Központi Bizottsága Az MSZMP Központi Bizottsága mellett működő Tanácsadó Testület ülést tartott, s megvitatta a február 10-ére összehívott KB-ülés napirendjével összefüggő kérdéseket. Mint ismeretes, Grósz Károly főtitkár előterjesztésében időszerű belpolitikai témákat vitat meg a testület. A múlt év december 15-én megválasztott testület párttag és párton- kívüli szakértői egyaránt hangsúlyozták az időszerű belpolitikai lépések fontosságát, a demokratikus politikai pártok lehetséges alapításának és az alapítás jogi szabályozásának jelentőségét, valamint a prog- *- resszív politikai erők ösz- szefogásának, történelmi tapasztalatokkal is megerősített szükségességét. A Tanácsadó Testület több tagja sürgette a gazdasági— műszaki haladást hátráltató számos akadály, kötöttség és elavult előírás halogatás nélküli kiiktatását. Hangsúlyozták továbbá az elegendő és megfelelő árualap megteremtésének döntő fontosságát abban, hogy az ország társadalmi és gazdasági stratégiai céljai elérhetők, illetve fenntarthatok maradjanak. A testület megbízta a munkabizottság elnökét, hogy javaslataikat, indítványaik változatait ismertesse a Központi Bizottság soros ülésén. Grósz Károly, az MSZMP főtitkára részvételével csütörtökön tanácskozást tartottak az MSZMP megyei és megyei jogú bizottságainak első titkárai. A megbeszélésen jelen voltak a Központi Bizottság titkárai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság osztályainak és intézményeinek vezetői. A résztvevők konzultációt folytattak az Alkotmány koncepciójáról és időszerű belpolitikai kérdésekről. A Minisztertanács csütörtöki ülésén megvitatta az 1988. évi népgazdasági terv végrehajtásáról, valamint a tavalyi és az 1989. év eleji monetáris folyamatokról készített jelentést. A kormány javasolta a magánkereskedelemről szóló törvényerejű rendelet módosítását. A Minisztertanács előterjesztéseket hallgatott meg az agrárpolitika megújítási koncepciójáról, továbbá a szabálysértések újraszabályozásának elveiről. A kormány határozatot hozott a társadalmi szervezetek gazdálkodói tevékenységéről. A Minisztertanács megtárgyalta a Budapest—Bécs Világkiállítás előkészítésének helyzetéről szóló előterjesztést. A kormány elfogadta az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökének előterjesztését a Központi Műszaki Fejlesztési Alap 1989. évi felosztásáról. (A kormányszóvivő tájékoztatója a 3. oldalon.) Tiszta döntési, felelősségi, hatásköri viszonyokra van szükség Dr. Soós Tibor előadása Szeghalmon „A tulajdonformák — állami, szövetkezeti, magán — minősítése nem vezetett eredményre. Bebizonyosodott, kizárólag az a fontos, miként vizsgáznak a termékek a világpiacon. A vevőt nem érdekli, hogy az adott árut milyen tulajdon alapján hozták létre” — mondta egyebek között tegnap délután dr. Soós Tibor, az MSZMP KB parlamenti szakértője, osztályvezető-helyettes Szeghalmon, a városi pártbizottság által szervezett vitafórumon. Előadásában két témát elemzett; először a politikai intézményrendszerünket, másodszor az Ország- gyűlés munkáját, funkciójának napjainkban tapasztalt változásait. Az első témáról szólva kiemelte, hogy a hatáskörök „összecsúszása” miatt — a hatalmi hierarchia valamennyi szintjén — elmosódott a személyes felelősség. A politikai intézményrendszerünket a következő időszakban teljesen újjá kell építeni. Ezzel egy időben kell megoldani a gazdasági feladatokat is. Helytelen az a nézet, amely szerint külön kellene választani a két dolgot, s először csak az egyikkel foglalkozzunk. A tennivalók nagyságát jelzi, hogy szinte feudálszocialista viszonyok alakultak ki napjainkra, mert a gazdasági és politikai kérdéseket hierarchikus szempontok szerint oldottuk meg... A politikai intézményrendszer megújításakor a jogállamiság megteremtésére gondolunk. De ezt csak tiszta döntési, felelősségi