Békés Megyei Népújság, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-27 / 49. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. FEBRUÁR 27., HÉTFŐ Ara: 4,30 forint XUV. ÉVFOLYAM, 49. SZÁM Mai számunkból: Grósz-interjú a Tanjugnak (2. oldal) Kistelepülés, nagy feladatok előtt (3. oldal) A pluralizmus kislexikona (4. oldal) • A diagnózis diagnózisa (5. oldal) ünnepelünk (6. oldal) Városi KlSZ-küldöttértekezletekrffl jelentjük Csak a megújulás hozhat eredményt Maróthy László országgyűlési képviselő a szünetben a KISZ-es fiatalokkal szeghalmi városi küldöttértekezleten Az elmúlt év őszén Székesfehérváron tartott országos KISZ-értekezlet 1989. április 21—23. között összehívta a KISZ XII. kongresszusát. Az telmúlt hét végén Békésen, Gyulán, Mezőkovácsházán, Orosházán, Szarvason, Szeghalmon és Békéscsabán ültek össze a Kommunista Ifjúsági Szövetség küldöttei a területi küldöttértekezleteken. Megfogalmazták azokat a legfontosabb, fiatalokat érintő gondokat, problémákat, amelyek megoldása könnyíthetne a társadalom e rétegének helyzetét. Elsősorban a foglalkoztatási, a lakásgondokról szóltak a küldöttek ezeken a tanácskozásokon. A területi KISZ- küldöttértekezleteken megválasztották a megyei értekezlet és a XII. kongresszus küldötteit. Szeghalom Ezer szeghalmi lakásban is nyomon követhették az érdeklődők a városi KISZ-kül- döttértekezlet eseményeit, ugyanis a kábeltelevízió szombaton helyszíni közvetítést adott a tanácskozásról. Ezen a városi és a környékbeli alapszervezetek mintegy 700 tagját 63-an képviselték, s hallgatták meg Pákozdi Gábor városi titkárnak a KISZ-bizottság írásos beszámolójához tett szóbeli kiegészítőjét. Pákozdi Gábor beszélt többek között arról, hogy csökken a térségben a fiatalok száma, akik közül pedig sokan közömbössé váltak. Egyik fő célként jelölte meg a települések népességmegtartó erejének növelését, s szintén hangsúlyozottan szólt arról, hogy az ifjúságnak a jelenleginél nagyobb képviseletet kellene kapnia a különféle döntést hozó testületekben. Javasolta: létesüljön Szeghalmon egy ifjúsági lakásépítő szövetkezet, majd konkrét számok sorának ismertetésével szemléltette, hogy az ifjú házasoknak az „induló” ösz- szeg befizetése után milyen hatalmas összeget kell havonta törleszteniük a jelenlegi hitelfeltételek következtében. Felvázolta az ifjúsági szövetség előtt álló helyi tennivalókat, amelyekhez 19 hozzászóló fűzte hozzá gondolatait. Többen megfogalmazták, hogy a manapság előtérbe kerülő reformretorika helyett valódi reformszellemre van szükség, s a KISZ-esek a „felülről” való irányítás helyett valódi lehetőségeket akarnak kapni saját életük alakításához. A felszólalók több ötletet, helyi tapasztalatot mondtak el a KISZ megújulásával és a térség gazdasági elmara-\ dottságának csökkentésével összefüggésben, s ezekhez kapcsolta mondanivalóját Varga Istvánné városi tanácselnök és Kerekes Kálmán, az MSZMP városi első titkára is. Szavaikból kitűnt: Szeghalom vezető tesbeszélget a tületei, döntést hozó fórumai , nyitottak a fiatalok számára is, akiknek e küldöttértekezletét felelősséggel vállalt tenniakarás -jellemzi. Jelen volt és felszólalt a tanácskozáson Maróthy László, az MSZMP KB tagja, környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter, a térség országgyűlési képviselője. Mint mondotta, a valóra váltható, Szeghalmon is megfogalmazott gondolatok haladéktalan megvalósításán kell munkálkodni. Minden bizonnyal ma is vannak az országnak ezen a részén olyan fiatalok, akik Ti'dy Zoltán, Fehér Lajos és Péter András politikai kultúrájának nyomdokain haladva igyekeznek megváltoztatni a sokakban kialakult aggasztó jövőképet. Maróthy László kifejtette: e vidék lakóinak boldogulása érdekében jelentős helyi erőfeszítésekre van szükség, de mindez kevés lenne bizonyos központi, országos döntések meghozatala nélkül. A hazánk elmaradott térségeinek fejlesztésére eddig szánt összeg csekélynek bizonyult a megszüntetendő gondok nagyságához képest, s ezért is fontos az országban egy külön vidékfejlesztési politika kialakítása. Ezzel összefüggésben — és egy korábbi felvetésre is válaszolva — Maróthy László elmondta: a Bécs—Budapest világkiállítás megrendezésével csak akkor ért egyet, ha az a Dunától keletre eső országrészek gazdasági fel- emelkedését is szolgálja. (Folytatás a 3. oldalon) Dobozi hét a BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG-ban Doboz, megyénk legrégibb települése kalandokban, történelmi sorsfordulókban,, gazdag múltra tekinthet vissza. Valaha mocsarak, lápok, vadvizek és hatalmas erdőségek övezték a kicsiny települést, s a környezet hosszú időre meghatározta az ős Lak ók életformáját. Hogyan fejlődött a kis község, s hogyan él, dolgozik, milyen eredményeket, értékeket mondhatnak magukénak a királyi