Békés Megyei Népújság, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-07 / 32. szám
NÉPÚJSÁG 1989. február 7., kedd ' Városi diákszövetség Békéscsabán „Elméletben szép, működőképes elképzeléseket fogalmaztak meg nekünk, de...” (Folytatás az 1. oldalról) Papp Gábort, a városi diiáktanács elnökét (a 611. számú szakmunkásképző és szakközépiskola tanulója) és Zelenyánszki Andreát, a közgazdasági szakközépiskola KISZ-szervezetének titkárát rövid beszélgetésre kértük a felhívás kapcsán, legelső kérdésünk ez volt: — A középiskolások képviselői miért éppen most jutottak el arra az elhatározásra, hogy egy ilyen értelmű felhívást, programot fogalmazzanak meg? Papp Gábor a következőkkel kezdte válaszát: — Ez idáig felülről irányítottak bennünket olyan emberek, akik valójában nem érezték át az „egyszerű mezei KISZ-tagok” helyzetét. Igaz. elméletben szép, működőképes elképzeléseket fogalmaztak meg nekünk, de ezek rendre kivitelezhetetle- nek voltak a gyakorlatban. Vagy pénz nem volt rájuk, esetleg a jelenlegi tinédzserek sem azok az idealizált személyek, akiket a tankönyvekben megálmodtak. — Ezeket a gondolatokat a korábbi években, évtizedekben épp így leírhattuk volna, úgyhogy még mindig nem kaptuk meg a választ; miért éppen ma van szükség erre a váltásra? Zelenyánszki Andrea már kategorikusabban fogalmaz: — Ma már egyre több diáktársunk nem hisz a KISZ- ben, a programban és az elvekben sem. — Mit értsünk elvek alatt? Zelenyánszki Andrea: — Talán kezdjük azzal, hogy sokáig szinte kötelező volt a KISZ-tagság. Három éve nem az, de még ma is úgy tartják sokan, hogy például felvételinél — ha máshogy nem, kimondatlanul — nem árt, különben sem lehet ez rossz pont a tanároknál. De akár azt is mondhatnánk, hogy a KISZ összességében ... hogy is fogalmazzam, hogy ne legyen nagyon csúnya, szóval a KISZ eljátszotta már a tekintélyét a tizenévesek mind szélesebb körében. Ezért írtuk le, hogy érzésünk szerint változtatni kell, mert az eddigi struktúra nem képviseli megfelelően érdekeinket. Papp Gábor kiegészíti a gondolatot : — De sorra lépnek kl a KISZ-tagok a dolgozói területen is, szemünk láttára szűnnek meg a közösségek, mert a feladatok jó részét felülről kapjuk. Az iskolákban sokszor az alapszervezetek formális közösségeket jelentenek, de nekünk nem ilyenekre van szükségünk, hanem valóságosakra! — A felhívásban szerepel: a diákokat nem tekintik egyenrangú félnek. Kikről van szó? A válasz egybehangzó, mindketten így fogalmaznak: — A felnőttekről. És kiderül, hogy elsősorban nem is a tanárokra gondolnak, hiszen ők közel vannak a tanulókhoz, ismerik problémáikat. Sokkal inkább a külvilágról van szó. Zelenyánszki Andrea: — A diákparlamenten például egyszerűen félvállról vettek bennünket a különböző szintű vezetők, érdemben felvetéseinkre ma sem kaptunk kielégítő választ. Ezért akarunk egy olyan közösséget létrehozni, amely valóban képes felvállalni dolgainkat, amely segítségével kialakíthatunk egy újfajta összetartást, hogy a korábbinál nagyobb erőt képviseljünk, érdekeinket érvényesíteni tudjuk külső kapcsolatainkban, illetve a KISZ szervezetén belül is. Ezért fogalmaztunk úgy, hogy elsősorban nem a különböző nagy politikai kérdések megvitatását tartjuk fontosnak, hanem hétköznapi dolgaink megoldását. — Végül egy kérdés arról, hogy együtt jár-e névváltoztatással a diákok által