Békés Megyei Népújság, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-04 / 30. szám
szombat 1989. február o Vélemény A cserkészetről Az egykori progresszív mozgalmak rehabilitációjának a korszakát szemlélhetjük. S ilyenkor a „nagyvonalúság és l'eledékenység" hatása alatt sokféle egyoldalúsággal is találkozunk. Ez érzékelhető a magyarországi cserkészetről szóló visszaemlékezések esetében is. Az angol Baden Powell hadseregtábornok 1908-ban az embereknek egymás közötti és a természettel, valamint a kultúrával való kapcsolata megteremtésének, illetve fejlesztésének céljából alapította — elsősorban az ifjúság számára — a cserkészmozgalmat. A kifejezetten humánus tartalmú, jó cselekedetekre ösztönző mozgalom Magyarországon 1912-ben kezd kibontakozni, de az I. világháborút követően az akkori legfelsőbb cserkészeti vezetés hatására — a Trianon utáni Magyarországon — számos'feltűnő torzulás alakul ki. A két világháború közötti évtizedekben gróf Teleki Pál, — aki 1941. április 3-án mint miniszterelnök ön- gyilkosságával juttatja kifejezésre véleményét a Horthy- rezsim tragikusan elhibázott Hitler-barát politikájáról — Magyarország főcserkészeként sok tettével, beszédével, közéleti szereplésével ellenkezik a Baden Powell megfogalmazta emberi egyenlőségi elképzelésekkel. A földrajztudós, egyetemi tanár gróf Teleki első (1920—21-i) miniszterelnöksége alatt szavazza meg a magyar parlament az antiszemita numerus clausust, a számokban előre meghatározott felsőoktatási felvételi szabályzatot. A Horthy-rendszer megszilárdítása céljából az 1871-ben Magyarországon is betiltott botbüntetést — igaz, csak egy esztendőre — 1920. szeptember 26-án ismét bevezetteti. A fasizmus iránti szimpátiáját azzal is kifejezi, hogy Hitlert már 1928-ban meglátogatja. A nácizmus 1933-as hatalomra jutásakor ellátogat a Harmadik Birodalomba, és az ott látottakról, hallottakról lelkes beszámolókat tart. S amikor 1939-ben ismét miniszterelnöki megbízást kap, megszületik hazánkban a második magyar zsidótörvény. Az ifjúság körében, természetesen a cserkészcsapatokban is, mint egyetemi tanár és politikus gyakran megfordul. Ilyenkor országos főcserkészként' is mindig hitet tesz az irredenta, soviniszta eszmeiség mellett. A soviniszta, irredenta lélekmérgezést, a militarizmus szüntelen magasztalását a cserkészet mozgalmában gróf Teleki Pál tragikus halála után kisbarnaki Farkas Ferenc vezérőrnagy a cserkészet országos irányításában nemcsak megtartja, de fokozza is. A Ludovika Akadémia parancsnoka, mint a cserkészet legfőbb védnöke 1942. április elején, ünnepi beszédében a cserkészet és a leventemozgalom összefonódását méltatta. Hangsúlyozta: „Mi mindenkor irredenta szelleműek voltunk, és ezért odakinn (főleg Nyugat-Európában) csodálkoztak is.” A magyar cserkészmozgalom két világháború közötti legfelsőbb szintű vezetiőnek negatív hatásai ellenére is a csapatok többsége képes megtartani az alapító Baden Powell emberségre hívó útmutatásait. Erre utal az is, hogy a felszabadulás után a magyar cserkészcsapatok többsége sikeresen beilleszkedik a demokratikus államrendbe. Az 1946-ban megalakuló Magyar Ifjúság Országos Tanácsának (MIOT) a legtöbb cserkészcsapat is tagjává válik. Az 1948-as centenáriumi kulturális és sport- programok lelkes résztvevői. Ám a két munkáspárt — MKP és SZDP — 1948. júniusi egyesülését követően a demokratizmust, az egyesülési szabadságot sértő önkényes rendelkezések hamarosan megkezdődnek. A belügyminiszter 1948. július 17-én és 18-án összesen 277 egyesületet, köztük a Magyar Cserkész Szövetség csapatait is feloszlatja. Valószínűleg ezzel az adminisztratív lépéssel