kondások kései utódai? A település mindennapjaiba — lapunk 3. oldalán — Szatmári János, Doboz tanácselnöke avatja be olvasóinkat abból az alkalomból, hogy az idén folytatjuk a megye városait, községeit bemutató sorozatunkat. A hét további napjain is megkülönböztetett figyelemmel kísérhetjük a doboziak gazdasági, kulturális és sportéletét. Befejeződött a tsz-ek rendkívüli konferenciája Állásfoglalást fogadtak el----------------------------------------------------------------------------. A tsz-ek helyzetéről, a gazdálkodás feltételeiről és az érdekvédelem megújításáról 'tanácskozott az MSZMP Budapesti Bizottságának politikai, propaganda- és művelődési központjában a tsz-ek rendkívüli konferenciája. A tanácskozás második napján, szombaton megjelent Iványi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Váncsa Jenő mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter. Ott volt Szabó István, a Politikai Bizottság tagja, a TOT elnöke. A konferencián Eleki János, a TOT főtitkára arról beszélt, hogy a termelőszövetkezetek milyen agrárpolitikát látnának szívesen, milyen feltételek között tudnának kilábalni a jelenlegi nehéz helyzetből. Eleki János véleménye szerint az új agrárpolitikának az egyik legfontosabb feladata az lenne, hogy segítse a piaci mechanizmusba beágyazott agrárgazdaság létrehozását. A termelőket a szabályozórendszer — mechanikus vezérléssel — nem kényszerítheti továbbra is a ráfizetés folyamatos „újratermelésére”. Az új agrárpolitika nem engedheti meg, hogy fönnmaradjanak az árképzési rendszer ellentmondásai; az, hogy a termelés gerincét adó alap- tevékenység jövedelmezősége mindössze 5-6 százalék, miközben a pénzt „ára", a kamat 20 százalék körüli. Ha ezen a helyzeten rövid időn belül nem változtatnak, akkor a növénytermesztés és az állattenyésztés súlyos leépülése várható. Ez alapvető ellentmondást jelent, és ellenérdekeltséget is szül. Egy másik kérdésről szólva a főtitkár leszögezte: a lakosságban hamis kényszerképzet él, az tudniillik, hogy a fogyasztói árak azért emelkednek, mert a mezőgazdaság drágán termel. Rámutatott: a gazdálkodók a termeléshez több mint kétharmados arányban külső forrásokból szerzik be az eszközöket, így a mező- gazdasági árak alakulásáért már régóta nem az agrárvilág a felelős. Beszélt arról, hogy az agrárpolitika megújításának folyamatában fölértékelődik a termelésre alkalmas földnek a szerepe. Lehetővé kell tenni, hogy legyen ára, forgalmi értéke, és hassanak rá a valóságos piaci viszonyok. Az általa elképzelt gazdaságban a föld mint alapvető termelőeszköz a forgalom tárgya és az új termelői árképzés eleme lenne. A főtitkár a szövetkezetpolitika alapvető kérdéseiről szólva így vélekedett: — Rövidesen el kell jutnunk odáig, hogy a gyakorlatban a szövetkezeti tag tényleges tulajdonába kerüljön az úgynevezett osztha(Folytatás az 5. oldalon) Rosszul sikerült a tavaszi kezdet Békéscsabai Élűre Spartacus-Bp. Honvéd 0-t (0-1) NB I-es labdarúgó-mérkőzés, Békéscsaba, 10 ezer néző. V.: Kurmai (Bognár, Varga J.). BP. HONVÉD: Dlsztl P. — SziJJártö, Disztl L., Drobnl, Cseb — Varga, Csábi, Csehi — Gregor, Füle, Sass (Tóth F.). Edző: Both József. ‘ ■----F I. OK F SPARTACUS: Gulyás — Szenti, Ottlakán, Bánfi, Fabu- lya — Csató, Csanálosi, Horváth (63. p. Gruborovlcs) — Mracskó, Oroszki (63. p. Kanál), Szekeres. Edző: Csank János. Gólszerző: Szijjártó (31. p.). Sárga lap: Ottlakán (39. p.), Disztl L. (83. p.), Mracskó (89. p.). Szögletarány: 10:4 (4:3), az Előre Spartacus javára. Még a legderűlátóbbak is meglepődhettek a nyitány előtt, hiszen jószerivel egymáshoz értek a könyökök a nézőtéren. Nem véletlenül mondta a 17-es buszt lekésve egy stoppal társai után induló szurkoló: „ezt nem gondoltam volna, mármint, hogy lemaradunk a buszról, úgy teli lesz!” Egy kicsit ez is jellemzi, hogy tényleg nemcsak szólam, mely szerint sokan várták már a tavaszi futball- nyitányt. A hazaiak egy kicsit esélyesebbek voltak a papírforma alapján, ám manapság várható eredményekről már nem való beszélni. Ritkán látható eseménynélküliség jellemezte az első félidő első felét. Három békéscsabai szöglet, majd egy ritka Honvéd-ellenakció; Sass felettébb veszélyesen tört ki a 21. percben, de elsodorták, a játékvezető pedig jószívű volt. Aztán a lila-fehérek előtt nyílott gólszerzésre alkalom: a 28. percben Fabulya bal oldalról bekanyarodó szabadrúgáslabdája a túloldalon óriási helyzetben találta Mracs- kót, aki azonban a levegőt találta el. Három perc múlva megszületett az egyetlen, a három pont sorsát Is eldöntő gól. Megint Sass iramodott meg, Ottlakán utalérte és felvágta (jogosan kapott (Folytatás a 8. oldalon) Ekkora fölényben azért nem voltak a fehér mezes kispestiek. Képünkön Szekerest teszik harcképtelenné a Honvéd védői Fotó: Fazekas Fereno