elképzelt szervezeti módosítás? Papp Gábor: — Nem feltétlenül, de ennek eldöntését a tagságra kell bízni. De szerintünk nem is a név a fontos, hanem a diákszövetség tartalmi munkája. A régi KISZ nem felel meg a középiskolások mai igényeinek, de az új politikai platform alkalmas lehet a továbblépésre. A többit az idő dönti el... Lovász Sándor H „Napközben” Gyulán *> (Folytatás az 1. oldalról) Az asztalon két rögzített mikrofon már munkára készen áll. Két kézi mikrofon a riportereké. Az üdülő előtt az URH-s kocsi Serfőző Ferenc „vezényletével”. Ezzel járjuk majd a várost, hogy a kinti témákat az alkalmi „stúdióba” varázsolhassák ... A 9 órás hírek előtt néhány perccel Antal Magda arra kéri a megjelenteket, hogy, ha lehet, mindenki csak a témához kapcsolódjon, nem szeretné, ha az adás „elúszna”. A már jelenlevőkhöz csatlakozik Dömény Ferenc, a SZOT— Medosz Gyógyüdülő, Havasi István, a Várszínház és Őri László, a Vízművek igazgatója. Itt van a gyulai IBUSZ vezetője. Pet- rovszki Pál és lapunk fő- szerkesztője, dr. Arpási Zoltán is. A rádióban még olvassák a híreket, amikor a szerkesztő hívja a p>esti stúdiót: — Szervusz Bozai Józsi, ott vagy? — Hol lennék? Várom a p>edikűröst... Tetszést arat ez a kis epizód, talán még a lámpalázat is oldja, ha van egyáltalán valakinek lámpaláza, hiszen a jelenlevők valamennyien gyakorlott nyilatkozók. * * * Lassan ki-ki befejezi a témáját, amellyel eddig az Ha egy kicsivel jobb arányokat mutathatna föl a statisztikai hivatal jövedelmi viszonyainkról, akkor most szívem szerint azt írnám ívegyen minden család még egy (lehetőleg színes) tévé- készüléket, s ezzel fogadja el a Magyar Televízió kihívását. Igen, a baj végeredményben január elsejével kezdődött. Akkor, amikor úgymond szervezetileg is kettévált a tévé két műsora, s jószerével egymástól függetlenül, papírforma szerint is deklarálva külön szerkesztik műsoraikat. Ebből természetszerűen következik, hogy előfordulhat az átfedés: az egyiken néhány perc híja, hogy még nem fejeződött be, amikor a másikon már . megkezdődött a bennünket érdeklő film. Nem új dolog ez, hiszen a tévénézők időt kitöltötték, Antal Magda és kollégánk kézbe vesz egy-egy mikrofont. A pesti stúdióból szól egy női hang: Magdi, vigyázz, azonnal ti jöttök! És elérkezik az adásidő. 9.05-kor bejelentkezik a műsorvezető: — Kedves Hallgatóink, itt a Napközben ... — Kellemes, nyugodt hangon konferál, elmondja honnan jelentkeznek és milyen témákról szólnak a 3 óra alatt... És már forog is magnóról az első riport. * * * Mi p>edig Kővár Gyula mellé szegődünk; ő az URH kocsiból adja riportjait. Első helyszínünk a 100 éves cukrászda. Ám riportalany helyett teljes felfordulást találunk a gyönyörű cukrászdában. Fólia- és papírszőnyegen mesz es és festék es vödrök között botorkálunk, hátha találunk valakit. Találtunk. Kása Zsuzsával és Jenei Kálmánnal, a városi tanács közművelődési felügyelőjével beszélget Kővár Gyula, nem épp>en ideális helyen. A cukrászda mellett ugyanis az egész járdát felszedték. (Állítólag tavaly lett kész!) A posta dolgozik a helyszínen. A riporter fején fülhallgató, a gyulai közvetítő kocsiból ezen keresztül segítik őt... Serfőző Ferenc, a gépkocsivezető ideges, mert szerinte Gyulán gyalázatos a vételi-adási lehetőség ... nyilvánossága előtt még az elmúlt év kora nyarán Nemes Péter műsorigazgató bejelentette (noha akkor még szó sem volt a mai átszervezésről!), hogy ilyen bizony megeshet, nem is ritkán, s ezzel a véletlenen túlmenő- leg az is a szándékuk, hogy a T. Nézőt a választásra neveljék. Megértettem, megértettük. Nagyjából... De most baj van! Csütörtökönként — néhány perc ide vagy oda, most nem számít — éppen akkor van az egyesen az Arany című, a maga nemében párját ritkító olasz dokumentumsorozat közvetítése, amikor — ez ugye rögzítetten, mindennap pontban este fél hétkor — kezdődik a kettesen a Gyermekeknek című, általában három, A következő helyszín a Diáktanya, amelyről minden kiderült, csak az nem, hogy „mitől diáktanya”? Miután a harmadik riportig majd egy órája van Kővár Gyulának, így visszamegyünk a helyszínre, hogy kissé megmelegedjünk .. Antal Magda leteszi c-gy rövid szünetre a mikrofont, kifújja magát. Hozzálépek, csak egy percre — igérem. — Mióta végződ ezt a munkát? — Tizenöt éve. De ez mit sem jelent, hiszen minden adás előtt van egy egészséges izgalom, feszültség az emberben, s ha ezt nem érzik a hallgatók, azt jelenti, hogy jól titkolom .. . „Szünet” után pörög tovább a műsor. Egy-egy zeneszám közben — mint valami égi jel” — szólal meg a stúdióból egy női hang: Magdi, te jössz! — s ilyenkor Antal Magdi már feszülten figyel, a műszakiak intésére, hogy fesztelenül szólalhasson meg, szólaltasson meg jelenlevőket. Nekünk, vendégeknek gyorsan, túlságosan gyorsan is eltelt ez a három óra — gondolom a többi jelenlevő is ezt érezte. Aztán pár perccel déli 12 óra előtt a műsorvezető elköszön a hallgatóktól. Leteszi a mikrofont, és lezuhan egy fotelbe... — Látod, most jön ki rajtam a feszültség, most hirtelen megfájdult a fejem ... Béla Vali rajz-, animációs, bábfilmet tartalmazó „esti mese”. Tehát minden héten egyszer alaposan összeveszek óvodás korú gyermekemmel, hiszen engem az egyes, őt pedig a kettes programja érdekli. Nálunk nőuralom van, így aztán egyik nőtlen barátom meséli el hétről hétre nekem és vagy féltucat sorstársamnak a dokumentumfilm epizódjainak történetét. Ugye. ami nem ugyanaz: látni, vagy elmeséltetni... Nekem sincs pénzem egy másik tévére, s úgy hiszem, többségünknek nincsen. Választani csak a bőségből, az egyenlő feltételeik mellett nyújtottból lehet. Amennyiben a nyújtó és a vevő ösz- szehasonlíthafatlanul más, vagyis nem partneri viszonyban van, akkor az nem szabad választás, hanem kiszolgáltatottság. No, jó, tudom: aranyam nekem sem lesz, és különben is ... S mi lesz, ha ugyanezen elvek szerint indul az MTV három? ... (nemesi) A Legfőbb Ügyészség közleménye A Legfőbb Ügyészség tájékozódó vizsgálatot folytatott egyes KISZ-ingatlanok — köztük a szegedi és a bajai KISZ-iskola — tulajdonjogának átruházásával kapcsolatban. A vizsgálat keretében a Legfőbb Ügyészség jelentést kért valamennyi megyei főügyészségtől a i.erületükön lévő KISZ-ingatlanok átruházásáról, beszerezte a szegedi és a bajai ingatlanokra vonatkozó szerződéseket, illetve földhivatali iratokat, végül tájékoztatást kért és kapott a KISZ KB gazdasági osztályának vezetőjétől is. Ezek alapján megállapította, hogy a KISZ KB nemcsak az említett két városban. hanem országosan is rendezni kívánja a KISZ kezelésében, illetve használatában lévő ingatlanok tulajdoni helyzetét. A megkötött szerződések alapján eddig 11 ingatlanra jegyezték be a KISZ KB tulajdonjogát, a többi 40-50 