kezdődik Magyarországon a sztálinista, rákosista politikai monolitikus rendszer kialakítása. Természetesen 1948 és még inkább, ami azután következett, időben közelebb van napjainkhoz, mint a két világháború közötti legkülönbözőbb antidemokratikus cselekedet. De a tények, események, mozgalmak történelmileg hiteles ábrázolásáról, az azokból nyerhető tanulságokról semmiben, az újjászerveződő cserkészet esetében sem szabad lemondani. -, , „. , Lonyai Sándor „II szépség a boldogság kiapadhatatlan forrása” A hangversenytől a díjátadásig A Molnár-C. Pql Baráti Kör 1986-ban alakult meg, erről lapunkban annak idején hírt adtunk. Dr. Csillag Pálné ügyvezető elnök, a Battonyáról elszármazott festőművész leánya nyilatkozott akkor a baráti kör kettős céljáról és arról, hogy művészeket és a művészetet pártoló közönséget várják tagjaik közé. Elmondta, hogy az egykori Szinvei Társaság szellemében a hazai vizuális szépművészetet igyekeznek ápolni és fiatal alkotókat megjutalmazni, illetve közös kiállításokat rendezni. A budapesti műteremgaléria mindenekelőtt Molnár-C. Pál életművét hivatott bemutatni és népszerűsíteni, de különböző művésztalálkozóknak, zenei esteknek is otthont ad. Mint ismeretes, többek között Aba-Novák Judit, Bodnár Éva, Fábri Zoltán, Pogány ö. Gábor. Szalatnay József tartoznak az alapító tagok sorába, Molnár-C. Pál-díjban részesült tavalya békéscsabai Várkonyi János, másik három festőművésszel együtt. A múteremgaléria ebben az évben is érdekes programokat kínál. Február 25-én lesz a budapesti Táncsics Mihály Gimnázium reneszánsz együttesének hangversenye, márciusban Beszélgetés a képek között Sinkovits Imrével. Április 28-án szentmisét tartanak a 95 éve született Molnár-C. Pál emlékére a Batthyány téri Szent Anna templomban, a freskók bemutatása után kötetlen beszélgetés a szomszédos Angelika presszóban. Szend- rey Karper László giátrmű- vész ad hangversenyt május 15- én a galériában, június 16- ától július 16-áig a Vigadó Galériában rendeznek kiállítást „Mesterek és kortársak" címmel. Októberben vácrátóti kirándulás,, novemberben Hamari Júlia dalestje szerepel a programban. A Molnár-C. Pál-díjra pályázó művészek kiállítása november 24-től december 1-ig látható majd a Bartók Béla úti Galériában. A díjakat december 2-án a Fészek Művészklubban adják át. Eszter néni térítője „Úgy megtetszett Gorbacsov!” Mihail Gorbacsov üzenetét Viktor Szpiridonov tolmácsolta Fotó: Kovács Erzsébet Eszter néni napok óta nyugtalanul aludt, izgatottan tett-vett a ház körül és egyre csak február 2-ára gondolt. Olyan vendéget várt, akiről életében nem gondolta, hogy egyszer átlépi a szobája küszöbét. Legjobban talán a lelke készült a nagy találkozásra. A mesz- sziről jött vendég üzenetet hozott. Mihail Gorbacsov üzenetét... Esztendeje annak, hogy a gyomaendrődi, 77 éves Só- ezóné Hatvani Eszter elővette a horgolótűt, szép, fehér fonalat. és munkához látott. „Terítő lesz ebből, ha kész. leszek és elküldöm Mihail Gorbacsovnak” — mondogatta. Jaj, mit bolondozol?!” — hitetlenkedtek a szomszédok, ismerősök és legyintettek egyet. A kézimunka pedig csak gyarapodott — esténként újabb és újabb csipkeminták formálódtak az ügyes ujjak alatt. Telt-múlt az idő, mígnem tavaly novemberben Eszter néni bekopogott a helyi pártház irodájába. Király Erzsébet segítségével — néhány soros jó kívánság kíséretében — útjára indították a küldeményt... — Azért jöttem, hogy mielőbb teljesítsem Mihail Gorbacsovnak, az SZKP főtitkárának kérését — kezdte magyar nyelven Viktor Szpiridonov, a Szovjetunió Magyarországi Nagykövetségének első titkára és átnyújtott Eszter néninek egy borítékot. — Amikor a róla