Békés Megyei Népújság, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-07 / 32. szám

1989. február 7., kedd NÉPÚJSÁG Eduard Sevardnadze sajtóértekezlete Az utolsó szovjet katona is elhagyta Kabult Megkezdődtek Varsóban február 6-án azok a kerekasztal- megbeszélések, amelyeken a különböző nézeteket valló tár­sadalmi csoportok, beleértve az ellenzéket is, tárgyalnak a válságból való kijutás lehetőségeiről, egy demokratikus po­litikai modell megteremtéséről MTi-telefotö Konferencia a közmegegyezésről Jóllehet nincs vita közöt­tünk arról, hogy az afga­nisztáni problémám politi­kai megoldást keli találni, mi több, annak kulcsfontos­ságú elemeiről hasonlóan is vélekedünk, mégis jó néhány kérdésben eltérnek állás­pontjaink — jelentette ki Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter hétfőn Isz­lámábádban. Sajtóértekezle­te zárta le másfél napos pakisztáni villámlátogatását. A külügyminiszter volt az első magas rangú szovjet vezető, akit két évtized el­teltével fogadtak Iszlámá­bádban. Bár voltak olyan találga­tások, hogy Eduard Sevard­nadze azért halasztotta hét­főre hazautazását, mert esetleg megbeszéléseket folytat majd a pakisztáni székhelyű afgán ellenzék képviselőivel is, a szovjet külügyminiszter sajtóérte­kezletén közölte, hogy nem találkozott velük. Szavaiból kiderült, hogy nem sikerült meggyőznie a pakisztáni ve­Vasárnap az utolsó szovjet katonai is el­hagyta az afgán fővá­rost — közölte a TASZSZ hírügynökség a Pravda hétfői helyszíni tudósí­tására hivatkozva. Bár a múlt évben kö­tött genfi megállapodá­sok alapján a Szovjet­uniónak február 15-ig kell kivonnia Afganisz­tánból csapatait, a jelek szerint ez a folyamat a vártnál előbb fog befe­jeződni. Erre utal, hogy immár a szovjet határ­hoz érkezett az az óriási szovjet konvoj, amely­nek ünnepélyes fogadá­sára tegnap került sor az üzbegisztáni Termez vá­rosában. Száz kilométerre Penzától észikra van a megye máso­dik legnagyobb városa — Kuznyeck, s közelében Ra- gyiscsevo falu, amelyet Oroszország egyik dicső fiá­nak tiszteletére neveztek el. fi. 'ekszandr Nyikolajevics Ragviscsev író a mi földink volt, aki i cári önkényura­lom ellen harcolt. Kuznyecktől északra, az erdős övezetben lévő Nyi- kolszk város , híres a kris­tályüzeméről és kristálymú­zeumáról. Itt olyan egyedi gyártású darabokat gyűjtöt­tek össze, amelyeket a világ számos fővárosában rende­zett kiállításokon mutattak be. Nyikolszkot és' múzeumát — magától értetődően — még felkeressük. Most a megye déli részébe. Szerdobszk városba látoga­tunk el. Ott vannak a legra­gyogóbb termékek — a he­lyi üzem kakukkos faliórái. A szerdobszki „kakukkok” a legkülönbözőbb földrajzi szélességekben kakukkolnak. Nagyon érdekes lesz Be- linszkijbe vezető utunk. A sors ügy hozta, hogy néhány kilométerre egymástól vala­mikor itt nőtt fel (s még­sem találkoztak) Mihail Jur- jevics Lermontov, a kiváló orosz költő és az ugyanolyan kitűnő kritikus, a demokra­ta Visszarion Grigorjevics Belinszkij. Védett múzeumu­kat az ország minden ré­széből felkeresik az embe­rek, és külföldi vendégek is érkeznek ide. Kangyijevka, amely a tér­képen látható, más helysé­gektől eltérően — nem nagy település. Neve azonban örökre bevésődött történel­münkbe. 