ingatlanra vonatkozó szerződés előkészítése és földhivatali bejegyzése pedig folyamatban van. Az átruházott ingatlanok kezelője minden esetben — a kezelőjogokat eddig is gyakorló — megyei, illetve városi KISZ-bizottság maradt. A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint a megkötött szerződések a földről szóló 1987. évi I. törvény alapján érvényesek. E törvény 15. paragrafusa 1 bekezdésének b) pontja ugyanis úgy rendelkezik, hogy az ingatlan kezelője a kezelésében lévő ingatlan tuiai- donjogát — a különleges rendeltetésű föld és termőföld kivételével — társadalmi szervezetre átruházhatja. A törvény nem tesz különbséget aszerint, hogy a kezelő állami szerv vagy társadalmi szervezet. Az érintett ingatlanok nem minősülnek különleges rendeltetésű, illetve termőföldnek. A földtörvény a tulajdonjog átruházását nem köti ellenértékhez, ezért a 100 forint eszmei vételárnak a szerződésekbe utólag történt beírása szükségtelen volt. A törvény indoklása szerint az állami tulajdon átruházásának új szabályozása elősegíti az ingatlanok jobb hasznosítását és a hatékonyabb gazdálkodást. Az ifjúsági szövetség vezetőinek nyilatkozata szerint a szerződések megkötését éppen e célok megvalósítása érdekében kezdeményezték. I f Nem mind „tévéarany”... Nyilatkozatok Független szervezetek a nemzeti közmegegyezésről A független politikai és társadalmi szervezetek, szövetségek és pártok a legnagyobb felelősségtudattal kívánják szolgálni az alkotmányos és demokratikus Magyarország megteremtésére irányuló törekvéseket, a súlyos gazdasági, társadalmi és erkölcsi válságból történő kiemelkedést — hangoztatja az a nyilatkozat, amelyet hétfőn juttattak el a Magyar Távirati Irodához. A hatalom és a társadalom kiegyezése csak a nemzeti köz- megegyezés szellemében, azoknak az elveknek és eszméknek az alapján jöhet létre, amelyek összevágnak a magyar nép történeti tudatával és erkölcsi érzékével. A nemzeti köz- megegyezés csak a fondorlatosság minden formájának elvetésével, az egyetemes magyarság érdekegyesítésével és történelmi igazságtétellel képzelhető el, csak így épülhet szilárd talajra — hangsúlyozzák a nyilatkozat aláírói. A független szervezetek együttműködése a kibontakozás érdekében, akár koalícióban a Magyar Szocialista Munkáspárttal, akár a konstruktív ellenzék alkotmányos pozíciójában, csak a törvénytelenségek önkényuralmát megtestesítő sztálini pártállammal szemben 1956-ban kirobbant népfelkelés igazságos történeti megítélésével, revideált felfogásával képzelhető el. Minden ezzel ellentétes megnyilatkozás és állásfoglalás a válság elmélyítéséhez, a kibontakozás esélyének rosszabbodásához, külföldi és hazai megítélésünk leértékelődéséhez vezet. Senki sem felejtheti el azt sem, hogy az egyéni tragédiák fájdalma és a kegyelet érzése mindenkit megillet, akit veszteség ért. A fájdalom és emlékezés joga sem lehet privilégium! A nemzeti megbékélés és a szilárd politikai és erkölcsi alapokon nyugvó megegyezés alapfeltétele európai jelenlétünknek és megítélésünknek — szögezi le egyebek között a nyilatkozat. A dokumentumot a Bajcsy-Zsilinszky Társaság, az Erdélyi Szövetség, a Fiatal Demokraták Szövetsége, a Független Jogász Fórum, a Független Kisgazdapárt, a Független Kisgazdapárt Kovács Béla Politikai Társasága, a Magyar Demokrata Fórum, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a