és hatásköri viszonyok megteremtésével lehet elérni. Az érdekek tagozódása, a politikai pluralizmus természetes velejárói egy demokratikus társadalomnak. A parlamentről szólva dr. Soós Tibor kiemelte: az Országgyűlés ma túlfokozott érdeklődés közepette végzi munkáját. Korábban a törvényhozásnak egyfajta díszfunkciója volt, mert máshol született döntéseket legalizált. Igazolni lehet azonban, hogy ez a parlament nagyon sokat tett az országért, törvények sokaságát alkotta meg, megnyirbálta az Elnöki Tanács jogkörét, egyszóval kezd megszabadulni díszfunkciójától. A képviselők elérték, hogy a legfontosabb kérdések az Országgyűlés elé kerüljenek! A Bős—Nagymaros-vita kapcsán egyfajta bizalomvesztés volt tapasztalható, ugyanakkor tény: a társadalom illúziókat is táplál az Országgyűlésről. Egyre többen vallják, hogy ha nem tudunk kilépni a döntések előtt a nyilvánosság elé, akkor a lakosság bizalmát szinte lehetetlen megszerezni. A „Hogyan tovább?” kérdésre több válasz is adható, hiszen a jelenlegi elképzelések szerint a két-, vagy az egykamarás parlamentnek egyaránt lehet létjogosultsága. Az is elképzelhető, hogy a képviselők — legalábbis, akik igénylik ezt — mandátumuk idejére főállásban végzik ezt a politikai munkát. A kérdésekre válaszolva az előadó érintette a tanácsok előtt álló feladatokat, a helyi önkormányzatok szerepének változását, az állam- igazgatással szembeállított követelmények módosulását. Végül egy személyére vonatkozó kérdést kapott: igaz-e a hír, amely szerint a neve szerepel — lakossági kezdeményezésre — a megyei tanács elnökjelöltjeinek listáján? Dr. Soós Tibor így válaszolt: az állampolgárok kezdeményezését nagyon jó érzéssel fogadtam, jólesett, hogy személyemre is gondoltak. Az eddig végzett munkám vesztené el hitelét, ha nem vállalnám a jelölést. Elképzeléseim is vannak a feladatokra. Illúzióim nincsenek a közéletünkről, de ha elnyerem a bizalmat, akkor visszajövök Békéscsabára. Farizeus sem vagyok, bevallom: ha már elindulok, akkor nyerni is szeretnék a tanácselnök-választá6on (lovász) Megalakul a Magyar Faluszövetség A Hazafias Népfront Országos Titkársága a községi kérelmeket figyelembe véve kezdeményezi a Magyar Faluszövetség megalakulását. Ennek érdekében előkészítő bizottságot küldött ki, amely csütörtökön megvitatta a leendő szövetség működésének alapelveit és alapszabály-tervezetét. Már az előkészítő munka során beigazolódott, hogy a falvak lakossága határozottan igényid a kis- és nagyközségek érdekeinek intézményesített és hatékony képviseletét. Olyan érdek- védelmi szervezet létrehozása látszik indokoltnak, amely a lakosság közvetlen képviseletén keresztül hozzásegít a falvak meggyengült pozíciójának megerősítéséhez. A Magyar Faluszövetség megalakításáról a döntő szót a községeknek kell kimondaniuk. II kitüntetés felelősség is egyben Átadták a Darvas József Irodalmi Emlékdíjat Sándor Antal, Orosháza tanácselnöke mondott bevezető szavakat a Darvas Irodalmi Enf- lékdíj átadásán Fotó: Gál Edit — A Dumitrás Mihály által alapított „Darvas József Irodalmi Emlékdíj"-at első alkalommal három évvel ezelőtt kapták meg az arra érdemesek — mondotta Sándor Antal, Orosháza tanácselnöke, egyben az emlékdíj kuratóriumának elnöke tegnap délelőtt Orosházán, a városi tanács vb-termében, amikor három év után újra sor került a díjak kiosztására. — A szülőföld is tiszteleg Darvas József irodalmi és közéleti munkássága előtt a háromévenként odaítélt emlékdíjakkal, melyek az idén is jelzik, hogy az író szelleme él és a korszerű magyar irodalom, a színházkultúra megteremtésében változatlanul inspiráló hatású. A továbbiakban dr. Szabó Ferenc megyei múzeumigazgató ismertette a kitüntetettek névsorát és méltatta munkásságukat. Tar Sándor. fiatal . debreceni író alföldi kötődésű műveiért érdemelte ki az emlékdíjat, Bata