1861-ben itt, Orosz­országban először emelték magasba a fellázadt parasz­zetőket az afgán ellenzéki csoportoknak nyújtott kaito- nai támogatás beszüntetésé­nek szükségességéről, annak ellenére, hogy Iszlámábád is a politikai rendezésre teszi a hangsúlyt. Hduard Sevardnadze elis­mert«, hogy valóban nem kapott biztosítékot az iszlá- mábádi kormányzattól a ka­tonai támogatás leállítására, noha a genfi egyezmény elő­írja azt. Jelezte, hogy át­adta az iszlámábádi veze­tőknek azt a térképet, ame­lyen pontosan meg vannak jelölve a pakisztáni terüle­ten működő afgán kiképző- táborok. Nyilvánvalóvá tet­te, hogy ha a harc folytató­dik Afganisztánban, akkor a Szovjetunió továbbra is tá­mogatásban fogja részesíte­ni a kabuli kormányt. Le­szögezte azonban, hogy Moszkva nem fog újra kato­nákat küldeni afgán földre. A szovjet külügyminisz­ter sajtóértekezletén kije­lentette, hogy az Afganisz­táni Népi Demokratikus Párt (ANDP) részvétele nél­kül szilárd kormányzat nem jöhet létre Kabulban. „Akár tetszik, akár nem, a párt a legerőteljesebb és legszerve­zettebb hatalmi tényező af­gán földön” — mondta. Igen sajnálatosnak nevezte, hogy az ellenzéki csoportok nem hívták meg az ANDP kül­dötteit a „konzultatív ta­nácsnak” február 10-ikére meghirdetett alakuló ülésé­re. Sevardnadze indítványoz­ta, hogy az ENSZ-főtitkár megbízottainak jelenlétében tartsanak találkozót az ösz- szes afgán csoport és szer­vezet képviselői a megoldás megvalósítására. Emlékezte­tett arra a szovjet javaslat­ra, amely nemzetközi érte­kezlet összehívásét szorgal­mazta az afgán rendezés ér­dekében. tok a vörös zászlót, amely a forradalmi harc szimbóluma lett. Saját vidékére, ahogy ná­lunk mondják, a szűk, kis hazájára büszke minden em­ber. S büszkék vagyunk mi is, penzaiak. S erre megvan minden okunk! A fentiekhez még hozzá­tesszük, hogy nyolc évig élt és dolgozott Penzában V. I. Lenin édesapja. Hja Nyiko- lajevics Uljanov. ő itt is­merkedett meg jövendőbeli feleségével, Marija Alek- szandrovna Blankkal, s itt született meg a család, Varsóban a lengyel mi­nisztertanács palotájának oszlopcsarnokában hétfőn délután a lengyel társadalmi és politikai élet. köztük a Lengyel Egyesült Munkás­párt, a parasztpárt, a de­mokrata párt, a „Szolidari­tás”. a törvényes szakszer­vezeti mozgalom: az OPZZ és a lengyel római katolikus egyház képviselőinek rész­vételével megkezdődött a több mint 5 hónapja előké­születben lévő kerekasztal- konferencia. A kerekasztal-értekezietet még tavaly augusztusban ja­vasló házigazdaként, eisőnek Czeslaw Kiszczak belügymi­niszter, a LEMP KB PB tag­ja szólalt fel. Kiszczak mindenekelőtt az értekezlettel szemben meg­nyilvánuló társadalmi vá­rakozásból eredő felelősség­re hívta fel a figyelmet, majd arról beszélt, hogy a hatalom, midőn tárgyalóasz­talhoz ül, egyben levonja a következtetéseket az elmúlt történelmi időszakból, és az a szándék vezérli, hogy meg­kezdje a demokratikus, hu­mánus, a lengyel hagyomá­amely a proletariátus vezé­rét adta a világnak. Penzához kötődik egy egész sor orosz és szovjet író, előadóművész, festő, tu­dós, hadvezér élete és mun­kája. Egyszóval, történel­münk gazdag forradalmi, harci és alkotói hagyomá­nyokban. S íme itt van egy hirtelen fordulat: az 1941-től 1945-ig tartó háború, amely megyénkre nem terjedt ki, de tüze borzasztóan perzselt. A harcmezőről nem tért vissza, 108 ezer Penza me­gyei. Közülük sokan a Ma­gyarország felszabadítása­kor elesett 140 ezer szovjet katona névsorában szerepel­nek. Melyek azok a problémák, amelyek izgatnak bennün­ket, s amelyekkel mi, pen­zaiak most együtt élünk? Ha a lehető legrövidebben aka­nyoknak megfelelő szocia­lizmus építését, amelynek során egyrészt szakítani kell a konzervatív hagyományok­kal. de egyben le kell mon­dani az irreális követelések­ről is. Lech Walesa, a „Szolidari­tás” elnöke beszédében tá­mogatta Czeslaw Kiszczak valamennyi javaslatát, és úgy vélekedett, hogy Len­gyelországnak tényekre, okos, bátor cselekvésre van szüksége, ezért a kerékasz­tal mielőbbi eredményes be­fejezése lehet az egyetlen he­lyes cél. — A politikai és gazdasági monopólium kor­szaka — hangsúlyozta — vé­get ért, a lengyeleknek most ilyen körülmények között kell megtalálniuk