Márton Áron Társaság, a Raoul Wallenberg Egyesület, a Szabad Demokraták Szövetsége, a Szabad Kezdeményezése^ Hálózata, a Történelmi Igazságtétel Bizottsága, a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete és a Veres Péter Társaság vezető testületéi és tisztségviselői írták alá. D Független Kisgazdapárt 1956-rál Szimbolikus jelentőségű lépést tett Pozsgay Imre az 1956- os események új politikai értékelése felé — állapítja meg az a nyilatkozat, amelyet a Független Kisgazdapárt hétfőn juttatott el a Magyar Távirati Irodához. Az 1956-os események népfelkelésként értékelése sokkal közelebb áll a magyar közvéleményhez és a Független Kisgazdapárt tényekkel alátámasztott véleményéhez, mint a korábbi megfogalmazások — hangoztatja a szervezet, ugyanakkor aggodalmának ad hangot az e reális megközelítést ellenző erők megnyilvánulásaival kapcsolatban. A Független Kisgazdapárt 1956 októberét nemzeti felkelésnek és a sztálinizmussal szembeni forradalomnak tekinti. Ügy véli : az októberi napok minden véráldozata nemzeti tragédiánk része. A Történelmi Albizottság Pozsgay Imre által ismertetett értékelését a társadalom számára elfogadható kompromisszumnak ítéli. A Független Kisgazdapárt a társadalmi megbékélést kívánja és támogat minden olyan politikai lépést és megnyilatkozást, amely ebbe az irányba mutat — szögezi le a nyilatkozat. Magyar írók Szövetsége: „Üdvözöljük a kezdeményezést...” A Magyar írók Szövetségének elnöksége úgy látja: 1956 megítélésében az éles ellentétek, az antagonizmusok elmélyítették a közéletben feszültségeket gerjesztő, a népet a politikai vezetéssel szembefordító bizalmi válságot. Így kezdődik az a nyilatkozat, amelyet — a közelmúltban nyilvánosságot kapott állásfoglalással kapcsolatban — az Írószövetség elnöksége fogalmazott meg. Az Írószövetség dokumentuma — amelyet hétfőn juttattak el az MTI-hez — rögzíti: „Üdvözöljük azt a kezdeményezést, amely a legújabb történelmi elemzések alapján oldotta az évtizedek során elmerevült an- tagonizmusokat. A népfelkelés fogalma valóban alkalmas arra, hogy a közvélemény, a tudomány és a politika ítéleteit, minősítéseit közelítse, s a kibontakozás az egész társadalmat átfogó reform nagy munkájában segítsen megalapozni a lehető legszélesebb nemzeti összefogást” — zárul a nyilatkozat. ü Münnich Ferenc Társaság közleménye A Münnich Ferenc Társaság közleményt juttatott el az MTI-hez; eszerint — jóllehet már korábban tett nyilatkozatában kijelentette, hogy nem hozott létre úgynevezett közélet tisztasága bizottságot, illetéktelen személy, vagy személyek ennek az úgynevezett bizottságnak az aláírásával röplapot terjesztenek. A Münnich Ferenc Társaság intéző bizottsága elhatárolja magát a röplapon szereplő felhívástól és azt provokációnak tekinti. Nyitott szakszervezetté alakul a TVDSZ A Televíziós Dolgozók Szakszervezetének napokban tartott küldöttértekezletén éles viták után úgy döntöttek. hogy előrehozott választásokat tartanak. Kialakították a szakszervezet új szervezetét és a választás szabályait. Április 15-ére összehívták kongresszusukat a szakszervezet új programjának és alapszabályának elfogadására. Elhatározták — a nyitottság érvényesítésének érdekében —, hogy a TVDSZ vállalja valamennyi városi kábeltelevízió és vi- deoműsor-készítő szervezet munkavállalói és szakmai érdekvédelmének összehangolását.