készült színes fényképet aláírta, ezeket mondta: „E gyönyörű ajándék, meg a kedves levél egyszerű embertől jött, és ez a legnagyobb elismerés, támogatás abban a munkában, amit végzek. Ezért válaszul a legmélyebb tiszteletemet és köszönete- met küldöm.” Eszter néni meghatottan nézegette a fényképről -mosolygó ismerős arcot, és boldogan mesélt: — Nyolc esztendős koromban, 1919-ben édesapám kézen fogott és együtt vonultunk végig a vörös katonákkal Gyoma utcáin. Apám akkor megmagyarázta, hogy a haladó eszmék, s egy új társadalom születését ünnepeltük, és ez mély nyomot hagyott bennem. Tudom, Gorbacsov elvtárs is a haladás, a béke ügyéért dolgozik, ezért tisztelem őt annyira — kezdett a csipketerítő történetébe, és nevetve hozzátette: — Tudják, úgy megtetszett ő nekem, olyan szép, csinos ember, és oly gyönyörűen beszél! Nem is gondoltam, hogy ilyen komolyra fordul a dolog, és még válaszol is nekem. Eszter néni házában ma is munkával telnek a napok: sokat varr, hiszen egykor női szabó volt, ám nem felejti azokat az évtizedeket, amelyeket a nyomdában töltött. A férj, a 78 éves Sóczó bácsi szorgos társ, megosztja a terhet a házi munkában, bár még ma is, minden hajnalt a nyomdában kezd, begyújt az olajkályhákba. hogy a reggeli műszakban ne fázzanak a munkások. Utazni, kirándulni már nem mennek, a világot számukra televízió, a rádió meg az újságok hozzák közelebb. Amikor Viktor Szpiridonov megköszönte a szíves vendéglátást, Eszter néni — félig sírva, félig nevetve így búcsúzott: — El sem hiszi, mennyire örülök a fényképnek és az üzenetnek, de akkor lettem volna a legboldogabb, ha Gorbacsov is velünk ünnepel. L. E. Vita, de az alapkérdésekben egyetértés a TIT szeghalmi városi elnökségének ülésén Volt diák a szervező Tevan Baráti Kör Békéscsabán Békéscsabán, a Tevan Andor Gimnázium, Nyomdaipari Szakközép-, és Szakmunkásképző Iskola Tevan Baráti Kör létrehozását tervezi. Erről kérdeztük a szervezés irányítóját, az intézmény tanárát, Molnáráé Boldizsár Margitot. — Előbb öregdiákok körének indult, aztán arra gondoltunk, miért ne baráti kört szervezzünk? Minden eddig végzett évfolyamban akadnak néhányan, akik segíteni tudnak. Gondoltuk levélben, személyesen — kit, hogy — felkeressük őket, hogy vegyenek részt a baráti kör munkájában .. . — Most hol tart a szervezés? — A félévi zárásig éppen szünetel. Aztán folytatjuk azok felkeresését, akikre számítunk. Tulajdonképpen még csak a kezdeti stádiumban vagyunk. Szeretném, ha lenne egy 25-ös alapító gárda — volt tanítványokból, tanárokból s mindazokból, akik kapcsolatban voltak az iskolával —, aztán majd meglátjuk, hogyan tovább ... — Miben segíthet a baráti kör? — Évente egyszer megrendezzük az iskolahetet, melyre külső előadókat hívunk, várunk. Miért ne lennének ezek az előadók a baráti kör tagjai? Aztán ott vannak frissen végzett diákjaink. Egyre nehezebo az elhelyezkedésük. Ebben is segíthetnének a kör tagjai. És jó lenne egy kiadványt is készíteni, az iskola történetéről, névadójáról . . . — Ha jól tudom, jubileumra készülnek? — Igen, intézményünk 25 éves. Erre az évfordulóra készülne kiadványunk is. — Miért éppen ön viseli gondját a baráti kör szervezésének? — Mert valamikor magam is ennek az iskolának a diákja voltam, később óraadóként dolgoztam itt, majd végleg idekerültem, mint a szakmaismeret tanára. N. A. „Az értelmiség hangulatát, véleményét meg kell ismerni. Ki kell alakítani a lehetőséget, hogy közösen vitassuk meg minden érdekelttel a TIT jövőjét. A társulatnak lépnie kell, meg kell újítania önmagát. A demokratikus, közéleti fórumok nélkülözhetetlenek a TIT számára is, csak így találhatja meg a kivezető