mmdazt, ami a társadalmat összekap­csolja, nem pedig azt. ami szétválasztja. Alfred Miodowicz beszé­dében arra figyelmeztetett, hogy a minisztertanács épü­letében, a tanácskozás mos­tani' színhelyén a múltban már nem egy olyan döntés született, amelyet végül az üzemekben, vagy éppen az utcán kellett „korrigálni”. runk erre válaszolni, akkor ezek a következők: peresz­trojka, demokrácia, glasz- noszty. A kelleténél is több van a gondokból. Az új történelmi tudat és politikai gondolko­dás alakítása nem megy si­mán; nyugtalanító a gazda­sági reform megvalósításá­nak fékezése, csakúgy, mint az egy helyben topogás; va­lamint a rubel inflálódása, az áremelkedés és az áruhi­ány. Mindezekről szintén fo­gunk még szólni nyíltan és őszintén. Nehézségeinket nem hallgatjuk el, mert le akarjuk küzdeni őket. Bí­zunk abban, hogy az ország fejlődésében az új szakasz­nak — a győzelmen kívül — nincs más alternatívája. (Vége) Fordította: Bukovinszky István A SZOVJETUNIÓ ÉPÍTŐMŰVÉSZEINEK SZÖVETSÉGE ás az Egyesült Államok mo­dern művészetének intézete pályázatot hirdetett a két or­szágot öszekötő híd megépí­tésére. A 4 km-es híd a Be- ring-szorosban a két Dioml- da-szigetet kötné össze, az egyik sziget a Szovjetunió­hoz, a másik az Egyesült Ál­lamokhoz tartozik. A szige­teken szovjet és amerikai tu­dományos bázisokat létesít­hetnének, amelyek azt ta­nulmányoznák, milyenek az életfeltételek a szélsőséges időjárási viszonyok között. BIZTONSÁGOSABB FORGALOM 1990-től Hollandiában min­den járműnek kötelező mó­don nappal is tompított fényre állított lámpákkal kell közlekednie az ország­utakon. Szakértők vélemé­nye szerint ez az intézkedés csaknem 15 százalékkal fog­ja csökkenteni a súlyos bal­esetek számát. A holland ha­tóságok ugyanakkor hozzá­fűzik, hogy a skandináv or­szágokban már néhány éve bevezették a tompított fény­nyel való közlekedést, a biz­tonsági eredmények bizta­tóak. ÉGHETETLEN TELEFONKÁBEL A Du Pont de Nemur svájci cég szakemberei nem­rég újabb éghetetlen telefon- kábelt dolgoztak ki. Azon­kívül, hogy tűzbiztos, az új kábeltípus könnyen hegeszt­hető, igen ellenálló az áram­feszültségre és ... nem öreg­szik el. A felsorolt jó tu­lajdonságok a szál fémszer­kezetének és a különleges szigetelőanyagnak köszönhe­tők. KÉTSZERES ÁTKELÉS Egy 23 éves japán fiatal- asszony sikerrel tért vissza Kagoshima kikötőbe, miután vitorlás csónakjával kétszer átkelt a Csendes-óceánon. Imakiirának hívják és az el­ső nő, aki egyedül vállalko­zott ilyen útra. Kagashimá- ból San Franciscóig és visz- sza 14 000 tengeri mérföldes utat tett meg. ISZLÁM ENCIKLOPÉDIA Az Iszlám Oktatási Tudo­mányos és Kulturális Szer­vezet elhatározta, hatkötetes enciklopédiát szentel az isz­lám világban beszélt nyel­veknek és dialektusoknak. A munkában elemzik az iszlám országokban beszélt külön­böző nyelveket, azok jellem­zőit és kapcsolatait az arab országokban beszélt nyel­vekkel. Az enciklopédia tár­gyát képező nyelvek között szerepel a szomáli, az urdu, a fulani, a haussa, a song- hai, a komorán, a török, a perzsa és a kurd. FELMÉRÉS Ha a nukleáris fegyverek­nek csupán 0,7 százaléka mű­ködésbe lépne — akár egy baleset folytán is •—, a rob­banás következtében a Föl­dön beállva az úgynevezett nukleáris tél, ami valóságos ökológiai katasztrófát jelen­tene. Ebből a tényből kiin­dulva, egy NDK-beli 300 ta­gú tudóscsoport összeült, hogy megvizsgálja a béke megvédelmezésének lehető­ségeit a fegyverkezési ver­seny leállítása útján. Az em­lített tudósok véleménye sze­rint egy konvencionális há­ború is a civilizáció meg­semmisülését eredményezné. Az egykori kereskedők restaurált háza Penzában Fotó : O. Szantalova Testvérmegyénh: Penza Ismerjük meg egymást! 2.

Next

/
Thumbnails
Contents