Imre, az Élet és Irodalom főszerkesztője Darvas József irodalmi munkásságát bemutató és értékelő cikkeiért, Miszlay István, a Népszínház igazgatója Darvas színpadi alkotásainak bemutatásáért (Békéscsabán és Kecskeméten a Szakadék, a Gyulai Várszínházban a Törökverő), Varga Zoltán, az orosházi városi könyvtár igazgatója pedig az Olvasó Népért mozgalomban kifejtett, jelentős sikereket hozó munkásságáért kapott Dar- vas-emlékdíjat. A négy kitüntetett közül ketten — Miszlay István és Varga Zoltán — voltak jelen, Tar Sándor betegsége okán mentette ki magát, Bata Imre pedig csütörtöki elfoglaltsága miatt szerdán vette át a díjat. A díjkiosztó ünnepség után dr. Körmendi János, a városi pártbizottság titkára köszöntötte a kitüntetetteket, szavaira Varga Zoltán válaszolt, hangsúlyozta a díjazottak további felelősségét Darvas József emlékének ápolásában, munkásságának közkinccsé tételében. (s. e.) Zárszámadó közgyűlésekről jelentjük Kevermes Mintegy félezren gyűltek össze tegnap délelőtt a ke- vermesi művelődési házban. A fiatalabb, idősebb és nyugdíjas tsz-tagok, valamint a meghívott vendégek — köztük Púja Frigyes nyugalmazott külügyminiszter, országgyűlési képviselő — jelenlétében Farkas Béla, a helyi f.enin Termelőszövetkezet elnöke adott számot az 1988-as gazdálkodási eredményről. Az elnök beszámolójának első részében érintette azokat a feltételeket, amelyek között gazdálkodniuk kellett tavaly a kevermesieknek. A mezőgazdaság eredményeit nagymértékben befolyásoló időjárási körülményeken túl szólt a közgazdasági és kereskedelmi helyzetképről, valamint az 1986 óta bevezetett váltó fogadtatásáról. Szerencsére a Kevermesi Lenin Tsz-nek nem volt különösebb gondja a váltókkal, noha 40 napig hitelekből élt, a szövetkezet pénzügyi helyzete mégis szilárd maradt. A termelőszövetkezet termelési eredményeiről Farkas Béla elmondta, hogy a növénytermelés hozamai jónak, illetve jó közepesnek értékelhetők. Sajnos, kukoricából nem sikerült a hektáronkénti 9 tonnás átlagtermés fölött betakarítani, borsóból és- cukorrépából viszont jóval több termett a tervezettnél. A répa cukor- tartalma azonban alacsonyabb volt, mint az ezt megelőző évben. Az állat- tenyésztési ágazat a tervezett szinten teljesítette feladatait. Az ezen a téren elért eredményeket elsősorban az önköltségek csökkentésével realizálta a szövetkezet. . Az alaptevékenységen kívül, ha volumenében nem is nagy, de jelentőségében igen fontos az ipari melléktevékenység, mivel a tagok majdnem egyharmada dolgozik a vasüzemben, illetve a varrodában! Kiemelt szerepe van továbbá a háztáji gazdaságnak. amely a tervezett 24 millió forintos árbevétel helyett elérte az 56 milliót. összességében az elmúlt évi gazdálkodás bevétele csaknem 322 millió forint lett, s a kiadásokat leszámítva mintegy 22 millió forint nyereséget hozott a termelőszövetkezetnek. Ez megközelíti a tavalyi nyereséget, s a téesz elnöke azzal biztatta a kollektívát: ha a szabályzók így maradnak, és a tagok szorgalma sem lankad, akkor megtartható ez az eredmény az idén is. A mezőgazdasági munkában elért eredményeiért a Magyar Agrártudományi Egyesület emlékéremmel tüntette ki a Kevermesi Lenin Termelőszövetkezet tagságát. Farkas Béla pedig a társadalmi, tudományos tevékenységéért a MAE aranykoszorúját vehette át Borbély Lászlótól, a MAE megyei szervezetének titkárától. B. A. Szarvas Ünnepélyesen öltözött szövetkezeti tagok és dolgozók igyekeztek tegnap Szarvason a kultúrház felé, hogy részt- vegyenek a Dózsa Termelő- szövetkezet zárszámadó közgyűlésén. Az előcsarnokban minden érkező ember könyvet kap. A Dózsa Tsz ugyanis ma ünnepli negyvenéves évfordulóját, és Szabó Pál Miklós „Göröngyös úton” című könyve az eltelt negyven évről szól. Néhányan olvassák. mások fel-felnyitják a regénynek is beillő ajándék könyvet. (Folytatás a 3. oldalon)