utat a jelenlegi helyzetből” — mondotta többek között Miklya Jenő, a Sárréti Múzeum igazgatója (mint meghívott), a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat szeghalmi elnökségének legutóbbi kibővített ülésén. Az elnöklő dr. Jakó Károly is hasonlókra hívta fel a figyelmet, és kérte az ülés résztvevőit, vitassák meg az országos elnökség „Fórum a TIT jövőjéről” című írásos előterjesztését. Az elnökség tagjai és a meghívottak a főbb kérdésekben egyetértettek, habár „— Vége — szólalt meg halkan a lány. — Vége — ismételte meg Spaulding. — Vagy legalábbis egy óra múlva vége lesz. ■ — Valamennyien ott lesznek? — kérdezte közelebb lépve a lány. Akár egy pajzsot, úgy tartotta maga elé a kabátot. — Igen, nincs más választásuk ... Nincs más választásom. — Spaulding bal válla kötésben volt, zubbonya alatt, karja * széles, fekete kendőhurokban pihent. — Légy szíves, segítsd fel rám ezt a micsodát! Nemigen fog elállni az eső. Jean Cameron vonakodva nyitotta szét a kabátot. Megtorpant, rámeredt a férfi katonaingének a gallérjára. Azután egyenruhájának hajtókájára. Minden rangjelzést leszedtek róla...” voltak különbözőségek is. Varga István például több toleranciát javasolt az ügyben, hogy manapság nem jut több pénz ismeretterjesztésre. Az értelmiséggel kapcsolatban úgy látja, „nem mindenben és mindenütt indokolt az értelmiség rossz közérzete. El van ez kissé túlozva” — mondotta. Dr, Kardos Mihály, a városi tanács vb-titkára azt hiányolta, hogy Szeghalmon nincs fórum az értelmiségiek számára, ahol kicserélhetnék gondolataikat. Farkas László arról beszélt, hogy véleménye szerint az értelmiségiek pénzkeresesttel vannak elfoglalva, és nincs idejük ismeretterjesztésre. Többek kérésére Gyimesi Sándorné, a városi elnökség titkára elmondta, hogy az elmúlt évadiban 269 előadást kötöttek le és 22 tanfolyami csoport indult. A mostani évadban az előadások száIlyen kezdet után aligha tudja letenni az ember a könyvet. Annyit még el lehet árulni, hogy ez a párbeszéd — Jean Cameron és ma 110-re csökken, és csak 15 tanfolyami csoport szerveződött. A környező községekben ezek a számok még kedvezőtlenebb helyzetet mutatnak. Az ülésen résztvevő dr. Krupa András megyei TIT- titkár határozottan rámutatott: „Az értelmiségiek, akikre a,társulat munkája épül, képtelenek az értelmiségi lét megfelelő feltételeit megteremteni, idejüket életszínvonaluk megtartására fordítják. Ezen a helyzeten változtatni szükséges, a köz alapvető érdeke szempontjából is.” A szeghalmi városi elnökség elfogadta az országos elnökség megújulási elgondolásait, azokat több részkérdésben ki is egészítette. Az országos fórum ezután a szervezet városi titkárát, Gyimesi Sándornét delegálta. (s. e.) David Spaulding között — egy washingtoni szállodában zajlott le 1944 márciusában. Sőt, talán az is sejthető belőle, hogy a férfi az amerikai titkosszolgálat tisztje, s nem akármilyen eseményről van szó. A második világháború „legcinikusabb akciójává” vált az a „nagy tipp”, amely a Gestapo és az amerikai titkosszolgálat berkeiből indult ki. szinte kölcsönös megegyezéssel. Mindkét félnek létfontosságú volt az üzlet, amelyben az elképzeléseknek megfelelően mindenki megkapta volna, amire szüksége volt. Rhinemann bankárt és Spaulding tisztet bízták meg a nagy feladat végrehajtásával, ám egyikük sem tudott arról, hogy az amerikaiak és a nácik a csereüzleten kívül még valami másról is megállapodtak. Hogy miről? Erre utal az izgalmas cím. Robert Ludlum az egyik legnépszerűbb mai amerikai szerző, s nem véletlen, hogy ezzel a könyvével hosszú ideig vezette a bestsellerlistát. N. K. Sikerkönyvek Csak tanú ne maradjon!
